Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-30 / 307. szám

1967 december 30.. szómba? NÓGRÁD 3 Á párttagok felvételének tapasztalatai Nógrádban A megyei pártbizottság ál­landóan figyelemmel kíséri az alapszervezetek és a pártbi­zottságok tagfelvételi tevé­kenységét. A közeljövőben a Végrehajtó bizottság napi­rendjén is szerepel majd ez a téma. A párt- és a tömeg­szervezeti osztály erről szóló jelentése tanulságosan elemzi a kongresszus óta eltelt idő ez irányú tevékenységét. A számadás és néhány jelenség ösztönöz ennek a cikknek a megírására. Pártszervezeteink a Politi­kai Bizottság határozata alap­ján a múlt év októberében és novemberében rendezték az egy évnél hosszabb tagjelölt­séggel rendelkezők ügyét. 1966 decemberében az 1967 januárjában 783 tagjelöltet minősítettek párttaggá. A IX. kongresszus határozataiból adódó feladatok megvalósítá­sa, a választások sok időt és energiát vettek igénybe. Ez­ért átmenetileg lassúbb volt a tagfelvétel ebben az évben. Fékezte a pártépítési tevé­kenységet az is, hogy több he­lyen nem látták világosan az új szervezeti szabályzat tá­masztotta követelményeket. Több száz párttag — munka- és lakóhelyváltozös miatt — más megyébe kérte az átiga­zolását. Ha a számszevűség lassúb­bodást is mutat, azt minden­képpen pozitívnak lehet ítélni, hogy ma már egyre inkább javul a pártépítő tevékenység, fíagy óbb felelősséget tapasz­talni a felvételeknél. Többnyi­re olyanok kerülnek a párt­ba. akik példás munkájukkal, pozitív emberi tulajdonságuk­kal tűnnek ki, akik mögött számottevő társadalmi te­vékenység is áll. Általában tervszerűbb, következetesebb az alapszervezetek pártépítő munkája. Nagyobb az igényes­ség. Helyesen alakul a párt­ba felvettek összetétele is, bár ezen a téren még vannak további tennivalók. A felvet­tek nagyobb része munkás. Igen kedvező az is, hogy so­kan rendelkeznek közép- és felsőfokú végzettséggel. Hasznos módszerek A társadalom és tagjainak fejlődése tette lehetővé a tag- jelölteégi idő eltörlését. Ezzel e.-'yidóben a bonyolultabb föladatok viszont azt kíván­ják. hogy minden kommunis­ta legyen aktívabb, vállaljon többet a közéleti tevékenység­ből. legyen önállóbb. Ezért rótt az igény a felvételt ké­relmezőkkel szemben. Csak üdvözölni lehet, hogy az alap- szervezetek nagyobb gondot fordítanak az előkészítő mun­kára. Fontosnak tartják, hogy egy ember megismerésénél alapvetően munkáját, maga­tartását kell megítélni, hiszen ennek alapos értékelésén ke­resztül lehet eljutni az ember lényegéhez és leginkább ez­zel győződhetünk meg politi­kai állásfoglalásáról is. Fon­tának tartják — főként az ipari üzemekben, hogy a je­lentkezők kérelmét először a pártcsoport-értekezleten meg­vitassák. Természetesen hatá­rozati igény nélkül, hiszen ilyen joguk a pártcsoportok­nak nincsen. A kialakult vé­leményt ezután tolmácsolják a taggyűlésnek. A Zománc­ipari Művek Salgótarjáni Gyáregységének pártbizottsá­ga meghívja a kérelmezőt a vb-ülésre. amikor a tagfelvé­telét hagyják jóvá. Ezek a módszerek azt mutatják, hogy megnőtt a felelősség a pártépí­tés iránt. Mit vár a párt a tömegszervezetek tói ? A párttagságnak is megvan­nak az állomásai, akik felvé­telüket kérik többnyire hosz- szú éveket töltenek el külön­féle tömegszervezetekben. a fiatalok a KISZ-ben, az asz- szonyok főleg a nőtanács munkájában tevékenvkednek. Sokan itt szereznek politikai, társadalmi ismereteket, bizo­nyítják be, hogy érdekeiket elsősorban a kollektívák, az emberek többségének érdekei határozzák meg. A párttagság­nak a tömegszervezetben vég­zett munka az előiskolája. Pozitív vonás, hogy előtérbe került a fiatalok tagfelvétele. A kongresszus óta felvettek 56 százaléka 26 éven aluli, és csak 10 százalék haladia meg a 39 éves kort. A KlSZ-szer- vezetek taggyűlései mintegy száz fiatalt javasoltak a párt­ba. Ez Igen kedvező, de szól­ni kell arról is, hogy sok he­lyen csak a pártszervezetek felkérésére tesznek javaslatot a KISZ-szervezefek. Ezért sokszor a javasolt fiatalokkal való előzetes foglalkozás el­marad, vagy csak formális. Nem mindig élnek a KISZ- szervezetek taggyűlései az ajánlási jogokkal. Pedig ezt számukra lehetővé teszi a szervezeti szabályzat. Nem feltétlenül kell ezzel a tag­gyűlésen foglalkozni, de ahol emarad — mint ahogy Rom- hányban is — az arra mutat, hogy a KISZ-szervezetek is több- kevesebb felelősséget tanúsítanak tagjaik iránt. A taggyűlésen elhangzott véle­mények meghatározóak és igen fontosak lehetnek a fia­talok számára. Ha így kerül­nek a pártba, sokkal inkább tudják mit várnak tőlük. A nőtanácsok tevékenységé­ben is fontos szerep jut a nevelésnek. Ha meg is álla- üítottuk azt. hogy jó a pártba felvettek összetétele, ebben a tekintetben különösen falun sok még a tennivaló. A falu­si pártszervezetekben alacsony a nők aránya. A riőtanácsok abban segíthetnek leginkább, hogy a felvilágosítássál csök­kentik a nők körében tapasz­talható szemléletbeli korláto­kat. Nem lehet engedni annak a maradi nézetnek, amely hát­térbe szorítja a nők társadal­mi, politikai cselekvéseit. Nagyobb felelősséggel A jelentés foglalkozik azzal is, hogy a tagfelvételi mun­kát állandó folyamatnak, tervszerű tevékenységnek kell felfogni. Főként a termelőszö­vetkezeti alapszervezetekben kell erre gondolni. Természe­tes a jelentkezőkkel szemben támasztott nagyobb igény, de ezt nem szabad eltúlozni. A kommunistává válás hosszú folyamat, „kész párttagokat” sehol sem várhatnak. Ez jut kifejezésre abban, hogy az ajánlóknak a felvétel után is fontos szerepük van a neve­lésben. Segíteniük kell. hogy az új párttagok megismerjék a munkásosztály eszméit, hogy a párt erkölcsi normái szerint éljenek, munkahelyükön és magánéletükben egyaránt. Ahol túl magasra állítják a mércét, következésképpen le­mondanak arról, hogy erősöd­jön a párt tömegbefolyása. Felelősségteljesen kell in­tézni a tagfelvételi ügyeket. Ez vonatkozik a technikai le­bonyolítására is. Lehetőleg gyorsan kell választ adni és dönteni a felvételi kérelmek­ről. Ha a döntés elhúzódik, aggodalmakat támasztunk a jelentkezőkben. A párttól ide­gen a bürokratikus intézke­dés. A tagfelvételek esetében ez egyenesen káros lehet. Nógrádban nagyon sokan lehetnek büszkék arra, hogy évtizedek óta tartoznak a párthoz és cselekvőén részt vállalnák a szocializmus épí­tésében. A párthdz való tar­tozás nem jelent előjogokat, előnyöket. Elsősorban harcot jelent, és akik vállalják ezt, azokat természetes módon na­gyobb társadalmi megbecsülés övezi. A harchoz kiváló ka­tonákra van szükség, csak így lehet biztosan ütközetet nyer­ni. Ezért is tulajdonít mindig nagy fontosságot a párt az utánpótlásnak. Gulyás Ernő A fi» közle és ami kell hozza! Sokak által ismert statiszta- Az úgynevezett ingázók, te- lyen bosszantóan hangzik, a kai adat Magyarországon: egy esztendő alatt egymilliárd ember utazik vonaton, távol­sági autóbuszon, hajón és repülőgépen. Egymilliárd utas! Csak megközelítően lehet ki­számítani, hogy közülük há­nyán utaznak saját kedvtelé­sükből üdülni, kirándulni, és hányán azért, hogy eleget tegye­nek hivatalos megbízatásuk­nak, vagy eljussanak lakásuk­tól távol eső munkahelyükre. (7/ közlekedés* politika Aki ült már hétvégi mun­kásvonatokon, vagy szoron­gott piacra járók hatalmas csomagjai között zsúfolt tá­volsági autóbuszon, annak bi­zony keserű tapasztalatai vannak. Személyvonataink ió- része elhanyagolt, piszkos, té­len sokszor fűtetlen, és gyak­ran a pontossággal is baj van. Az autóbusz pedig egyszerűen kevés. Mi lehet tehát a‘meg­oldás? Oj közlekedés-politi­kánk — amelyről mindenki sokat hallott az utóbbi idő­ben, s amelynek kedvező ha­tását bizonyára hamarosan érezni fogjuk — alapvető cél­ként említi a személyszállítás korszerűsítését. Természetesen a nagy. az egész közlekedést átfogó minőségi változásra még néhány évet várni kell. hiszen nagyon sok pénz kell hozzá. Addig is javítanak a jelenlegi közlekedés szerve­zettségén. Beszéljünk a példák nyel­vén. hát naponta utazók sokszor panaszolják, hogy munka előtt vagy után, órákat töltenek el a pályaudvarok, állomások várótermeiben (sok helyütt váróterem híján a szabadban), mert a vonatok és az autó­buszok indulási ideje nem al­kalmazkodik a munkaidőhöz. A MÁV és a MÁVAUT — mondhatná valaki — a me­netrend elkészítésekor nem veheti figyelembe a sok ezer gyár, üzem munkarendjét. Ésszerűnek tűnik, de nem em­berséges az ilyen álláspont. A helyes az a gyakorlat, amely­re máris sok példa van, s a közeljövőben szinte általános­sá válik, hogy a gyárak veze­tői és a menetrendek szerkesz­tői egyaránt engednek a negy­vennyolcból, vagyis ahol le­het. a vonatok, autóbuszok in­dulási idejét igazítják a munkaidőhöz, ahol pedig erre nincs mód, a gyári munka­renden változtatnak. A késés és a trükk Gyakran fűtetlenek a vona­tok. Bár a tél minden eszten­dőben nagy megterhelést je­lent a közlekedésnek, a vasút jelenlegi technikai felszerelt­sége már elegendőnek bizo­nyul a feladat megoldására. Hóvédművek. nagyteljesítmé­nyű pályatisztító gépek állnak a MÁV rendelkezésére, s ugyanígy megvannak a szük­séges eszközök ahhoz is, hogy megfelelően fűtsék a személy- szállító vonatokat. Akármi­Szalmakötél másfél millióért Jól jövedelme^ a kisegítő üzem a ceredi termelőszövet­kezetben. A közös gazdaság­ban nyert tájékoztatás szerint, a szalmafeldolgozó egész év­ben folyamatosan működött. A tíz alkalmazott szorgalmas munkájának eredményeként nagymennyiségű szalmakötelet szállítottak Vácra, a Salgótar­jáni Acélárugyárba, Diósgyőr­be és Dunaújvárosba. Az üzem zárszámadása még nem készült el, annyi azonban így is látható, hogy jelentős jöve­delemhez juttatta a termelő­szövetkezetet. A számítások szerint az eddigi árbevétel mintegy egymillió-háromszáz­ezer forint. Természetesen a szállítások tovább folynak, s így még mintegy kétszázezer forint bevételt várnak az üzemtől. hideg vonat sohasem írható i MÁV technikai felkészültségé­nek számlájára, hanem min­den esetben emberi hanyagság következménye. Nemrég pél­dául azért fáztak • a Záhony­ból Budapestre tartó gyorsvo­nat utasai, mert az a vasutas, akinek a mozdony fűtőtömlő­jét rá kellett volna kapcsolnia a szerelvényre, egyszerűen el­feledkezett erről a teendőjé­ről Ilyen esetekber ezentúl rendkívül szigorú büntetése­ket alkalmaznak, s elrendel­ték, hogy a továbbiakban min­den személyvonatot már az in­dulás előtt megfelelő hőmérsék­letre kell fűteni. Az utasok legnagyobb bősz- szúsága a késés. A korábbi években általános volt. hogy a személyszállító vonatokat szaknyelven szólva „elverték” egy-egy fontos tehervonat miatt. Most, a tél idején is­mét előfordult néhány hason­ló eset — ezt a saitó szóvá is tette —, s ezért a MÁV ve­zérigazgatója vizsgálatot indí­tott. Mivel ezekben az ese­tekben is emberi mulasztás­ról volt szó. példás büntetést ígértek mindazoknak a for­galmistáknak, akik a jövőben hasonló „trükkökkel” próbál­koznak. As or szán tükre A közlekedés megjur ■■■ú- nak alapfeltétele a szigorú fe­gyelem, s ezt a jövőben min­denáron érvényesítik. Ügy mondják, a közlekedés az ország tükre. Az illetéke­sek most azon fáradoznak — és nem is eredménytelenül —, hogy javítsanak ezen a tükör­képen. Befejeződik a záhonyi vasútvonal villamosítása, s ezzel megvalósul a régi terv: az ország keleti és nyugati ka­puja között végig korszerű pá­lyán haladhatnak a vonatok. Kivonták a gőzmozdonyokat a Budapest—Békéscsaba vonal­ról, ahol most már csak Die­sel-mozdonyok járnak, jövőre pedig újabb útvonalakat kor­szerűsítenek. Medveczky László Házin) ál-tenyésztők Ságújfaluban Az fmsz még 1966 augusz­tusában szervezte meg a nyúl tenyésztő szakcsoportot Ságújfaluban. A tagok akkor ügy határoztak, hogy az év hátralevő hónapját felhasznál­ják az új esztendő előkészüle­teire. A gondos, előrelátó munkának meg is lett az eredménye. Az idén már 12 mázsa házinyúl szállítására kötöttvív szerződést, amelynek elegei tettek. Kuris József péld;’' 317, Oláh Béla 300, Gácsi 'ebene pedig 128 kiló nyúlhúst értékesített. Ezenkí­vül még továbbtenyésztésre is adtak el nyulakat. Kuris Jó­zsef és Oláh Béla úgy számol, hogy évi bevételük meghalad­ja a 7000 forintot. Az új esztendőben az idei­nél nagyobb terveket forgat­nak. Ugyanis az állományt ki­cserélték gyorsan növő, jó hústartó újzélandi fehér és vörös, valamint lepketarka fajtákra. A szakcsoport tag­toborzó gyűlést tart. Erre Ságújfaluból meghívnak min­den olyan embert, aki a jövő­ben szívesen foglalkozna há- zinyúl-tenyésztéssel. ^CtrDe is, célja is aati... Éva ta-nul... A fekete táb­lán hullámos fehér vonalak maradnak. A kréta majd összeroppan, úgy szorítja a tüzes vashoz, kalapácsnyél­hez szokott remegő, inas, so­vány kéz. Gazdája homlokán megjelenik az első gyöngy­szem, azután a másik és a többi, végül patakban egye­sülnek. Kézzel törli. A kré­ta nyoma is ott marad. Izga­lom. amit diáknyelven drukk­nak neveznek. Mire gondol? Az asszonyra és a kilenc gye­rekre. akik közül már jó né­hány folyékonyan olvas. Mi lesz most? Hogy áll majd a gyerekek elé, ha megbuktat­ják? , A vizsgaelnök mereven néz, de figyelme nem kerüli el az izgalmat. Elmosolyogja magát, mintha leiket akarna önteni a tábla előtt szurkoló emberbe. — Köszönöm, ebből elég. Most jól figyeljen rám. Szám­tan következik — mondja. Fizetéskor kap 2200 forintot, de tartozik a komájának 110 forinttal. Megadja. Vesz há­rom lottószelvényt és útköz­ben betér a kocsmába, négy- ötvenért iszik egy féldecit. Mennyit visz haza? Pár pillanatig néma csend van, majd hangzik a válasz: — Kétezer-hetvenöt forint hatvan fillért. Két éve volt ez a vizsga Nógrádmegyerben. Kilencen vagy tízen ültek az iskolapad­ban. Valamennyien felnőttek. Közöttük vizsgázott Rácz András Bandi. Híresek voltak a nógrádme- gyeri cigány szegkovácsok. Sajátos mesterséget űztek, szinte ókori technológiával. Bőrfújtatóval rendszerint az asszony élesztgette a vasat iz­zító tüzet. A családfő, meg a gyerek verte, hegyezte és fe­jezte a vasat sínszeggé. Ha összejött egy rakomány, ko­csira rakták és szállították Salgótarjánba, a bányaválla­lathoz. Szénre, vasra és némi nénzre cserélték. A bánva a felesleget más bán vaknál ér­tékesítette. Kétszeres hasznot fölözött le a szegkovácsok munkájából. Rácz András Bandi is ott kezdte az apja mellett, és amikor tizenhét éve összeadták forintjaikat, szövetkezetbe lént.ek a szegko­vácsok. alapító tag lett. Azóta egyszer sem hiányzott a mun­kából. A fekete hajszálak között már nagyon sok a fehér, oe- dig még csak 35 éves. Fiata­lon nősült, aztán egymás után jöttek a gyerekek) — Katona is voltam. A páncélosoknál kezdtem, de azután áttettek gyalogosnak. Azért, mert akkor még nem tudtam írni, olvasni. Mire le­szereltem, már négy gyerek volt. Nekiálltam vetni a vá­lyogot a feleségemmel, és fel­építettük a szoba-konyhás há­zunkat. Negyvenötezer forint­ba került. Ma már alig fé­rünk el benne. — A gyerekek? A legna­gyobbat ugyancsak Rácz And rás Bandinak hívják. Ipari tanuló. Jövőre már lakatos lesz. Tarjanba jár. Elég 6okba került. Igyekeztünk úgy ru­házni, hogy ne legyen ..alább- való”. mint a többi. A másik, a Tibor most járja a nyolca­dikat. Az üveggyárba szeret­ném adni tanulónak. Róbert kisebb még. Van aztán hat leány. Éva, Bözsi. Ági. Mari. Rozi és1 a legkisebb. Piroska. Sok ennyi leány, de azért megvagyunk. . Mondhatom, egészségesek. Csak egy volt közülük beteg. Kanyarónak, vagy minek1 mondják, az volt a baja. Szerencsésen meggyó­gyult. — Kenyér? Mindennap há­rom kétkilósat visz haza az asszony. Nincs ideie megszá­radni. Disznót eddig még majdnem minden évben vág­tam. Most is érdeklődtem már a faluban. Aztán ruha is kell. Ha az egyik kinövi, még a másiknak jó. Nem mondom, az ezerha­tot—ezerhetet megkeresem. Előfordul, hogy többet is. A feleségem eddig a sok gyerek­től nemigen tudott dolgozni. Volt annak szegénynek ép­pen elég gondja. Ahol tudott, azért segített. A nyáron is vállalt földet a téesztöl. Két hónapja, hogy felvették ide a szövetkezetbe Igaz, csak szer­ződéssel, de megkeresi az ezer forintot. Jó lenne, ha véglegesítenék. mert nagyon kellene a pénz — mondja. Szavai szerényen hatnak, é csodálom optimizmusát. Ner panaszkodik, pedig ha az em­ber belegondol,- mégis csak nagy család az övé. önkéntelenül csúszik ki a számon. — Milyen italt szeret? — Hát a bor nemigen esik jól. A pálinkát, meg a sört megiszom. Szombat délután, ha benézek a kocsmába, egy pohárkával vagy egy korsó­val iszom, aztán megyék ha­za. Az asszony a kasszás. Ne­ki kell beosztani az egyik fi* zetéstől a másikig. A gyere­kek nem éhezhetnek. Meg az­tán van az embernek terve, célia is. Tudja, kicsi ez a ház eny- nyi embernek. A gyerekek is nőnek. Építeni szeretnék egy nagyobbat, legalább kétszobá­sat Ha a feleségem is folya­matosan tudna keresni, akkor a fizetését félre tudnánk ten­ni. Az enyimet meg a család­ra költenénk. Kapunk csalá­di pótlékot is szépen. ezeröt- száz forintot. A követ maid megvennénk, a vályogot meg mi vetjük ki hozzá. Házhely is kellene, de az sem olcsó. Majd hitelre is szüksége, n lesz — mondja. — A mostani házért is kapna biztos néhány ezret — szólok közbe. — Nem. Azt nem akarom eladni. Mindig nagyobban lesznek a gyerekek, aztán, ha valamelyik családot alapít, annak is szüksége lesz a la­kásra — mondja. Rácz András Bandi nem. emlegeti a múltat, kibékült, a i el enne! és bízik a jövőben. Nagyon komoly tervei van­nak. A maga egyszerűségével, ahogv kigondolja, bizonyára meg is valósulnak, ha nem holnap. akkor holnapután vagy később. Most azzal bú­csúztunk. hogv ha előbb nem elátkoznánk. a házavatóra meghív. Blztc* vág- -k abban, hogy sor kerül rá. Bodó János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom