Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-21 / 17. szám

1968. január 21.. vasárnak NŐS R * D 1 A kellőre még egyel... Piac és verseny a tervezőknél \Iéh-invázió Brazíliában Afrikai méhek támad ifik meg áss embereket A Nógrád megyei Tervező Iroda tavalyi tervét csaknem három és fél százalékkal túl­teljesítette. Az az összeg, ame­lyet 1967-ben tervezési díjak­ból be kívántak inkasszálni, ötmillió-négyszázezer forint volt. Az idén hatmillióról be­szélnek. Nos, ha csupán ennyit írnánk azokból az események­ből, amelyek az intézetnél a két esztendő fordulóján lezaj­lottak, éppen a lényeg marad­na rejtve. A változások előz­ményeiről, a töprengések, vi­ták eredményéről az iroda fő­mérnöke, Vadas Andor beszél. — Mielőtt a strukturális változásokat végrehajtották volna, nem a különböző szer­vezeti sémákat tanulmányoz­ták, hanem — a piacot. A piac igényeit, a keresletet, kí­nálatot. Hiszen a terv-áru, s az irodának a Mezőgazdasági Beruházási Vállalaton kívül ma már számolnia kell a Nógrád megyei Beruházási Vállalat tervező csoportjával, van ter­vező irodája a Szénbánya Vál­lalatnak és az egyesült lakás- karbantartó és építő ktsz-ek- nek is, a többi, kisebb-na- gyobb cégről nem is beszél­ve. Őszintén szólva, az utób­bi hónapokban már a nagyobb volumenű megrendelések szempontjából sem érezhettük és érezhetjük magunkat nye­regbe. .. — Mert a kisebb tervező cé­gek étvágya sem kicsi? — Ügy van. Mikor ezzel tisztába jöttünk, be kellett látnunk, ha az iroda talpon akar marádni a megbízásokért kibontakozó versenyben, ter­vezőinket ebben anyagilag jobban érdekeltté kell ten­nünk. — És ez sikerült? — Hogy sikerült-e, vagy sem, az majd elválik. Min­denesetre több nagy intézet és számos vidéki iroda bérren­dezésének tanulmányozása után nálunk is bevezettük a teljesítménybérezést. Dolgozó­ink alapfizetését garantáljuk. Ez a teljesítménytől függetle­nül változatlan, mert úgy vél­jük, a tervezés alkotómunka. És mint minden alkotó mun­ka végzéséhez, ehhez is ki­egyensúlyozott emberekre van szükség. Mindenkit elfoghat átmeneti fáradtság, érhet kel­lemetlenség. Beleütközhet ter­vezési problémába, amelynek megoldása a vártnál tovább tart. Nem kockáztathatjuk, hogy a „nagyobb” teljesítmény kedvéért elkapkodja a dolgát. A teljesítménybérrel tehát a többletet honoráljuk. A „nor­mákat” nemcsak a fizetéshez, de a tervező képességeihez, és a végzendő fe adat bonyolultsá­gához is szabtuk Nem akarjuk, hogy az egyes ember normá­ja — a havonta produkálan­dó termelési érték — telje­sítése reménytelen, vagy olyan távoli cél legyen, amelyet csak erejének végső megfeszí­tésével kénes elérni, esetleg túlszárnyalni. Az alkotó em­ber Így hamar kifullad, ki­szikkad, előbb vagy utóbb el­fásul. A normák kidolgozásá­nál ügyeltünk arra, hogy ter­vezőinkben a verseny ne osökkentse, inkább növelje a szellemi rugalmasságot, hogy a szükséges időben mindig legyen mozgósítható tartalék­energiája. — Ebben a láncolatban hol a helye az iroda szervezeti át­alakításának? — Könnyen felfedezhető. A tervezői megbízatásokért meg­kezdődött a piaci verseny. Tervezőinket — az anyagi ér­dekeltség növelésével — fel­vérteztük erre a versenyre. A következő lépés az volt, hogy olyan szervezetet teremtsünk, amely a versenyhez — a ver­senyre most már készen álló gárdával — a legmozgéko­nyabb, leghatékonyabb kere­teket nyújtsa. A választott struktúra meglehetősen egy­szerű. Megszüntettük a terv­osztályt. a műszaki osztályt, ebből, illetve a négy terve­ző csoportból két komplex osz­tályt hoztunk létre. — Látszik-e már az átszer­vezés és az átszervezéssel együtt beplántált új szellem hatása? — ezt L adomerszky József osztályvezető, aki je­lenleg a beteg igazgatót he­lyettesíti. néhány szemlélte­tő példával érzékelteti. — A komplex osztályon va­lamennyi tervezői műveletnek van szakembere. A Vezétő' mindenkit ismer képesség sze­rint is. Ez megkönnyíti a helyzetét, amikor választ ad a megrendelőnek. Szükség is van lehetőségeinek alapos ismertetésére, mert joga van a megrendelést elvállalni, de résen kell lennie: ha nem vi­gyáz. a konkurrencia „elha­lássza” az orra elöl az üzle­tet. — Csak nem? — De mennyire! Kaptunk például egy levelet. Abban a hiszemben, hogy . nyolc napon belül válaszolhatok, a harma­dik napon felkerestem a meg­rendelőt. Kiderült, hogy egy konkurrensünk már elvállalta a munkát, méghozzá a mienké. Egy ebédre hat csirke 32 gyermekes család Kétségtelen, hogy az 57 éves Raymundo Camauba és a 45 éves Maria Madelana családja a legnépesebb Brazíliában: 32 gyerekük született és remélik, hogy a legutóbbi kislány nem VOi" .12 Utolsó. v amaubáéknak 28 élő gyermekük és 24 unokájuk van. A 32 Közül 5 gyermekkori betegségekben halt meg és egy leányká­juk valamilyen esés közben szerzett zúzódásaiba halt bele. Carnauba elmondotta: „1934-ben találkoztam jövendőbeli fe­leségemmel. Cowboy voltam és szarvasmarhákkal kereskedtem Bszakkelet-Brazília Ceara nevű államában. Egy éjszakára megáll­tam egy falucskában a gulyámmal, s engedélyt kértem egy ott- lako farmertől, hogy nála éjszakázzak. A gazdálkodó szívesen fogadott, és bemutatta nekem 13 éves .«-anyát, Maria MadaJenát. A leány nagyon szép volt, be- lesz.e, ettem. Megesküdtünk 1935. november 28-án. t arnaubánc 21 fiúnak és 11 leánynak adott életet. carnauba úgy találta, hogy a eowboyélet alapján nem tudja élt at tani egyre növekvő családját. Ráadásul Északkelet-Brazíliá- ban nemigen volt orvos, és messze esett tőlük minden gyógy­szerár, Amikor hétéves fiúk, Damiao 1959-ben meghalt vala­milyen fertőzésben és kellő orvosi kezelés híján, elhatározták, hogy jobban lakott vidékre költöznek. Választásuk az újonnan épil 1 i óvárosra, Brasiliára esett. carnauba három fiával, körülbelül 4 shillinggel, és egy zsák lis útnak indult, hogy keresse a család új települési be­it v négy Camauba 3200 kilométert gyalogolt 18 nap alatt. '• csillában 2 nap alatt híre ment annak, hogy kitűnő munka­erő érkezett a városba: ennek ellenére a Carnaubának még két esne idei munkába került, hogy az egész családot maga után hozathatta autóbuszon. Carnaubáéknak azóta még hat gyerekük Született; a csa­ládfő Oelnőtt fiaival együtt batézóbás házikót épített maguknak. Mint asztalosok, ők készítenek asztalokat, székeket, és ágyakat a szegénynegyed többi húszezer lakójának. Carnauba felesége és leányai gyümölcsöt és zöldséget termesztenek a ház mel­let' »evő kertben; amellett sertést és baromfit tenyésztenek. 2’ gyerek lakik a szülőkkel együtt: Carnaubáné naponta 5 kiló rizst és 3 kiló babot főz meg nekik, a kis kert más tere lékeivel fűszerezve. Ha csirkét esznek ebédre. « csirke tű­nik el a baromfiudvarról. Raymundo Carnauba vlje'ente te: ..Nemcsak a legnagyobb család vagyunk Brazíliában, hanem a legboldogabb is.” (UPI) nél két hónappal rövidebb határidő-ajánlattal. Mit te­hettem? A kettőre ráígértem még egyet. Meghívnak egy másik megrendelőhöz. Látom: az igazgató asztalán egy pa­pírlap hever. Rajta: Debre­cen, Miskolc. Tehát már kér­lek ajánlatot onnan is. Jó he­lyen ültem, még a határidőt is elolvashattam Ez után. mint aki semmit sem sejt, közöltem, hogy az iroda mi­korra szállítja a tervet. Ter­mészetesen egy hónappal ha­marább, mint a konkurrencia Mi kaptuk a megbízás’ — És biztos, hogy a vállalt határidőre elkészül a terv‘‘ — Erre vigyázunk. Az iro­da kapacitása szándékosan csak az első negyedévre van teljesen leterhelve. A szabad kapacitás pedig rugalmasságot kölcsönöz. Sokat Jelent a tel­jesítménybérezés bevezetése is. Végül: a bonyolultabb meg­bízásokra csak akkor vállal­kozunk, ha ahhoz megfelelő szakemberrel rendelkezünk Még van egy módja a határ­idő megrövidítésének. Eddig a tervező készítette az árelem­zést, a kivitelező felülbírálta, a tervező korrigálta. Most megpróbáltuk fordítva: két megrendelésünk esetében a részletes leírást az egységárak helyének kihagyásával meg­küldtük a kivitelezőnek. Az elvégezte a kalkulációt, visz- szaküldte, mi felülvizsgáltuk, jóvá hagytuk. Rengeteg időt nyertünk ezzel az eljárással. Egy másik megrendelőmmel; előzetes — de garantált — adatokat szolgáltattunk ame­lyeknek alapján például a terv még kész sincs, de a ki­vitelező máris jelentős anyag­megrendeléseket realizálha­tott. Régi és jogos panasz hogy a beruházások előkészí­tése aránytalanul elhúzódik, s utána gyakran a kivitelezőt hajszolják. Az a célunk, hogy az előkészítés .idejét lerövidít­sük. Közvetve, vagy közvetle­nül ezt szolgálta a Nógrád megyéi Tervező Iroda átszer­vezése is Ez nemcsak az iro­da és a megrendelők haszna, de az egész népgazdaságé. Csizmadia Géza A brazíliaiakat sok vesze­delem fenyegeti. Évente kö­rülbelül húszezer embert mar meg mérgeskígyó, körülbelül hatezret madárpók vagy skorpió csíp meg. A Sao Pau­lo melleti intézetben olyan szérumot állítanak elő, amelynek idejében való be­fecskendezése megvédi az embereket a legrosszabb kö­vetkezményektől. Most azonban újabb veszély lépett fel, amely ellen egye­lőre nem tudnak megfelelő ellenszert előteremteni. Kö­rülbelül tíz évvel ezelőtt Warwick Estevan Ekeher, Ribeirao Preto-i méhész afri­kai méhéket importált Brazí­liába. Ezek a méhek minden eddig ismert méhfajtánál szorgpsabbak, jobban bírják a hőséget, hideget, viharokat és esőt. Egyes szakemberek azt állitják, hogy 30 százalék­kal többet termelnek. Rio Claroban a Companliia Paulisto mezőgazdasági üzem 40 méhkaptárt állított be Ezeket a kaptárokat sűrű szö­vésű hálóval takarták be, úgy hogy csak az ártatlan dolgo­zók tudtak távozni, de az agresszív herék és a király­nők nem tudtak kirepülni. Az egyik méhész, aki nem volt kellően tájékoztatva, úgy vél­te, hogy a háló a termelést kedvezőtlenül befolyásolja, ezért azt eltávolította. A mé­hek a bozótba repültek és rendkívül elszaporodtak. Tíz brazíliai államban, az ország kétharmadában jelentek meg sőt egy alkalommal az argen­tínai határon túl is találkoz­tak velük. Az afrikai méhek megtá­madják az embereket, állato­kat, sőt. saját társaikat is. Sierra Talhada (Pernambuco) 70 éves volt polgármestere eRy szeptemberi vasárnapon virágokat helyezett el elhunyt felesége sírján, amikor égy méhraj Ö6sze-vissza szúrta szemét, arcát és az egész fe­jét. Huszonnégy óra múlva meghalt a kórházban. Ha­sonló sors érte ugyanaznap az egyik sepetibai (Rio de Janeiro mellett) asszonyt, nííg egy cabucui favágót kb. ezer méh támadott meg. Utóbbi hiába védekezett azzal, hogy meggyújtotta ingét, a méhe- ket nem tudta elkergetni, erre szaladni kezdett, de 200 méter futás után holtan esett össze. Körülbelül tíz halál­esetet jelentettek be. de a* inváziók száma ennek Sok­szorosa. Egyik vasárnap a Rio de Janero-i tűzoltóságot kétszer is riasztották a méhek invá­ziója miatt. A méhek a fel­hőkarcolók lakásaiba hatoltak be. Egy alkalommal a tűzol­tóság két órán át harcolt a méhrajjal, s kénytelen volt az utcai közlekedést is beszüntet­ni. Recifebén az ifrikai mé­hek egy rája az egyik iskola falán telepedett le; lángszó­rókkal támadták meg a rajt, de a méhek fele elmenekült. Szakértők véleménye 6ze-i rint a veszedelmet csak egy módon lehet leküzdeni. A méhkaptár királynője’ kell kicserélni. Elhatározták, hogy Mexikóból olasz eredetű méh- királvnőket hoznak és az af­rikai méhkirályitóket ezzel pótolják. Körültekintő kiszolgálás fngkcüesHnző üzlet Egy ötletes tokiói férfi ing­kölcsönző üzletet nyitott. Meg­rendelőinek naponta tiszta in­get szállít haza, s ugyanaklwr elviszik az előző napon viselt inget. Két-három napos váltás­ra is lehet inget kölcsönözni. Az üzlet ragyogóan megy. A találékony férfiú pedig eze­ket mondotta: „A divat napja­inkban nagyon gyorsan válto­zik. E robogó tempóban nem érdekes már, hogy az a férfi, aki igazin ad magára, saját beszerzéseket eszközöljön. Meggyőződésem, hogy belátha­tó időn belül más ruhaneműe­ket is lehet majd napi haszná­latra kölcsön venni. S. talán nem is a nagyon távoli jövő­ben sok embernek nem is lesz saját ruhája. SB-snuuíiér. baráfesuha Amikor a náci hordák lero­hanták Csehszlovákiát, a né­metek ott is megkezdték a ha­zaárulásra hajlandókból a to­borzást az SS-be. Horváth István pozsonyi születésű fia­talember, a csehszlovák hadse­reg volt főhadnagya fölcsa­pott fekete mundéros SS-nek, s rövidesen századosságig vitte. Csehszlovákia felszaba­dítása után átszökött Magyar- országra, mivel semmi kedvet nem érzett ahhoz, hogy a népbíróság elé álljon. De hol nem keresik? Hol a biztonsá­gos rejtek, ahol — lehető­leg —dolgozni sem kell? Hor­váth vagy a „szent lélek su­gallatára”. vagy — s ez utób­bi a hihetőbb: — saját csava­ros eszére hallgatva beállt pá­los szerzetesnek.. Fekete mun­dér, vagy fehér csuha, revol­ver' vagy rózsafűzér — ez ná­la egyrement. Héthónapi ko­lostori élet után Becsben ter­mett, ahol egy jótékonysági intézménynél lett szállít­mánykísérő. Miért, miért se: visszajött Magyarországra. Kémkedés elősegítésének bűntette miatt Horváthot az ötvenes esztendők elején a bíróság hat és félévre ítélte. Alig szabadult, újabb bűncse­lekmény-sorozatot követett el Ekkor tiltott határátlépésért, zártöréssel elkövetett lopásért két évet kapott. Sem a náci drill, sem a klastromi áhitat, sem a börtön fegyelme nem rabruha bizonyult elegendőnek, hogy Horváthot megnevelje. Felté­teles szabadságának tartama alatt újólag lopott, csalt, sik­kasztott, devizabűntettet kö­vetett el. Büntetése: három év. A balassagyarmati bör­tönből múlt év októberének közepén szabadult; zsebében ötezer forintot megközelítő megtakarított rabkeresmény- nvel. Horváth István nagy sze­rényen az Állami Biztosítónál jelentkezett — ellenőrnek. Persze, hamar a szemébe mondták, hogy az ö priuszá­val ilyesmiről kár álmodozni. Ezután nemigen fáradozott az elhelyezkedéssel. Jobban érezte magát a kocsmákban, eszpresszókban, éttermekben, mint helytállást követelő munkahelyen. Csellengése során a salgó­tarjáni Nemzeti Büfében megismerkedett K. Alajos bárnai lakossal. A jóhiszemű férfit azzal vezette félre, hogy ügyész, — s nyomban vállal­kozott arra, hogy újdonsült ismerősének elkészít egy fi­zetési meghagyás miatti el­lentmondást. Ami igaz, igaz: Horváthnak saját büntetőjogi tapasztalatain kívül is volt holmi halvány sejtése a jog­tudományról. Ügy negyedszá­zaddal előbb, három évig járt az egyetemre. A csekély munka busás honoráriumaként K. Alajosaiétól nem sokkal később háromszáz forintot kért, s kapott; ez a bárnai család otthonában történt. Po­harazás közben K-ék gyanút fogtak, s elhivatták az önkén­tes rendőröket még a rend­őrségi körzeti megbízottat. A hivatalos személyek láttán Horváth helyesnek tartatta kétszáz forintot nyomban visz- szaadni. F. Aladár mizserfai lakossal Horváth a balassagyarmati börtönben ismerkedett meg. A Fő téri vasútállomáson ta­lálkoztak össze. A mizserfai ismerős elhitte Horváthnak, hogy nagyszerű összekötteté­sei vannak, s hogy ezek bir­tokában semmiség lesz elin­téznie, hogy F. Aladár mente­süljön a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogi követ­kezmények alól. A kerékpár­ját adta el, hogy a Horváth által emlegetett „alkotmányos költségeket” legyen miből fe­dezni. Olykor szédületes az emberi hiszékenység! F. Ala­dárnak még gépjárművezetői igazolványa sem volt, mégis elhitte a csalónak, hogy gép­kocsivezetői álláshoz juttatja őt, biztatva: iratkozzék be a képesítés megszerzéséhez szükséges tanfolyamra. A már becsapott, megkáro­sított F. Aladár társaságában ismerkedett meg a Gyöngyvi­rág Eszpresszóban Horváth B György nagybátonyi lakos­sal. A férfi arról kesergett, hogy felesége házassági bon­tópert adott be ellene. Hor­váth István ekkor már fő­ügyészként szerepelt, hiszen — nemdebár — „ügyész” már volt... Fölényesen ígérte meg, hogy a bíróságon alaposan tanulmányozza majd az irato­kat. A pitiáner szélhámosság­ból Horváth háromszáz fo­rintot remélt, de csak százhoz jutott. Egy gépkocsivezetővel a . Karancsban ismerkedett meg az álfőügyész, aki ekkorra „állást változtatott”: rendőr­tiszt lett. Szerénységére jel­lemző. hogy nem alezredes­ként, mindössze századosként kezdte ebbéli pályafutását. Csevegés közben megemlítet­te, hogy Super-Mercedes tu­lajdonosa, s hogy a kocsit al­kalomadtán szívesen megre- peráltatná vele... Téved, aki azt hiszi, hogy most megint néhányszáz forintos csalásról lesz szó. Szennyesebb, ami ez­után következik. Horváth egy tizenhat éves fiatalembernek akart imponálni, s hogy bi­zalmát megnyerje, neki is ál­lást ígért. A gyerekember űo- harazás után felment Horváth István salgótarjáni. Rákóczi út 11. számú házban levő la­kására. ahol ocsmány. homo- szekszuális széptevést kellett elviselnie. A szélhámos ügyében a Nógrád megyei Főii2vés:-.s-.'g nyomozócsoportja végzett eredményes nyomozást. A salgótarjáni já-úsbíróság Horváth Istvánt háromévi szigorított börtönre ítélte. A vádhatóság képviselője a büntetés mértékére vonatko­zóan tudomásul vette a járás­bíróság ítéletét: az elitéit és védője enyhítésért eilebbe- zett. —b. z.— /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom