Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-24 / 19. szám
i960. január 2-1'. szerda ni u rs k 4 ü •t Fa’uróf fa-ura f Két szoroson túl Pásztó felöl, a Bézma hegy szorosán át jutni Kutasóra Csekélység ez jó időben, percekbe telik. Hónapok kellettek azonban ahhoz, hogy a kutasói Cserhátvölgye Tsz kikerüljön abból a „szoros”-ból, amelyből esztendőkön át csak halvány kilátás nyílt a sikeresebb jövő felé. Nem sok kedvvel tekintettek a gazdák 1967 elé, hiszen a legutóbbi zárszámadás a szerény huszonnyolc forintra tervezett munkaegységérték helyett csak huszonnégy forintosat hozott. Még tavasztájt, kora nyáron is gyakran hallható volt: megcsináltam, de mit kapok érte? Helyesen okoskodott az, aki nyomban megfelelt: számítsa ki!... A számítás nem volt nehéz, hiszen a vezetőség pontosan tudatta a tagsággal, hogy a közgyűlési határozat szerint melyik munkáért mennyi jár. Nagy átlagban negyven forintot ért egy-egy munkanap: persze, szorgalommal többet is lehetett keresni. Az előlegezés huszonnyolc forintjával történt. A gazdák majdnem valamennyien teljes egészében megkapták már múlt évi munkájuk jutalmát; csupán a még ki nem fizetett készpénzrészesedés esedékes a közelgő zárszámadás napján. Mészáros Gáborra, — akit a járási pártbizottság ajánlott elnökül a tagságnak —, nem a korábbi hibákon keser- gés a jellemző, hanem az,.hogy készséggel tanul, s tanít belőlük. Így van ezzel Boronkai Győző mezőgazdász is. Kiszámolták, hogy a takarmánynövények termésátlaga mintegy negyven százalékkal lehetett volna magasabb, ha bőkezűbben toűtrágyáznak. A szükségesnek ítélt műtrágya egy része már a szövetkezetben van; más részére pedig elment a megrendelés. Holdanként két mázsát használnak fel belőle. Győzelem után könnyű szívvel emlékezik vissza az ember a megvívott harcra, s apránként elfelejti a kisebb, de a végeredmény szempontjából lényeges csatákat. Persze, ötletcsatákról van szó. Olyanokról, hogy a tervezett száz helyett kétszáz holdon arattak kombájnnal, hogy a takarmánybőséggel élve nagyhirtelen hízómarha-alapanyagot vásároltak, hogy hozzálátták a zöldborsó-, az uborka-termesztéshez. A dolgozó tagok napról napra látták, mint virul a határ, s ez növelte munkakedvüket. A bokori és a kutasói határban nagyobb területen végeztek vízrendezést. A több mint félmillió forintos munka árának hetven százalékát az állam fizeti. A maradék ötödannyi idő alatt térül meg, mint ameddig a tsz-nek a hitelt ki kell fizetnie. Jogos és nagy a bizakodás a Cserhátvölgye Tsz-ben. Megnyugvással tölti el az embereket, hogy a dotáció — amelyre bizony még egy ideig rászorulnak — eztán sem csökken, sőt még nőhet. Jellemző a bizakodásra, hogy az új gazdasági évben már csak két alkalmazottja lesz a szövetkezetnek; a többiek mind tagként akarnak dolgozni. Nem biztos, hogy a nagyobb háztáji vágya vonzotta őket; valószínűbb, hogy a közös gazdaság szeretete. Az új gazdasági év a termelési biztonság megszilárdításának esztendeje Kutasón. Lánctalpast vett a tsz, mog- kettőzi málnásának területét, rövidesen teherautót vásárol. A tervezgetésben szerepel a cirok, amely hajdan mezsgyenövényként választotta el egymástól a parcellákat; — a télre seprűüzem indításához adna anyagot. Emlegetik a dohányt is, amit termesztettek valaha errefelé, de gyenge minősége miatt nemigen fizetett Igaz, az egyéni időkben nem volt agronómus, meg szakmunkásképző tanfolyam; s ami szintén lényeges: az újságolvasó, tévénéző, rádióhallgató paraszt fogékonyabb az űj ismeretek elsajátítása iránt, mint volt — kényszerűségből — írástudatlan apja, nagyapja... A biztonsághoz tartozik, hogy a tsz már megkötötte az úgynevezett összevont biztosítást. Nem jártak rosszul' tavaly sem a biztosítóval. Állatkáink az utolsó fillérig megtérült, e napokban pedig négyen üdülnek a tsz-tagok közül az önsegélyező csoport révén Debrecenben. Félmillió forintos tartalékkal kezdi az új évet a három falu határában gazdálkodó szövetkezet. így tagjai részére nem hetven, de nyolcvan százalékig garantálhatja a tervezett keresetet Borváró Zoltán — Az új gazdaságirányítási rendszer megköveteli, hogy az ügyek intézése azon a szinten történjen, ahol legbiztosabb informáltsággal rendelkeznek a feladatokról. Természetes, hogy a község lakosságát széles körben érintő hatósági és igazgatási feladatok a községekben jelentkeznek a legkonkrétabban. Van már arra határozat, hogy felül kell vizsgálni a hatásköröket és ahol szükséges, megfelelő módosítást eszközölni az alsóbb szintű tanácsok javára. Ennek megfelelően mi is megtettük a kezdeti lépéseket, és a községi vb elnökök hatáskörébe utaltuk a lakosság széles rétegét érintő építési kölcsönök elbírálását. Elképzelésünk van arra, hogy nagyobb községekben, mint például Pásztó, Jobbágyi, Szurdokpüspöki, Kál- ló, Buják építési hatósági jogkörrel ruházzuk fel a községi tanácsot. Javaslatunkat elküldtük a megyei tanácshoz. Célszerűnek tartanánk, ha szabálysértési eljárásokban is az eddiginél nagyobb jogkört biztosítanánk a községi tanácsoknak. Jelenleg 100 forint a felső határ a szabálysértési bírságolásnál. Célszerűnek látszik ezt felemelni 500 forintig, természetesen ehhez megfelelő központi intézkedés szükséges. Ezeken' túlmenően még számos hatáskör van. amiben jelenleg a járás illetékes intézkedni. de a célszerűség azt kívánja, hogy 'megfelelő felmérés alapján a községeknek adjuk le. Ügy érezzük, hogy az eddigi intézkedések a községek lakossága körében egyetértésre talál és jó hangulatot váltott ki. — Véleménye szerint, hogyan élnek az önállósággal a községi tanácsok? — Kormányrendelet alapján lehetőséget kaptunk arra, hogy a kisebb községekben szüneteltessük a végrehajtó bizottságok működését. Ezzel a lehetőséggel éltek is községi tanácsaink, s járásunkban 11 községben szüneteltetjük a vb működését. Általános tapasztalat, hogy ezekben a községekben megnőtt a tanácstagok aktivitása, emelkedett a tanácsülések színvonala. Rendszeresebben vesznek részt a tanácsüléseken, nagyobb érdeklődést tanúsítanak a község ügyei iránt. A tanácstagok munkájának javulása hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság nagyobb mértékben vesz részt a község politikai feladatok megvalósításában. Szinte ugrásszerűen megnövekedett a társadalmi munka forint értéke. A hároméves fejlesztési tervben mintegy 3,3 millió forint társadalmi munkát vállalt a lakosság. Az elmúlt évben járásunk területén a társadalmi munka értéke máris meghaladta a 3,1 millió forintot Tapasztalatunk, bogy a községi tanács vezetői bátrabban agitálnak a község komKora reggól a bútorgyártsStnál... A munkahét 44 óra — Üzlet Salgótarjánban — lti-20 nap nyereségrészesedés — íVli tesz a bejáró dolgozóikat? A reggeli időszak nem al- zatos a vállalkozás, mert a kalmas látogatásra. Ilyenkor miskolci íestvérválialat ter- egymásnak adják a kilincset a mékei is keresettek. De, a vállalat igazgatói irodájában a miénk legalább annyira. A hat „látogatók”. Szedlák Sándor vállalat egyesülése nem jött igazgató és Mezei László szb- létre. Nem tudtunk megegyezni. Eltértek az egyesülésen belül az arányok. Megvétóztitkár nagyban tárgyalnak. A nyereségrészesedésről beszélgettünk. Ha minden jól megy 18 tűk, s elálltunk a tervtől — — Kevés, vagy sok? — Kényes ügy, mert sok dolgozót érint — így Mezei László. — Attól függ, mit akarunk növelni, s mennyire csinálunk kényes ügyet belőle — válaszol Szedlák Sándor. dolgozóinknak. !—20 napot fizetünk mon<^jaGarancia a garázs mester Mayer István gépes oktató, a garázsmester, a szécsényi mezőgazdasági technikumhoz csatlakozó kollégium udvarán levő garázsban. A kollégium korát hosszú évtizedek, a garázsét csupán hónapbk mérik, múlt év októberében adták át rendeltetésének. A garázsban nem cseng tt telefon, mi van benne? Egy Super-Zetor, két Utos, egy Izo és egy Pannónia motor- kerékpár, egy RS 09-es az A vállalat fizeti a hozza- , összes tartozékkal, egy UE 28j árulást. A felvételnél már bben az évben arra törekNyíregyházi István főköny Ilyenkor következik egy kér- velő érkezik s mindjárt vál- ”k “hogv' £yan“do“gozókat des, amely rendszerint úgy tozik a beszélgetés témája. A alkalm’azzanak> akik Balassagyarmaton laknak, vagy vidészól: és tavaly mennyit? Az- vállalat új ügyrendjéről esik tán megtudom, hogy tavaly szó. Arról, hogy tavaly a har- nem fizettek nyereségrészese- madik negyedévben az anyag- dést, csak jutalmat. Volt ellátás biztosított volt erre az ugyan 2—3 napos nyereség, évre. Biztonságos a termelés, amit kifizethettek volna, ám Január 8-án a vállalat már inkább a jutalmazást válasz- elkészítette, és benyújtotta tották. Ezek szerint a 67-es nyereségelőleg-elszámolását. év jól fizet. A vállalat értéke- Előre tudják mit kell produ • sítési tervét teljesítette, és ami kálni, mi az értékesítési felfontos: az önköltség is tovább adat. Nem úgy, mint a ko- javult. Gazdásági reform? Ké- rabbi években, amikor mindszültek itt is, csakúgy mint ez áprilisban derült csak ki. minden vállalatnál, s a han- Az első negyedévit kifizették, gúlát biztató. Ezt Mezei Lász- s így nemcsak az állam, halótól tudom meg, s még azt, nem a vállalat is jól járt. hogy a kollektív szerződés tér- A hitelhelyzetet is ismerik, vezetének elkészítésekor sok Ügy nevezik ezt. hogy rugal- érdekes javaslat hangzott el. másság. S ebben nem kis A városban gyorsan terjedt része van a főkönyvelőnek, " a hír, hogy a bútorgyártóknál aki mindenre ügyel mond- ' a n;i a csökkentették a munkaidőt, hatni, őrszeme a vállalatnak. Heti 44 órát dolgoznak, s így _ , ... . , , .... linden második szombat sza- Szándékosán hagytuk utolja- a(j ra azt a kérdést ami hetekig A vállalat híres termékeiről JSStaTdSíozóit Fizeti vagy nem fizeti a vállalat a bejáró dolgozók utazási kőltsé- — Benne ül — mondja, géhez a hozzájárulást? A pon- a fotelre mutat. A szoba- tos számadatokat Ebee Lajos ja. ban a vállalat által gyártott munkaügyi osztályvezető is- föl egyik híres termék, a kárpi- merteti. Ezek szerint a válérdeklődöm. Az igazgató nevet. kiek, de albérletük van a városban. Ugyanez áll az ipari- tanuló-szerződésekre Is. Az említett 152 dolgozó 50 százaléka szakmunkás, akikre nagy szükség van. (A szécsényi telepre például bűtorasztalosokat keresnek. Hirdeti a Népszabadság is. s ha jelentkeznének 10—15-eri. akkor a külön szobát is fizeti a vállalat, mert még mindig gazdaságosabb Ennvlre kell a szakmunkás'. Inkább arról van szó hogv azok S segédmun- irpooV akik faluinkban is megtaláljak a számításukat maradjanak otthon fölük inkább lat. Folytatnánk a beszélgetést, de .hírnök” érkezik, s közli, hogy várják az igazgatót — Csak nincs valami baj? — kíváncsiskodom. — Sió sincs róla — mond- - Az ügyeleti fegyelembeszélgetünk, és arról, hogy a portások szabad szom- lalat dolgozói közül 152-en be- hatja miatt, kellene egy ötötozott Ipoly-gamitúra. — Ez a legkeresettebb tér- járók. Az összlétszám 46 szá- dik ember. Ök viszont azt mékünk — folytatja az igaz- zaléka utazik vonaton, vagy tartják: nem kell nekik a gató. — Ezen kívül a B- autóbuszon. Ez évi 200 ezer szabad szombat, inkább a as. két vontató. Valamennyi gép az iskola tulajdona, bizonyítva, az intézmény célja a korszerű mezőgazdasági gyakorlatban is jártas, jól képzett szakemberek nevelése. Mi történik télen a garázsban? A tanulók a gyakorlati foglalkozásokon a gépelt szerkezetével, kezelésével ismerkednek. Hogyan? Ez a vizsgán derül majd ki, amikor a diákok fel is ülnek rájuk. A garázsmester — egyében kívül — erre is felkészíti „gyerekeit”. (th) Az „altató szemüveg <« Lakásépítés Szécsényben típusú kombinált szekrény és forintot jelent a vállalatnak, több ezres tételekbe kapunk ami az osztható nyereségből rendelést a külkereskedelmi kerül kifizetésre. vállalatoktól szerszámnyelek- _______ ____________ re. Ebijén az évben növeljük a kárpitozott bútorok választékát. Áttérünk a korszerű technológiára: a hagyományosról a poliészter fényezésre. Ez tartós*bbá, szebbé teszi bútoraink felületét. Ha már a bútoroknál tartunk, arról kérdezem az igazgatót: terv-e még, hogy Budapesten kiállítási termet nyitnak, és hogyan áll a sokat emlegetett egyesülés ügye. Budapesten nem, de Salgótarjánban kívánjuk termékeink egy részét értékesíteni. Vagyis üzletet nyitunk a megyeszékhelyen. Kicsit kockápénz. Majd meglátjuk. Szokács László Nyugatnémet kutatók kis elektromos készüléket szerkesztettek az ideges, rosszul alvó embereknek — altató tabletták helyett. A tranzisztoros zsebrádió nagyságú készülék kis energiájú áramimpulzusokat állít elő. Az elektródákat a szemhéjakra vagy a fül mögötti koponyarészekre kell helyezni (ezért „altató szemüveg”), így jutnak az ideg- rendszerbe a „jótékony" impulzusok. Hatásuk abban nyilvánul meg, hogy elernyesztik az izmokat, elmélyítik a légzést, s ezzel mély álmot idéznek elő. munális feladatainak megvalósítása mellett. A sok feladat között tanácsainknak tevékenységüket úgy kell folytatni, ahogy azt a község sajátos helyzete megköveteli. Legfontosabbnak tartom a testületi munka javítását, a szocialista demokratizmus fejlesztését. — Szeretném hangsúlyozni, hogy a községi tanácsok előtt álló feladatok nagyon szerteágazóak és sokrétűek. Körültekintő és nagyon elmélyült munkát igényel az elképzelések kialakítása és megvalósítása. Ezért tanácsolom minden vb-vezetőnek: szakítson a régi gondolkodási móddal és régi formulákkal. Az új gazdaságirányítási rendszer nem tűri a mindent felülről váró módszert, önállóan kell a meghatározott keretek között kialakítani azokat a községfejlesztési koncepciókat, amelyek legeredményesebben segítik a községek fejlődését. Egy nyilatkozatban nem lehet teljes részletességgel számot adni az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése érdekében végzett munkáról. Csak azokat a főbb feladatokat említettem, amelyek az 1967-es esztendőben részben megvalósítást nyertek és most az 1968-as évben segítséget nyújtanak az új gazdaság- irányítási rendszer érvényesüléséhez — fejezte be Juhász Sándor elvtárs. S. L. Három, egyenként huszonegy lakásos lakóépület tervei készülnek a Nógrád megyei Tervező Irodában. Egyet közülük állami beruházásból, kettőt az OTP támogatásával építenek — mindhármat majd Szécsényben. Tekintettel arra, hogy a járási székhely csatornázási terve már tavaly elkészült, e lakóházakat is komplett közművesítéssel tervezik, sőt, a telepítés helyén további három, az említettekhez hasonló, négyszintes, salakblokk lakóépület emeléséhez biztosítják a közművesítést. Remélhetőleg mire az első három ház kivitelezése olyan stádiumba jut, elkészül a csatornázás is. Az építkezés megvalósítására egyébként az ÉVM Nógrád megyei Építőipari Vállalatot kérték fel. A munka költségei, a közművesítéssel együtt mintegy tizenhárommillió forintra rúgnak. Háromezer éves „képtár“ Leningrádi archeológusok a szibériai Száján hegyszorosban az ősember „képtárára” bukkantak. Háromezer évvel ezelőtt a történelemelőtti kor mesterei a Jenyiszej folyó partmenti szikláiból emberi maszkokat, kecskebakokat, kígyókat és bikákat faragtak ki. Alekszandr Gracs történész, az expedíció vezetője arra a megállapításra jutott, hogy ezek a sziklamaradványok a helyi törzsek óriás méretű szentélye volt. A sziklaképek művészi kifejezés tekintetében az ógörög színház maszkjaival vetekszenek. Érdekességük az, hogy csak a reggeli napsugárban vehetők észre; nappal jóformán nem látszanak. Hozónkban a legnagyobb A II. Tiszai Vízlépcső A Gazdasági Bizottság 1964. szeptemberében hagyta jóvá a II. Tiszai Vízlépcső tervezési munkálatainak megkezdését, amit később a III. ötéves tervről szóló törvény is megerősített. Ezt követően a kormány a kivitelezés megkezdésének időpontját, mint értékhatár feletti beruházást, 1967-ben jelölte meg. Megkezdődtek tehát hazánk eddig legnagyobb mezőgazdasági jellegű vízgazdálkodási létesítményének kivitelezési munkálatai. A II. Tiszai Vízlépcsőnek és öntözőrendszereinek teljes hatásterülete 1,5 millió katasztrális hold mezőgazdasági te* rület. A duzzasztás és víztárolás (400 millió m3 vízmennyiség esetén) 524 000 katasztrális hold rendszeres öntözésére és 20 000 katasztrális hold kiterjedésű halastó vízellátására ad majd lehetőséget. Ezáltal lehetővé válik, hogy hazánk legszárazabb területének, q Jászságnak és Nagykunságnak öntözése megoldottá váljon. A vízlépcső megépítése a mezőgazdasági jellegű fejlesztésen kívül lehetővé teszi még évi kb. 116 millió kWó villamos energia termelését, valamint 120 km hosszú szakaszon (Kisköre és Tiszalök között) a biztonságos hajózás megteremtését. Nagy jelentősége lesz az ár- és belvízvédelem és a vízigényes ipar telepítési lehetőségének szempontjából is. A 127 km2 felületű (a Balaton egyötöde) mesterséges tó partján lehetőség nyílik sport és üdülőtelepek létrehozására. Az öntözőrendszert három ütemben építik ki, az utolsónak 1985-ben kell elkészülnie. Az első szakasz munkálatainak határideje 1975, amikor a vízlépcső, a víztároló és a főcsatornák (18—18 km-es) első része elkészül, s ezáltal 120—150 000 katasztrális hold öntözhetővé válik.