Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-10 / 292. szám

10 W<?CR < Ö 1967. december 10., vasármö Történelem a képernyőn Bányássfilmet készített a tv Merre kalandoznak a maavar szarvaíbiKák? Amíg a szocialista államok tőkés környezetben élnek, ad­dig nem csak a háború ve­szélye fenyeget, de az is, hogy a kapitalizmus más eszközök­kel akadályozza a békés épí­tést, igyekszik hátráltatni a fejlődést. Napjainkban a fel­lazítás politikájával kísérlete­zik Európában; a felszabadu­lást követő években otrom­bább eszközökhöz nyúlt. A televízió a Belügyminisztéri­um által rendelkezésre bocsá­tott dokumentumok felhasz­nálásával, történelmi tanul­mányokkal és írói fantáziával e hó első felében bemutatás­ra kerülő bányászfilmet ké­szített. Címe: Az ötös mező. Az ötös mező — gazdag szénmező. A vesztésre álló háború végén szemet vet rá a német hadigépezet; a Wehr­macht tisztje ragaszkodik ah­hoz, hogy mielőbb kezdjék meg kiaknázását. A bánya- igazgató utasítja főmérnökét, hogy hamisítsa- meg a bánya- térképet, s ezzel akadályozza meg a termelés megkezdését. A tőkés a második világhábo­rú vfgnapjaiban már harma­dik háborúra számít, s arra. hogy akkor majd Hitlernél jobban fizető vásárlónak ad­hatja el szenét. Izgalmas percek következ­nek. Lelőtt repülőgépből sebe­sülten menekült angol pilótát próbál bújtatni a főmérnök. Az SS elfogja a fiatalembert, és — a hadi jog felrúgásával — kivégzésére készül, öt is, a főmérnököt is bányász-parti­zánok sikeres rajtaütése men­ti meg a haláltól. Miként lesz a fegyvertárs­ból ellenség, mi módon pró­bálja szabotálni a szocialista termelést a nyugaton letele­pedett bányaigazgató, hogyan éri utói a méltó büntetés a szabotőrt, — ezit mutatja be a film. A világos, közérthető fogal­mazás egyaránt érdeme Pin­tér József írónak és Wieder - mann Károly rendezőnek. Ér­deme az alkotónak, hogy frá­zisoktól mentesen szólaltatják meg a bányász-partizánokat, merik enyhe tájszólással be­széltetni a munkásigazgatót, őszintén megmutatják, hogy a felsőbb vezetés mulasztása — a gyenge élelmiszerellátás — milyen elkeseredést váltott ki a bányászasszonyokból. Mint színészi alakítás is remek az angol pilótáé, mint a jellem­torzulást ábrázoló szerep is. A németek?... Túl egyszerű vol­na csupán annyival elintézni őket, hogy papírfigurák. Való­színű, hogy sokszor látott, sematikus ízű ábrázolásukkal író, színész és rendező a fa­sizmus katonáit jellemző tí­pusként kívánta őket a né­ző előtt megjeleníteni. Ügy érezzük, lehetett vol­na izgalmasabbá és tanulságo­sabbá tenni Az ötös mezőt. A filmből — sajnálatos módon — nem tűnik ki, hogy az ál­lambiztonsági szerveknek a siker sosem hullott az ölébe; azért lelkesen, felkészülten, fáradhatatlanul meg kellett — s ma is meg kell — küzden i- ök. A film alapötletének más, esetleg hosszabb feldol­gozásával érzékeltetni lehetett volna, hogy az állambiztonsá­gi szervezet nem csupán a hi­vatásos állomány munkássá­gára épít, de arra a sok millió becsületes emberre is, akinek szívében s értelmében szent á szocialista haza. Ne feledjük, hogy Magyarországon 1948- ban már sokkal erősebb tö­megbázisa volt a szocializmus­nak, mint 1944-ben. S míg a negyvennégyben játszódó je­lenetekben polgári foglalkozá­sú nőt és férfit, fiatalt és öre­get látunk a fegyverrel is ví­vott harcban, — addig a mun­kásság negyvennyolcban csak a termelésért küzd. Ügy gondol­juk, érzékeltetni lehetett vol­na, miként igyekeznek mun­kások és alkalmazottak segí­teni a helyszínen termő ál­lambiztonsági dolgozóikat. — b. z. — Álljon meg ember, itt felejtette a lakáskulcsát! (Zsoldos Sándor rajza) cÁ dakizLi No lám, ilyen is van. Nem beléptem, felkapta a háziasz- égi vonatkozásban, sokkal in- szony és belódította a szobá- kább köznapi értelemben. A ba. Rácsukta az ajtót, majd ház kapujára kirajzszegeit kis gyanakodva megkérdezte: papíron: — A dakszli miatt jött, „Figyelem! ugye? Egy dakszli kutya találtatott. Etetés és gondviselés meg­térítésével Igaz Tulajdono­sa azonnali átveheti itt a házfelügyelőnél”. Mi sem természetesebb, hogy azonnal bementem a házba, hi­szen mégiscsak alkalmam lesz találkozni a gondviselés „in­tézményével”. A konyhában nagytermetű, közepes korú férfi ült az asz­talnál, ugyancsak termetes fe­leségével együtt, éppen vacso­ráztak. Az asztal előtt sóvár várakozással lesett a falatok­ra a szóban forgó fiatal, barna dakszli. Hanem ezt az iszo­nyúan hosszú testű kutyát ab­ban a szempillantásban, amint VASÁRNAPI FEJTÖRŐ A sajtöról A Magyar Sajtó Napja alkal­mából rejtvényünk vízszintes 1., 8., 1«., 76., valamint függőleges 1., 17., 29. és 55. számú soraiban a sajtóval kapcsolatos néhány fogalmat ismertetünk. VÍZSZINTES: 1. A már korrigált, hasábos sze- éjs e.osztása, elrendezése. 8, Napi­lapok hírrovatainak élén előfor­duló rövid írás. 13. Továbbít. 14. Származik. 16. Konyhakerti nö- > ny. 18. Földdarab. 19. Napszak (!) 2i. Mássalhangzó, fon. 22, Ket­tes betű. 23. Tartaimatlan. 24. Száj- hagyomány az eredete. 26. Ez fáj a logban. 28. Még nevelhető! 30. 1 ragediáját Bessenyei György ír­ta meg. 31. Cimbora. 33. Igen, 1 en — olaszul. 34. Névelős me- i .. ly. A vízszintes 28. alatti szí­vesen hallgatja. 37. K. S. 38. Lány- t.stvér. 40. Rövid, tömör, gyak­i n bíráló újságcikk. 43. Na- p neon marsallja volt. 45. Talán. 1 . Éva betűi. 47. Irodai kézbe- s ö légi neve. 48. Valamelyik. 50. \ . E. 51. Budapesti egyetem név- fa LŰi. 53. Orvosi kötszeranyag. 55. S lyveszteség. 57. Névelős autó­pálya. 58: Vagdalt gyümölcsből és s: eszes italból készül. 59. Rágcsá­lok. 61. Tábla is, újság is van ii en. 63. 63. Királyság Ázsiában. SE. Női név. 66. Igekötő. 67. Más­salhangzó, fon. 6». Tacitus nép­re izi monográfiája. 71. „S” a vegy- ji e. 72. Község Somogybán. 74. A szovjet párt névbetűi. 75. Van számlálója és nevezője is. 76. Az a - időpont, amikor a lap egy-egy száma anyagainak összeállítása be­fejeződött. FÜGGŐLEGES: 1. Napilapban megjelenő iro­dalmi színvonalú, olvasmányos írásmű. 2. Jó jegy az iskolában. 3. Szó végén áll. 4. Két egyforma római szám. 5. A levegőben „tar­tózkodik”. 6. A fejlődés szakasza. 7. De. latinul. 9. Nyíl mutatja. Ki. Ügyel a holmijára. 11. Pénz- rövidítés 12. Azonos betűk. 15. Kettőzve roncsoló lövedék. 17. Idő­szerű kérdésekről szóló, rövid, szí­nesen megírt, gyakran „éles” Új­ságcikk. 19. Vonalakkal díszített. 20. Régi római viselet. 23. Frissí­tő. 25. Kelet-ázsiai, kétkerekű kocsit húzó bérmunkás — névelő­vel. 26. Szerény. 27. Hím állat. 29. Művészien megírt tanulmány. 30. Meg kell fizetni. 31. övez. 32. Az ilyen ember felnőtt. 34. Női név. 35. Építőanyag. 36. Csökken a mennyisége. 39. Vásárol. 41. ... artio; szabályszerűen, latin ki­fejezéssel. 42. Kimegy a divatból. 44. Ollóval dolgozik. 49. Ritka női név. 52. Maróanyag. 54. Minden, ami folyadék. 55. Kiszedett szö­veg nyomdai nyers levonata; ezen jelölik meg a szedés közben esett hibákat. 56. USA-állam. 57. Név­elős veszteség. 58. Gyalogos. 60, Kárpitosrugó. 61. Alkohol, tojás és cukortartalmú jeges hűsítő ital — ejtés szerint. 62. írószer. 64. LMS 65. Peru egykori uralkodóinak cí­me. 66. Igényelt. 68. Nagy köz­lekedési vállalatunk. 70. AZL. 71. Mértani ábra. 73. Szovjet folyó a fordítottja. 75. Morzejel. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 8., 40., 76., vala­mint a függőleges 1., 17„ 29., és 55. számú sorok megfejtése. A vasárnapi keresztrejtvény helyes megfejtése: Ars Poetica, Hörpintek valódi világot, Hab­zó éggel a tetején ... Köny v j utalmat nyertek: Czene Béláné Erdőtarcsa, Gál Ida Balassagyarmat és Vallus Béla Pásztó. A könyveket postán küldjük el! — Igen... — vallottam meg, — ha lehetne ... — A jelet! — vágott köz­be. -i— Tessék azonnal meg­mondani, milyen jel van raj­ta? Lám, máris észrevette, hogy nem én vagyok az „Igaz Tu­lajdonos”. A férfi jóindulatúan segíteni akart nekem: — Nohát, tessék már mon­dani ... A kutya farkán... mi­féle folt van? — Lajos, hát a szájába rá­god? — mondta haragosan a házmesterné, aztán felém for­dult: — Szép dolog, mondhatom! Igaz, nem Ön az első, aki ez­zel megpróbálkozik... — Kérem, én... — kezdtem magyarázni, hogy miért is jöttem; de a termetes asszony­ság nem engedett: — A jelet! Tudja vagy nem tudja?! A férfi biztatóan felém hu­nyorított, s ujjával apró kört rajzolt az asztallapra. — Egy kerek... izé... fol­tocska — nyögtem ki végre nagy zavarban. Az asszony le­gyintett, s megindult a ku- tyusért; férje meg a tenyerem­be csapott. — Tetszik tudni, megúntam ezt a mogorva állatot. Majd egy hete várjuk már a gazdá­ját. Nagyon rossz természete van. De ön, úgy látom, ku- tyaleedvelő ember. Gondoltam vigye hát el... — Viheti — jelentette ki a kutyával visszatérő asszony. — hogyha kétszáz forintot le­fizet ... Elismerem én a dakszli ki­válóságát, dehát eszem ágában sem volt elvinni a másét. Még- csak nem is tetszett, a kutya ellenszenvét a magam részé­ről fokozottan viszonoztam is. Azért valami ördög arra kész­tetett, hogy megmondjam: — Drágállom ezt a tartásdíjat. — Olyan sokat megevett né­hány nap alatt? — kérdeztem. — Rengeteget, uram. — Mégis, kétszáz forint.... Egy kis kutyakosztért. — Hát a gondviselés? — ki­áltott az asszony felháborod­va. — Az tán nem ér meg annyit? Oly nagy hirtelen távoztam a lakásból, a „Gondviselés Hajlékából”, mintha a huzat csapott volna ki. Féltem, hogy még rám uszítják a dakszlit... Barát Endre Térkén készül a magyar szarvasbikák vándorlásáról. Aa elhatározás mögött fontos vad­gazdálkodási cél rejlik: az ál­lomány tökéletesedésének elő­segítése, romlásának • megaka­dályozása. A szarvasok társadalmában ebből a szempontból is nagy különbségek vannak a hölgyek és az urak között. A tehenek hűségesen megmaradnak lak­helyükön, de a bikákat gyak­ran űzi el onnan valamilyen külső tényező vagy akár saját t.üzes vérük. Ha például vala­melyik nem éri be saját „há­remével”, kalandorként haj­landó sok-sok kilométeres utat megtenni. 40—50 kilométeres kirándulás egyáltalán nem rit­kaság, de volt eset, amikor ott­honától 80—100—120 kilomé­ternyire tűnt fel egy-egy jól ismert példány. S úgy látszik, a vándorhajlam örökölhető is: néhány generáció alatt egy-egy bika leszármazottai 200—300 kilométerre jelentek meg ere­deti lakhelyüktől. Évek óta hol itt, hol ott szó­lal meg a magyar erdőkben a kábító puska, hogy a másod­percekre eszméletét vesztett bikára rányomják a „fülgom­bot”. Az így megjelölt bikák vándorlásai jól nyomon követ­hetők, s a statisztikai feldolgo­zás felfedi a jellegzetes ván­dorlási irányokat. A térképre ezeket az útvonalakat rajzolják fel, s ennek alapján határozzák meg az illetékesek, hogy mi­lyen irányban kell „zöld utat* nyitni a bikák előtt, illetve hol kell megakadályozni, hogy rossz tulajdonságokat örökíts agancsosok megjelenése leront­sa az állományt. Van mire vigyázni. Hazánk ebben a vonatkozásban talán egész Európa leggazdagabb va­dászterülete. Ezt bizonyította legutóbb az újvidéki nemzet­közi vadászati kiállítás is, ame­lyen a kiküldött 36 magyar agancs közül 34 nyert arany-; kettő pedig ezüstérmet. S a két legszebb példány alig maradt el a világrekordtól. Öröm az * Műselyem férfi sál 68- Ft. „Edén” őrlőn sál 56- Ft. Kéz- gel varrott sertésbőr női kesz­tyű 74.40 Ft. Kézzel varrott ser­tésbőr férfi kesztyű 94.- Ft. „Kairó” műszőr gyapjú kalap 73.- Ft. „Terytal” nyakkendő 59.- Ft. v szövetkezett boltból OKOSAN VÁSÁROLJON Filmnyomásos matlassé különleges mintákban, 90 cm-es széles «7 Ft. Tarkánszőtt ágyneműanyag, nagyon szép minták, színtartó, 80 cm széle 9 Ft. • Triódáin jersey, 140 cm széles, 45 % gyapjú, 55 % arcil, formatartó, könnyen tisztítható 249—308 Ft-ig. az Állami Áruházakból. G ÉBERS

Next

/
Oldalképek
Tartalom