Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-21 / 17. szám

1968. január 21., vasárnan nögrAd 11 Fßhemßvnii q\jßrntekßkw9ßk A gyermek fehérnemű vá­lasztékára nem lehet pana­szunk, mert az üzletek kira­kataiban sok szép darabot láthatunk. Ezek közül aján­lunk néhány újdonságot. Kislányoknak — ha nincs nagyobb hideg — ajánlatos az olcsó, jól mosható krepp há­lóing vagy pizsama. Az új fa­zonokon csipkedíszítést látha­tunk. Fiúk is, lányok is hordhatják a freskó pizsamát, ezéken a Gabi nadrágos meg­oldás az újdonság. Valamivel drágább, viszont igen jól mos­ható. könnyen vasalható a mű­szálas Krisztina hálóíng és pizsama ( lásd képünkön!) *— kislányoknak. Ezeket a háló­ruhákat a gyerek jól fűtött lalcásban még télen is hord­hatja. Hűvösebb időre való a fia - _ neil hálóruha. A fiú pizsama általában csíkos, a kislányoké virágmintás. Ezek között is van néhány szép új fazon. Kisfiúknak ajánljuk azt a fianell pizsamát, amelynek nadrágja a felső részre rá- gombolható. Ennek a fazon­nak az az előnye, hogy míg a gyerek alszik, a pizsamakabát nem csúszik fel. A virágmintás kislány-pizsamák között új­donság a Gabi fazon, vagyis a nadrág kis élőkévé! és váll­pánttal készült, tehát hordha­tó úgy is. hogy a kabátkát begyűrjük a nadrágba vagy úgy, hogy a vállpánt a kabát­ka alá kerül. A. E. Ä fogszuvasodás ellen vegyuletek Ausztrália fogszakorvosai az elmúlt évben tudományos konferenciát tartottak. Ezen a tanácskozáson két ausztráliai kutató nagy nemzetközi visszhangot keltő előadásban szá­méit be azokról a vizsgálatokról, amelyek eredményeképpen kimutatták: bizonyos vegyületek, kalcium-szukróz-foszfátok megfelelő rendszeres adagolásban megelőzhetik a fogzománc idő előtti romlását. Mivel ezek a vegyületek íztelenek, az egészségre ártalmatlanok, és ami a döntő szempont, igen ol­csók, minden további nélkül az élelmiszerekhez adagolhatok. A szukróz-íoszfátok a szájban oldódnak és kristályos fe­lületi réteggel vonják be a fogzománcot. Az így kialakult réteg a továbbiakban megvédi a fogat, a szénhidrátok: cuk­rok, keményítők bomlásából származó szerves savak káros hatásától. Jelenleg Sydneyben 1400 iskolásgyermek fogyaszt rendszeresen kalcium-szukróz-foszfátot tartalmazó élelmi­szert, és máris 30 százalékos csökkenés mutatkozik a fog- szúvasodások fellépésében. 4% eyréHxséj+vs fekvőhely A fekvőhely maga is vál­tozik a divattal. Az újonnan -berendezett la­kásokban már nem találunk ágyat, hanem rekamiét vagy heverőt, amely fekvőhelyül szolgál. Ez persze nem olyan ruganyos, nem olyan puha. mint a régi kettős ágyak, a derékaljak voltak, de ez a keményre kárpitozott fekhely a jó! Mennél egyenesebb és keményebb a fekhely, annál jobban pihen a gerincoszlop, a derék, annál frissebben éb­redünk, tehát annál egészsé­gesebben pihentünk. A derék alá párnát, dunyhát tenni na­gyon egészségtelen, s ugyan­úgy kár a keményretőmött szalmazsákot pehély derék­aljjal borítani. A fej alá sem kell két nagy tollpáma, hi­szen aludni fekve, s nem ül­ve kell; ezért elegendő egy nagy és egy kispárna. Takaróul régebben télen a dunna járta. Itt is nagyot változott a divat, persze első­sorban az egészségtan köve­telményeinek megfelelően. A dunnát helyesebb felváltani pehely-, vagy danulonpaplan- ra. Ez még a leghidegebb té­len is elegendő takarónak bi­zonyul, hiszen, a legtöbb, la­kásban estére'béfűük á háló­szobát, vagy a központi fűtés jól temperálja a hőmérsékle­tet. Különben a legjobb, ha kellemesen érezzük magunkat a takaró alatt, tehát nem iz­zadunk, s nem is fázunk. Az ágyhuzat minél egysze­rűbb és minél könnyebben kezelhető legyen, ezért kerül­jünk minden fodrot és feles­leges díszt. Érdemes könnyen kezelhető krepp ágyhuzatot is vásárolni; ezt nem szükséges mosás után keményíteni, de vasalni sem. Dr. M. 3. JCetck DCehmtn Nekeresdfalva két nagy hegy között egy völgyben feküdt. Nem volt semmi nevezetessé­ge. A vándormadarak is csu­pán akkor telepedték le a határában, ha nagyon elfárad­tak. Nos, ebben a faluban élt Kerek Kelemen, akit igen göm- bölyded testalkattal ruházott fel a természet, és igen ki­tűnő kedéllyel. Kelemen egyszer elhatároz­ta. hogy ő bizony addig nem nyugszik amíg NekeresdfaIcá­ból híres helységet nem fa­rag. A falubeliek kinevel­ték. s mondogatták neki: — Hallod-e Kelemen, ké­mé >ri kerek koponyádban ke­vés kerekedik abból, amit ná­lunk emberemlékezet óta ész­nek neveznek. Kelemen nem szól*, csak mosolygott. a bajusza alatt, mintha úgy vélte volna: hadd beszéljenek a nekeresdiek amit akarnak. A tervet Ugyanis csak 6 egyedül (smeri. Merész elképzelés volt az. Kelemen barátunk ugyanis el­határozta: ha törik, ha sza­kad gyömölcsöTtetni fogta a két hegy erdőinek bükköseit s - források vizét is a falu szolgálatába áIliHa Nagyot né~et* Nekeresd né pe. amikor Kelemen eay pity- fnallatkor vagy batyut ráköti a hátára. — Ugjinn. ugyan, hová In­dulsz ilyen jókor? — faggat­ták a falubeliek. — Nem látsz még az orrodig sem, s ne adj isten még nyakad töröd vala­melyik szakadékban. — Majd csak segit rajtam a szerencse valahogyan — vála­szolta Kelemen, s nagy batyu­jával útra kelt. Három hétig színét sem lát­ták Nekeresden, s már ép­pen keresésére akartak indul­ni, amikor egy délután beál­lított. Volt nagy öröm, de bi­zony Kelemen nem sokat adott a meleg fogadtatásra Bezár­kózott a házába, egész éjsza­ka égette a lámpát, tgy csi­nált három napig. A negye­diken azonban á nekeresdiek már nem bírtak a kíváncsi ságukkal: ott leskelődtek Ke­rekes Kelemen kerítése körül. Hívogatták, szólítgatták. Kele­men azonban nem mutatott semmi hajlandóságot az elő- búvásra. Amikor aztán nagy­sokára kikerült a házból, köz­refogták a szomszédok. Fag­gatták: miken törte napokig n. fejét a házban, s mit csi­nált, amíg hetekig úton volt — Aranybányát fedeztem fel, s az elmúlt napokban azon törtem a fejemet, ho­gyan is lehetne kibányász­ni azt a rengeteg sárga csi­kót, amit a Kékhegy öble rej­teget. Nagyra nyúlt a nekeresdiek szeme, s a szájuk is majdnem tátva maradt Kelemen szagai­nak hallatára. Akadt is per­sze mindjárt néhány fürgébb észjárású közöttük, aki azon spekulált: hogyan lehetne el­kaparintani Kelementől azt az aranybányát. A fejtörésnél azonban alig jutottak tovább, mert bizony a nekeresdiek lusták voltak egy kicsit. Azt a deputációt is három nap alatt tudták csak össze­állítani, ami aztán a bíróval az élén felkereste Kelement: mondaná meg a titkot. — Egyszerű a dolog — hu­nyorított Kerek Kelemen — venni kell egy csomó disznót, azok aztán feltúrják a Kék­begyet, s mi meg majd szed­jük az aranyat. Ahhoz hasonló, ami más­nap Nekeresden történt még nem fordult elő sem azelőtt sem azóta. Minden porta gaz­dája elment a hegyeken túlra disznót vásárolni, s hazafelé már túratta is a röfögőkkel az erdőt. Eltelt vagy egy hó­nap, de bizony a nekeresdiek nem leltek egy fia aranyat sem. Hízni a nin i. mini öregedni! Nincsenek pontos adatok az elhízás különböző fokoza­taiban szenvedő emberek szá­máról. Ám feltételezhető hogy általában sokan vannak S míg az elsőség pálmája Itt a múltban a nőket illette meg, addig ma már elmond­hatjuk, hogy a férfiak is fel­zárkóztak. Bármilyen furcsán is hangzik, tény, hogy ezt sokban elősegítette a műsza­ki haladás. A mai ember kü­lönféle okok folytán kevesebb mozgásenergiát használ fel, mint nem is olyan távoli előd­jei. Így tehát az elhízást szociá­lis betegségnek, igen. kimon­dottan betegségnek tekinthet­jük, mert nem annyira n Jó alak, a karcsú, sudár termet elvesztéséről van szó. (ami ugyancsak nem lebecsülendő), mint inkább az egészséget fe­nyegető reális veszélyről. Ismeretes, hogy a felnőtt ember szervezete hét—tíz ki­logramm zsírt tartalmaz. Ez a testsúlynak átlagban tíz— tizenöt százaléka. A kövér embereknél azonban szerve­zetük zsírtartalma olykor re­kordmagasságokba emelkedik. Sajtójelentések szerint a vi­lág legkövérebb asszonya a 47 éves amerikai F. Wages, aki 154 cm magas és súlya — 375 kilogramm. Tréfásan azt mondják, hogy a teltségnek három fokozata van. Az első irigységet, a má­sodik mosolyt, a harmadik részvétet vált ki. Tréfa ide — tréfa oda, e két utolsó foko­zat mégiscsak komolyan ve­szélyezteti az egészséget. Az elhízás szívbántalmakat, ér­szűkületet okoz, megnehezíti a légzést, a máj, a belső el­választási mirigyek funkciói­nak zavaraihoz, cukorbajhoz, magas vérnyomáshoz, érelme­szesedéshez vezet. Ne feled­jük, Rogy a szív-, érbetegsé­gekben szenvedő személyek 75 százaléka a kövérek közül ke­rül ki. zások, a hízásra való öröklött hajlam, a zsírtartalékoknak a szervezet által való nem kielé­gítő felhasználása, a bélmü- ködés zavarai, s nem utolsó sorban a foglalkozás Am az igazsággal szembe nézve, be kell vallani, hogy az elhízás fő, leggyakoribb oka az evés­ben való mértéktelenség. Az étvágy jelentkezése tá­volról sem mindig tanúskodik arról, hogy a szervezetnek valóban táplálékra van szük­sége. Sokan azonban nz ét­vágy legkisebb megnyilvánu­lására is „egy kis édességgel”, egy kis ezzel, egy kis azzal igyekeznek «verni éhségüket. Márpedig az egészséges fel­nőtt ember átlagos napi élel­miszeradagja (a folyadékot is beleértve) nem haladhatja meg a 3 kilogrammot. t A hosszú élet problémáit tanulmányozó számos tudós megállapította: Minden nagy kort megért ember aktív, moz­gékony életmódot folytatott és az evésben a legnagyobb mér­sékletet tanúsította. Az evés­ben való mérséklet egyáltalán nem aezkélizmus. A súlyfelesleg leadható, de mindenekelőtt korlátozni kell a szénhidrátok, a só, a folya­dék, s végül a zsír fogyasztá­sát. Ugyanekkor ajánlatos nö­vényi rostokban gazdag étele­ket fogyasztani. Hasznosak a tehermentesítő napok is, heti egy—két alkalommal, de fel­tétlenül orvosi tanácsra. Fontos szerepet játszik a táplálkozás rendje ts. Meg­jegyzendő: a sovány angol nők igen bőséges reggelit és szegényes vacsorát fogyaszta­nak. a telt osztrák nők vi­szont fordítva. Arról sem sza­bad hallgatnunk, hogy súly- csökkentésre törekedve so­kan a dohányzáshoz folya­modnak. A nikotin és a do­hányban levő egyéb mérgek megbénítják. elgyengítik a gyomor- és bélfalak izmait, lassítják az emésztési folya­matokat, s ezért a dohányo­soknál általában gyengül a2 éhségérzet. Ezért azonban a dohányosok drága árat fizet­nek, mert lépten-nyomon ott leselkedik rájuk a gyomor­vagy nyom bélfekély, a tüdő és a légzőutak krónikus megbe­tegedései, a szív- érrendszer zavarai, s gyakran pedig a rák. Meg kell jegyeznünk to­vábbá : az elhízást elősegítő fő tényezők egyike az alko­hol, amely növeli az étvá­gyat, de lassítja a cserefolya­matokat. Természetesen meg­történhet, hogy valaki csök­kenti a napi élelmiszeradagot, lemond a dohányzásról és az alkoholról, ám ez olykor mégsem segít sekat a cél el­érésében. Arról van szó. hogy a kevés mozgással járó, főleg ülő életmód is kedvez az el­hízásnak. Ezért az ésszerű táplálkozást helyesen össze kell hangolni a testgyakorla­tokkal, azok időtartamának ós intenzitásának növelésével. Azoknak, akik fogyni szeret­nének, feltétlenül végezniük kell reggeli tornát, minden­napi sétát, azonkívül minden adandó alkalmat meg kell ra­gadniuk arra, hogy túrázza­nak, ússzanak, síeljenek, vagyis hogy ki-ki a maga kedvenc sportját űzze. Mozog, ni, különösen a közép- és Idős korban feltétlenül szükséges! Az izmok elsorvadnak, ha nem mozognak. Megállapítot­ták, hogy kétheti ág.vbanfek- vós után az idős embernek iz­mai annyira legyengülnek, hogy újra meg kell tanulniuk Járni. A régi Róma egyik 112 éves lakosának sírfeliratán olvasható: „Mértékletes volt ételben és italban”. Hérodo­tosz és Plutat hosz ókori tör­ténészek úgy vélték, hogy a hosszú élet két fő tényezője az évésben való mértéktartás és a fizikai munka. Bölcs megállapításuk mindmáig nem avult al.i B. Maikin, orvos „Mennél szélesebb a derék, annál rövidebb, az élet”, — mondja egy angol közmondás. S valóban, az elhízott embe­reknél a vérképzés igen le­lassul, a szövetek elgyengül­nek, mivel részben összeve­gyülnek a tehetetlen zsirtö- meggel és a szervezet gyorsan kopik — öregszik. A statisztikai adatok szerint a 10 kilogramm súlyfelesleg­gel rendelkező személyek ha­lálozási arányszáma 20 száza­lékkal magasabb, mint a nor­mális testsúlyúaké. Az elhízás okai között sze­repelhet az életkor, a vele összefüggő hormonális válto­— Becsaptál bennünket — támadtak Kerek Kelemenre, nincs ott arany még mutató­ban sem, — Hát ez ugyan micsoda — nyúlt Kelemen az iszákjá- ba — g egy egész marék aranyat tartott a leghangosab­bak orra alá. — Csakugyan olyan, mint­ha arany lenne — mondta a bíró, s aztán csillapult ke­déllyel mentek vissza at erdő­be. Hanem egy Idő után újra csak elszontyolodtak. — Hallod-e Kelemen — szaladtak megint le a hegy­ről — nagyon nagy baj van. A disznók a makktól már annyira kikerekedtek, hogy mozogni is alig bírnak, de még mindig nem túrtak ki aranyat a földből se a patakokból. — Ej dehogynem, most túr. tak csak ki igazán. Vigyétek gyorsan a vásárra, adjátok el a jószágokat, s mindjárt lesz arany. Nagyra tárult a nekeres­diek szeme, s csak most ér­tették meg Kerek Kelemen csavaros észjárását Hogy hires lett-e Nekeresd? ért meghiszem. Ha jól em­lékszem egy idő után Aranyos, falnának nevezték el. Én is jártam arra, ahol meséltek róla. Siolnoki István GYÉRME VÍZSZINTES: 1. Merészen kezdeményező műtétek. (A függ. 9 folytatá­sába írandó.) 10. Állami be­vétel. 11. Szállítaná. 12. Jut­tat. 14. Magot hint. 15. R.S. 16. Plusz. 18. Nyes. 19. Élet olaszul vagy franciául. 20. A vízsz. 1. úttörője. (Utolsó négyzetben két betű.) 22. Bak németül. 23. Balsors része. 24. Ritka férfinév. 25. Somos más­salhangzói. 26. Tejtermék 28. A.E.fM. 29. Lelkész. 30. Nye­reség. haszon. 32. Vények te­tején olvasható. 33. Kopasz. 35. Állóvíz. 36. A meteorológiának a magásabb légrétegek ku­tatásával foglalkozó ága. 40. A vízsz. 20 híres páciense. FÜGGŐLEGES: 1. Nemrég még divatos tánc. 2. Kör része. 3. Erődítmény. 4. De. 5. Palack. 6. .. er: űr­mérték 7. T.N. 8, Olasz Im­re. 13. Latinul istennő. 14. KEKNEK Lesd. (Utolsó négyzetben két betű). 17. Csehszlovákiai fo­lyó. 18. Fém. 19. Ilyen hang­szer a brácsa. 21. Nílus más­salhangzói. 22. Dél-afrikai nép volt. 24. Mértani test. 25, Ta­karít. 26. Pusztít. (I=*T). 27. Férfirokon. 28. Romániai vá­ros. 29, Tetőfedő. 31. Keresz­tül. 33. Továbbít. 34. Emiké magánhangzói. 37. R. B. 38. Shaw neve előtt olvasható. 39. A. R. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1, 20, 40. A vasárnapi gyermekrejt- vény helyes megfejtése: Gio­vanni Pico della Mirandola. A humanista. Könyvjutalmat nyertek: Jambrich Ágnes Salgótarján, Laczkó Erzsébet Balassagyar­mat és Csomány Lajos Nagy- bátony. A könyveket postán küld­jük el!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom