Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-06 / 4. szám

4 WC GR Ä'D 1968. jatm'Sr 6. szombat KÜLÖNTUDÖStTŐNK. PÁSZTOR FERENC JELENTI SZIBÉRIÁBÓL: •• Üzenet Söreß-pusztára Ismerőst, nagyon kedves is- künk. Nem akart elengedni megszolgálhatom nekik, amit merőst kerestem a szibériai bennünket, amíg el nem fo- értem tettek... tudományos központban, a gadunk tőle valamit. Mit ad- Mi az a jó? novoszibinszki Akadémia Vá- hatott volna? Egy nyugalmas Gondolkodtam. miközben rosban. Fényképeket és óra, egy jó alvás kincsnél róttam az utat Szibériában, szíves üzenetet küldtek velem többet ért volna. Mentőötle- keresztül a tajgán, keresztül Tápiószele szomszédságából, tem támadt. Tudja mit, papa! a világító nyírligeteken. Gon- Sőreg-pusztáról. Sorjában aka- Van két kívánságunk. Mi le- dolkodtam, amíg róttam az rom elmondani, mert a tör- gyünk a keresztapák, írjanak utat Sőreg-pusztáról Cegléd- ténet egyszerű ugyan, de any- be bennünket is a matriku- re. Mi az a jó? nviféle ága van már 23 év lába. A másik pedig: addig Költőnek kellene lenni, s óta. nem nősülhet meg a fia, valami olyat írni, hogy vi­Kerestem az ismerőst, Ru­dolf Szolganyik professzort, a Szovjet Hadsereg egykori ka­pitányát. Nem is olyan egy­szerű itt eligazodni. Félek a számoktól, de hadd említsem: az Akadémiai Városban most ünnepük az első alapkövek letételének 10. évfordulóját Öt évig épült, s öt. esztendeje már, hogy valami eddig isme­retlen korszaknak nyitott ab­lakot a tudomány szibériai se­rege. Ebben a mozgalmas életű tudományos centrumban ta­láltam rá a nagyon elfoglalt Szolganyik professzorra. Ma­gyarul üdvözölt, és a társal­gás jó része is magyarul zaj­lott. Még 23 évvel ezelőtti szókincsét csillogtatja a pro­fesszor. Ki ő? Ezt a címet ad­ta a novoszibirszki televízió is annak a dokumentumfilmnek, amit róla készítenek. Mai éle­te is izgalmas. Talán ő szol­gáltatja a közeli évek egyik legnagyobb tudományos szen­zációját, a műembert! Erről azonban nem akar beszélni. A régi történetet is harapófogó­val kell kihúzni belőle. — Nem szeretnék dicsekvő- nek mutatkozni. Amit tettünk, azt ezer orvos közül ugyan­annyi megtette volna... Elmondom mit tettek. Nem Rudolf Szolganyik professzora Soreg-pusztai levelekkel tőle tudom. Ez év tavaszán Sőreg-pusztán mesélte el bennünket meg nem hív gyázni a nyírligetekre, óvni a Koncz Sándor egykori napsza- a irodalomra... Ha élve szőlővenyigéket és a virágos ágakat. Védeni mindent, hogy ne törje le egyiket sem, so­hasem ágyúgolyó. Ez a leg­jobb, amit tehetünk! Szolganyik professzor, a Stúdió. 67 m??\, . . , . ,, - térünk haza a háborúból... Háború. A front Cegled „ , , c mellett húzódott. Ágyúk dó- . “7 Bevallom, sírtam, meg rögtek, és harckocsik borul- imádkoztam is, hogy jussanak tak az árokba. Lángolt tőlük haza, és megfogadtam, ha no- „ a sovány erdő. Csatarepülők sül a gyerek, mindent elko- hajdani gyerekképű kapitány, csaptak le az állásokra, s vij- vetek, hogy megtaláljam a ^ ezt ^zi Bizonyos vagyok jogó bombák szaggatták a két kapitányt — meselte ne- abban, hogy még nagy doi- szőlőskerteket. Koncz Sán- kém Koncz Sándor. — Soha gokkal lepi meg a világot. dorné vajúdott. A tizedik gye- nem feledkeztem meg róla. rek jelentkezett. Percenként Kisgyerek volt még Sanyi, ezrek haltak meg, de ő élet- mondtuk neki. Felcseperedett, ért követelőzött. Bábaasszony emlékeztettük rá. Tavaly előtt nem volt. A helyi orvos nem télen aztán keresni kezdtük a jött. Félt. A szomszéd falu- kapitányokat, mert a 'fiúnk ba is elfutott Koncz Sándor, komolyan kerülgette a Nagy Onnan sem jött a doktor. Erő- Antal Mari lányát... sen lőttek a nácik. A szülés Megtalálták. Levelet írtak a megindult, az asszony ereje Krasznaja Zviezda szerkesztő- pedig egyre fogyott. ségébe, a Szovjet Vöröske­— Nincs doktor — emléke- reszt központjába. így tudták zik Koncz Sándor. — Hogy is meg a szibériai címet. Oda lett volna, hiszen az orvos is pedig már egyszerű volt el- csak esendő ember, fél. Félti küldeni a meghívót. Ez állt az életét. Más választás nem rajta: LSSTJS; "T™ Következik: Ilia Arpuhov frontharcos Bár a balassagyarmati Palóc Múzeum kiállítási termében a tejszínű fala­kon kívül a fehér hideg is köszön a látogatónak, a he­lyiséget mégis valamiféle belső, „rejtett” meleg tölti ki, amely a falakon függő képekből, akvarellekből. grafikákból, stb. árad. A fiatal Nógrád megyei kép­zőművészek • stúdiójának megalakulása (1965) óta im­már ez a harmadik nagy, egy év munkáját összegező kiállítása. Az előző két év decemberében Salgótarján­ban, most megfelelő kiállí­tási helyiség hiányában Ba­lassagyarmaton nyitották meg a kiállítást, amelynek válogatott anyaga február elején érkezik a megyeszék­helyre kamaratárlat formá­jában. Most azonban még a teljes anyagot látjuk, en­nek ismeretében szólunk hát néhány szót — a teljes­ség igénye nélkül — a stú­dió ez évi tevékenységéről, eredményeiről. Az anyag sokszínű, vál­tozatos, 24 szerző több mint félszáz alkotását láthatjuk, olajfestmény, akvarell, ba­tikolt kendő, lemezdomborí­tás, nitrozománccal készült munka, stb. fogadja a fia­tal képzőművészek stúdiójá­nak kiállításán a látogat ít. Természetesen, a sokszínű­ség nemcsak a formaje- gyek változatosságában je­lentkezik. Ennél is lényege­sebb, hogy egyre inkább ki­alakulnak a stúdión belül bizonyos művészeti törek­vések, az egyenéner.ként is felismerhető szemlélet. Ez — egyében kívül — a stú­dión belül folyó elméleti és gyakorlati munkának kö­szönhető, egyúttal azt is hangsúlyozza: szükség volt a stúdió létrehozására, hasz­na — ha szabad művészet­tel összefüggésben e kife­jezést használni — egy-két év után immár a gyakorlat­ban is jelentkezik. A kiállítás tematikájú­ban a táj dominál, az alko­tások nagy részéből a nyár: tábor élményvilága tükrö­ződik, mindenekelőtt a szí ráki „levegő”. A figuráin megoldásokkal eredménye­sen a grafikai anyagnál ta­lálkozunk. Igen nagy öröm arról be­szélni, hogy a fiatalok lá­tásmódja nem egy-egy mes­ter hatásának tükröződése A stúdió tagjai — ezt alko­tásaik is bizonyítják — fi­gyelemmel kísérik az or­szág, a világ jelenlegi kép­zőművészeti irányait, komo­lyan vett önkeresésről val­ló műveik egy része a je­lenlegi magyar képzőművé­szet problémáit hordozza. Ezek után néhány sző a művekről. s alkotóikról Mindenekelőtt Szatmári Bé­la, Leszenszky László és Kindl József kiállított mű­veiről. Talán ezeken fi­gyelhető meg a legtudato- sabb törekvés a látványtól a problémáig való eljutás­ban. Szatmári Juhász Fe­renc illusztrációi (linómet­szet) túlmutatnak az egysze­rűbb értelembe vett „illuszt ­ráláson”, tömörségükben gondolatébresztőek. Nitrozo­mánccal készült konstruktív városképe ugyancsak jól összefogott, a fiú a kútnál pedig a kiállítás egyik leg­jobb figurális alkotása. Le­szenszky színekben, for­mában a mindinkább letisz­tuló, érő látásmódról vall, városképei a harmonikus, nyugodt szemlélődés ered­ményei. Kindl konstruktivi- tása erőteljes, egészséges jelenség a stúdión belül. A látogató, természetesen, még több kép előtt szívesen elidőzhet. Polonyi József Nap­raforgója tiszta csengésű, összefogott kép, dekorativi­tása mellett gazdag. Molnár István kevert technikával készült Parázs című munká­ja, Csenes Lajosné tájakva- relljei. Orosz István akva- -elljei ugyancsak szépen il­leszkednek a tárlat 'i'v-a- gába. Kelemen t v . án gdanski útijegyzete' “runes akvarell ben. rajzban őszin­te „írások”. Tajti Józsefnél, a sárgás, aranyos hangulatú képeken egyfajta látásmód kialakulásának, bontakozá- sának lehetünk tanúi. Baj­esik József két olajképe az °lőző munkáihoz képest is összefogottabb, a natura­'isztikus látásmód helyett mind több képalkotói in­dítékról tanúskodik. Marton Bálint finom, összefogott ké- oei rózsaszínből, világoskék­ből, szürkéből és sárgából költői harmóniát sugallnak. De szólhatnánk még Gyüre Nándor, Félegyházi Károly, Gregor József és a többiek alkotásairól is. Gregomál az őszintébb, természetesebb dolgokra való törekvést fi­gyelhetjük meg. Hmcsjár József * lemezdomborításai. Danyi László batikolt da­rabjai szervesen egészítik ki a tárlat anyagát. Természetesen, kiforrat­lan megoldásokkal is talál­kozunk, elsőse bin azonban az eredményekre kíván­tunk rámutatni. Talán egy képet, Molnár Béla Bolond zenész-ét említenénk. Fel­hívnánk a figyelmet arra: a bolondság leírása nem azo­nos annak kifejezésével. An­nál inkább érdemes ezen elgondolkodni, hiszen ez a probléma (nemcsak Mohiár Béláé, a bolondság, vagy éppen a borzalom kifejezé­se a képzőművészetben gyakran „jut el” csupán a leírásig. T. E. voltak, a harcállásponton. Egy idÓ6 ezredes elé álltam. Bő­Rudolf Szolganyik kapitány és Benjamin Votjakov kapitány! , .... ... . ... Ezennel tisztelettel meghívjuk hntott, beültetett a terepiaro- keresztfiuk> ifjű Koncz Sán­ba és vitt a segélyhelyre, ke dor lakodalmára. Bgész nsa. gyerekképu kapitány ugrott ládunk hál& szeretettel varja mellénk, s jöttek az asszony- mindkett6jüket ^ kedves hoz- ládjaikat. Már 23 esztendeje. ’Földes Tisztelettel: falusi szoba, pld ablakok, ,d& Koncz sándor napszálT10s gyér világítás Rozselángna: Sőreg-puszta.” melegített kutviz. Koncz San­dorné pedig egyre sápadtabb. a tavaszon találkoztam ve- A két gyerekképű kapitány lük először. Koncz Sándorral tanácstalan. Még sebvágó ol- a pusztai kis ház udvarán, lójuk sincs. Semmi. De idő Sándor fiuk az állomás előtt, sincs tépelődésre. futkosásra, egy traktor nyergében ült. A keresésre. Tenni kell. azonnal menyasszony a szőlőskertben. tenni kell. Percenként ezrek a két kapitánnyal pedig Bu halnak meg, a tábori kórház dán, a Halász-bástya sétá- zsúfolt a félhalottakkal, de a nyán. két gyerekképű kapitány meg- A lakodaiom ie rendben kísérli a lehetetlent, megki- [ezajt0tt. Még a televízió is ta- serh azt, amit egyetlen tanul- núja volt Az emlékek egy mányi oran nem tanultak az elfogódottá teszik Szol­egyetemen, azt, amiből nem ganyik professzort, küzdeni is lehet ^ szigorlatot tenni. kell, hogy mosolyogjon két Csak egy ócska borotva, egy kamera kereszttüzében, házi varrótű, meg néhány me- Rudoif Szolganyik nem sze- tér gyolcs állt rendelkezésük- fet magáról be^im. Nehezen re- . fogalmazza a mondatokat. Csalt egy orvos, meg egy . , anya tudja mire vállalkozott N®gy happy-and réz... a két fiatal orvos. Konczék Mit lehet mondam? Az ember kisfia mégis megszületett. Az amivel ma­ágyúk dörögtek, mégis neve- segíthet Haddüzen­teit mindenki. Egy pöttömnyi Soreg-pusztara. Nagyon gyerek tarkaszakadtából bőm- «* boldogságot kívánok a fiataloknak, es egeszseges,- Nagyon boldogok vol- széP gyerekeket... tunk — emlékezik Szibéria- Es mit mondott Koncz Sa ban a professzor. — Koncz nyi, Sőreg-pusztán? papa azt kérdezte tőlem, mi- — Szeretnék egyszer vala- vel tartozik, mit adjon ne- mi olyan jót tenni, amivel ^QOYfOQO % | Pinter István DouuMCNTWA-ceeéNYe, //-wo 26. ott feszült a fekete viaszosvá­szon takaró. A lány ahhoz tá­masztotta kis kézitükrét, sza- — Nem fognak védekezni, porán dolgozott a púderpa- mert Horthy alapjában véve macsával. gyáva fráter. Meg aztán a fia — Mi van, szivi, randevúra nemsokára besétál az egérfo- készülsz? — érdeklődött Höttl. góba. Az öreg olyan készsé- — Nem. Ügy gondoltam, ges lesz, hogy megkíméljük a hogy elmegyek egy moziba, fia életét, amilyen csak le- Megesz az unalom. Mostaná­otthon vagyok ... Mondtam, éjfélre... Jól van szívem, tudtam, hogy megértesz... És ha mégsem jönnék haza, a végrendeletem ott van a széf­ben ... Szervusz drágám, csó­kollak ... Visszaakasztotta a helyére a kagylót. Ott ült az Eskü téri irodá­serta, az olaszországi angol fő­hadiszállás felé. Lám, a kormányzó most már nem tűri tovább, hogy orszá­gát a németek továbbra is megszállva tartsák. Kivezeti a nemzetet a háború poklából. Bornemissza boldog és büsz­ke volt, hogy ebben a törté­nelmi feladatban neki is ré­sze lehet. S elszánta magát, hogy ha kell, életét áldozza, csakhogy a kormányzói család segítségére legyen. Igaz, va­lójában a volt hajóskapitány nem számolt semmiféle életve­széllyel. Nagyon biztonságban tudta magát is, a kormányzói család férfi tagjait is, akiket Eskü téri irodájába várt ille­gális randevúra. Hiszen a partizánok küldötte maga mondta, hogy minden úgy hét. Egyébként pedig... A Vá- ban te is alig foglalkozol ve- jában, a partizánok küldöttét rrJen^‘ ® „karikacsapas, rat egész földalatti labirintus, lem. Annyira a munkádba te- folyosórendszer hálózza be. metkezel... Van egy vázlatunk erről, hol- — Nos, ma este ráérek. Tu- nap elküldöm neked, Ottó... dód mit? Elmegyünk együtt — Az jó lesz — mondta a moziba. De semmi háborús Sturmbannführer, és az őrá- film, ma este békét akarok, jára nézett. — De nekem Utána megvacsorázunk a Gel- mennem kell. Pilisen a házi- lértben ... várta. Azt a fiatalembert, akit előző nap hozott a határtól Budapestre a testőrség egyik gépkocsija. „Milyen rendes ember ez a Petries, beváltotta az ígére­tét” — gondolta az ex-hajós- kapitány és jelenlegi vezér­útján senki nem tartóztatta fel, s nem tapasztalt semmi gyanúsat. S ha most, az ő irodájában sikerül megálla­podnia a jugoszláv partizánok küldöttének a kormányzóval, akkor talán már holnap bé­kében él Magyarország. Bornemissza arról ábrándo­gazdám, egy régi magyar Is- — Én a szigetet jobban sze- igazgató. S a partizánok kül- merősöm vacsorára vár. Azt retném... dötte, akit Pejacsevich intéző- zott, hogy kétszeresére növeli mondta, olyan ételeket tálal, Mindkét szálló étterme csak je küldött, szintén megnyerte majd.a Duna-tengerjáró ha­amik után megnyalom majd kizárólag német tisztek ren- Bornemissza tetszését. Haza is jók számát. A kormányzó bi­mind a tíz ujjamat. delkezésére állt. vitte, vele is brúdert ivott, monyára támogatja majd el­— No, akkor menj vacso- — Rendben van, ahogy aka- amint néhány nappal előbb képzeléseit, hiszen végered rázni. De félő, hogy megint rod. Szóval, mozi után meg- paprikáscsdrkét kapsz. Na- vacsorázunk, s aztán pedig ... gyón fantáziátlanok ezek a Doris Höttl ajkára tapasztat- magyarok. Mindig csak papri- ta a kezét. kiscsirke, paprikáscsirke .. Bornemissza Félix *neglehe­Petriccsel. S megállapodtak, ményben honorálni kell, hogy hogy tárgyal majd a kormány- ő teremtett kapcsolatot, zóvál, s a fiával. Most ezért Egyébként úgy látszik, tovább­várja őt ide, az irodába. Fél ra >s a Csepeli Szabadkikötő S . - _ _ r--------------- ------- —— nyolc, a horvát nyolc órára marad az ország egyetlen Ő szintén szólva én jobban tősen bosszúsan igyekezett ígérte az érkezését. A kor- „tengeri” kikötője. Az ország­szeretem a bécsi csonthúst meggyőzni a feleségét. mányzó és fia kilencre jön. gyarapítás, amelyet Horthy tormamártással... — Nem, szívem, dehogy Mindent megbeszélt a fiatal olyan szép sikerrel, mor.dhat­Skorzeny sóhajtott. nőcskéről van szó... Ugyan.. Horthyval Délután fent járt ni nagy elánnal kezdett el — Hiába, ml osztrákok Az én koromban... Hogyan nála a Várban, ott állapodtak 1939-ben, most megtorpant. Vi- azért mindig bécsiek mara- képzeled... Hazafias ügy... meg. S még egy érdekes hírt sehii kell a háború elvesztésé- dunk... Nem mondhatok többet... is hallott: a kormányzó meg- nek következményeit. Nem Kocsijába szállt, s elhajtta- Mondtam már, hogy nem nő- bízásából Náday István nyu- válhat valóra Horthy rima, tolt, Höttl pedig visszatért a ügy... Az az úr, aki tegnap galmazott vezérezredes, Howie hogy olyan országban iral- Dísz tér 7-be. este nálunk járt... Nem tele- angol ezredessel, akit mindad- kodjék, amelynek tengeri ki­A titkárnőjét még az írógép fontéma... Hallgathatják a dig a Várban rejtegettek, re- kötője van. mellett találta, de azon már beszélgetést... Éjfélre biztos pülőgépen útnak indult Cas- (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom