Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-01 / 284. szám

1967. december 1., péntek NOCH AD Csak idő kérdése... — Ebben a fiatal mérnökben van fantázia. Amit eddig fel­adatként kapott még mindent megoldott időben. Jó modora van, szolgálatkész. A fizikai dolgozók körében is hamarosan népszerű lett. Igaz. nekik is se­gít, főleg újításaik kidolgozá­sában. Ö maga is többszörös újító lett egy év alatt. — Ilye­neket hallottam Paróczai Pé­terről, a Nagybátonyi Szolgál­tatónál. — Tavaly végeztem Miskol­con, a gépgyártás-technológiai szakon. A Nógrádi Szénbányák ösztöndíjasa voltam. Ha össze­számolom, mintegy 35 ezer fo­rintot költöttek rám. Ügy ér­zem. munkámmal ezt vissza tudom adni — mondja. A tanultakat és a gyakorla­tot, miként lehet közös neve­zőre hozni? Utolsó éves egye­temi hallgató koromban volt egy sor ötletem, amit részben kidol­goztam. és most a gyakorlati munkában meg is valósulnak. — Ebben az üzemben — bát­ran merem állítani —. mindent lehetne korszerűsíteni, csak idő kérdése. Munkám tehát eddig Is volt, és válogatás nélkül csi­náltam amivel megbíztak. Még eddig egyetlen esetben sem csúsztam el a határidővel. Egy­szer azért majdnem előfordult. Azt monditák, lehetetlen kivite­lezni egy munkát, amikorra én szerettem volna. Felkerestem a csoportot és vezetőjüket Máté Mihály bácsit. Először ő is azt mondta: lehetetlen csütörtök­re! Csak hétfőre tudják elké­szíteni. Hogyan történt? Nem tudom, de csütörtökön szóltak: kész van. Mi elképzelünk valamit, el­készítjük a rajzát, de formába a munkások öntik, a siker te­hát közös. Egymás nélkül nem megy. Engem mindig érdekel ez ő véleményük, mert sokat lehet tőlük tanulni — magya­rázza. — Milyen munkán dolgozik most? — A kisterenyei traktor­ai katrész-gyártó üzem korsze­rűsítésén. Zsély Gyula ugyan­csak velem végzett mérnökkel egy eszterga célgépet készí­tünk. Célunk, hogy a gyártás­nál a normaidőt felére csök­kentsük. Az esztergályozási munkák csoportosításával, te­hát az eddigi tíz művelet felé­re történő összevonásával érjük el a célt. Először egymás kö­zött. elvileg tisztáztuk a kér­dést. majd elkészítettük a váz- latot, meghatároztuk a főbb méreteket és elvégeztük a szá­mításokat Most már a rajzo­kon dolgozunk. Van egy másik ötletünk is. amiről még nem szóltunk sen­kinek. Egy lyukasztó szerszá­mot akarunk készíteni. A trak­torkerekekre sok lyukat kell fúrni egy nagy géppel. Ezt akarjuk megváltoztatni. Saito- lással sokkal gyorsabb lesz majd a munka. Nemrég, műszak után bent maradtunk a műhelyben. Egy szerszámot készítettünk. A TH- hailító gépre, a présgépre sze­relhető készülékről van szó. Ezzel bái-mennyire eldeformá­lódott TH-ívet újjá lehet hen- gerezni. A számítások szerint mintegy 270 ezer forint évi megtakarítást hoz a készülék. Korábban is volt újításunk. Hétből öt már megvalósult. Újfajta moll-papucsot állítunk elő, ami évi 250 ezer forint megtakarítást jelent. — ötlet, elképzelés van min­dig. Szarka József technikus­nál van egy füzet, amibe mind­azt beleírjuk, amelynek megva­lósítására gondolunk. Korszerűsíteni, újat alkotni, lehet-e szebb feladat egy mér­nök számára? Ahogy Paróczai Pétert megismertem, éreztem, hogy ez az alapja a lelkesedésé­nek. Ő már hosszabb távokban gondolkozik. A n3pi gondok mellett már felépített egy hosz- szabb időre szóló feladatsort. Ha a sorrendben lesz is válto­zás, — hiszen mindig a legfon­tosabb dönti majd el, melyi­ket kell előtérbe helyezni — annyi bizonyos, hogy unatko zásra nem lesz sok ideje. Mit vall erről? — Sokszor előfordul, hog> bent maradok, de otthon is fog­lalkoztatnak a megoldásra vá­ró üzemi kérdések. Beszélge­tünk róluk kollegákkal. Vitat­kozunk, mit, hogyan lehetne legcélszerűbben megoldani Mióta az üzemnél megalakult a technológiai csooort, azóta könnyebb. Fazekas Miklós, a csoport vezetője olyan mér nők, akivel szívesen dolgozik az ember, mert sokat tud se­gíteni. Ügy érzem, mindig többre leszünk képesek. Eddig jóformán csak a mun­káról beszélgettünk, pedig ma­gánélet is van a világon. Tör­tént egy és más Paróczai Pé tér életében, amióta kikerült az egyetemről. Az üzemnél e KISZ-csúcsvezetőség szervező titkára. Nemrég szerelt le fc honvédségtől, alhadnaggyá 1 ön­tették elő. Fiatal házas, új la­kástulajdonos, szövetkezeti há­zat vásárolt, nem várt állami kiutalásra. A kétezer forintos keresetnek sok a helye. Tör­leszteni kell az adósságot é« mint általában fiatal házasok­nál, sok minden kell még Gond tehát odahaza is van. Felesége is dolgozni szeretne Reménykednek, hogy rövidesen sikerül elhelyezkednie. — Egyszer megpróbáltam át­térni a napi négyórás alvásra. Ment elég hosszú időn keresz­tül. Az üzemi munka után kö­vetkezett az olvasás, a napi sajtó áttanulmányozása és a szakkönyvek böngészése. Nem maradhat le az ember — vall­ja Paróczai Péter. A tanulást valóban nem sza­kította meg. A marxista esti egyetem politikai gazdaságtan szakosítójára jár. Azt mondja: az üzemben a gyártási idők lerövidítésén dolgozik, de úgy érzi, az életben is örökös har­cot folytat az Idővel, hogy mi­nél jobban hasznosítsa. Bodő János Ki!, miért fizetnek? Noveviber 10-i számunkban Két választás címmel cikket közöltünk, amelyben a salgótarjáni helyi autóbusz-közleke­désben tapasztalt néhány hiba kapcsán felhívtuk a 2 sz. AKÖV vezetőinek figyelmét a fokozottabb ellenőrzésre. Néhány nappal a cikk megjelenése után levelet kaptunk a közlekedési vállalat illetékes osztályvezetőjétől. Közli, hogy az általunk kifogásolt egyik esetben nem tudott vizsgálatot indítani, mert hasztalan kutatta a sértett utas nevét. Szük­ségtelen volt a sértett nevét egy hónapig keresni, mert azt két percen belül, egy telefonhívás árán megtudhatta volna a szerkesztőségtől. Egyébként az osztályvezető fegyelmi büntetésben része­sítette a gépkocsivezetőt: „Mert az utassal vitába kevere­dett.” Különös igazságszolgáltatás ez! Azt is kérte tőlünk az osztályvezető, hogy az ajtót késve nyitó, és a járatot ezért későbben fnegkezdő autóbusz rend­számán kívül azt is közöljük, mely napon történt a mulasz­tás. hogy a vétkes gépkocsivezetőt felelősségre vonhassa. Dicsérendő volna ez az igény, illetve szándék, ha a levél folytatásából kitűnnék, hogy észrevette cikkünk ennél fonto­sabb megjegyzését, azt hogy a Tanácsköztársaság téri autó­busz-végállomáson a járművek irányítása, ellenőrzése nem felel meg a követelményeknek. így most mi tévők legyünk? Közöljük, hogy az inkrimi­nált rendszámú gépkocsi vezetőjét október 27-én reggel ki­lenc órakor szólítottuk meg, miért társalog, amikor már el is kellett volna indulnia, de még ajtót sem nyitott az uta­soknak? Közöljük, hogy ugyanezen a napon, a GA-80-41 rendszámú, 12 óra 42 perckor közlekedő járat gépkocsive­zetője sem sietett az ajtónyitással? Hogy november 10-én a 12 óra 10 perces baglyasaljai járat — valamiért — hat perc késéssel, hogy a következő napon a déli, pálfalvi busz vi­szont két perccel hamarább indult? Hogy ekkor, meg ekkor a baglyasaljai autóbuszon sem elöl, sem oldalt jelzés nem volt, ezért az utasok futkostak fel és alá? Vagy mondjuk, hogy november 21-én, a Zagyvarónáról reggel fél nyolcra és háromnegyed nyolcra rendszeresített két járat elmaradt, s a következő autóbusz vezetője — magyarázat helyett — gú­nyosan kinevette a várakozókat? Vagyis, az AKÖV helyett mi ellenőrizzük az autóbusz-köz­lekedés rendjét, minőségét? Csakhogy égért szerintünk az AKÖV személyforgalmi osztályának dolgozói kapják a fi­zetést. Csizmadia Géza Villog a zöld fény Fénysorompó már működik megyénkben, s előbb-utóbb oly jól megy majd sorunk, hogy három színű közlekedési jelzőlámpa is villogtatja fé­nyét valami nagyforgalmú helyen. Ilyen lámpánk már van; egyelőre Id csibén, okta­tási — vagy éppen verseny­célokra. Vasárnap ez utóbbira használták Taron, a járási művelődési házban. A járási KlSZ-bizottság rendezett hu­szonkilenc általános iskola no. vendékei részére KRES.Z-ve- télkedőt. Ennyi fiatal még so­hasem vizsgázott egyszerre a közlekedés legfontosabb sza­bályaiból. Az úttörők közlekedésből, a kiszesek ós a járási rendőrka­pitányság közlekedési előadó­ja pedig rendezésből, derűből vizsgáztak. A közlekedési jelzőlámpá­nak leggyakrabban zöld fénye villant: ez jelezte, hogy a ver­senyző megkapta az egy fele­letért elérhető maximális pontszámot. Szurkoló pajtások tapsa csattant, amikor egy-egy pajtás villámsebesen sorolta fel — például — az előzés öt előfeltételét, amin pedig (sai- nos) olykor gépjárművezetői igazolvánnyal rendelkező fe'- nőtt is töpreng. Felkészültség, ügyesség, igazságos bírálat alakította ki a helyezés sorrendjét: Gyúr* csó Jolán (Garáb), Kecskés György (Pásztó), Hajnal Tibor (Szurdokpüspöki), Sulyok Ibo­lya (Hasznos). Oklevél, csoki, könyv, töltőtoll volt a ver­senyzők jutalma; a rendezőké pedig egy szép ós hasznos délelőtt emléké. Annak emlé­ke, hogy milyen gyakran vil­lant a zöld fény, jelezve, hogy lehet — és hogy csak alapos felkészültséggel lehet baleset- mentesen — közlekedni. On miért nem jár moziba ? Ülésezett a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság gazdaságvezetés nézi. Minde­nekelőtt emberi, politikai szemszögből kell a termelés pártellenőrzését végeznie, po­litikai és emberi oldalról vizsgálni a hiányosságokat és eredményeket is. Az alapszervezeteknek az alapvető, fő kérdések ellenőr­zésére kell szorítkozniok. Az a véleményünk, hogy az új gaz­daságirányítási rendszerben inkább kevesebbet ellenőriz­zünk, de jobban és mélyreha­tóbban. Az ellenőrzésnek ne az legyen a fokmérője: hányszor ellenőriztünk, hanem az, hogy mit ellenőriztünk és mi az eredménye tevékenysé­günknek. Tételes ellenőrzést a párt­ái apszer vezet lehetőleg ne végezzen. Ne csináljuk a nagy, globális ellenőrzést, mert ez bürokratikussá teszi a párt­munkát, csökkenti a gazdaság - vezetők felelősségérzetét. Igazi képet egy nagy vizsgálat­tal úgy sem tudunk kapni, megmaradunk a felszínen, és nem tudunk a mélyre hatol­ni. Ugyanígy a gazdaságveze- tők mindenre kiterjedő beszá­moltatását se csináljuk, mert itt is csak a felületen tudunk maradni. Nagyon fontos, hogy a párt- szervezet ne regisztráljon. A termelés ellenőrzésekor alap­vetően a termelési folyamatok­ba avatkozzon bele. Elsősor­ban olyan folyamatokba, ame­lyeket meg akar változtatni a mezőgazdasági üzemben. És úgy avatkozzon be, hogy a folyamat meg is változzon, a párt által kijelölt irányba. Például: ha azt látja a párt- szervezet, hogy kevés egy üzemnél a tej hozam, avatkoz­zon be a párt eszközeivel a termelés megváltoztatásába ás megjavításába. Az ellenőrzés legyen folyamatos, rendszeres Az ellenőrzés ne csak a gaz­dasági vezetők beszámoltatá­sára szorítkozzon. Nagyon sok kollektív elemet fel kell hasz­nálni a gazdaság pártellenőr­zésében. Például: ne csak veze­tőségi üléseken, hanem tag­gyűléseken is számoljanak be a gazdasági vezetők a munka állásáról, az előttük álló fel­adatokról. Az alulról jövő ész­revételeket is messzemenően fel kell használni, ugyanígy a menetközben szerzett tapaszta­latokat. Külön szerepe jut a mező- gazdasági üzemekben a köny­velésnek. A pártszervezet el­lenőrző tevékenysége során meg kell követelni a gazda­sági vezetéstől, hogy a gazda­ságok minden hónapban tisz­ta képet mutassanak pénz­ügyileg, de ne csak globálisan, hanem ágazatonként is. Akkor előttünk van a gazdaság képe, s év végén nem kapkodunk, nem ér bennünket meglepetés. A pártelienőrzéshez a mező- gazdasági üzemekben új fo­galmakat kell megtanulni. Meg kell taríulni, mi az amorti­záció, állóalap, forgóalap. Másként érdemi pártellenőr- zésről az új gazdaságirányí­tási rendszerben nem lehet beszélni. A pártszervezetek követke­zetesebben ellenőrizzék a párt- határozatok végrehajtását. Ez a pártmunka minden pontjá­ra vonatkozik. Meg kell kö­vetelni, hogy a párthatároza­tot mindenhol megfelelő gaz­dasági intézkedések, gazdasá­gi határozatok kövessék. Kü­lönben változatlanul megma­radunk abban a helyzetben, hogy a jó határozatok elsik­kadnak. A párt munka operativitása A pártellenőrzésnek egyik fontos kérdése az operativitás a pártmunkában. Ennél a kér­désnél két fő szempontot kell figyelembe venni: 1. A párt munkastílusát mindenkor jellemezte az ope­rativitás. A pártmunka akár a hatalom megragadása előtt, akár a gazdasági építő mun­kában az operativitást nem nélkülözheti. A pártszervezet tevékenységét nem lehet csak szép, lelkesítő beszédekre ala­pozni. A pártszervezet a me­zőgazdasági üzemekben példá­ul nem várhat a válaszadás­sal, ha tagokat valamilyen po­litikai, gazdasági vagy nem­zetközi kérdés foglalkoztatja. G yorsan, operatívan kell reagálni a problémákra. Nem szabad mindenben csak a fel­sőbb pártszervekre várni. Az operativitásnak ezt a módját még jobban megköveteli majd az új mechanizmus. „Számunkra legfontosabb művészet a film,” — mondotta V. I. Lenin akkor, amikor a filmművészet még hőskorát élte. Megállapítása ma is ér­vényes. S mivel érvényes, igen nagy jelentőségű a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bi­2. Az operativitást viszont nem szabad összekeverni a hatáskörrel és a felelősség el­határolásával. A párt opera­tív tevékenységét nem úgy kell végezni, hogy elvesszük a másra tartozó munkakört, jogkört, felelősséget. A baj az operativitás értelmezésével ak­kor kezdődik, amikor a párt- szervezetek az operativitás alatt szűk, gyakorlati, prakti- cista dolgot látnak és csinál­nak, ahelyett, hogy a felelő­söket ösztönöznék, ők maguk veszik át mások felelősségét. Az ilyen gyakorlat azonban nem mindig a pártszervezet hibáj a, hanem a gazdaságve­zetés kényelmességére is visz- szavezethető. A helytelen operativitás el­len úgy tudunk fellépni, ha a hatásköröket pontosan betart­juk és az egyszemélyi felelős vezetést messzemenően érvé­nyesítjük. Egy pártszervezet minél kö­zelebb van a termeléshez, an­nál jobban kell operatív mun­kával foglalkoznia. Ezt sem kell azonban mereven értel­mezni. Ha a pártszervezet úgy látja: súlyos pénzügyi vagy egyéb nehézségek vannak a mezőgazdasági üzemnél, vilá­gos, hogy a munkát el kel! végeztetnie, vágy így, vagy úgy. Ebből viszont nem sza­bad rendszert csinálni. Mert ha ebből a tendenciából rend­szer lesz. az azt jelenti, hogy gyenge gazdasági vezetéssel dolgozik a pártszervezet, s akkor a személyi konzekven­ciákat is le kell vonnia. zottságnak az a vizsgálata, amely arra keresett választ, hogyan lehetne a filmszínhá­zai! látogatottságát növelni. Sok nézőt von el a mozitól a tv, — állapította meg a né­pi ellenőrzés. Ugyanakkor hu­szonhét filmszínház forgalmá­nak majdnem kétévi időre terjedő vizsgálata, a műsor­politika, a propagandamunka, a technikai adottságok elem­zése kimutatta, hogy a mozi­látogatók táborának zsugoro­dását elfogadhatóan nem lehet egyedül a tv népszerűsödésé- vel, a tv-tulajdonosok számá­nak növekedésével megma­gyarázni. Balassagyarmat, Nagyoroszi, Somoskőújfalu mozijába örömmel ül be a néző, mert a filmszínház szép, a kép, a hang kifogástalan, mindenün­nen jól látni Pásztón. Jobbá­gyiban, Ságújfalun, Rimócon, Patvarcon, Borsosberényben s másutt azonban a vízszintes nézőtérről rossz a látás, ké­nyelmetlenek az ülőhelyek, szennyezett a helyiség, vagy a hang bosszantóan torz. Sajnos, nem ritkaság, hogy a közön­ség begombolt télikabátban üldögél. Néhol a kályhák rosszak, másutt jelentkeznek az anyagi gondok: kevés a be­vétel, kevés jut tüzelőle. Ahol csak egy vetítőgép van, han­gulatromboló várakozni, amíg a gépész tekercset cserél. Hát nincs gazdája megyénkben a moziknak ? De van! Hasznos — de drá­ga — törekvéseket láthatunk akusztikai borításra Doroghá- zán, Litkén, Nagylócon. Ér- sekvadkerten; szépítik a kör­nyezetet Mátraszőllőson, az acélárugyári művelődési ott­honban; ma már harminchét szélesvásznú mozink van, je­lenleg tizenháromnak ilyenné fejlesztése folyik. Egyénenként, területenként más-más az emberek igénye. Volt film, amelynek Salgótar­jánban tapsoltak, de amely — például — Rétságon megbu­kott, és fordítva. A megyei Moziüzemi Vállalat éléggé szabad kezet kapott ahhoz, hogy legjobb belátása szerint alakítsa a szélesvásznú mozik műsorát. Tegyük hozzá, ügye­sen él a lehetőséggel. A ke-a- kenyfilmes mozik azonban tel­jesen mechanikusan, admi- nisztratíve, úgynevezett soros osztással kapják a filmeket. A műsorelosztás ehhez hasonló módja a szakszervezeti film­színházak számára is sérel­mes. A hozzáértéssel összeállított filmsorozat a nézők sokaságát vonzza Bebizonyosodott ez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom félévszázados for­dulója tiszteletére megrende­zett filmhónap idején is, a Forradalmi Ifjúsági Napok so­rán is. Mérsékelt ötletesség jellemzi a filmpropagandát. Helytelen, hogy a kultúrpolitikai szem­pontból fontos filmek érdeké­ben sem szólal meg — képle­tesen mondva — töbször és hangosabban a reklám dobja, mint a kisebb fontosságúak népszerűsítésére. Az iskolát, a munkahelyet, a boltot, de még a szomszédságot is mozgósíta­ni lehetne a fi Lmpropaían da érdekében. A propaganda leg­színvonalasabb módja — va­lószínűleg — a filmesztétikái nevelés. Ez nem csupán a ió értelemben vett moziszeiva- dély lángját lob’oantja fel. dé érthetővé és élvezhetővé teszi a mind differenciáltabb kife­jezési eszközökkel készített filmeket is. A megyei NEB számos hasz­nos javaslata között ajánlotta, hogy hazai filmgyártásunkban alakítsanak ki egészség srbb arányt a nagyközönség:. e és a fesztiyálzsüriknek szánt filmek között; az importfii - meknél viszont emeljék ma­gasabbra a mércét. Javasolta közönségszervezői hálózat kié­pítését, az egyes művelőd»« szervek fokozottabb együtt­működését, s a technikai hiá­nyok gyorsabb megszünteté­sét. E napirenden kívül a me­gyei NEB a termelőszövetke­zeti erdőgaz Iá Ikodásról vé ?- zett vizsgálat anyagát vitat: a meg, s hozott abban határoza­tot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom