Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-20 / 16. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIV. EVF., 16. SZÁM ÄRA: 70 FILLÉR 1968. JANOÄR 20., SZOMBAT FolitaHa munkáját a ísz-íialalok parlamentje Losoncai Pál is felszólalt az ülésen A termelőszövetkezeti fiatalok csütörtö­kön megnyílt országos parlamentje pénte­ken a Belügyminisztérium klubjában szek­cióüléseken folytatta munkáját. A gépesí­tésben dolgozó fiatalok szekciójában a gépi technika alkalmazásában betöltött szerepük­ről folytattak eszmecserét az ország vezető szakembereivel. Az ifjú állattenyésztők a munkakörülmények és a munkaszervezet kérdéseit, az ifjú növénytermesztők a fia­talok folyamatosabb foglalkoztatásának problémáit, az ifjú szakmunkások szekciójá­ban pedig a szakmai tudás és a gazdaságos termelés kapcsolatát vitatták meg. A délutáni plenáris ülésen dr. Tóth Mi­hály, a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Mi­nisztérium tudományos kutatási osztályának vezetője tartott vitaindító előadást. A péntek délutáni plenáris ülésen felszó­lalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács Elnöke. A fsz-re életet, sorsot lehet alapozni Elöljáróban vázolta a terme­lőszövetkezeti mozgalom eddi­gi útján tapasztalt eredménye­ket és nehézségeket, majd a jelenlegi helyzetet ismertette. Többek között hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom úttörői megérdem­lik: mély tisztelettel, megbe­csüléssel szóljunk róluk ezen a tanácskozáson is. Munkásságuknak nagy ré­sze volt abban, hogy most ilyen körülmények között ül­hetett össze a termelőszövet­kezeti fiatalok parlamentje. — Sok problémát okozott nálunk az utóbbi időkben — mondotta többek között —, hogy a munkaerő-elvándorlás előbb következett be, mint ahogy azt a gépesítés lehető­idé tette volna, s egyes esetek­ben ott volt nagyobb, ahol a tagok száma és kora miatt inkább éppen maradniok kel­lett volna a fiataloknak. Most mégis azt kell mondanunk, hogy országosan nagyobb gon­dot jelentett volna ennél, ha a faluból felszabaduló munka­erőt nem tudtuk volna foglal­koztatni a népgazdaság más területein. Bármelyik terme­lőszövetkezeti tagtól kérdez­torral és munkagéppel, és hogy nagyüzemi gazdasági közpon­tok épültek ki ezrével az or­szágban, számos vidéken tel­jesen megváltoztatták a táj arculatát az új telepítésű sző­lők és gyümölcsösök, de más a mai magyar falu azért is, mert alapvető változás tör­tént a parasztemberek gondol­kozásában. A régiek helyett új értékmérő honosodott meg: kinek-kinek az adja meg az emberi, társadalmi rangját, tekintélyét a falvakban, a ter­melőszövetkezetekben. hogy mennyit és milyen eredmény­nyel dolgozik, mit tesz a kö­zösségért és hogyan él. A továbbiakban rámutatott: az a fejlődés, amely a terme­lőszövetkezeti törvény megal­kotását szükségessé és egyút­tal lehetővé tette, új korsza­kot nyitott meg a termelőszö­vetkezeti parasztság életében. Olyan korszakot, amely von­zó lehet minden fiatal számá­ra is. A termelőszövetkezeti élet és á munkakörülmények száz és száz alkalmat kínálnak a szakmát tanult, középiskolát, vagy egyetemet végzett ifjú embereknek arra, hogy képes­ségeiket kifejthessék. A ml nősen a fiatalságra, amelynek előbb-utóbb át kell vennie a stafétabotot az idősebb nem­zedéktől. A szövetkezeti demokrácia fejlesztésének fontosságáról szólva felhívta a figyelmet a termelőszövetkezeti munka­rend kidolgozásába — mint az ipar területén a kollektív szer­ződések megfogalmazásába — be kell vonni a szövetkezeti tagságot, s azon belül a fiatal­ságot is, Végül hangsúlyozta, a való­ságos nemzeti egység megkö­veteli, hogy a közéletben meg­felelő arányban részt vegye­nek a nők és a fiatalok is. Ar­ra kell tehát törekedni, hogy a fiatalok helyet kapjanak a termelőszövetkezeti és a köz­ségi közéletben, de'' a nép-H frontbizottságokban és a ta­nácsokban' is. Ez nyújt lehető­séget arra, hogy a fiatalság hozzájáruljon a párt és a kor­mány országos jellegű elhatá­rozásainak végrehajtásához. A termelőszövetkezeti fiata­lok parlamentje ma teljes üléssel folytatja munkáját A megye minden tájáról: üzemekből, bányákból, hivata­lokból, intézményekből több mint kétszáz szakszervezeti tisztségviselő érkezett január 19-én a Szakszervezetek Nóg- rád megyei Tanácsának salgó­tarjáni székházába, hogy részt vegyen az itt megrendezett nagyaktíva-értekezlet munká­jában. Az értekezleten megjelent Jedlicska Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nóg- rád megyei Bizottságának el­ső titkára, valamint Géczi Já­nos, a Nógrád megvei Tanács Végrehaitó Bizottságának el­nöke. Megnyitó beszédet Ná- dasdi András, az SZMT vezető titkára mondott. Ezután Bes­senyei Miklós, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa Elnök­ségének tagja, a Postás Dol­gozók Szakszervezetének főtit­kára emelkedett szólásra. Elő­adásában elemezte a S7,OT 1967. december 11. ülésének állásfoglalását a gazdaság- irányítás reformjáról. Ismertet­te azokat a gyakorlati tapasz-, tálatokat, amelyeket az új mechanizmus 1968. január 1-én történt bevezetése óta szereztünk. Előadásának má­sodik részében azokról a ten­nivalókról beszélt, amelyek az idén a reform szélesebb körű, hatékonyabb alkalmazásában az országra várnak. Különös figyelmet szentelt a szakszer­vezetek sajátos feladatainak, melyeknek végrehajtásával­jelentősen meggyorsítható a reform alapelveinek érvénye­sülése. Tanácskozás az SZMT hen Képünkön: a szövetkezeti fiatalok tanácskozása (MTI foto — Friedmann Endre felvétele) zük is most: régebben dolgoz- szocialista mezőgazdaságunk- tak-e többet a paraszt- ra, termelőszövetkezeteinkre emberek, vagy most, a válasz életet, sorsot lehet alapozni — egyértelműen az, hogy ma a fejezte be felszólalását Lo- paraszti munka összehasonlít- sonczi Pál. hatatlanul könnyebb, mint ré­gen volt. Betű szerinti értel­mében újjászületett a magyar falu Nemcsak külsőre, nem­csak azáltal, hogy most már nagy t ólakban sorakozó föl­deken gazdálkodnak sok trak­Felszólalt a vitában dr. Szat­mári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is. Utalt többek kö­zött arra, hogy elmúlt évek­ben alapvetően megváltozott a parasztok szemlélete és gon­dolkodásmódja. Áll ez külö­Jegyzőkönyv nélkül — a parlamentről szövetkezeteknek Mire ezek a sorok megjelennek — jószeri­vel visszafelé készül a tizenegy nógrádi kül­dött: ma ugyanis véget ér a termelőszövet­kezeti fiatalok parlamentje. Az ideutazás két érdekességet hozott. Az egyik: küldötteink két útvonalon, Balassagyarmaton, illetve Hat­vanon át közelítették meg a fővárost, a köz­beeső állomásokon egy—két fiatallal min­dig gyarapodott a társaság. Volt aki Pász- tón, vagy még előbb szállt a vonatra. A Ho­tel Ifjúságban már teljes volt a létszám, senki sem hiányzott a parlament megnyitó­járól sem. A másik érdekesség a Salgótar­jánból induló társaság egyik nőtagjához fű­ződik. Csak a Keleti pályaudvaron vallotta be: egész úton arra várt, mikor száll fel végre az az Emmi, akinek a nevét a kül­döttek névsorában olvasta. Pontosabban „elolvasta”, mert valóban felszállt egy ha­sonló hangzású nevet viselő küldött, az el­térés minimális: az illetőt Emilnek hívták és természetesen fiú. Mi a legfeltűnőbb a parlamentben? Köz­hely, vagy nem, leirom: csizmát mindössze néhány lányon lehet látni (ők is divatból viselik) — különben mind a 277 küldött vi­selkedésével, öltözködésével „fővárosi szin- ten” képviseli a 300 ezres tsz-ifjúságot. Mi ragadta meg a küldöttek figyelmét? Az első napon az első előadást követően (az előadást Virágh István, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának főtitkár-helyette­se tartotta) az első szünetben a nógrádiak egy csoportba verődve tárgyalták: ez az el­ső olyan rangos fórum, ahol saját fülükkel is hallhatták az új rendeletből kiragadott jó hírt — a háztáji ezután már a család nélküli „magánzó” tsz-fiatáloknak is jár, s nagysá­ga a ledolgozott munkaóra arányában prog­resszióén emelkedik. Az első nap legérdekesebb eseménye volt. amikor két tanácskozás között az egyik szü­netben, a nógrádiak „megvettek” egy vagon mákot. A csemegét a sopronkövesdi tsz fia­tal szakembere ajánlotta, és miután a mák igen olcsónak bizonyult előlegképpen bele­csaptunk a tenyerébe. Tehát, nógrádi válla­latok, kereskedők figyelem: a kilónként 33 forintért felajánlott vagonnyi tésztáraválót a következő címre küldött igénylővel lehet birtokba venni: Rupf Tibor sopronkövesdi tsz. Nagy siker volt a csütörtök esti baráti ta­lálkozó, amelyet ugyancsak a Belügyminisz­térium Központi Klubjában rendeztek es amelyen úgyszólván teljes létszámmal meg­jelent a parlament. Itt találkozott a nóg­rádi küldöttekkel dr. Fábián László, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának mun­katársa, aki azelőtt sokat járt megyénkben. A beszélgetésről külön is érdemes lesz meg­emlékezni, hiszen olyan fontos kérdésekről folyt a vita, mint amilyen a mezőgazdasági szakmunkásképzés mai helyzete, várható jö­vője. A baráti esten egyébként előszekciók ala­kultak, ami alatt azt kell érteni, hogy a fia­talok megyénként alakítottak asztaltársasá­got. Bár az „egy asztal több megye” jellegű csoportosulás jobban megfelelt volna a cél­nak. így ugyanis a barátok, közvetlen jó is­merősök ismerkedtek egymással. A vasiak kitették a szalvétára írt „megyetáblát” az asztalukra, később a „Hajrá Haladás” fel­irat is láthatóvá vált. A nógrádiak? Nem írtak semmit a szal­vétára. Nyilván úgy vélekedtek, nem a szur­kolói lelkesedés a legfontosabb ezen a par­lamenten. — pataki — Tanácskozást tartott tegnap Salgótarjánban, a megyei ta­karmány-gazdálkodási tanács, Tóth Béla, a megyei tanács elnökhelyettesének elnöklő* vei. A vitát megelőzően H'lt vacska Ferenc, az Állatte­nyésztési Felügyelőség vezető helyettese és Lécz László. a megyei tanács élelmezésügyi csoportvezetője adott tájékoz tatást az abrak- és szálast karmány-ellátás jelen helyzetéről, továbbá isme: ték a sertéshizlalással kap latos idei szerződéskötése Az állami takarmány-n segítés lehetővé teszi, hog tsz-ek 1968-ban is mini húszezer hízott sertést 'a: nak közfogyasztásra. A vita során Takács Sá dor, a Pest—Nógrád meg> Állatforgalmi Vállalat helye tes vezetője elmondta, hős több mint tizenhatezer hízó- máris van fedezet, de a tgz mintegy ötezer sertést csa utolsó negyedévben kíván leadni. Ispán Károly, a p: tói járási tanács osztó vezetője bejelentette, hogy tavalyi 4900 hízóval szevnb az idén hétezret ad a jár. Tóth Béla összefoglaló ár hangsúlyozta, hogy az át megsegítésként kiutalt ab takarmánnyal gazdáik, kell. Csak olyan szöveti kan abrak-megsegítést, a valóban hozzájárul a se program megvalósításáhej P

Next

/
Oldalképek
Tartalom