Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-12 / 293. szám
4 NOe* *B 1967. december 12., kedd ^4 tények erejével Vasárnap délelőtt Mire vállalkozik oktatási igazgatóság ? •ix ilj kőrliáxlian Mielőtt erre a vasárnap délelőtti sétára meghívnám az olvasót, engedjék meg, hogy csak emlékeztetőül néhány jellemző adatot írjak le az új megyei kórházról. Kiviteli költsége jóval meghaladta a 150 millió forintot, s így hatszáz- húsz ágyat helyeztek el benne. A betegek ellátását 618 dolgozó — orvos, egészségügyi középkáder, műszaki és takarító személyzet biztosítja. A folyosók hossza több kilométer, s a kórház egyetlen takarítási költsége meghaladja a tízezer forintot. Takarítás. Maradjunk ennél a témánál, sétánk során is erre a jelenségre figyeljünk. A látogatók Vasárnap délelőtt van, napos, hűvös idő. A kórházi udvar vaskapuja zárva. Az idő kilenc óra harminc perc. A várakozók száma már mintegy kétszáz. De jönnek tovább hosszú sorokban. Sétáljunk végig — még a látogatás megkezdése előtt a kilenc emeleten. Rend és tisztaság. Előkészítve a szemét és hamutartók, minden emeleten bőségesen. A lépcsőfeljáróban, még a pihenőkön is három található belőle... A hallban várakozó betegek. Tíz óra. Megindul a látogatók hatalmas tömege. Stoppoljuk az órát. Percenként száz— száztíz ember halad végig az üvegajtón. Számoljuk őket. Húsz perc telt el, az ezerhét- századik látogató is átlépte a kórház küszöbét. Közülük mindössze — írd és mond —, tizenhatan törölték meg a cipőjüket!! Pedig fél tizenegyre megtelik a kórház, a látogatók száma meghaladja a háromezer főt! Ä lift előtt idős vagy rokkant beteglátogatók várakoznak. Ök különös elbírálás alá kerülnek, lifttol szállítják a kívánt emeletre. Fiatal hölgy vitatkozik az idős liftkezelővel. — Sajnos nem tehetem. Vannak idősebbek, — szól. — Akkor fel sem megyek, inkább itt maradok! — ? Az anya sem érti meg: A kórházi rendtartás tiltja a tizenkét éven aluli gyermekek számára, hogy a betegeket látogassák. Vita, veszekedés. . Szegény portás néni mit áll ki. De tartja magát az előírásokhoz. .. 4 kórtermekben Szinte valamennyi látogató megérkezett már. Szálljunk be a liftbe, irány a nyolcadik emelet. Tekintsünk be a kórtermekbe. Arra sem mód, sem hely itt nincs, hogy mindent leírjunk, amit látunk. A jellemzőbbeket azért ragadjuk ki. A 827-es kórteremben rántott húst terítettek szét az ágyon. A másik ágyon ketten is ülnek utcai ruhában. A kórlap azt bizonyítja,, hogy ezt a bácsit diétára fogták. És milyen jóízűen eszi a töltött káposztát!? Nem messze, a 873-as kórteremben az asszony borotválja a férjét. A többi látogató előtt. Pedig a kórházban megtalálható a női és férfi fodrász is! Ülnek az ágyon a 678-as szobában, a 676-os kórteremben pedig a beteg ágyán a levestányér, a rántottcsirke-maradványok. Az ügyeletes nővérek közül pedig az egyik rejtvényt fejt. a másik könyved olvas szobájában. A szülészet bejárati ajtaján tábla figyelmeztet. „Látogatás az osztályon tilos”- Ennek ellenére az ajtón túl huszonnyolc látogatót számolhatunk. Az egyik betegnél hét (!). Széttaposott sütemény-maradványok, eldobott gyufaszálak között botorkálunk. A nőgyógyászat előtti hallban sokan beszélgetnek. Az egyik karancssági látogató éppen az orrunk előtt tapossa a csikket a műanyaggal borított padlón. Miért? — Ezt láttam másoktól is — felel kérdésünkre. Pedig a hallban négy szemét és hat hamutartó található. Idős beteg asszony fekszik az ágyon. Szemét behúnyva tartja. Fárasztó a látogatás számára. Leánya pedig sír, sír mögötte, mit sem törődve azzal, hogy így csak hátráltatja édesanyja gyógyulását- A másik ágyon is súlyos beteg fekszik. Infúziót kap, ágyát mégis heten veszik körül. Mit sem törődve azzal, hogy így a beteg, a még szükséges levegőt, oxigént sem kapja meg. Csak állnak, néznek egymásra. Fárasztják a beteget. A 125-ös kórterem bejárata előtt sörtócsa. A „kedves” látogató az ajtó zárjának segítségével bontotta fel a sörös üveget! Aztán kenyér, zsebkés az ágyakon. A látogatók igen nagy százaléka a rádió tánczenei műsorát hallgatja a füllhallgató segítségével. Van ahol egy hallgatóról ketten is élvezik az adást. Beteglátogatás ez? A gyermekosztályon éktelen veszekedés. Ittas ember használ trágár szavakat, mert a gyermeket nem engedik fel a kórtermekbe-.. Csatatér Tizenkét óra elmúlt. Vége a látogatásnak. Az új kórház folyosóin, halijaiban eldobott csikkek, tök és napraforgó- mag, a szögescsizma nyoma, cukorkáspapírok. Ismét végig járjuk a kilenc emeletet. A lépcsőházban elhelyezett hamutartókban egyetlen cigarettavég. Annál több a folyosón, kiöntött húsleves nyomainak kíséretében. A mérleg: az álló hamutartók közül hatból eltűnt a csésze. Nehéz lenne most sok mindenben állást foglalni. Néhány megjegyzést azonban el kell mondani. Először is: sem a kollégiumokban, sem a mun. késszállásokban nem engedik be a hálószobákba a látogatókat- Igaz, a kórház más. Éppen ezért mielőbb valósítsák meg azt a tervet: egy beteg, két látogató. Másik. Ne legyen népünnepély a beteglátogatás, s főleg számosán ne itt rendezzék meg a vasárnapi ünnepi ebédet. Kosztot csak annyit vigyünk be, amennyit a beteg el is fogyaszt! Van faliszekrénye1 minden betegnek, kabátjainkat ne az ágyra, hanem abba tegyük. És még egy. Ez a kórház valóban a miénk! Éppen ezért óvjuk, védjük is azt, magunkért, hozzátartozóinkért. A gyógyítás otthona az. Somogyvári László A közelmúltban a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteme és a Nógrád megyei Pártiskola összevonásával megalakult n Nógrád megyei Oktatási Igazgatóság. Az volt a célja, hogy a marxizmus—leninizmus elméletének oktatásával foglalkozó tanárok, megyei propagandisták munkáját egy egységes intézmény irányítsa. Az igazgatóság sokrétű elméleti tevékenység koordinálója, amely szorosan kapcsolódik a megyei pártbizottság munkájához. Móna Gyula elvtárstól, az igazgatóság vezetőjétől érdeklődtünk az intézmény részletesebb programjáról, terveiről. A változás előnyösen érezteti majd hatását a pártiskolai oktatásban. Az esti egyetem tanárai is részt vállalnak a munkából. Jelenleg az új gazdaságirányítási rendszer tanfolyamain, a Gazdasági Bizottság rendeletéit tanulmányozzák. Az esti egyetemek oktatásának megnőtt a hatósugara. Amellett, hogy továbbra is segíteni kívánja az orvosok és a pedagógusok marxista—leninista képzését, ezt most ipari, mezőgazdasági területekre is kiterjesztette. Ez az oktatási igazgatóság kezdeti eredménye. Ezért valósult meg Nagybá- tonyban és Pásztón az esti Vöröskeresztesek megbecsülése A szécsényi járási Vöröskereszt titkári értekezleten vitatta meg a járás közegészség- ügyi helyzetét, főként azt, hogy annak javítása érdekében mit tehetnek a vöröskeresztes aktivisták. A résztvevők helyesen állapították meg, hogy a közegészségügyi helyzet stabilitása igen sokban függ a termelőszövetkezeti egészség- ügyi felelősök jó vagy hanyag munkájától. Ágner Jánosné járási vöröskeresztes titkár arra kérte a tsz-elnököket: tegyék lehetővé, hogy a vöröskeresztes egészségügyi felelősök havonta három—öt munkaegység jóváírásban részesülhessenek. egyetemi oktatás. A hallgatók között ma már szép számmal foglalnak helyet műszakiak, ipari munkások, agronómusok, tsz-könyvelők. Öt szakosított osztályban magas színvonalon tanulják a hallgatók a filozófiát, a politikai gazdaságtant, a szocializmus politikai gazdaságtanát, és a munkásmozgalom történetét. Az oktatási igazgatóság szoros kapcsolatban áll a marxizmus—leninizmus esti középiskoláinak propagandistáival i3. Ideológiai és módszertani segítséget nyújt számukra. Itt készítik fel őket az előadásokra. Hasonló támogatásban részesülnek a magyar munkásmozgalom, a politikai gazdaságtan tanfolyamainak propagandistái is. A közvetlen oktatói munka mellett az igazgatóság foglalkozik különböző témák vizsgálatával. Januárban kezdődik egy politikai szociológiai tanfolyam. Fél évet szánnak a hallgatók felkészítésére, majd elkezdődnek megyénkben a szociológiai vizsgálatoki Az igazgatóság komoly részt vállal az írásos publikációból is. Elméleti cikkek, tanulmányok jelennek meg a Nógrádban, a Palócföldben, a Múzeumi Füzetekben és a Munkásmozgalmi Színházi esték Rókák, jó Nógrád megyében első ízben Balassagyarmaton mutatta be az Állami Déryné Színház, Igor Rusnak: Rókák, jó éjszakát! című színművét. A mai problematikájú, bátor erkölcsi érdeklődésű darab előadásával a balassagyarmati közönség újra magáévá fogadta a Déryné Színházat, amely szinte évek óta nem tartott bemutatót a városban. Az előadás frappáns rendezői megvalósításban, egyszerű, igaz színészi megformálásokkal arra törekedett, hogy tettre, ellenállásra aktivizálja a nézőt mindenfajta embertelenség ellen. „Ha szendereg az emberség, a tisztesség, szabadon garázdálkodnak a lelketlen, közö8. A felvetődött ötletet, hogy éjszakázzék a budai Várban, hamar elvetették. Nem azért, mintha nem akadt volna itt üres szoba, üres ágy, egy váltásra való tiszta ágynemű a vendéá számára, hanem azért, mert maga a kormányzói környezet is tele volt hitlerista ügynökökkel— Aztán már tíz órakor itt lesz majd az a Veesenmayer és hallgathatom a szemrehányásait! — fakadt ki Horthy. — Nem Pistám, bármilyen szívesen látott vendég vagy nálunk, valami más megoldást kell keresni... Tehát nem maradt más hátra, .el kellett valahogy változtatni Bethlen István külsejét. — István bácsi, leborotvál- tatjuk a bajuszát! — javasolta Ili asszony. Még mielőtt a legfontosabb titkos tanácsos tiltakozhatott volna, a kormányzó neje is csatlakozott az ötlethez: — Magát mindenki bajusz- szal ismei'i. Nincs az az agyafúrt Gestapo-ügynök, aki felismer egy bajusztalan Bethlen Istvánt. Bethlen sóhajtva egyezett bele ebbe az áldozatba. A haza oltárán hajlandónak mutatkozott feláldozni legszebb férfiúi díszét, szép, tömött, egykor hollófekete, de most már Őszesbe hajló bajuszát- Mennyit rajzolták ezt a bajuszt annak idején a karikaturisták! Egy karikatúrára különösen szívesen emlékezett vissza: ezen ő hegyesre pödörte a bajuszt és azzal nyársalta fel ellenfeleit. Oh, a daliás idők. Ili asszony a lakájt a kormányzói komornyikért szalasztotta, megüzenvén neki, hogy borotvaeszközeit is hozza magával. Bethlen István keserves arccal állt fel, hogy átfáradjon a fürdőszobába. Öt perc sem telt bele. bajuszta- lanul tért vissza. Magdolna asszony, amikor megpillantotta a belépő Bethlent, felsik oltott: — Jaj, elvesztünk! Bizony, minden tízéves hitlerjugend hanyatt-homlok szaladt volna, a legközelebbi Gestapo-kirendeltségre, ha így meglátja Bethlen Istvánt. A bajusz leborotváltatását elhatározó családi tanács ugyanis megfeledkezett arról, hogy mennyire lebarnította Bethlen arcát az áldott Somogy megyei nyár- A bajusz helyén most csak úgy fehérlett a bőr. Ismét Ilona asszonynak támadt mentő ötlete. — Jöjjön, Pista, majd kvar- colunk! Istvánkának használ, magának sem fog ártani. A kormányzói unoka gyermekszobájában aztán némi kvarckúrának vetették alá az egykori férfidísz helyét. A bőr ugyan nem lett olyan barna, mint az arc többi része, viszont kivörösödött. Bethlen már nehezen türtőztette magát, de azért nyugalmat erőltetett magára. És most már hiába tartóztatták, hogy talán töltse mégis ott az éjszakát. Soha nem volt nagy véleménnyel a kormányzó észbeli képességeiről, s ő — a bizalmi ember, a beavatott — mindig tisztában volt vele, hogy az országot tulajdonképpen talán nem is á kormányzó, hanem a családja kormányozza, de azt nem sejtette, hogy ennyire nem változóit semmi. Sőt., ha lehet, Horthy még kisebb fiú lett odahaza, s így a kormányzói dolgozó- szobában is, hiszen felesége igája mellett most már szem- meliáthatólag menye jármát is nyögnie kellTost közben feljött a pincéből, s egy alezredesi egyenruhát szerzett Bethlen István számára. A volt miniszterelnök így hagyta- el — katonai gépkocsin — minden baj nélkül a királyi Várat. Sőt, a bejáratnál álló német őrség még feszesen tisztelgett is neki. Talán mégis sikerült észrevétlennek maradnia... Csakhogy úgy látszik, a „titkos tanácsosok” ülése mégsem maradt titkos. Bethlen még fáradalmait pihente In- kepusztán, hiszen az autózás után elég későn került ágyba, amikor már csengett a telefon Höttl Dísz tér 7. szám alatti irodájában. — Halló, itt báró Kemény Gát'or! Höttl Sturmbannführer úrral szeretnék beszélni-.. — Sajnos uram, ez lehetetlen — mondta a tőle telhető legnagyobb kedvességgel Doris. A lánynak tetszett a jóképű nyilas vezér. Már többször személyesen is találkoztak. A gróf fekete volt, igazi vonzerő egy szőke német lánynak. S mindössze huszonnégy éves. S milyen nagy jövő állhat előtte. Doris ismerte Höttl jelentéseinek tartalmát, hiszen ő gépelte, őket. Ha Száiasi kormányt alakít egyszer, amelyen Doris főnöke olyannyira fáradozott. Kemény Gábor lesz majd a külügyminiszter. Huszonnégy éves korában! — De okvetlenül beszélnem kell vele! — erőszakoskodott Kemény. — Életbe vágóan fontos közlésem van! — Uram, mondtam már, hogy ez lehetetlen- A Sturmbannführer úr nem tartózkodik az irodájában... — Elérhetném valahol másutt? — Nem. Sajnos nem. De holnap már minden bizonynyal itt lesz. Szíveskedjék akkor próbálkozni. Majd jelentem, hogy kereste őt. A titkárnő letette a kagylót. Nem mondhatta meg Keménynek. hogy Höttl nemcsak az irodájában nincs, de még Budapesten, Magyarországon sem- Béesbe utazott, Schellenberg ottani hivatalába. Az Unternehmen Maus aktáját vitte magával. Alikor adta ki a parancsot, hogy a gépkocsi- vezetője és a segédtisztje készüljön fel, amikor szombaton este visszatért Winkelmann tábornok úrtól. Akkor, akár csak a vasárnap reggeli ine'-* láskor, Höttl az átlagosnál jobb kedvűnek látszott. Doris nem hiába várta meg őt, éjfélig ülve az elsötétített szobában. Wilhelm hajnalig búcsúzott tőle. Szóval, Doris sem járt rosszul, hogy megkezdődött a Maus-akció. (Folytatjuk) monográfiában. .vulönféla anyagokkal, vázlatokkal, elméi leti tanulmányokkal segítik a megyei pártbizottság munkáját. V Jelentős szerepet szán az igazgatóság a különféle rendezvényeknek is. November 7- e előtt tudományos emlékülést tartottak, hasonló emlékülésre kerül sor az esti egyetem fennállásának tízéves jubileuma alkalmából is. Emellett az igazgatóság rendszeresen szervez elméleti konferenciákat az esti egyetemet' végzettek továbo- kéozésére.. elméleti ismereteik gyarapítására. Szorosabb kapcsolatot kíván tartani ;:z Intézmény a TIT-tel, a Munkás- mozgalmi Múzeummal, a tanácsok művelődésügyi osztályaival. A távolabbi tervek során kívánják megvalósítani azt az elképzelést, hogy egy megyei társadalomtudományi könyvtárat hozzanak létre. Ez főként arra lesz hivatott, hogy a nógrádi propagandisták és politikai munkások továbbképzéséhez nyújtsanak támogatást. De segítséget kapnak itt azok is, akik önálló kutatómunkát folytatnak. Erre vállalkozik tehát a Nógrád megyei Oktatási Igazgatóság. a e. éjszakát! nyös emberek, a Rókák”. Bár a darab hősnője, Jana, a fiatal tanítónő látszólag vesztes marad, és szélmalomharcnak tűnik a tisztább közéletért, az igazságért vívott harca, megmosolyogtatónak hittel teli rajongása, — a Rókák napja érezhetően lassan bealkonyul. A tettvággyal fűtött tanítónő, ha nehezebb körülmények kö2ött is, ha csak tanyasi iskolában is, újra kezdheti a munkát, lelkesedése új mozgásokat indíthat el a Rékák zavaros vize ellen. A Rókáknak lassan félniük kell. Az előadás forró, szikrázd atmoszférát . teremtett a színmű gondolatai köré, mondanivalójához. Ebben fő érdeme volt Szűcs Ildikónak. Jana megformálásával, s Antal Lászlónak, aki a dogmatikus iskolaigazgató élővé teremtésével talán legtöbbet tett, hogy igaznak, valósnak fogadjuk el a darab problematikáját. Fehér Miklós díszletei, Rimanóczy Yvonne jelmezei nemes egyszerűséggel szolgálták az átgondolt rendezői célokat. Reméljük, hogy a megyében mindenütt a balassagyarmati közönség lelkes ro- konszenvével fogadják majd az előadást, amely megérdemli a rendkívüli érdeklődési. L (e. i.) Csendes hónap (esz A megyei József Attila Művelődési Házban belső javítási munkálatok kezdődtek, melynek során a színházteremben mutatkozó hibák javítására, hiányosságok pótlására is sor kerül. Szükségessé vált a színpadtechnikai felszerelés felfrissítése is, ezért rendezvények tartása akadályokba ütközik. A művelődési ház a munkálatokra tekintetted decemberben a szokásos filmvetítéseken kívül nem tart előadása^ kát.
