Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-13 / 294. szám
állásfoglalás Az utóbbi hónapokban különösen sok szó esett a szakszervezetek feladatairól a gazdaságirányítás új rendszerében. A vitában gyakran ellentétes vélemények csaptak össze, „a szakszervezeteknek ezután elsősorban a dolgozók érdekvédelmét kell ellátniuk” — mondták egyesek. Mások azt hangoztatták : „A szakszervezetek nem nézhetik „páholyból” a gazdasági termelési problémák megoldását. Feladatuk elsősorban az, hogy szervezzék a munkaversenyt, hogy mozgósítsák a dolgozókat a termelési feladatok végrehajtására.” Az ilyen szélsőségek képviselői mindenekelőtt azt tévesztették szem elől, hogy a gazdaságirányítás reformjának mintegy három éve tartó előkészítésében — mind elméleti, mint gyakorlati síkon — tevékeny és nélkülözhetetlen részt vettek a szakszervezetek. Vezetői és tagjai tették ezt abbeli meggyőződésükben, hogy a reform azt szolgálja, ami valamennyi becsületes dolgozó ember számára a legdrágább: megszilárdítja szocialista rendszerünk alapjait, sőt az új irányítási rendszerben felszabaduló energiák, lehetőségek alkalmasak lesznek arra. hogy meggyorsítsák a szocializmus teljes felépítésének folyamatát. A szakszervezet a magyar dolgozó tömegek legnagyobb tömegszervezete: nem külső szemlélője, passzív végrehajtója. vagy éppenséggel valamiféle sajátos „ellenzéke” mindannak, aminek alapjait gazdasági, politikai életünkben az eddigiek során leraktuk, hanem eleven aktív résztvevője az alkotásnak és részese e tevékenység eredményeinek. S ha a reform bevezetésével gazdasági életünk irányításában hatékonyabb, alkalmasabb eszközöket vezetünk be, a szakszervezeti mozgalom számára nincs „elsősorban” és „másodsorban”: vagyis nem választható el munkásságának két ága. Sajátos mozgalmi, szervezeti eszközeit az új irányítási rendszer bevezetésének, kibontakoztatásának szolgálatába állítja, mozgósítja tagjait olyan versengésre a termelésben, mely elősegíti a termékáramlás gyorsabbá, egészségesebbé tételét gyáron belül és iparágak között, üzemek és a piac között. És teszi ezt éppúgy a dolgozók érdekvédelmében, mint amikor egyes vállalati vezetők igazságtalan döntései, vagy egész kollektívák egy még nagyobb közösséget sértő szűklátókörűsége, önös szemlélete ellen lép fel. És teszi azzal a meggyőződéssel, hogy egy munkás akkor érezheti igazán egy ország gazdájának önmagát, ha saját munkahelyének valóságos tulajdonosává lépett elő, Aki érti, mi zajlik körülötte a gyárban, aki véleményével, munkájával a jó ügy útját egyengeti, az képes arra is, hogy megértse és másokkal is megértesse azokat az elveket, intézkedéseket, amelyek gazdasági életünkben a jövő év első napjától életre kelnek. A SZOT a minap a gazdaságirányítási rendszer reformjával kapcsolatos szakszervezeti feladatokról tanácskozott. „A magyar szakszervezetek — olvasható egyebek között az állásfoglalásban — felelősnek érzik magukat a népünk, munkásosztályunk előtt álló feladatok megvalósításáért. Egész politikai és szervezeti erejüket, megnövekedett hatáskörüket fel fogják használni ennek érdekében”. Félreérthetetlen állásfoglalás. És bátorsággal elmondhatjuk, kiáll mellette a magyar szak- szervezetek, — így megyénk szakszervezeteinek is — valamennyi tagja. Csizmadia Géza VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD AAEGVtl1 BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Napirenden: a tsz- és a földtörvény végrehajtása Tanácskozás Salgótarjánban XXIII. FA I.. 294. SZÁM ARA: 50 FILLER 1961. DECEMBER 13., SZERDA Gazdasági kapcsolataink hatást gyakorolnak az egész világ fejlődésére Megkezdődött a KGST V Vf. ülésszaka Kedden délelőtt a Gellért Szálló nagytermében megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXI. ülésszaka. A tanácskozáson a bolgár delegációt T. Colov, a csehszlovákot F. Krajcir, a lengyelt Z. Nowak, a magyart Apró Antal, a mongolt D. Gombozsav, az NDK-ét G. Weiss, a románt G. Radulescu, a szovjetet M. Leszecsko, miniszterelnökhelyettesek, a jugoszláv delegációt A. Grlicskov, a szövetségi végrehajtó tanács tagja vezeti. A tanácskozáson megfigyelőként részt vesz a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselője. Jelen van Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára is. A megnyitóbeszédet az elnöklő Apró Antal, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondotta. Apró Antal, az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány nevében üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Majd a napirend és a munkarend elfogadása után Apró Antal „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok új típusa” címmel mondott beszédet. Bevezetőül megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a szovjethatalom 50. évfordulójáról. Hangsúlyozta: megszületett a proletárdiktatúra, a világ első szocialista államhatalma. A szovjet állam társadalmi, gazdasági , és szociális intézkedései megteremtették a feltételeket a szocializmus építéséhez. A Szovjetunió Kommunista Pártjának fő gazdasági' célkitűzése kezdettől fogva az volt, hogy az országot elmaradott agrárországból olyan élenjáró szocialista ipari nagyhatalommá alakítsa át, amely képes gazdaságilag függetlenné válni a tőkés világtól. Mint tudjuk, a Szovjetuniónak a gazdasági felemelkedésért vívott harca történelmileg igen rövid idő alatt hatalmas sikereket hozott. — A Szovjetunió győzelme a második világháborúban és az antifasiszta, haladó erők összefogása új társadalmi folyamatok megindulásának, a szocialista eszme új győzelmeinek alapját vetette meg. Ezek között a legnagyobb történelmi esemény — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta — a szocialista világrendszer kialakulása volt. Európában és másutt egy sor ország a szocializmus útjára lépett és ez szemléltetően igazolta a marxizmus —leninizmusnak az új társadalmi rendszer elkerülhetetlen győzelméről hirdetett tanítását. A Szovjetunió kezdettől fogva internacionalista kötelességének tekintette a szocialista útra lépett országok segítését és ahogy a szocialista országok erősödtek, maguk is segítséget nyújtottak egymásnak. A szocialista országok a gazdasági növekedés ütemét tekintve megelőzik a tőkés államokat. 1966-ban a KGST-or- szágok összes nemzeti jövedelme 3,6-szer nagyobb volt, mint 1950-ben és ezzel az évi átlagos fejlődés üteme elérte a 8,3 százalékot. A világ többi részén ugyanezen idő alatt nemzeti termék mintegy kétszeresére nőtt. A szocialista országok gazdasági fejlődésében a legdinamikusabb ágazat az ipar, amely 1950 és 1966 között ötszörösére nőtt, a fejlett tőkés országok 2,4-szeres ipari fejlődésével szemben. A Szovjetunió és a többi szocialista ország népgazdasága gyors fejlődésének nemzetközi jelentősége óriási. Mélységesen igaz Lenin megállapítása, amely szerint a szocializmus gazdasági sikereivel gyakorolja a legnagyobb hatást a világforradalom menetére. Apró Antal ezután a gazdasági kapcsolataink elvi, politikai kérdéseivel, együttműködésünk eredményeivel foglalkozott. Részletesen elemezte, hogy mennyiben jelentenek újat a szocialista országok közötti mind sokoldalúbbá váló kapcsolatok: 1 Új mindenekelőtt az, ■ hogy a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok a teljes egyenjogúságon alapulnak. Mindez pedig annak ellenére van így,. hogy közösségünk országai 'sokban különböznek egymástól. Különböző nagyságúak, eltérőek a természeti, gazdasági, társadalmi feltételeik és részben ezekből következően, de egyéb gazdaságpolitikai körülmények miatt is, igen eltérő fejlettségi fokon kezdték meg a szocialista társadalmi rend építését. Ezzel szemben a tőkés világban az erősebb országok uralkodnak a gazdaságilag gyengébben fejlettek felett. A kapitalista világrendszer kialakulása és története napjainkig azt mutatja, hogy a tőkés államok gazdasági hatalmuk növeléséért, a piacok és nyersanyaglelőhelyek, szállítási útvonalak és támaszpontok megszerzéséért mindig elkeseredett, véres harcokat, rablóháborúkat folytattak egymással. A szocialista világtól idegenek az országok és népek közötti ilyen gazdasági kapcsolatok. Abból indulnak ki, hogy az országok gazdasági színvonalának különbözőségei nem örökérvényűek. Éppen a köztük kialakult új típusú gazd: sági együttműködés az egyik legjobb eszköz arra, hogy a ma még alacsonyabb színvonalon álló országok felzárkózzanak. Ez a folyamat megy végbe ma országaink között. A A szocialista országok közötti új típusú gazdasági kapcsolatok. alapvető jellemvonása a proletár internacionalizmus elvein alapuló kölcsönös segítségnyújtás. A tőkés országok gazdasági kapcsolatainak alapja a kizsákmányolás. Az elmaradottabb országok fokozottabb kihasználása a fejlettebb ország által. Ezzel szemben a szocialista országok fejlődésének tapasz(Folytatás a 2. oldalon) A termelőszövetkezeti törvényről, a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről, a termelőszövetkezetek zárszámadási és tervkészítési munkálatairól tanácskoztak tegnap Salgótarjánban. A megbeszélésen a járási párt- bizottságok, a járási tanácsok mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetői, munkatársai, a megyei és járási földhivatalok vezetői, a termelőszövetkezetek területi szövetségei, a megyei bíróság, ügyészség, valamint a társadalmi szervezetek képviselői vettek részt. Ott volt a tanácskozáson Géczi János, a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke és Kiss József, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot Losonczi Lajos, az önálló szervezési osztály munkatársa képviselte. Az új törvények, az ezzel kapcsolatos kormány- és miniszteri i_uni rendeletek végrehajtásáról Tóth Béla, a megyei tanács elnökhelyettese tartott vitaindító előadást. Az elvi kérdések tisztázása során rámutatott: a két törvény gyakorlati végrehajtása a termelőszövetkezetek feladata, azon- \ ban ehhez jelentős segítséget adhatnak az állami szervek, valamint a termelőszövetkezetek területi szövetségei. Beszélt a munkaprogramról, amely meghatározza a termelőszövetkezetek és az állami szervek tennivalóit is az új gazdasági évben. Az új termelőszövetkezeti törvény úgynevezett kerettörvény, amelyet a közös gazdaságok vezetőinek, tagjainak kell megtölte- niök mindenütt megfelelő tartalommal. Ennek megfelelően a termelőszövetkezetek az önálló, vállalatszerű gazdálkodás elveinek megfelelően a jövő év közepéig űi alapszabályt készítenek. Űj feladatTársadalmi összefogással a magyar sportmozgalom fejlesztéséért Tanácskozik az MTS 11. kongresszusa A magyar sportnak az utóbbi években egyik legjelen tősebb eseménye kezdődött meg Jíedden délelőtt a Játékcsarnokban: az MTS II. kongresszusa. „Szélesebb alapokon, magasabb színvonalon, a testnevelés és sport fejlesztéséért” — ez a jelszava a kétnapos tanácskozásnak, amelyre a testnevelési és sportmozgalom budapesti és vidéki vezetői és a legjobb társadalmi aktívák gyűltek össze. Elsőként az elnökség megválasztására került sor. Az elnökség tagjai lettek: Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos, vezérezredes, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter, Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter, Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, Egri Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MTS elnöke, Tóth Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsága, párt- és * tömegszervezeti Osztályának vezetője, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a belügyminiszter első helyettese. Vajó Péter, a KISZ KB titkára, az MTS elnökhelyettese tett a továbbiakban javaslatot a napirendre, s elsőként Egri Gyula, az MTS elnöke mondta el az MTS Országos Tanácsának beszámolóját. Az országos tanács beszámolója Egri Gyula bevezetőben rövid visszapillantást tett az MTS megalakulása óta eltelt időszakra, majd így folytatta: A magyar sport híveinek, a sportolók és a sportvezetők százezreinek nevében innen a kongresszusról is köszönetét mondunk pártunknak és kormányunknak mindazért a politikai, erkölcsi és anyagi támogatásért, amellyel a testnevelés és a sport fejlesztését lehetővé teszi. Köszönet és elismerés illeti azokat a társadalmi és állami szerveket, amelyek a mozgalom felvirágoztatásához önállóan, valamint az egyesületekkel, az MTS-sel és szerveivel való együttműködésük során segítséget adtak. A szakszervezetek a maguk területén, a munkahelyeken járultak hozzá hasznosan sokrétű tevékenységükkel a sportélet terebélyesedéséhez. A KISZ elsősorban az iskolákban és falun segítette elő a maga eszközeivel, hogy mind többen sportoljanak rendszeresen. Számtalan esetben nyilvánult meg a mozgalom egyes területein az OKISZ, a fegyveres testületek, a helyi tanácsok, a minisztériumok, a vállalatok és üzemek, a különböző szövetkezetek támogatása is. Ezután a társadalmi összefogás jelentőségét hangsúlyozta, mert, mint mondotta, csak ennek kibontakozásával, a mozgalomban részt vevő társadalmi és állami szervek, szervezetek céltudatos munkájával, valamint a sportszerető emberek támogatásával lehet az előttünk álló feladatokat a társadalom és az egyén javára megoldani. Részletesen foglalkozott az iskolai testneveléssel, mert mint megjegyezte ez kell, hogy legyen a munka egyik kiemelkedő feladata. Az egész mozgalom fejlődése is nagy mértékben attól függ, hogy az iskolai testnevelés és sport a jelentőségének megfelelően az őt megillető helyre kerüljön. Közös és hatásos felvilágosító . munkára van szükség az összes érdekelt szerv részéről, amely egyértelműen és véglegesen meggyőzi a kétkedőket, az ellenzőket a testnevelés fontosságáról. A testnevelési órák színvonalának emelése is a meggyőzés eszközei közé tartozik. Le kellene zárni azt a vitát is, hogy kié a kötelező iskola: testnevelés és kié az iskolai sport. Határozott véleményünk szerint az iskolai kötelező testnevelés, az iskolai oktató-nevelő munka szerves és más tárgyakkal egyenrangú részei! ként jelentkezik, hogy ezzel párhuzamosán ügyrend és munkarend is készül a közös gazdaságokban. Az új alapszabályt mindenütt a termelőszövetkezeti közgyűlés hagyja jóvá. A földtörvényről szólva az előadó megállapította, az a cél, hogy megteremtsék a föld- tulajdon és földhasználat egységét, fokozatosan létrehozzák a szövetkezeti földtulajdont. Hosszú, tervszerű munka eredi ménye lesz ez, s rendkívül fontos feladatokat ró már a következő évben is a megyei és a' járási földhivatalokra.- Végezetül a termelőszövetkezetek zárszámadási és terv- készítési munkáival kapcsolatos feladatokról esett szó. A munka szervezését, ellenőrzését, s a gyenge termelőszövetkezeteknél a zárszámadás és a tervkészítés jóváhagyását továbbra is a mezőgazdasági és pénzügyi szakigazgatási szervek végzik. A zárszámadást 1968. január 31-ig készítik el a termelőszövetkezetek. Február 20-ig pedig mindenütt megtarják a zárszámadó közgyűléseket. A járási pártbizottságok és a tanácsok vezetői, munkatársai már előzőleg a tsz- és a földtörvénnyel kapcsolatos kérdések egész sorát juttatták el a megyei tanácsra. A minisztérium, valamint a megyei munkabizottság válaszát Hajczinger György osztályvezető adta tovább. Ezután a tanácskozás résztvevői több kérdést, észrevételt tettek. Többek között Bíró Miklós, a megyei pártbizottság munkatársa arról beszélt, hogy a törvények végrehajtása fontos politikai feladat, hiszen a tsz- törvény 30 ezer termelőszövetkezeti tagot, tsz-ben dol- ' gozó nőt és férfit érint a megyében. A földtörvény végrehajtása során pedig mintegy 56 ezer tulajdonossal kell felvenni a kapcsolatot. Ezt a gyakorlatnak is tükröznie kell! A rendszeres és tömegméretű testedzés, sportolás lehetőségeinek biztosításáról is beszélt. Kongresszusunk határozati javaslatában szerepel, hogy az MTS és a társszervek közösen dolgozzák ki a testnevelés és sport fejlesztése érdekében történő együttműködésük tartalmát és módszereit. Majd arról szólt, hogy sok egyesület már eljutott odáig: nem kizárólag a szakosztályok szervezését és néhány sportolójának versenyeztetését tartja feladatának. Egy-két nagy egyesület kivételével mindegyiknek érdeke, hogy a szakosztályokon kívül is foglalkoztassák azokat a dolgozókat, akik nem versenyszerűen, hanem felüdülésből, egészségük érdekében, szórakozásból kívánnak sportolni. Ezzel a témakörrel volt kapcsolatos a beszámoló alábbi észrevétele is: Kérjük, — mondotta az MTS elnöke — hogy a helyi tanácsok gondoljanak a lakóházak, lakótömbök építésekor arra is, hogy szabad zöld területekre, játékos sportolásra alkalmas helyekre is szükség van, elsősorban a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. Külön hangsúlyozni kívánjuk, hogy fejleszteni, gazdagítani kell a természetjárás tartalmát és formáit. Egri Gyula ezután áttért az élsport problémáira: Az élsport jelenlegi fejlődésének üteméről, sportolóink Szerepléséről beszélt, azután hangsúlyozta, hogy meg kell végre teremtenünk az összhangot a válogatott keretek és az egyesületek között a sportolók felkészítésében és versenyeztetésében is. A probléma megoldásánál mindenekelőtt a válogatott érdekeiből kell kiindulni. Az egyesületek adjanak meg minden ségítséget (Folytatás az 5. oldalon)
