Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-13 / 294. szám
4 nograd 7967. december 13., szerda Az eredményes munka egyik alapvető feltétele a rendszeres ellenőrzés. A ceredi Ceredvölgye Termelőszövetkezetben havonta rendszeresen figyelemmel kísérik és mérik a borjak súlygyarapodását (Koppány György felvétele) Nyolcszázalékos üzemanyag-megtakarítás Törődnek a mezőgazdasági erő- és munkagépekkel a tereskei Kossuth Tsz traktorosai és szerelői. Különösen azóta javultak az eredmények, amióta a szövetkezetben gépesítési szocialista brigád működik. A rétsági járási versenybizottság ellenőrizte a megtisztelő címért küzdő brigád háromnegyed évi eredményeit, és megállapította, hogy a gépeken dolgozók mintegy kétezer normálholddal túlteljesítették tervüket. A vállalásuknak megfelelően az üzemanyaggal is takarékosan bántak, a megtakarítás mértéke ötszázalékos vállalásukkal szemben elérte a nyolc százalékot, s ez ösz- szesen csaknem tizenkétezer forintot jelent. A javításban, főleg a takarékos alkatrész-felhasználás révén a megtakarítás meghaladta a huszonkétezer. forintot, és a jó karbantartás eredményeként egyetlen gép sem állt tétlenül három napnál tovább. B szarvasgedeiek nem értik Szarvasgede hétszáz lakosú falu a Jobbágyi—Szirák főútvonal mentén. Joggal gondolná bárki, hogy ennek a falunak a népe is kielégítő kereskedelmi ellátásban részesül — mint annyi más helység ebben a megyében. S ez mégsem így van. A napokban arról panaszkodtak a helybeli tanács vezetői, hogy nem értik mi történik a vegyesbolt körül. Amikor a földművesszövetkezet átalakította az italboltot, lebontották a vegyesbolt kis raktárát. Kétségtelen, hogy az italboltban elviselhetőbbek lettek a körülmények, de azóta a vegyesboltban kell tárolni az árut. Illetve nehéz szívvel várták az első áruszállítmányt — vajon a vevők beférnek-e a boltba? Nos, az áru megérkezett, s jobb híján a szállítók lerakodtak a boltban. Akkor, amikor ott jártunk minden a hegyén- hátán hevert — de a bolt zárva volt. Németh Mihály tanács- titkár szerint már harmadik napja. Hogy miért? Erről különböző hírek terjengtek. „A boltos nem nyit ki, mert nem tudja az árut elhelyezni” — mondták a tanácson. „Valamilyen tanfolyamra ment a boltos” — mondták az italboltban. Aki vásárolni szeretett volna, mehetett Palotásra, vagy Jobbágyiba. Még szerencse, hogy a kenyeret vállalta az italboltos. Arról már ő sem tehetett, hogy esténként, amikor a gyerekek kenyérért mentek, nem a legépületesebb látványban volt részük. Mindenesetre furcsa helyzet. Valami nincs rendben a szarvasgedei bolt körül. S mi az oka. hogy ezt hagyja a szi- ráki anyaszövetkezet, s erről nem tudnak pontosat a tanácson? P. A. Véradó ünnepség A megyei Vöröskereszt szombaton délelőtt Salgótarjánban, a megyei tanácsháza dísztermében véradó ünnepséget rendez. Az aktuson az ünnepi beszédet dr. Soóky László, a Magyar Vöröskereszt főtitkárának helyettese mondja. Ezt követően kerül sor a többszörös véradók kitüntetésére, a Vöröskereszt vándorzászlóinak átadására. 9. Kemény egy darabig tétovázott, aztán a német követség számát tárcsázta. Igazán bosz- szantotta, hogy éppen most nem sikerült elérnie Höttlt, amikor pompás értesüléseket közölhetett volna vele. Hiszen Höttl, a Gestapo embere sokkal jobb hajlandóságot mutatott már március 19-e óta Szálasi Ferenc és mozgalma iránt, mint akár Veesenmayer, akár Kurt Haller. akit a követ azzal bízott meg, hogy közvetítsen közte és a nyilasok között. Kemény Gábor már régen tudta, hogy bizonyos viták vannak a külügyiek és az SS-ek, vagyis Ribbentrop emberei és Himmler szolgálata között. Höttl már nem egyszer tudomására hozta a nyilasoknak, hogy ha rajta állna, akkor Szálasi már régen kormányt alakíthatott volna, s eltávolították volna Horthyt. mert a kormányzóval mindig csak baj van. Ezzel szemben Veesenmayer folyton alkotmányjogi aggodalmakra hivatkozik, s csak kelletlenül állt szóba velük. No, de mindegy: nem vitás, hogy Veesenmayer hajlandósága is megnövekszik majd. ha ilyen hírt kap tőlük. A német követség telefon- központosa Kemény Gábor kérésére kapcsolta Kurt Haliért. Haller hajlandónak mutatkozott azonnal fogadni Keményt. Fél óra múlva Haller és Kemény már együtt ült az Űri utca 64. egyik szobájában. — Tegnap este — adta elő lelkendezve mondókáját Kemény — Horthy a titkos tanácsosokkal végleg elhatározta, hogy fegyverszünetet kér az angolszászoktól, az amerikaiaktól és a szovjetektől... Keményt meglepte, hogy — Haliért nem lepte meg a hír. —•* Ismétlem — mondta —, embereink jelentették, hogy tegnap este a kormányzónál ülést tartottak a titkos tanácsosok. Végleg elhatározták, hogy a kormányzó fegyverszünetet kér az angolszászoktól, az amerikaiaktól és a szovjetektől... Ez a hír biztos forrásból származik... Olyan biztos, mint ahogy én itt ülök ... Haller unott arckifejezése azonban ezután sem változott meg. — Ezt tudjuk — mondta. — Tisztában vagyunk az eseményekkel. Kemény elképedt. Azt hitte, hogy a Várban szolgálatot teljesítő egyik nyilastól származó hírrel óriási szolgálatot tett a németeknek, s lám, azok már régen tudták a dolgot. Hihetetlen, hogy milyen jó hírszerzésük van! Kemény egy kicsit megtorpant a beszédben, a számára váratlan helyzet megakadályozta abban, hogy az előre felépített módon adja elő mondanivalóját. Haller sürgette: — És mi mondanivalója van nekünk ezzel kapcsolatban? — Szálasi Ferenc pártvezetőm megbízásából jövök, — találta meg a folytatást Kemény. — Szálasi most kijelentette, hogy ettől a pillanattól kezdve a kormányt és a kormányzót törvénytelennek és alkotmányellenesnek tekinti, kész azonnal, saját kezdeményezésére felállítani saját kormányát és átvenni a hatalmat... Haller sóhajtott. Sejtette előre, hogy ez lesz a vége. Kemény azért rohant hozzá olyan sürgősen, hogy ebből az alkalomból újból erőszakolja, a németek juttassák őket hatalomra. Haller maga is látta, előbb- utóbb ez lesz a vége, dehát nem szabad elhamarkodni a dolgot. A nyilasok persze azt hiszik, hogy olyan forrón eszik Az elmúlt A boszorkánytal Egy látványos tátrai síverseny történetét eleveníti meg Pawel Komorowsky „A boszorkányfal” című filmje. Sportfilmről van szó, pontosabban sísportra koncentrálódó, játékfilmről. Ami sport a filmben, az megragadó, gyönyörködtető látvány, élvezetes szórakozás, de ami „játék” akarna lenni, sztori a látvány köré, az csapnivalóan gyönge, rossz. Az emberi kapcsolatok írói, rendezői szervezése kimondottan lombik ízűre sikeredik a filmben. Következetlenség, ötletszegénység jellemzi a cselekménybonyolítást. A jól érezhetően egy poénra, a nagy nemzetközi síverseny előkészítésére épülő történet kiegészítő motívumai, pontosabban a sport teljes párhuzamos motivációja életképtelen, vérszegény A film központi figurájának, Gazdának, még a sport- erkölcs problémakörében is labilis, sablonos értelmezése eleve lehetetlenné teszi, hogy a látványos versenymozzanatok jó képi bemutatása mellett fontos emberi kérdésekről is szó lehessen, úgy, hogy azt a néző komolyan vegye. A szerelmi szituációk is végtelenül laposak, s a hozzájuk kapcsolódó konfliktusok film-közhely szinten teremtődnek, oldódnak meg. Lesikló bravúrok, nyaktörő sí-mutatványok, ugrások szemkápráztató látványa nyújt kárpótlást az érdektelen film- történetért. Nyár a hegyen Balcsó Péter új játékfilmje különleges helyen játszódik, a Balaton partján, valahol Badacsony közelében, egy elárvult intemálótábor falai között. Egy pénztelenül is nagyvonalú fiatal festőművész, ta- námőpartnerével, s egy vadidegen doktorral bontási áron megvásárolja egykori tábort, hogy külön kis világban dolgozhassanak, pihenhessenek. A festő természetesen festeni akar, a doktor tudományos értekezésén dolgozik, a tanárnő pókhálós padlásokon néprajzi kuriózumok után kutat. Szerelmi háromszög? Kamaszdráma? Másról van szó. A doktorról kiderül, hogy tizennéhány évvel ezelőtt a táborban raboskodott. Egy büntetlen kommunista rab, egy kommunista ország börtönében. A helyzet tehát azért teremtődött, hogy a fiatalok Doktor Szabó sorsán keresztül visszapillantsanak a múltba, s reagáljanak valahogy. Mutatósán, tanulságosan. Amikor aztán egy véletlen folytán bekapcsolódik a történetbe a tábor egykori parancsnoka is, — most igazgató valahol, — rájönnek, ennél is többről van szó. A film arra is választ akar keresni, hogyan lehetséges, hogy két ember, aki egy szándékkal, egy lelkesedéssel indult harcba ugyanazért a célért, annyira más utat járjon. A film ott forrósodik fel igazán, ahol a fiataloké a szó, magukról beszélnek, nem a kiagyaltnak tűnő helyzet dilemmáit elemzik, játsszák. Bacsó kitűnően ismeri a fiatalok erkölcsének, világképének lényegét, s ezeknek a motívumait megmutatandó remek atmoszférát képes teremteni. Milyen hát ez a film végül is? Rossz? Szó sincs róla. Hibái ellenére olyan új magyar produkcióról van szó, amelynek felvetett gondolatain még hósz- szú ideig töpreng az ember, amelyre hosszú ideig emlékezik. A vidám hétvége Fárasztó hétvégi kikapcsolódásról szól Rolland Quignorv „A vidám hétvége” című alkotása. A sajátos francia humorral előadott filmtörténeten nem mindig nevet a néző, bizonyos ad abszurdumig vitt helyzetekben bosszankodik. A két ballábas, ügyefogyott francia kishivatalnok feleségével, kissé „virgonc”, szabados kisfiával nyaralójában tölti a hétvégét, s minden lehetséges megpróbáltatáson át kell esniük. A helyzetkomikumra épülő poénokon egy ideig harsányan derül a néző, aztán elfárad, egy, s más idegesíteni kezdi, végül alig várja, hogy vége legyen ennek a „kikapcsolódásnak”. A főszerepet alakító színész nagyszerű humorérzéke, játéklendülete sera tudja végig egy szinten tartani a néző érdeklődését. (ei) Az űt kezdetén Januártól Pásztón, a Mikszáth Kálmán Gimnáziumban és Szakközépiskolában egy ifjú pedagógus kezdi meg pályáját, indul el az úton. Utána még fél év az államvizsgáig, Budapesten az Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar— orosz szakán végez. A fiatalembert Végh Miklósnak hívják, Pásztón egyelőre oroszt tanít majd. — Szívesen megyek Pásztóra, hiszen, mindenképpen ideNóg- rádba jöttem volna tanítani, megyei ösztöndíjas vagyok — mondja. — Szüleim, feleségem a kását, ahogy főzik. Nem árt egy kicsit megleckéztetni őket. — Akkor miért nem teszik? — kérdezte nem minden él nélkül. — Miért nem veszik át a hatalmat? Kemény nem vallhatta be, legalábbis nyíltan nem ismerhette el, hogy ehhez nincs erejük, s csak a németek kegyétől várnak mindent. A külügyminiszter-jelölt megpróbált diplomatikusan fogalmazni: — Egy feltételünk van ... — Feltételünk? — szinte gúnyolódott a német követség embere. — Mi az? Nocsak, ki- veie... — Hát az, hogy önök foganatosítsák a szükséges politikai rendőri intézkedéseket... Haller nem reagált. Kemény kénytelen volt folytatni, bár ez még inkább önleleplezővé tette mondókáját: —... Minthogy mi, például nem tartóztathatjuk le a miniszterelnököt ... — Szóval, mégis miként gondolják? Kemény zavartan hallgatott. — Hogy érti ezt? — nyögte ki végül. — Ki kezdje a dolgot? Kié legyen a kezdeményezés? — A kezdeményezést természetesen Szálasi Ferenc veszi a kezébe! — jelentette ki a fiatal báró nagy hangon. — Szálasi Ferenc az isten által a nemzet élére rendelt vezető! — Tehát nem német kezdeményezést kívánnak? — faggatta tovább a német a nyilast. — Nem, de azt, hogy önök kezdeményezzék a szükséges politikai rendőri intézkedéseket ... (Folytatjuk) Salgótarjánban élnek, kicsit szűkös lakásban, s ráadásul feleségem gyermeket vár. Egyelőre én is Salgótarjánból járok Pásztóra vonattal, a közlekedés jó. Ezek tehát a gondok. Tulajdonképpen azért jöttem ki fél évvel előbb az egyetemről, mert szükségem van a fizetésre. A gondokon túl, természetesen jut az örömből is. Nagyon örülök, hogy Pásztón lehetőségem nyílik képességeim, s az egyetemen tanultak bizonyítására, eredményes fel- használására. Alig várom, hogy taníthassak. Bár készülök az államvizsgára is, mindent elkövetek majd, azért, hogy a nevelőtestület valamennyi tagjának közreműködésével korszerű nyelvoktatás legyen Pásztón, illetve, hogy ehhez én is hozzátegyem a magam kis „tégláját”. Azt hiszem, nem túlzók, Végh Miklós nemcsak pedagógus. Tavaly a salgótarjáni TIT- klubban egy művészeti esten költőként mutatkozott be. A Palócföld című Nógrád megyei folyóirat is közli verseit, amelyek sok mindenről vallanak, de mindenekelőtt beszélnek Salgótarjánról, miközben: „a Rokkanton túl fázón görnyedő fatörzsek közül nesztelen az álmosan nyújtózó völgy fölé ereszkedik a füstszín alko- . nyat.” Végh Miklós sokat gondolkodik. S képes arra, hogy akár egy múló szerelemkép megragadása kapcsán általános emberi igazságot mondjon ki jó költői eszközökkel: „Ki volt egyszer hazug, hitel nélkül hitetlen lesz szava, kétszer megméretik, ha szája nyílik, s a megrovó kétkedés ebédje.” Még nem tapasztalt tanár, nem kiforrott költő Végh Miklós. De hittel, lelkesedéssel indul pedagógusnak is, költőnek is: jó nevelő lehet belőle szű- kebb és tágabb értelemben. Mit adhatunk számára tanácsként? Bátran induljon a2 úton, legyen mindig szerény, szeresse a dolgozó embert, segítse a világ előrehaladását. A Mátra lábainál, a járási székhely középiskolájában bizonyára olyan szeretettel várják, mint amilyen izgalommal ő készül az „útra”, a korszerű oktató-nevelő tevékenységre. Tóth Elemér Vruérfékesífcs a rétsági (árasban Teljesítik áruértékesítési tervüket a rétsági járás közös gazdaságai. Az elmúlt hónapokban csaknem ezer sertést és mintegy 1100 hízómarháí szállított el a termelőszövetkezetekből az állatforgalmi vállalat. Tojásból mintegy 750 ezer darabot, baromfiból pedig csaknem 13 vagonnal értékesítettek eddig. A tojás- és a baromfi-értékesítés egyaránt növekedett az elmúlt év ha-í sonló időszakához viszonyítva, Az elmúlt hónapokban növekedett az értékesített tej mennyisége is a szövetkezeti gazdaságokban. Az elmúlt évben mintegy 20 és fél ezer hektoliter tejet szállított el november elejéig a tejipari vállalat. Most pedig ebben az időszakban mintegy 26 ezer hektoliter tejet értékesítettek a termelőszövetkezetek. Több áru léire Pásztón, Ecsegen, Csécsén, Szurdokpüspökiben, Kutasón, Béren, Bujákon, Egyházas- dengelegen, Kálién, Vanyar- con, Héhaíom'oan, Szhrvasge-' dén és Palotáson végzett tájékozódást a Pásztói járási Népi Ellenőrzési Bizottság arról, hogyan alakult a zöldség- és gyümölcsellátás. A fel- vásárlási forgalom ez év első háromnegyed részében — a tavalyi hasonló időszakhoz képest — kétmillió-hétszázezer forinttal nőtt. Télre a pásztói és a szi- ráki fmsz nyolcvanhárom százalékkal több árut tárolt nint egy évvel előbb. A járási székhely zöldség-gyümölcs ellátásának javítására javasolta a NEB: vizsgálják meg, menynyiben volna célszerű a községben még egy zöldség-gyümölcs boltot nyitni.
