Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-07 / 5. szám

1A6# január 7, vasara&p NöO R Ä D 3 Á portástól az igazgatóig... Társadalom, vállalat, egyén — Én tudtam, hogy ez lesz — Villám az AKÖV igaz­gatójának a «zeiroe. — Azsént is „’hajtottam” az ember-éket már tavalyi Menjetek, üzle­teljetek. aömdjaitok* Tanul­játok meg* Pedig tavaly még nem kényszerítőit bennünket erre semmi különös körül­mény. Megterveztük a negy- ven ötmillió nyereséget meg­kaptuk a bnszonegvm!TI5.6 ál­lam! dotációnkat Mégis ösztö­kéltem az embereket. Merít az többlett) evéielt hozott És mert tudtam, hogy az Idén másként lesz. Nem is bánta mag sen­ki. Mert nézze, lényegében változatlan járműparkkal. ta­valy háromszázezer tonna áruval és «gymiílió-gzázezer Utassal -többet fuvaroztunk, mint kilen es zázhatvanhatfoan. & a negyvenötmillió forint üzemi eredménnyel szemben negyvenhét a nyereség. Ezért is érdemes volt. — De azért is. mert a legjobb előkészítő tanfolyamot — pedig az is veit — felülmúlta az a gya­korlat, amit az embereink így az új mechanizmushoz meg­szereztek. — Válóban, annyira ívj az az új mechanizmus? — De mennyire azl Tudo­másul kellett venni, hogy az Autóközlekedési Trösztnek a tervben csupán tót kikötése van: a beruházásokkal kap­csolatos költségek, és bizo­nyos korlátozások a bérfej­lesztésben. Azonkívül néhány konstrukciós szállítási szerző­dés ránk is kötelező előírása. A többi a mi dolgunk. De úgy, hogy a tavalyi huszonegy- milliós dotáció az idén nyolc­ra olvadt, hogy az áruszál­lítási tarifa átlagosan tizen­négy egész négy tized száza­lékkal csökkent, s hogy a sze­mélyszállítási tarifa — lega­lábbis a mi kasszánk számá­ra — lényegében nem válto­zott. Jóval drágább lett a gu­mi, a gázolaj, valamelyest az alkatrész. Nem is terveztünk az új évre negyvenötmillió üzemi eredményt! Csak tizen­hatot. De, hogy az meglegyen, sőt esetleg több, azért is meg kell izzadni mindannyiunk­nak. A közutak felszabadul­tak. Minden vállalat szállít­hat. Megkezdődik a verseny. Aki gyorsabb, udvariasabb, jobb — é* oíesóbő, az a győz­tes. — Olcsóbb? Cehet alkudni? — Lehet bizony* Sőt. meg sem várjuk, ha ügy ítéljük hogy a fuvar számunkra kü­lönösen fontos. Magunk aián]- juk fel az engedményt Meg akarunk „fogni” minden olyan szállítmányt *s. amit a vasút helyett eJőnyö'ehb köz­úton szállítani. Még ha emiatt a vasútiak „morogni” fognak is. — Ezért hozták létre a ke­reskedelmi csoportot? — Persze! A csoportvezető — egy nagyon taioraeseí* asszony, aki az AKíW-né! szinte minden részlegnél dol­gozott már, s ráadásul tavaly befejezte a közlekedési felső­fokú technikumot — és mun­katársai foglalkoznak piacku­tatással. fuvarsz.erzéssel és fu­varszervezéssel. árajánlatokat tesznek. Egyik alapvető fela­datuk ezt úgy csinálni, hogy a vállalat járműkapacitásának kihasználtságát a tavalyi öt­venhárom százaléktól ötven­nyolc—hatvan százalékra emelhessük. Ezt másként lehe­tetlenség elérni, csak úgy, ha mi megyünk a megrendelő elébe, ha a fuvardíjainkat úgy szervezzük, hogy a kocsik ne furikázzanak üresen ha­zaidé sem. És hogy a fuva­roztatók rájöjjenek: nem ér­demes mással kezdeni. Ezért, ha a konkurens engedményt ad, mi többet aduhk, ha gyor­saságot ígér, mi leszünk a gyorsabbak, és az udvarias­ságban sem érhet utói ben­nünket senki... Kinéz az ablakon. — Ennek így kell lennie — jegyzi meg szinte önmagának —, mert különben... — Találkozott értetlenség­gel talán? Gyors mozdulattal vissza­— ............. —..—..... . f ordul az ablaktól, megvon­ja a vállát. — Nem arról van szó. Leg­feljebb nem mindenki látja előre egy-egy átmeneti .la­zítás” következményeit Néz­ze. azt meg kell értem, hogy a bevétel, a nyereség elsősor­ban a teheráru-szállítás fej­lesztése révén növelhető. A személyszállítás eléggé kié­pült, rangsorban az ország negyedik autóbuszközlekedése a megyéé. Ebben a szférában a közlekedés kulturáltabbá tétele, a még udvariasabb ki­szolgálás a feladat. De . ez ál­talában többlet kiadással nem többletbevétellel jár. Igaz, például már rég megindí­tottuk volna az autóbusz- járatokat körbe a Pécskő utca — Lovász József utca — Schuyer Ferenc utca vonalán. Ha a városi tanács rendbe hozatna egy ötven— hatvan méteres útszakaszt, amelyre most kiskocsival is veszélyes ráhajtani. A Kok- kant-telep „fölső emeletéről” már'nem is merek beszélni. Az­tán elő kell készítenünk tavasz­ra a közeked est az SBTC ed­ző pályájához, javítani kell a strand-közlekedésen... dehát ezek már egy elvégzett nagy munka kiegészítő részletei. A nagy üzlet most a teherszál­lítás. És amikor a minap tar­tottunk egy értekezletet, amelyen bejelentettem a ke­reskedelmi csoport megalakí­tását, néhány an megkérdez ték: „akkor nekünk nem kell foglalkozni fuvarszerzéssel, szervezéssel?” Kicsit méreg­be gurultam, és azt feleltem- Drága barátaim, ha meg aka­runk élni, mától fogva a por­tástól az igazgatóig mindany- nyiunknak kereskedni kell. Volt, aki derült a „szellemes” válaszon. Talán nem is gon­dolta, hogy eszem ágában sincs tréfálni. Amit mond­tam, az élet parancsa. Nem is rossz parancs. Ha követjük hasznot hoz a vállalatnak is. a társadalomnak is. És ter­mészetesen az egyénnek is. Csizmadia Géza A IX. kongresszuson elfo­gadott Szervezeti Szabályzat kimondja, hogy a párttagok kötelessége a közéletben való cselekvő részvétel. Ez a köve­telmény részeire bontva alap­vetően annyit jelent, hogy: 1, a párttagok még Jobbau Is­merjék meg és bátrabban hir­dessék a párt politikáját; 2. minden kommunista köte­lessége, hogy a határozatok végrehajtásában aktivan tevé­kenykedjen; 2. az alapszervezetek minél t»bb párttagot tegyenek alkal­massá a tömegszervezetekben és mozgalmakban végzendő mun­kára; 4. a párttagok legyenek kezde­ményezői, élharcosai a dolgozók élet- és munkakörülményei Ja­vításának. Ezekhez természetesen az alapszervezeteknek kell meg­teremteniük a tartalmi és szer­vezeti kereteket. Az ily módon kialakuló. megélénkülő és színes, vonzó pártéletben gyorsabban nőnek fel új káde­rek. Ez kiváló lehetőség arra, hogy a társadalmi élet külön­böző területein végzendő mun­kában kipróbáit és megfelelő személyek közül megnyugtató káderutánpótlást nyerjenek az alapszervezetek. Alapvelő az elvek betartásának biztosítása A Szervezeti Szabályzat azt ts kimondja, hogy: „A párt­szervezetek joga és kötelessé­ge a területükön folyó munka átfogó ellenőrzése, a vezetők beszámoltatása.” A párt alkot­mányának ez a megállapítasa értelemszerűen vonatkozik a káder- és személyzeti munká­ra is. Az elvek betartásának bizto­sítása, ez az alapszervezeti ká­dermunka legfontosabb kérdé­se. A vezetők és a dolgozók nevelése, szemléletük szocia­lista formálása, a rendelke­zésre álló káder-garnitúra mi­nőségi fejlesztése — ez káder­munkájuk fő iránya- Az alap­szervezetnek azt kell segítenie, hogy a vezetők értsék a párt politikáját, az országos hatá­rozatok alapján jó helyi dön­téseket hozzanak, teljes fele­lősséggel dolgozzanak azok megvalósításán. Az alapszervezeteknek joga van beszámoltatni az üzem, a hivatal, az intézmény vezető­jét, hogy a párt káderpolitikai elvei egységesen és maradék­talanul érvényesüljenek. Idő­közönként megvizsgálja a vál­lalat, intézmény káderhelyze­tét, a személyzeti munka ál­lapotát. A pártszervezet segít­se elő az üzem, a hivatal előtt álló feladatok végrehajtásához szükséges feltételek — benne a személyi feltételek — jobb kialakítását Mindezt párosít­sák a dolgozók véleményén alapuló ellenőrzéssel, elvtársi segítségnyújtással. Az ellenőr­zésnek abból az alapelvből kell kiindulnia, hogy mind a pártszervezet, mind a gazdasá­gi, hivatali vezetés közös cél­ért dolgozik, ha más eszkö­zökkel és módszerekkel is va­lósítják azt meg­A döntési és véleményezési jog Az alapszervezetnek ezentúl döntési joga van a káderek bizonyos körében. Elsősorban az alapszervezet tisztségviselő­iben, akiket a taggyűlés vá­laszt meg, vagy ment fel. Ja­vasolhatják és elfogadhatják a területükön dolgozó tömeg- szervezeti- és mozgalmi veze­tők kinevezését. Az alapszervezetek széles körű véleményezési és kezde­ményezési lehetőséggel is rendelkeznek a kádermunká­ban. Helyén való az a köve­telmény, hogy az alapszerve­zetek nélkül vagy ellenére ne döntsenek. Mind a párt vá- lesztott testületéi, mind a gaz­dasági és hivatali vezetők igényeljék és támaszkodjanak az alapszervezeti vezetőség — szükség esetén a taggyűlés — véleményére. mielőtt saját hatáskörükben döntenének. Az alapszervezetek ugyan nem rendelkeznek hatásköri lista­Ás első interjú Meg se kérdeztem tőle, de anélkül is biztos vagyok ben­ne, hogy én készítettem ve­le az első interjút. Nem azért mintha az ő élete nem tarto­gatna elegendő érdekességet, hiszen nem szólam az, hogy minden emberi élet külön regény, hanem az életkora miatt. Hegedűs Marika mind­össze tizennyolc éves. most végez a hároméves szakmun­kástanfolyamon. Igaz viszont, hogy közben nagyon tevé­keny, harmadik éve KISZ- tag, tavaly már ő volt a har­madik osztály bizalmija és KISZ-tikára, azonkívül rá­ruházták a sport- és gazda­sági felelős posztját. Szemre megnyerő, mint minden fiatal lány, ta­lán a magabiztossága túlnő a többiekén Nem szerénytelen, de nem is fél a várható kér­désektől. A dejtári József Attila Tsz irodájában beszél­getünk, minthogy a hűvösebb téli napokban éppen az ad­minisztrációs munkákban se­gédkezik. — A szülei mivel foglalkoz­nak? — kérdezem. Nagy fekete szeme élén­ken villog, mintha ő vizs­gáztatna engem és nem én őt. — Édesapám a budapesti 1. számú Mélyépítő Vállalat­nál dolgozik. Épített csőállvá­nyokat Pétfürdőn, gyárké- máayeket Szászhalombattán, Almásfüzitőn, Gyöngyösvison- tán. Édesanyám, ahogyan a mi falunkban szokás, itthon maradt a szövetkezetben, a növényápolásban gyűjti a munkaegységet. Falusi lány vagyok, édesanyám többször magával vitt a munkájába... Elhatároztam, hogy a tsz-ben maradok. — Milyen volt a bizonyít­ványa? — Nem volt rossz — mond­ja mosolygósán. — Nem azért jelentkeztem a mezőgazda­ságba. .. Az átlagom 4,9 volt. Szeretem a mezőgazdaságot, el akartam végezni a techni­kumot. Huszonhatan végez­tük akkor a nyolcadik álta­lánost, de csak egyedül én jelentkeztem a székesfehér­vári technikumba. — S hogyan lett mégis szakmunkástanuló Balassa­gyarmaton? — Fehérváron szívesen fel­vettek volna, de szállást nem val, mégis helyes, ha a párt- bizottságok kialakítják azokat a feladatokat, jogköröket a kádermunkában, amelyekben az alapszervezet véleményét ki kell kérni. Ez a lépés szo­ros összefüggésben van a pár- tonbelüli demokrácia szélesí­tésével. Az alapszervezet szükség szerint kezdeményezhet, ja­vaslatot tehet kinevezésre, le­váltásra, kitüntetésre- Kezde­ményező joga van észrevétel­lel fordulni a közvetlen fel­sőbb pártszervhez — akár po­zitív, akár negatív értelemben — a területén folyó káder, és személyzeti munkát illetően. Egyetnemértés esetén javas­lattal élhet az Illetékes fel­sőbb állami vagy gazdasági szervhez. Amennyiben e szer­vekkel is véleménykülönbsége adódik, akkor a közvetlenül felettes pártbizottsághoz for­dulhat. A továbbiakban e pártszerv döntése a mérvadó mind az alapszervezet, mind a gazdasági hivatali vezető számára. Lipták József a megyei pártbizottság osztályvezetője (Folytatjuk) tudtak biztosítani, mert lány­kollégiummal nem rendelkez­tek. A lakáskérdést sehogyse tudtam megoldani. — Milyen szakot választott? — Zöldségkertész vagyok... Illetve leszek... Dejtáron majdnem nyolcvan hold a kertészet területé. A híres dejtári káposztán kívül sok paprikát. paradicsomot és uborkát termesztünk. Főleg olyan zöldségféléket, amelye­ket szükség esetén a savanyí­tó üzemünkben tartósítani tu­dunk. .. Egyébként én még a szécsényi szakiskolán kezd­tem, csak most, a harmadik évben kerültem az új gyar­mati iskolába... — Ügy tudom, elméletből már letették a vizsgát? — ötös lettem. — És a gyakorlat? — Valahogyan az már ne­hezebben megy. Kvartner Gábor a főagrenómusunk foglalkozik a tanulókkal. Gyakorlatiból is ő vizsgáz­tat. Nagyon igyekszem, hogy jó eredményem legyen, mert szeretnék tovább tanulni a technikum levelező tagoza­tán. .. Ha gyakorlatiból is kitűnőre vizsgázom, akkor tudomásom szerint, azonrial a harmadik évbe vesznek fel a technikumba. — Milyen gyakorlati mun­kát végzett eddig? — Ó, az nagyon változatos! Segítettem a palántanevelő kertben, az eperátvételnél, a kertészetben az uborka és pa­radicsom szedésénél. Az utóbbi évben az öntözőberendezést kezeltem. Persze, amikor még öntözni kellett... — Mekkora területet öntöz­tek? — Nem nagyot. Öt holdon alkalmaztuk az esőztető ön­tözést. — Sokan vannak szakmun­kástanulók? — összesen négyen. Illetve ketten közülük már végez­tek. Három év alatt nem je­lentkeztek annyian a szövet­kezeti munkára az általános iskola után, mint tavaly. Az idén meg még többen lesz­nek. A szülők gyakran ér­deklődnek nálam, hogyan ke­rülhetne be a fiuk vagy a lányuk a termelőszövetke­zetbe szakmunkástanulónak. Megnőtt a tekintélye a szö­vetkezeti életnek. resni...? — Nagyobb lett a jövede­lem, nagyobb a biztonság. Mi A tóim ácsi Szabadság Ter ­melőszövetkezetben az Idén is eredményesen dolgozott a do­hánytermesztő szocialista bri­gád. A 13 asszony gondos munkája jelentős jövedelem­hez jutatta a közös gazdasá­got. Amint azt Kaliczka Ist­ván, a főagronómus mondotta. 200 ezer forint jövedelmet ter­veztek a dohányból. Az asszo­nyok azonban 25 ezer forint­tal túlteljesítették a bevételi tervet. Nemcsak a dohány termése, hanem a minősége is jó volt. A dohánylevelek 80 százalékát I., II. osztályban értékesítették. Átlagosan 2700 forintot fizetett a vállalat a dohány mázsájáért, azonban a jó minőségű levelekért 3500 forintot is kaptak. Az asszonyok a dohány mellett még 400 négyszögöl cukorrépát, ugyanennyi bur­gonyát és 1200 négyszögöl ku­koricát is műveltek. A csa­pat valamennyi tagja sok szakmunkástanulók még fixet kapunk, ebéddel együtt 670 forintot. A kertészeti u <em- egységben egyébként a ász- tagok a bevétel harminc szá­zalékát kapják. A jövedelmet a végzett munkaegység ará­nyában osztják el egymás között. Tavaly ötvenhat fo­rintot kerestek egy munkaegy­ségre. Minden rhunkanapra hetvenkét forint jutott. — Hányán dolgoznak a kertészetben? — Az állandó kertészeti brigád huszonegy tagú. de az idén negyvenre nő a brigád- létszám és a kertészet terü­letét is növeljük... — Eddig mindig a tsz-ről beszélt. Mit tudna mondani sajátmagáról?... Most némi szünetet tart, mintha sikerült volna zavar­ba hoznom. De ez a szünet rövid és átmeneti. — Van egy húgom is — foglalja össze dióhéjban. — Házat is építettünk Nem maradunk el a divattó] sem. Azt nem lehet... — s ak­korát nevet, hogy kerek arca belepirosodik. — Még mindig nem magá­ról beszél. Hogyan él? Mit csinál a szabad idejében? — Például sokat eszem. Tarthatom a fogyókúrát Olyan jó az étel, hogy so­kat hízom — mondja vidá­man, de kissé indokolatlanul, hiszen még csak molettnek sem mondható. — Mondom édesanyámnak is mindig: „Ne vágj már libát, csinálj pap­rikáskrumplit!” Tizenegy li­bát vágtunk tavaly... — Remélhetőleg a fogyó­kúra nem komoly dolog? — De még mennyire! Én eszem a pirítóst meg a teát, ők pedig a libacombot. Le­het ezt sokáig bírni? — Szórakozásra jut-e ide jé? — Mért ne jutna? A tsz- ben is van szabad idő meg szabadság, mint az iparban. A dejtári KISZ-szervezetben 45 tagunk van. most is szín­játékokat és táncjátékokat tanulunk... Az ünnep-esté­ken meg házibulit rende­zünk. .. A fiúk hozzák az italt, mi tésztát sütünk s vi­dáman vagyunk... — S az ifjúsági parlament? gémét jelöltek küldöttnek... Lakos György munkaegységet szerzett. Di­cséretre méltó külön is Haj- csics József né, Balogh Lász- lóné, Fodor Ferencné és Draj­kó Ferencné igyekezete. A termelőszövetkezetben a közelmúltban indult be a Nők akadémiája, ahol többek között a dohánytermesztéssel kapcsolatos szakmai tenniva­lókról is szó esik. Az első előadást már megtartotta Kaliczka István, a főagronó- mus, A dohány szakszerű ke­zelése címmel. Mindezek mel­lett a szövetkezeti asszonyok már készülnek az idei évi tervek teljesítésére is. Do­hánysimítás közben gyakorta szó esik arról, hogy az idén is beneveznek a szocialista munkaversenybe. Elhatároz­ták, úgy dolgoznak, hogy ter­vüket. amely lényegesen ma­gasabb az elmúlt évinél, új­ra túlteljesítsék S mindéit úgy teszik majd. hogy mod is különös gonddal ügyelnek a dohány minőségére. — Hja, igen. A tsz-fiata- lok országos parlamentjére a — Alighanem jól lehet ke- balassagyarmati járásban a hugyagi agronómust és en­A « ff f | . rr minőség a donto

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom