Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-21 / 17. szám

1968. január 31.. vasárnap' NántUD fípusél fenek a telteit mit <o«y hx srsaxduNsisri Áru húsz országból**. Mindent a legjobb helyen — Hogyan alakul idei fogyasztási­cikk*behozatálunk ‘i iiiccB>stnizinusci*l ? Az új körülmények között már kirajzolódtak az új esz­tendő tennivalói, bár ezek csak annyira tekinthetők vég­legesnek, amennyire a megrendelők állják a szavukat, s a piaci szükséglet találkozik a vállalati elképzelésekkel. Elö- firdalhat, hogy a gyári kollektíva érdekében a vezetők egyes területeken meggyorsítják gyártmányszelekciós tevé­kenységüket, s a régiek helyett jobban fizető, könnyen el ■ adtató cikkek gyártásába fognak. Nagyjából ilyen benyo­mások után hangzott el a kérdés a Salgótarjáni Kohászati Üzemben: ön mit tesz az új gazdasági mechanizmus sike réért? — A termékforgalmazásban bekövetkezett nagyarányú változás hozta létre mai for­májában a kereskedelmi fő­osztályt, amely a megrende­léstől kezdve a kiszállításig kézben tartja a leglényege­sebb munkamozzanatokat. En­nek mgfelelően elsőnek azt tisztáztuk: milyen kereskedel­mi politikát folytassunk? S zükség volt erre, mert egyes cikkek esetébén monopolhely­zetet élvez gyárunk, ugyanak­kor rendkívül széles a skálá­ja a termékválasztéknak. Fő­osztályunk már tavaly, a má­sodik félévben az új mecha­nizmus szellemében tevékeny­kedett. Még nem ismertük a különböző jogszabályokat, mégis megkötöttük a szerző­déseket. Mivel az anyagellá­tásnál a korábbi elosztásúé módszert felváltotta a sza­bad megrendelés, lényegesen nőtt a vásárlók száma, ugyan­akkor régi partnereink i6 jó­val több árut kértek tőlünk, mint korábban. Üzletet kötöt­tünk velük, amikor még nem voltunk biztosak abban: elő tudjuk-e teremteni a szüksé­ges alapanyagokat. Ügy vél­tük; régi partnereink kívánsá­gait minden körülmények kö­zött teljesítjük, még akkor Is, ha egyik-másik terméknél nem lesz nyereség. De nem élünk vissza monopolhelyze­tűnkkel a kisebb megrende­lőknél sem. Azok kérését is teljesítjük, akiknek tevékeny­sége elsőrendű népgazdasági érdekeket szolgál. Voltak, aki­ket el kellett tanácsolnunk, mert gyárunk jelenlegi kapa­citása többre nem képes. Ve­vőinkkel a kérdéseket szemé­lyes megbeszéléseink alkalmá­val közöltük. Kereskedelem-politikai el­vünkből fakad, hogy a tőkés exportnál is teljesítjük a már korábban vállalt kötelezettsé­geket, még ha veszteséggel kell is számolnunk. De to­vább is lépünk: bel- és kül­földön egyaránt megpróbál­juk az igényeket olyan irány­ba terelni, amely előnyös ne­künk és a népgazdaságnak. A velünk kapcsolatban álló nagy cégeknek felhívtuk a figyel­mét arra, hogy termékeink­nél 1970-ig milyen változá­sok várhatók — mondotta Tóth József, a kereskedelmi főosztály vezetője. — Ilyen körülmények kö­zött hogyan látja feladatát a műszaki fejlesztési főosztály? — kérdeztük Gubán László főosztályvezetőtől. — A cél nem változott. Mű­szakilag megalapozzuk a gaz­daságos termelést, megteremt­jük az új gyártmányok előál­lításához szükséges feltétele­ket Csupán a munka módsze­re és lehetősége változott. Munkánk kétirányú: egyrészt konkrét piaci igényekre épül, másrészt a fejlesztés során olyan keresletet akarunk elő­idézni, amely nekünk előnyős A rendelkezésre álló pénz­összeget nem aprózzuk el, ha­nem olyan központi feladatok elvégzésére fordítjuk, ame­lyekkel biztosítjuk a folyama­tos termelést. Ezért energeti­kai problémáink megoldására 60 millió forintot költünk. Az ipari vízellátás megoldására 30 millió forintot irányoztunk elő. A fejlesztésre 6zánt ösz- azeg öt év alatt megtérül. Tárgyalunk egy osztrák céggel a Telemast-oszlopok gyártási licencének megvásár­lásáról. Olyan horganyzósort akarunk beállítani, amely alumíniumhúzósra Is alka mas. Ez ügyben angol cégekkel tárgyalunk. A horganyzósor­ral növeljük acélszalagjaink eladhatóságát, versenyképessé­gét, ugyanakkor újabb lehető­séget teremtünk a készregyár- táshoz, Illetve a foglalkozta­tottság növeléséhez. Gyor­sabb ütemben azért nem tu­dunk haladni, mert a százéves gyár korszerűtlenségével kap­csolatos egyéb feladatok — tűzrendészed, KÖJAL-előírá- sok betartása stb — valamint a régi géppark fokozatos kicse­rélése elveszi fejlesztési ala­punk jó részét. — Elhangzott korábban, hogy a kovácsoló gyárrészleg már tavaly is az uj mecha­nizmus szellemében dolgozott. Milyen tények bizonyítják ezt? Az idén 26 millióval kell többet termelni hagyományos és új termékeinkből, mint az elmúlt esztendőben. Az utób­biból többet, mert annak jó piaca van. Űj, hogy 1968-ban az exportra szánt termékeink mennyisége az alacsony kül­földi ár miatt alatta marad az 1967. évinek. Ennek ellensú­lyozósóra olyan kovácsolt és sajtolt termékeket gyártunk, amelyeknek biztos a piaca C<ava üz.műnkben új a ta csa­varokat készítünk A minta- szállítmányt és az árajánlatot már elküldtük Dunaújváros­ba. Az üzlet megkötése ese­tén a hegesztett radiátorok­hoz másfél millió anyacsavart gyártunk, mi szállítjuk a fel­vonulási raktárak épületele­meinek összes alapcsavarjait- is. Elkészítettük a gyártmány- karakterisztikát, amelyből ki­világlik, ' melyik gyártmányt, milyen mennyiségben érdemes és lehet nyereségesen előállf tani. Ennek alapján köti majd meg az üzleteket kereskedel­mi főosztályunk. Gondunk? A legnagyobb a munkarő biz­tosítása. Negyven—ötven dol­gozni akaró férfira lenne szük­ségünk. Sajnos, azok, akik je­lentkeznek, nem a legjobb ajánlólevelet hozzák maguk­kal. Mivel kevés a szakmun­kásunk, többször előadódik, hogy értékes gépek állnak — mondja Halász Árpád, a ková­csoló gyárrészleg főmérnöke. Az eddigi intézkedések, a a távlati feladatok jó irány­ba terelik a vállalat fejlődé­sét, megalapozzák jövőjét. A kezdeményezések, a rizikóvál­lalások, még ha nem is elég­gé egyértelműen és világosan, de egy irányban hatnak: oko­san felhasználni a piac adta lehetőségeket a gyár dolgo­zóinak javára, a népgazdaság erősítésére. Venesz Károly A külföldről behozott fo­gyasztási cikkek mennyisége csak az utóbbi fél évtizedet számítva minden évben 20-30 százalékkal növekedett. En­nek arányában szélesedett a választék is: kereskedőink egyre több ország piacán vá­logattak. A fogyasztásieikk- import. kedvező alakulását ta­pasztalhatták a vásárlók az utóbbi hetekben is, a kará­csonyi vásár alatt, de tavaly egész éven át. Például angol szöveteket, NDK fotócikke­ket, szovjet háztartási gépe­ket. bolgár italokat, vagy olasz nylon férfiingeket egész évben találhattak a boltok­ban — s ezek a külföldi áru­listának csak az ismertebb cikkei, a teljes importárulista ennek sokszorosát tartalmaz­ta. Az import-cikkllsta nagyob­bik részének — több mint 50 százalékának — a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat a gazdája. A hazad fogyasztók­nak a Konsumex üzletkötői vásárolnak szerte a világ­ban — az idén összesen már négymilllárd forintért. Ám ez az összeg, ha szükség lesz rá. több is lehet. Az Idén ugyan­is az új gazdaságirányítási rendszer szellemének megfe­lelően a szocialista piacokon ■s J tervezett vásárlásokba szaros • keretet nem állapítottak meg. A Magyar Nemzeti Bank kor- ótlanul ad anyagi eszközöket a vállalatnak, ha valamelyik KGST-országban akar vásá­rolni. A szocialista országok­kal való kereskedés az áru­csere-egyezmények kereté­ben is könnyen bővíthető, amikor nem pénzzel, hanem áruval fizetünk egymásnak. A Konsumex jelenleg mór 20 országban vásárol rend­szeresen — főképp a baráti országokban, de egyre több megrendelést ad fel a nyuga­ti cégeknek is. Vásárlásaikat három szempontból mérlege­lik: amit vesznek, az hozzá­járul-e az ellátás zavartalan­ságának megteremtéséhez, vá­lasztékot gazdagít-e, vagy megfelel-e a vásárlók luxus­igényeinek — hiszen ma már egyre nagyobb a kereslet pél­Valamennyit javult a személyszállítás ügy vizsgálat eredménye és tanulsága Készülődés oz évfordulókra A balassagyarmati Palóc Múzeum munkájában fontos szerepet kapnak az évfordu­lókkal — többek között a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása, az őszirózsás forradalom, a Ma­gyar Népköztársaság kikiáltá­sa, a Tanácsköztársaság 50. évfordulója és hazánk felsza­badulásának 25. évforduló­ja — kapcsolatos kiállítások megrendezése, a tárgyi és emlékanyagok összegyűjtése. A nagyszabású gyűjtőmunka miatt — ez a múzeum dolgo­zóinak erejét meghaladja — a város történelem szakos ta­nárainak segítségét kérik. Kérdőíveket küldenek febru­ár 15-ig valamennyi történe­lemtanárhoz, melyekben vá­zolják az évfordulókkal kap­csolatos munkaíeladaitokat .A munkához nagy segítséget nyújthat a múzeum szervezé­sében még ebben az évben megalakuló honismereti szak­kör, melynek tagjai a váró# történeti adatait, s napjaink legfontosabb eseményeit gyűj­tik majd össze, illetve jegyzik majd le. Jó fél éve már, hogy a me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság, országosan szervezett vizs­gálat keretében, ellenőrizte a személyszállítás helyzetét, tanulmányozta fejlesztésének lehetőségeit. A vizsgálat be­fejezése után a Nógrádban két alkalommal jelent meg olyan cikk, melyek ismertet­ték a népi ellenőrök megálla­pításait is. Most, hónapok múltán meg­állapítható, hogy sem a vizs­galat, sem a Nógrádban meg­jelent cikkek nem múltak el hatástalanul. Azt tapasztal­juk, hogy mind a MÁV, mind az AKÖV, javaslataink meg­hallgatásával több Intézkedést tett a Jelzett hiányosságok megszüntetésére. Kifogásoltuk például, hogy a távolsági au­tóbusz-járatokon a kalauz nél­küli rendszer bevezetése több vonalon lassítja a forgalmat, meghosszabbítja a menetidőt. Azt tanácsoltuk, az Ilyen já­ratokon állítsák vissza a ka­lauzt: a 2. AKÖV vezetői ta­nácsunkat megszívlelve eddig négy járaton kalauzzal indít­ják a kocsikat. Felhívtuk az AKÖV figyelmét arra Is, hogy a vasárnap közlekedő járatok nem elégítik ki a forgalmi igényeket. Ennek megszünte­tésére a vállalat — elsősorban a salgótarjáni és balassagyar­mati kórházi látogatási idő­höz igazodva — új járatokat indított. Vizsgálatunk óta a 2. AKÖV tíz vonalon hajtott végre utasszámlálást. Tapasz­talatai alapján több járat ide­jét, útvonalát módosította. Sok kifogásolni valót talál­tunk a MÁV vonatainak és a MÁVAUT gépkocsijainak csatlakozásában. Ez gyakran okozott és okoz bosszúságot az utasoknak. Tudomásunkra hoztak olyan intézkedéseket, melyek — remélhetőleg — a két vállalat forgalmi sze­mélyzetének jobb együttmű­ködését eredményezi a jövő­ben. Nem panaszkodhatunk a MÁV Budapesti Igazgatósá­gára sem. Intézkedés történt például az állomások takarí­tásával kapcsolatban, gondos­kodnak a jegypénztárak nyit- vatartásának szabályozásáról, a vonatok rendszeres fűtésé­ről. A személyvagonok rend­szeresebb tisztítása érdeké­ben a megye három jelentős állomásán ez évtől gépesítik a szerelvények mosását. A NEB-vizsgálat nyomán hozott valamennyi intézkedést felsorolni lehetetlen, de az említettekből is megállapítha­tó, hogy a közlekedési vál­lalatok nemcsak elismerték észrevételeink helytállóságát, de javaslatainkat meg is va­lósítják. Ezt elősegítette, hogy a vállalatok képviselői ma­guk is részt vettek a Népi El­lenőrzési Bizottság munkájá­ban. A NEB-vizsgálat alapjában véve pozitív eredménye mel­lett szólni kell a MÁV sal­gótarjáni, Tanácsköztársaság téri állomásán levő Utasellá­tó üzemről. A népi ellen­őrökben nem csekély felhá­borodást váltottak ki az itt uralkodó állapotok. Senki előtt sem kétséges, hogy ez a „lebuj” nem az utazó közön­ség igényeit elégíti ki. Ennek megfelelően intézkedést kér­tünk a MÁV Utasellátó Üze­mi Vállalat vezetőitől. Sajnos, süket fülekre találtunk. Ügy látszik, a vállalat vezetői a nyereségre való törekvésen kívül minden egyéb szempon­tot mellékesnek tartanak. Hol­ott ez sem a régi, sem az új mechanizmus elveivel nem egyeztethető össze. A vizsgálat, Illetve az utá­na hozott intézkedések Ismét bebizonyították: nagyon gyak­ran jelentős pénzügyi eszkö­zök igénybevétele nélkül is lehet cselekedni a dolgozó ember életviszonyainak ja­vítása érdekében. A felisme­rés nem kis jelentőséggel bír a személyszállítás jobbá, kul­turáltabbá tételében. De az is bizonyos: más vállalatok is bátran gyümölcsöztethetik. ki­ki a saját területén, l onsták Elemér a megyei NEB elnökhelyettese dául az exluziv, egyedi ruhá­zati cikkek, vagy a világhírű kozmetikai cikkek iránt is. Vásárlásaiknál még egy tech­nikai elv is érvényesül: a tő­kés-piacon lehetőleg mindig „a legjobb helyen” vásár-ól­nak. Hogy a „pénzünket” ne „bóvlira” költsék. Azután: egy bizonyos cikket lehetőleg mindig csak egy cégnél vesz­nek. Nem aprózzák el a téte­leket, így nagyban vásárol­hatnak, előnyösebb feltételek­kel Az idei tervek beszerzési listája rendkívül gazdag. A választékot itt valóban csak érzékeltetni lehet: Bulgáriá­ból háztartási porcelán és üvegáru, bútoráru és italáru érkezik majd. Csehszlovákiá­ból írószer, hűtőszekrény, zsebkendő, gépi szőnyeg, bőr­díszműáru, gumi-lábbelik, magnetofonok. 350-es Jówa- motorok. Romániából bútort, építőanyagot, gázkályhákat, gáztűzhelyeket hozunk első­sorban. Jugoszláviából laka­tokat, zárakat, kombinált szo­bákat, kárpitozott bútorokat szállítanak. Lengyelországból lakásvilágítás! felszerelése­ket, háztartási varrógépeket vásároltunk a többi között. Az NDK ezen a területen is jelentős partnerünk: a fo- gyasztásicikk-importunk 40 százaléka tőlük érkezik: gáz- konvektorok, fali-fűtőtestek, boylerek, elektromos háztar­tási kisgépek, fényképezőgé­pek, háztartási vegyi-anya­gok, kozmetikai cikkek, mű­száláé textíliák, szőnyegek, csipke-anyagok, dederon női fehérneműk, játék és hang­szer szerepel nagyobb meny- nyiségben a listán. A Szovjet­unióból olcsó karórákat ho­zunk változatlanul nagy rneny- nyiségben, fényképezőgépe­ket, filmfelvevőket, a a köz­kedvelt, jól bevált zsebrádió­kat, köztük a hazai piac szin­te koronázatlan királyát: a Sokolt. De a Szovjetunióból az idén hozunk vajat, sajtot, bort teát és nagy mennyiség­ben építőanyagot is. Kubából élelmiszert, italt, cigarettát, szivart. Kínából fésűs gyap­júszövetet, teddy-bert, se­lyemszöveteket és aranyék­szert. vásárolunk. A vietnami lista gyermekcipőkkel bővül — a vietnami külkereskedők a háborús helyzet ellenére is változatlanul biztos partnerei a Konsumexnek. Ausztria nagyméretű ház­tartási műanyagciklcekkel: a többi között gyermek-fürdő­kádakkal szerepel a listán, szintetikus női kötöttárukkal és női divatárukkal együtt. Franciaország a hagyományos márkás kozmetikai cikkek mellett az idén tűzálló üveg­edényeket is szállít majd, s ezenkívül dlvatszöveteket is, akárcsak Svájc a híres svájci órákkal együtt. Angliából új­ból gyapjúszövet érkezik majd, továbbá kiváló minősé­gű női kötöttáru. Olaszor­szágtól férfi nyloningeket vá­sárolunk továbbra Is, női fe­hérneműt, férfi-női pulóvert, és még sok más divatos ruhá­zati cikket. A 6véd cégektől rozsdamentes evőeszközöket, késeket, Indiától vászonárut ás gyapjúszövetet, az Egye­sült Arab Köztársaságtól pup- linanyagot és bőrkabátot vá­sárol a Konsumex. A lustának valóban csak címszavait adhatjuk közre — sok importcikket, tartós fo­gyasztási cikket meg sem em­líthetünk — s ami lényeges még. hogy ezt a felvázolt gazdag választékot egész év­ben megtalálhatjuk majd az üzletekben, folyamatos lesz belőlük az ellátás, hiszen — így vallják a kereskedők —- üzleti szempontból nem elő­nyös az, ha a vásárlókkal megkedveltetünk egy árut, a azt ké6Őbb esetleg hiába ke- , resnék. Gerencsér Ferenc Címer és zászló /Salgótarján város címerének elkészítését 1970-re tervezték, 1967. november 7-re elkészült. A városcímer klasszikus, hegyben végződő1 pajzsforma, Férne az! arany, színei a pi­ros és a fekete. A címert egy vízszintes, fekete hullám­vonal két részre osztja. A pajzstalp színe fekete, a pajzs­fő piros színű. A pajzstalp közepén arany bányászjelvény áll, ettől jobbra és balra hegy alakú elhelyezésben arany fák vannak. A pajzsfő közepén aranykeretben, fekete tégla­halom látható, a téglahalom­ból arany fogaskerék emelke­dik ki. ■k — Elődje? — A két világháború között Salgótarjánnak volt címere, amelyről Szabó Zoltán is írt Cifra nyomorúság című köny­vében — mondja Csik Pál, a városi tanács vb elnök- helyettese. — Ott három gyár­kéményt említ, amelyeket kör­be ölel egy fél fogaskerék, és a bányászat jelképei. Uralko­dó színe a fekete és a fe­hér volt. Ezek voltak a vá­ros színei Is. A fehér az ellenforradalom színe, kikü­szöbölésére az Acélárugyár kommunista pártszervezete 1945-ben már határozatot ho­zott, az új városszínek azon­ban tulajdonképpen mos szü­lettek meg „hivatalosan”: fe­kete és piros. — A címer készítője? — Katona László. Budapes­ten élő grafikusművész, aki Miskolc város címerét is ter­vezte. Négy tervet készített, amelyek közül a végrehajtó bizottság n jelenlegit javasota a tanácsülésnek elfogadásra ■— Célja és alkalmazhatósága? — A múlt megőrzése, a jö­vő igenlése úgy vélem, vala­mennyiünket kötelez,. hogy forradalmi, munkásmozgalmi hagyományaink megbecsülését a jelenben Is minden esz­közzel (egyében kívül, külső- séges eszközökkel is!) kife­jezzük, s. azokra jó értelem­ben vett lokálpatriótaként építsük a város jövőjét. Er­re emlékeztet a címer is, amely nem jelvény, hanem tartalmasabb jelkép. Alkal­mazható a vb termeiben, a város zászlaján, mindazon in­tézményekben, vállalatoknál, ahol a vb hozzájárul, dísz­polgári okleveleken, azokon az emlék- és ajándéktárgyakon, amelyekre a vb engedélyezi stb. Nem használható viszont jelvényként. — Említette a város zász­laját. Az is elkészült? — Igen, múlt év november 7-én volt először látható, s december 24-én az ünnepi városi tanácsülésen, s az azt követő felvonuláson. Színe vö­rös és fekete, közepén a városcímer. A zászlót nemzet­közi, nemzeti és városi ün­nepeinken a Magyar Népköz- társaság és a munkásmozga­lom vörös lobogója mellé tűz­zük ki. A tanácsülések alkal­mával azt az épületet díszíti, ahol a tanács ülésezik \ v4- sarcímer egyetlen épül. kül­sejét díszíti csak, n városi tanácsét. Április 4-re helye­zik homlokzatára. * Címer és zászló. Fekete és vörös, a bányászkodás, a for­radalmi műit. amelyekből a jelen és a jövő fakad Kincse: érő jelképekkel gazdagodtunk (T. EJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom