Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-17 / 298. szám

1967. december 17., vasárnap NÖSRÍD 3 Beszéljenek a teltek ön mit fesz az új mechanizmusért ? A vállalatot a következők jellemzik: féllábbal még a ré­gi üzem keretei között dolgo­zik, de már megtervezte az új gyártelep gyártási technológi­áját, 1968. évi terve majdnem 20 millióval több mint az 1967. évi, megközelíti a 100 milliót. Optimisták és bizakodók, mert jogosan óraik: felkészültek az Új mechanizmusra. De beszél­jenek ők, a Nógrád megyei Fémipari Vállalat vezető be­osztású dolgozói. — Összeget nem tudok mondani de több százezer forintra tehe- 'tő az a megtakarítás, amelyet a műszaki fejlesztési intézke­désekből tervezünk —, kezdi Vass Miklós főmérnök. — Be­vezetjük a COs védőgázas he­gesztést. Ily módon a varrat­sebességet a kétszeresére nö­veljük, jobb lesz a minőség, tökéletesebb a gyártmány. Kénytelenek vagyunk, ^ mert termékeink igen jelentős há­nyadánál alanvető a hegesztési munka. Jól megoldani ezt a feladatot, csak technológiai eljárással lehet­séges. Ennek szolgálatába állí­tunk egy külföldi és egy bel­— Mennyiben igazodik áz új követelményekhez a válla­lat szervezeti felépítése ,— kérdeztem Monostori Tibor fő­könyvelőtől? — A szervezeti változtatás­nál abból indultunk ki, hogy a műszaki fejlesztés és a terme­lés maradjon a főmérnöknél, a gazdálkodó szervek a fő­könyvelőnél, az ellenőrzést, a tervezést és egyéb más fontos dolgot pedig az igazgató tart­sa a kezében. Ugyanis koráb­ban sok szerv tartozott az igaz­gatóhoz, aki idő hiányában képtelen volt megfelelően foglalkozni velük. Az új szer­vezési séma kialakításánál négyféle megoldás kínálko­zott. A véleményeltérések egyeztetése, az ellentmondá­sok feloldása útján választot­tuk a mai formát. Ez lehető­séget ad az áttekinthetőbb, bürokratizmustól mentes bi­zonylati rendszer kialakításá­ra, megszünteti a párhuzamos­ságokat a nyilvántartásban, reális, megbízható alanokra helyezi az elő- és utókalkulá­ciót. Az utóbbiaknak, döntő szerepe van az árak helyes ki­alakításában. Hangsúlyozni kívánom: a meglevő szerveze­tet úgy alakítottuk át. hogy az földi védőgázas hegesztőgé- segjtse az ^ mechanizmusból pet. Mivel termékeink egy ré­sze nagy méretben készül, emiatt nehéz szállítani, ezért úgy határoztunk, hogy a vas­kábel doboknál a ponthegesz- téses kivitelt alkalmazzuk. Előnye: a gyártmány szétszed­hető, ily módon könnyen szál­lítható. A termék festését pe­dig alumínium fémszórással próbáljuk majd helyettesíteni. Az ezzel kapcsolatos kísér­letek már folynak. Másik ter­mékünknél a villamos elosztó- szekrényeknél modernebb megoldást és tetszetősebb ki­vitelt tervezünk a minőség ja­vításával egyidejűleg. Az elő­készületi és számítási munkák már folynak. Tervünkben sze­repel a kisgépesítés is. Ezzel kettős célt agarunk elérni: egyrészt olyan munkát vég­zünk el, amelyet eddig csak nagy gépen tudtunk megolda­ni. ugyanokkor csökkentjük a kézzel végzett munkaművele­tek számát. Foglalkoztatjuk a fiatal műszakiakat és közgaz­dászokat is. Az FMKT-ba tö­mörült szakemberektől egy ta­nulmánytervet kérünk, a ká­beldobgyártás zártciklusú elő­állítására. Tőlük várjuk annak az egyengető gépnek az elké­szítését is, amelyet vágókéssel szerelünk fel. Az öntési tech­nológia korszerűsítésével pe­dig szebbé tesszük öntvénye­ink felületét. meg kitől mit kaphatunk, ki­re miben számíthatunk. Utunk nem volt hiábavaló. A Lenin Kohászati Művek, Borsodná- dasd, Ózd, anyaggazdálkodói sokoldalú segítséget ígértek. Például a Lenin Kohászati Művek 400—500 tonna vasta­gabb anyagot ad, ami egész évi szükségletünket fedezi. Sajnos, a FERROGLOBUS — akitől az anyagszükséglet 90 szá­zalékát akarjuk beszerezni — még csak 17 százalékát tudja biztosítani. Ez a helyzet ösz­tönzött arra, hogy olyan meg­rendelőt is keressünk, aki anyagot is tud adni. Sikerüli ilyen egyezséget kötni a De- cemben 4 Drótművekkel, a Vörös Csillag Traktorgyárral és a Szekszárdi Mezőgazdasá­gi Gépjavítóval. Részükre a kért gyártmányokat előállít­juk. Nehéz helyzetben vagyunk a Magyar Kábelműveknél. A pillanatnyi helyzet miatt nem tudjuk vállalni megrendelé­süket, pedig régi jó vevőnk, és ahol csak tudtak eddig is so­kat segítettek az anyagbeszer­zésben. Gonjaink enyhítése céljából rendszeresen eljárunk az anyagbörzére, figyelemmel kísérjük az újságokban fel­kínált anyagokat. Nem, nem okoz gondot a jelenlegi anyag­hiány az új esztendő első hó­napjában. Utána már igen. De bízunk abban, hogy addig­ra sok minden rendeződik az anyagpiacon is. Igaza van a főmérnök elvtársnak: ütemes, folyamatos, gazdaságos, prog­ramszerű tervezés csak jó anyagellátással lehetséges. fakadó feladatok elvégzését. Ennek során kénytelenek vol­tunk ott, ahol szükség kíván­ta, személycserét végrehajtani. Egyébként az átszervezést a meglevő létszám átcsoportosí­tásával oldottuk meg. Az új helyzet diktálta a következő­ket is: hozzuk létre tanácsadó és operatív jelleggel a rend­szeres osztályvezetői értekez­letet, ahol a felmerülő kérdé­sekben a népgazdaság, a megye tétében jövőre' sem lesznek el és a helyi érdekek figyelembe- kényeztetve. A hatóságilag vételével döntsünk. Mivel erőnk biztosított 17 százalékos véges^ ezért egy-egy nagyjelen- anyagszükséglet mellett a töb tősegfl téma feldolgozására a bit úgy kell majd összehor­Tehát az anyagellátás tekin. különböző szervezéstudo­mánnyal foglalkozó kutató intézkedéseket kérjük majd fel. > — Eddig úgy néz ki, hogy nem lesz különösebb gond az új mechanizmus indulásánál, sőt az előkészületek igen sok jóval biztatnak. Vajon ilyen derülátó-e az anyaggazdálko­dási oosztály vezetője Gulyás István? — Korábban sokféle elkép­zelés volt az anyagbeszerzés módjáról. Voltak, akik azt ál­lították: az alaprendelet min­dent megold. Mások viszont az ellenkezőjét hangoztatták Mi már .akkor is azt mondtuk: járjuk sorra az alapanyag- gyártó vállalatokat, nézzük dani. Vagyis jövőre is azt az Utat járják, melvet az idén. Ez számukra nem új, de arról egy pillanatra sem feledkez­nek meg: sok vállalatot szorít ez a cipő. S ebben a versen­gésben az gvőz. aki leleménye­sebb, ötletesebb, szemfülesebb Ilyen tulaidonsásokkal pedig igen sokan rendelkeznek a gyár vezető beosztású dolgo­zói közül. Venesz Károly Vízellátás, csatornázás Nógrád megye lakosságának harminc százaléka volt ellát­va vízvezetéki vízzel 1965-ben közcsatorna-hálózat a népes­ség tizenegy százalékára ju­tott. Vízellátási és csatorná­zási szempontból a megye kö­zepesnek mondható. A vízve­zeték-építés, valamint a csa­tornázás tervei alapján az em­lített arányok 1970-re har­minckilenc, illetve tizennégy százalékra emelkednek. A probléma megoldásától tehát még messzi állunk. Elsőrendű gond a városok, nagyobb te­lepülések ivóvízzel, illetve a fejlődő gyárak, üzemek ipari vízzel való ellátása- Jellemző, hogy részben az ipari fejlődés felgyorsuló tempója következ­tében Nógrád vízfogyasztása ötévenként általában meg kétszereződik. Nem hanya­golható el azonban a vidék ivóvíz-ellátása sem, annál is inkább, mert a KÖJÁL által megvizsgált nyolcszázh^tven- nyolc kút vize közül hatszáz- eggyé bizonyult egészségtelen­nek, A megye vízellátásának távlati fejlesztése szerint 1980-ig regionális vízmű-há­lózattal ötvennégyezer-három­száz, városi, illetve községi hálózattal csaknem százhat- vannégyezer, közkutas ellátás­sal huszonhétezer-hétszáz la­kost fognak kiszolgálni. A tervek szerint közcsatorna­hálózatot nyolcvanhét és fél ezer lakos számára biztosíta­nak. Kapcsolatépítés „lefelé" aki „lefelé’’, aki az emberek alkotóerejének minél telje­sebb kibontakozása munkát kodik. Komoly figyelmet érdemel­nek azok a törvények és ren­delkezések, amelyek a mező- gazdaságban előkészítették az új mechanizmusra történő át­térést. Távlatait tekintve óri­A termelőszövetkezetekben is javában folyik a tervezés — immár az új mechanizmus jegyében. A korábbi kötöttsé­gek megszűnésével felszaba­dult alkotókedvvel mérik fel a lehetőségeket a vezetők, sokhelyütt valóbán szárnyal a fantázia. A központi bizottságnak a napokban megjelent határo- ási jelentőségű a jövedelem zata a tervek megvalósításé- garantálása, az a körülmény, nak feltételei között hangsű- hogy az iparban szokásos lyozottan állást foglal amel- módszerekhez hasonlóan a lett, hogy „a gazdaságirányi- tagoknak rendszeresen kiosz­tási reform bevezetésében, si- tott előleget termelési költ­keres érvényesülésében, ki- ségként számolhatják el a bontakoztatásában, gazdasági szövetkezete!-. Igen lényeges, feladataink eredményes vég- ho-- létrejöttek a szövetkeze- rehajtásában nagy fontosságú te!: érdekvédelmi szervei a a dolgozók, a munkások, a területi szövetségek, amelyek parasztok, az értelmiségiek őrködnek azon, hogy a közös aktív közreműködése, a dől- gazdaságok ne legyenek ki­Nyolcezer forint a traktorosoknak Egész esztendőn át jól dol­goztak az ecsegi traktorosok. Időben végeztek a nyáron a gabonabetakarítással, s most az ősszel a szántással és a ve­téssel. Az őszi mélyszántást is határidő előtt két héttel be­fejezték. A termelőszövetkezet vezetősége ezért nyolcezer fo­rint jutalmat osztott ki az egész évben szorgalmasan dol­gozó traktorosoknak. A termelőszövetkezetben no­vember közepén hozzáláttak a téli gépjavításhoz. Moravszki Ferenc, a termelőszövetkezet gépcsoportvezetője a napok­ban arról adott számot, hogy már végeztek négy traktor ja­vításával. gozók kezdeményezéseinek felkarolása, az üzemi demok­rácia továbbfejlesztése”. A demokrácia szélesítése egész közéi.tünkben évek óta napirenden szerepel. A közös gazdaságokban is mind több szó esik erről, .azt azonban még nem mondhatjuk, hogy a vezetők és vezetettek egy­formán értelmeznék. Egye­sek szerint a demokrácia a közgyűlés egyik színfoltja, amikor a tag ;,odamondogat” az elnöknek. Mások — a tsz- vezetők között — úgy gondol­ják, elég a tagoknak egy-egy vállveregetés, valamiféle prob­lémamentes légkör kialakítá­sára irányuló igyekezet. Az ilyen vezetők és beosztottak még nem győződtek meg a demokratizmus és a termelő- munka eredményessége kö­zötti összefüggésről, a fogal­mat afféle politikai szólam­nak tartják, s magukban le­gyintenek rá: ugyan mi mú­lik ezen? Az önálló, vállalatszerű gazdálkodás kialakítása meg­követeli a vezetőktől, hogy minden részletében átgondol­ják a gazdaság helyzetét és jövőjét, s a gondokat megosz- szák a közösséggel. Az állami irányító szervek többé nem gondolkoznak a helyi vezetők helyett, sem a tervezésnél, sem a tervek kivitelezése so­rán. A korábbi g-akorlattól eltérően most már nem az okán elnök boldogul a leg­jobban, aki „fölfelé” építi ki kapcsolatait, sokkal inkább az, szolgáltatva azoknak a vál­lalatoknak, amelyekkel a beszerzés és értékesítés során üzleti kapcsolatba kerülnek. Mindebből és még sok más rendelkezésből világosan ki­olvasható pártunk és kormá­nyunk elhatározott szándéka, hogy a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésével a terme­lőszövetkezeti parasztság élet- és munkakörülményeit a vá­rosi lakosság színvonalára igyekszik emelni! Egyesek azt kérdezhetik, miért kerítünk ilyen nagy fe­neket a tervkészítés évről év­re vis-„..térő munkájának, amely rendszerint az irodák négy fala között zajlik le, s a tagság már csak a végered­ményt ismeri meg a közgyű­léseken. Éppen arról van szó, hogy a szövetkezetek terveit ne az irodákban agyalják ki. Az lenne jó és demokratikus, ha a tagság a tervkészítésből nemcsak a végeredményt hal­laná, amit a főkönyvelő unott hangon eldarál a közgyűlésen. A körülmények, a közösség érdeke azt kívánja, hogy a közösség sorsa, jövő évi mun­kája alakításában részt ve­gyen mindenki, s hogy a terv valóban a kollektív gon­dolkodás gyümölcse legyen. A tervkészítés nagy mun­kája számos buktatóval jár. A nehéz helyzet azonban nagy­részt elkerülhető, ha a terve­zés egvütt történik a tagság­gal. Olyan erőforrás ez, amely a tervek megvalósítá­sának is döntő feltétele. Kovács Imre A barát lehet ellenség is A korszerű mezőgazdasági termelés elengedhetetlen fel­tétele a gépesítés. A gépek üzemeltetéséhez felhasználha­tó energia egyik leggazdasá­gosabb, legjobban kezelhető formája a villamos energia. Alkalmazása a mezőgazdaság­ban megkönnyíti a dolgozók helyzetét, de ugyanakkor bő­víti a baleseti veszély forrá­sait. Sokan lebecsülik az elektromosság veszélyeit, s kellő szakértelem nélkül vé­geznek javításokat elektro­mos berendezései. Az elektromos berendezések b’/.tonságos üzemeltetéséhez két alapvető feltételt kell ki­elégíteni. Egyrészt a szerelé­seknél be kell tartani a szab­ványokban előírtakat, más­részt a legkisebb hiba kija­vítását. is szakképzett villany- sze-előre kell bízni. A bizton­sági szabályzatok ismeretét mindenkitől meg kell köve­telni. aki elektromos beren­dezést üzemeltet. Ugyanakkor az is cél, hogy a mezőgazda­sági dolgozók mind szélesebb körben ismerjék meg az elekt­romos áram veszélyes életta­ni hatásait is. A veszélyek felismerése és megismerése a balesetmentes munka egyik alapvető feltétele. Ehhez a széles körű isme­retterjesztéshez kíván hozzá-, járulni a napokban megjelent „Érintésvédelem a mezőgaz­dasági üzemekben” című brosúra. A hasznos füzetben részletesen foglalkozik a szer­ző — Magyary Jenő — a vil­lamos áram élettani hatásá­val, az elsősegélynyújtás alapelemeivel, az érintésvé- delem módszereivel és a vil­lám elleni védelemmel. A Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és az Állami Biztosító Főigazgatósága által kiadott füzetet minden közös gazdaság megkapja. Csupán el kell olvasni, s a tanultakat alkalmazni a mindennapi élet­ben — a saját érdekükben. Mert a villamos energia jó barát, de lehet ellenség is. P. A. cA. bri(f ádnapió szel hazajött és együtt törte a kukoricát a csapattal, csak megjegyezte: Napló? Tulajdonképpen egy Nagy Pálnénak kislánya szü- füzet. Kék borítású, egészen letett. A névadóra mindnyájan egyszerű. Pontos mása azok- elmentünk. Ajándékot isvit- nak, amelyekben kisdiákok rój- tünk a kisbabának...” ják a betűt. Szégyenkezik is A kismama újra egy földet vállalt. hold — Mégis csak dolgozni. jó volt itt miattuk Füzéri Flóriánná, a héhalmi növénytermesztő asz- szonycsapat vezetője. Azt mondja: — Tudja azt gz igazit, a dí­szeset szerette volna a csapat. De mit tegyünk? Sehol sem kaptunk belőle... Arcáról gyorsan illan a za­vart mosoly. Odatolja a füze­tet, azért nézzem csak. Március 19-én ezt írta: „ ... I8-án mi asszonyok ki­takarítottuk és feldíszítettük a szavazótermet. A tanácsválasz­táshoz méltó volt a környezet, ahol szavaztunk.” Később, április 4-én: „Hazánk felszabadulásának 22. évfordulóján szép ünnep­ség volt nálunk. Részt vett raj­ta az egész csapat...” Április 9-i bejegyzés: 0 „Kedves ünnepe volt ma a csapatnak. Egyik tagunknak, Néhány sor május 5-éről: A mi dolgunk mellett elvállaltuk Farkas Jánosné répaterületét. A B/VI. táblá­ban. Gonovics Andrásné ré­páját is kiegyeltük...” Füzéri Flóriánná magyaráz­za: — Nálunk a csapatban min­den asszony egy-egy hold te­rületet vállalt. Két idősebb ta. gunk fél-fél holdat dolgozik. Magam meg kétezer négyszö­gölet. .. Van abban aztán cu­korrépa, mák, uborka... Go­novics Andrásnénak beteg lett a kisfia. Nem hagyhattuk ka- pálatlanul a földjét. Forgatjuk tovább a naplót. Május 12: „ ... Egy újabb kedves ün­nep. Oldal .Tánosnénak kisfia született._ öt is meglátogatta a csapat és megajándékoztuk a kicsit...” — Most már nagy a baba. elmúlt féléves — nevet a csapatvezető. — Éppen tegnap jártam náluk, a jövő évi vál­lalás dolgában... — Dolgoznak itt az asszo­nyok mind — erősíti Füzéri Flóriánná. — Csak hát az a baj, a szövetkezet nem tud munkát adni egész évben. Bi­zony — számolja magában — eltelik négy—öt hónap is, amit csaknem tétlenül töltünk... Mellék, vagy segédüzem ág kel­lene. Vagy az, hogy télen be­dolgozhatnánk valami varro­dának. .. Peregnek a lapok. Mindegyi­ken bejegyzés. Arról, hogy a csapat aratott, csépelt. Amikor befejezték a munkát, elvállal­ták a kombájnszalma kazlazá- sát. Később néhány sor- a poli­tikai oktatásról, amelyre eljárt a csapat. Az augusztus 12-1 megjegyzést azonban érdemes figyelmesebben olvasni: „Ma utoljára van egvütt az egész csapat. Elmegy tőlünk Füzér Ágnes. A múlt hónap ?6-án volt az esküvője. Ott voltunk mind, ajándékot is vettünk közösen. .. Búcsúebé- det tartottunk. Ott volt a bri­gádvezetőnk is...” A fiatalasszony most Pesten él. Jó helye van. bölcsődében önlrm-7ik. 'Menőink ió ura is akadt. Azért, amikor az ősz­Aztán néhány sor arról árul­kodik, Budapestre rándultak az asszonyok. Strandoltak, színházat néztek. Jutalom út volt. Szorgalmuk, igyekezetük jutalma. November 7-ről később irta a naplóba észrevételeit Fü­zér Flóriánné: „... Itthon szép ünnepséget tartottak, amelyen részt vett az egész csapat... Engem az a szerencse, meg­tiszteltetés ért, hogy a Szov­jetunióban ünnepelhettem. Szerettem volna magammal vinni a csapatot mind... A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradaipm 50 évforduló­jára tett vállalásokat teljes’- tettük. Az asszonyok 120 munkanapra tettek ígéretet és 145 munkanapot dolgoz­nunk átlagosan.. Ahogy múlnak a hónapok, úgy telnek a lapok a nan’ó- ban. S minden bejegyzés őriz valamit a dolgos hétközna­pokból. a hétköznapokat szí­nező ünnepekből Egy-egy da rabkát a tizenkét asszon gondjából, öröméből Vincze Istvánná

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom