Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-31 / 308. szám

1-967, december 3!., vasárnap NÖGRÄÖ 11 Oly sebesen múlnak az évek, az ember hovatovább képte­len megkülönböztetni egyiket a másiktól. Mégis, azt hiszem az esztendő, amelytől most búcsúzunk sokáig emlékezetes marad számunkra. Sok min­den megesett benne, apróbb- nagyobb esemény, — ezekre még visszatérek — de „külön­leges ismertetői ele”: ez volt a régi mechanizmus utolsó esztendeje. A régi mechanizmust sokat szidtuk azokban az években, amikor ő volt az úr, de halá­la órája közeledvén, rá kel­lett ébrednünk, hogy régi volt, igaz, de nem is volt az olyan rossz. Nem mondom, jó do­log az új mechanizmus, de tartok tőle, hogy egy kissé ■fárasztó lesz. Mert például tervet teljesíteni nehéz dolog volt ugyan, de még mindig könnyebb, mint tervet kita­lálni. Termelni nem volt könnyű, de még mindig köny- nyebb. mint azt termelni, ami kell. Mert eleddig egyszerű és tiszta volt minden: Krapan- csák elvtárs, a minisztérium­ból megtelefonálta nekem a gyárba, hogy mit kell ter­melnünk. És én azt termel­tem. De az új mechanizmus­ban nem így lesz. Krapan- csálc elvtárs nem fog telefo­nálni semmit, nekem azt kell termelnem, amit valami Piac kíván. De ki az a Piac elv­társ? Lehet annak a fejivei beszélni, meg lehet annak majd magyarázni, hogy nézd kedves Piac elvtárs, én elhi­szem. hegy neked laticel ülő­párnára van szükséged, de mi mégis inkább jancsiszögei gyártanánk, mert az már be van lőve nálunk. Ha legalább tudnám miféle ember ez a Piac, mivel lehet a lelkére vagy a zsebére hatni: de őszintén szólva, én nem bí­zom az ilyen vadidegen ala­kokban. Krapancsák, az még­is csak jobb volt, nem mon­dom, nagy hólyag, de lega­lább szót tudtam érteni vele. Különben már nincs a mi­nisztériumban. Leépítették, mért nem volt szükség rá. Most itt dolgozik a mi gyá­runkban. Nagyon sokat vitatkoztunk az új gazdasági mechanizmus­ról^ Nenfcsgh én, meg a Kra- pghesati'. Hanem a Veres Pé­ter. tneg a Bognár József is, a Népszabadságban. Nagyon érdekes vita volt, mert ki­mondták azt, amit sokan má­sok • is éreztek, de nem tud­tak ilyen szépen megfogal­mazni. Hogy is mondjam csak, mit volt a lényege? Veres Pé­ter. azt mondta, jó dolog ez a mechanizmus, meg az anyagi érdekeltség, de mi lesz a közösségi szellemmel? Bog­nár József meg ellenkezőleg azt mondta, jó dolog az a kö­zösségi szellem, de azért ne­künk külföldön nem adnak se vasércet, se gépet, se gya­potot. Az ember a legnagyobb bizonytalanságban volt, nem tudta kinek higgyen, de sze­rencsére, akkor jött a Rényi Péter, a Népszabadságban, és kiosztotta: ennek igaza van ebben, annak igaza van ab­ban, de ennek nincs igaza eb­ben, amannak nincs igaza amabban. Így aztán mindjárt világosság gyúlt az én kis agyamban is... Mert a dolgok bonyolultak ám, kérem szépen — ezt nem ő mondta, ezt én mondom — nemcsak a mechanizmus, ha­nem más egyéb dolgok is szörnyen bonyolultak. Itt van például az elnWilt évben bevezetett rendelkezés: az anyai érdekeltségről. Hogy a dolgozó anyák otthon ma­radhatnak a baba mellett, nem vesztik el az állásukat, terméssel vert meg bennünket a természet. Voltak, akik fe­lelősöket kerestek, pedig er­re semmi ok. Az egyetlen fe­lelős: a rakoncátlan, fegyelme­zetlen, rosszindulatú termé­szet, amely nem képes lé­pést tartani a járulékos be­ruházások lemaradásával. Rendben van, hogy süt a nap, jó, süssön, az neki a dolga, de nem csak úgy bele a vakvi­lágba, amikor neki tetszik ... Legmagasabb ■ szinten oda kellene már hatni, hogy a nap annyit és akkor süssön, amikor és amennyit a jelenlegi rak­tárkapacitás mellett megkí- vántatik. Minden egyéb nap­sütést szigorúan meg kell to­rolni ... Ez olyan elképzelhetetlen? Már hogyan volna az a repü­lő-csészealjak korában? Mert 1967 a repülő-csészealjak éve sőt még fizetésük egy részét is megkapják. Voltak, akik nem bíztak ■ebben az intézkedés­ben. Magam is így voltam ve­le eleinte, mert — ha még jól emlékszem — a gyermek úgy születik, hogy hónapokkal az örvendetes esemény előtt az ifjú férj egy holdas éjszakán átöleli bájos feleségét, össze­simulnak, /S így szólnak egy­máshoz: „Szeretsz?" „Szeret­lek!" És most? Az ifjú férj elolvassa o Magyar Közlönyt, hazamegy, leveti a mellé­nyét és közli nejével: „Kér­lek szépen megjelent a 3/1967. I. 29. M. T. számú rendelet, amely kedvező lehetőségeket biztosít a dolgozó anyának. Nosza, növeljük az ezer la­kosra eső népszaporulatot.. És növelik. Lám, nem nekem, nem az aggályoskodóknak volt iga­zuk. A rendelet óta a szüle­tések száma örvendetesen emelkedett. Népszaporulatunk — jóllehet még mindig elég alacsony — felfelé ível. És, hogy milyen hálátlan az em­ber: senkinek nem jutott eszébe, hogy ezeket az újszü­lötteket a régi mintára, a je­lenlegi egészségügyi minisz­terről: Szabó-gyerekeknek ne­vezze el... (vagy legalábbis SZOT-gyerekeknek, mert az intézkedés a szakszervezetek közreműködésével született meg...) PersZe sok egyéb is tör­tént az elmúlt esztendőben, számba venni is nehéz, csak ami hamarjában az eszembe ■■"■’■iónt például a mezőgazdaságban... Ja, igen: most almából volt' katasztro­fálisan jó a termés, amint né­hány évvel ezelőtt dús szőlő­volt. De nem nálunk! A mi kenyerünk nem a repülés, ha­nem a hajózás. Kicsiny, ten­gernélküli országunk 1967-ben is két olyan hajózási teljesít­ménnyel rukkolt ki, amely a legöregebb tengerjáró nemzet­nek is dicsőségére válnék. Az elsőnek, csak kisebb jelentősé­ge van: Székesfehérvár elne­vezésű hajónk „személyében" első ízben kerülte meg magyar hajó Afrikát. Ez sem kis do­log, az azonban már valóban hajózási bravúrnak számít, ami ősszel történt: egy hajót Budapesttől 35 kilométerre kintfelejtettek a Dunán, és 15 órának kellett eltelnie, mire a zátonyra futott honfitársaink partot értek. Repülő-csészealj helyett vánszorgö mosóteknő... Edény az is! Ezenkívül még sok minden érdekes történt az óévben. A Ferencváros nagy fölénnyel nyerte a bajnokságot. Népi el­lenőrök vizsgálták miért rossz a kenyér minősége. Díjat nyertek külföldön és megbuk­tak itthon az új magyar fil­mek. Népi ellenőrök újra vizs­gálták miért rossz a kenyér minősége. Hozzáfogtak a Ke­leti-pályaudvar átrendezésé­hez, minden teljesen megvál­tozik, kivéve a legcsúnyábbat, a Keleti pályaudvart. Felépült a budai köralakú szálló. Meg­nyílt az ország lekisebb szín­háza, de ettől sem javult meg a kenyér minősége. A jugosz­láv turisták száma ugrássze­rűen megszaporodott. Betil­tották a szeszes italok beho­zatalát. Jól fizetett a lottó. Ke­vesebb betétkamatot űzetett az OTP. Egyszóval voltak örömök, de voltak hibák is. Az új év küszöbén fogadjuk meg, hogy az utóbbiakat kiküszöböljük. Segítségünkre lesz a gazdasá­gi reform. Éppen ezért olvasó­inktól az idén nem úgy bú­csúzunk, hogy BÜÉK, hanem úgy, hogy BÜMK. Boldog új mechanizmust kívánunk! Novobáczky Sándor A boftfiilű Jutalom hangversenyjegyet kap­tam. Ez érthető, hisz én va­gyok a vállalatnál a legbotfülűbb. Felvettem az ünneplőt. A hang­versenyre'egymás után érkeztek a vidám, mosolygó emberek. A lépesőházban aztán, mintha a ru­határba felejtették volna a mo­solyt, ki-ki felvette a zeneértő arcát és kimért merevséggel vo­nult a széksorokhoz. Megszólalt a zene., Pérceklg peeegtettélc a hár­fát, én megfigyeltem, hogy a he­gedűnek mindig ugyanaz a két hangja szólt. Mélyen a gyomrom tájáról elindult egy alattomos, de kérlelhetetlen ásítás. Vadul birkóztam vele összeszorított aj­kaim között aztán görcsösen el­halt. Elhatároztam, nézegetni fo­gok- Addig is telik az idő. Peceg- tetés. Francianégycj. A mellettem ülőnek jobbra-balra billegett a feje, aztán egy hirte­len mozdulattal a mellén kö­tött ki. A partnere súgta a fü­lébe, hogy Itt nem Illik aludni. Kikérte magának, csak azért hunyta le a szemét, hogy job­ban elmélyülhessen a muzsiká­ba. A zenkari ülések felett a leg­jobb., Ok legalább látják a kar­mester arcát. Egyszer láttam egy filmen, Csodálom, hogy a zené­szek nem nevetgélnek. Felfed deztem egy frakkos fehérnyak- kendőst. Ingatta a fejét és só- váran nézte a zenekart. Biztos ő a tartalék, gondoltam. Ettől kezdve állandóan vártam, mi­kor kezd bemelegíteni, mikor kap fel egy vonót. A cipőm I Vadul belehasltott a fájdalom a lábamba. Szoros ez a vacak, hogy a fene enne meg. Egyszerű az egész, leha­jolok, kikötöm a fűzőt, meg­lazítom és kész. Megmozdultam, A székem megreccsent.. . Még- egyszer, megint reccsent. Bs pont most, valami halkat muzsikálnak. Derékból enyhén előregörbülve megmerevedtem. Többen engem néztek. Még mit gondolnak ró­lam! Remélem ez a szenvedés nem látszott az arcomon. Igye­keztem átszellemülten nézni. Mennyi lehet még hátra? Pró­báltam a zakó ujját óvatosan, alig észlelhető kar-rángásokkal feljebb tornászni. De az óra csat­ja beleakadt a mandzsetta-gomb­ba ... Felfedeztem a rámszegezett messzelátót. Öszhajú hölgy kezé­ben. Hát te figyelsz engem! Tra- tatata ... Tratatata . .. Aztán hirtelen valaki összecsap­ta a kezét. Mire mindenki va­dul, diadalittasan tapsolni kez­dett. En is! Csak tudnám honnan tudta az első, hogy mikor kell tapsolni. A ruhatárból a közön­ség kivette az arcát is, és a hallban újra mindenki mosoly­gott. Másnap; sajnos csak Kissel. Naggyal, Kováccsal és Molnár­ral találkoztam. Mondom, sajnos, mert Így csak nekik tudtam elmondani fennkölt arckifejezés­sel, hogy valami csodálatos volt a tegnapi hangverseny. Regös István SZILVESZTERS FEJTORO Bor la — hibásan. 83. Nem hasz­nos. 86. Jegyzé. 87. Ollós álla­tok. 88. Patak. FÜGGŐLEGES: 1. Kettős I betű. 2. Á. Hí 3. Zsil folyó — románul. 4. Teljesen nyitva. 5. Szilveszter alkalmából .. .mail, légiposta angolul. 74. Folyó a Szovjetunióban (+’). Kuczka Péter egyik ismert Az idézett vers címe. 77. Né- 6. Levegővel töltött játéksze- verséből (címe a vízszintes 74. velővel — rövidített tulajdo- rém. 7. Halászcsónakok. 8. sorban) idézünk rejtvényünk nos (!) 79. Gyakori magyar Végnélkül okol. 9. Hozzátarto- függőleges 29., vízszintes 7 és családnév. 81. Tárgy körvona- zó. 10, F. L. 13. Eső után van. 1. számú soraiban. VÍZSZINTES: 1. A vízszin­tes 7. folytatása, az idézet be­fejező része. (Az első kockába kettős betű). 7. A függőleges 29. folytatása. 11. Feleslegesen. 12. Zsákot hord. 15. Megszólí­tás. 16. Ponyvás kocsik. 18. Kimondott mássalhangzó. 19. Fegyverét elsüti. 21. Elhanya­golt füves, fás terület, 23. .. .háza. 25. Arcszőrzet. 27. Hamis bundaanyag. 29. Latin — enyém. 30. Ama füzet. 32. Magyar Testnevelési és Sportszövetség. 33. Fürdő al­kalmatosság, 35. G. G. O. 36. Angol határozott névelő. 38 Nemesgáz. 40. Vásárolja. 42. Helyeslés. 44. Személyes név­más. 45. E napi 47. Cipeltet. szállíttat, 49, G. D. 50. .. .fok. a Maine öbölben. 52. Becézett nagyszülő. 54. Katonai rend­fokozat. rövidítve 56. Kocsma, italbolt (—’). 58. Történése. 60 Olaj — arígolu' 62. Az érték kifelézőie. 64 N^velős kalá­szos növényt. 66 H'stóriás mű fai (!) 68. bor. szőlő (w=v).. 70 TVloÍl'»nv°k (—’) 82. Végnélkül! belső szerv. 73. 14. Létezik. 17. Lapos part — franciául, (névelővel). 18. La­komát. 20. Előde. 22. Nem megy folyamatosan. 24. Dide­reg a hidegtől. 26. Kiskabát (—’). 28. Régi mértékegység. 29. Az idézet kezdete. 31. Be­cézett női név. 34. A. N. M. 37. Bizodalma. 39. Német — egy 40. Latin — út. 41. Innivalót kínál. 43. Félig rágcsáló állat. 46 A szerelem istene a latin mitológiában. 48. Értékel. 51. Mutató szó. 53. Sportöltözet része. 55. Végnélküli övezet. 57. Előfordul, létezik. 59. Táp­lál. 61. Erre a helyre. 63. R. E. I. 65. Pirul ikerszava. 67. Indítékát. 69. Hivatalos papír­ja. 71. önfejű, makacs. 74. Fo­lyó Jugoszláviában. 75. Há­zacska. 76. Vegyületek lepár­lással nyert kristályai. 78. Több mint sejt. 80 Szállító- oszlop. — végnélkül (!) 82. N R. 84. Tetejére. 85. Ételízesí­tő (—"). / Beküldendő: a vízszintes 74. valamint a függőleges 29 vízszintes 7 és 1. számú so­rok megfejtése. December 24-i keresztreit vényünk helyes megfejtése • Hajnali karének — A han­gok, mint a hullámzó folyó Rajta az ágy. vidám, zenés kirándulóhajó. Ha ez nem ad boldogságot, mi ‘ad? Könvviutalmat nyertek- Tvony Istvánná Salgótarján Bazsó László Nagvbátonv Szopkó Tózsef Salgótarján A könyveket postán küld jük el! Humoros humbugok iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiiiimiiiiiitiKiimiiiimiiiiiitHiiiiiiimiiimimiimimiiniiiiiiin Ultimátum újév reggelén : — Utolsó figyelmeztetésem : ab­bahagyják végre a lábdobogást! Az álomszuszék : — Jó, jó már felkelek (Wochenpresse karikatúrája) Vadászaton (Wochenpresse karikatúrája) Biztos helyen a ravasz róka (Quick karikatúrája)

Next

/
Oldalképek
Tartalom