Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-23 / 303. szám
2 NÖGRÄO 1967 december 23.. szombat (Folytatás az 1. oldalról.) vetik egymást. Ma már új tudományos eredményeket nem hozhatnak létre egymástól elszigetelten működő, nagy alkotó egyéniségek zseniális gondolatai, hanem azok csak szervezetten folytatott tudományos kutató tevékenység eredményei lehetnek. Ezután arról szólt Kiss Árpád, hogy korunkban a nemzeti jövedelem egyre jelentősebb részét, fordítják kutatásra, a tudomány fejlesztésére Nekünk sincs szégyellni valónk: jelentős összegekkel támogattuk és támogatjuk a tudomány fejlesztését. Amíg a legnagyobb és a legfejlettebb országok a nemzeti jövedelemnek általában 3—3,5 százalékát fordítják kutatásra, mi az elmúlt évek átlagában a nemzeti jövedelem 2,3 százalékát költöttük erre a célra. — Rendelkezünk a jelentős tudományos eredmények elérésének másik feltételévé* is: vannak világszerte ismeri és elismert kiváló tudósaink, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazására képes. kitűnő mérnökeink, a technikai tudományok számos területén rendelkezünk ko- molv tudományos és műszaki tradíciókkal, jelentős kutatási iskolákkal. — Nem lebecsülendők tehát azok az eredmények, amelyeket a tudomány és a technika fejlesztésében elértünk, mégis fel kellett tenni a kérdést, hogy a kutatásra fordított jelentős anyagi eszközök és tudósaink, műszaki szakembereinek magas fokú felkészültsége nem hozhatna-e nagyobb eredményeket, ha változtatnánk a kutatás szervezésének és finanszírozásának módján. A tudományos kutatások összhangjának javítására már az elmúlt években jelentős lépést tettünk a műszaki fejlesztési alap rendszerének létrehozásával. Ennek egy részével a vállalat, más részével a minisztérium rendelkezett. «Tőrészt ebből fedezték az alkalmazott kutatások költségeit. A műszaki fejlesztési alapban rejlő lehetőségeket mégsem lehetett teljes mértékben kihasználni. A kutatók ugyanis kevéssé voltak érdekeltek abban, hogy elért eredményeiket a termelésben ténylegesen felhasználják, sőt sok esetben a szervezeti feltételek is hiányoztak. Az ipar nem tudott kapacitást biztosítani üzemi méretű kísérletekre. Ezért nálunk a kutatási eredmény elérésétől a gyártmányok bevezetéséig eltelt idő általában nagyobb volt a nemzetközileg szokásosnál. Márpedig a gyorsan változó műszaki megoldások gazdasági előnyeit a társadalom csak akkor élvezheti igazán, ha lépést tud tartani a haladás ütemével. — A gazdaságirányítás új rendszerében a műszaki-kutatási és fejlesztési feladatok túlnyomó részét is a vállalatokra bízzák. Ezzel a kutatás közelebb kerül a termeléshez, jobban és gyorsabban tudja annak igényeit, szükségleteit küelégíteni. Nemzetközi munkamegosztás — A kutatásra fordított erőforrások összpontosításának alapvető eszköze, hogy itt is jobban felhasználjuk a nemzetközi munkamegosztás adta lehetőségeket, kis ország nem képes arra. hogy minden fejlesztési tevékenységhez szükséges alap- és alkalmazott kutatásokat elvégezze Eszközeinket tehát koncentrálnunk kell. — Részvételünknek a nemzetközi munkamegosztásban elsősorban a baráti országokkal, különösen a KGST-orszá- goktal kiépített együttműködés az alapja. E lehetőségeink ásandó fejlesztése és erősítése ’■'ellett töi-ekednünk kel1 arra hoS' -i fejlett tőkés országokká! folytatott együttműködés révén is szert tegyünk a műszaki-tudományos Az országgyűlés befejezte munkáját fejlődésünk szempontjábó’ hasznos ismeretekre. — A vállalatok és kutatási intézmények kapcsolatainak megszervezése szerződések utján történik. A szerződéses rendszer mindenképpen előnyös lesz. A vállalat nyilván csak olyan kutatást fog megrendelni, amiből gyors gazdasági eredményt vár. A kutató- intézet is csak akkor lesz hajlandó szerződéskötésre^ ha ebből maga is gazdasági előnyt remélhet. — 1968-ban összesen több mint 4 milliárd forintot Pályi Péter válássá fordítunk kutatásra. Ennek az összegnek a kétharmadával a vállalatok rendelkeznek, természetes azonban, hogy az országban folyó egész kutatási tevékenység szervezése nem hárulhat a vállalatokra, vannak olyan kutatási témák, amelyek túlterjednek a vállalatok lehetőségein. Az ilyen jellegű kutatásokat egy-egy gazdasági ágazat körén belül az illetékes minisztérium több ágazatot érintő kérdésben pedig az OMFB szervezi hangolja össze és finanszírozza. — A magyar tudósok a társadalom- és természettudományok számos területén jelentős eredményeket értek el. Méltán lehetünk büszkék tudósaink, műszakijaink nem egyszer világszerte is elismert eredményeire, s biztosan számíthatunk a jövőben is alkotókészségükre, munkaszeretetükre a szocialista építés minden területén. Befejeziésül hangoztatta: a tudomány, a kutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítása az egész társadalom jólétének emelkedését segíti elő. A költségvetésben a tudomány a kutatás fejlesztésére előirányzott összegek ennek minden lehetőségét biztosítják, ezért a költségvetést elfogadom. Kiss Árpád beszéde után az elnök Kocsis Józsefnek, Győr- Sopron megye 14. számú választókerület képviselőjének adta meg a szót. Ezt követően Böhm József, Somogy megye 11. számú választókerületének képviselője, Pály Sán- dorné, Veszprém megye 3. számú választókerületének képviselője következett szólásra, majd a képviselők ebédszünetet tartottak. Ezután dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott a tanácskozás. Elsőnek Uhljár Mihály Békés megye 1-es számú választókerülete képviselője szólalt fel. öt kö.vette Szőke Antal Budapest, 59. választókerületének képviselője, majd dr. Hargitai Katalin Vas megye 5. számú választókerülete képviselője és S. Hegedűs László Pest megye 10-es számú választókerülete képviselője szólalt fel. A képviselők a költségvetési törvényjavaslatot elfogadták és az országgyűlésnek elfogadásra javasolták. Ezután szünet következett, Kállai Gyula elnökletével folytatódott a tanácskozás. Az elnök bejelentette, hogy az 1968. évi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz több képviselő nem jelentkezett felszólalásra. A vitát berekesztette, s megadta a szót Vályi Péter pénzügyminiszternek. Egyetértés a jövő évi népgazdasági tervvel A pénzügyminiszter bevezetőben hangoztatta, hogy a vitában rendkívül sok érdekes, hasznos, az ország életének szinte minden területét érintő észrevétel, • kritikai megjegyzés hangzott eL Megelégedéssel nyugtázta, hogy a képviselők helyesnek, reálisnak tekintik az 1968. évi költségvetés tervezetét, a jövő évi népgazdasági tervet, s helyesnek, reálisnak tartják a kormány gazdaságpolitikájának vonalát is. A vita másik általános konklúziójaként szűrte le a pénzű gyminiszter, hogy a képviselők egyöntetűen helyeslik a gazdaságirányítás reformját. Optimizmus, nekigyűrkö- zés — így jellemezte Vályi Péter a légkört, amely áthatotta a költségvetési vitát. Mint mondotta, ugyanez a hangulat jellemzi az ország dolgozóinak túlnyomó többségét is. Teljes volt az egyetértés abban is, ■— s ez csaknem valamennyi hozzászólásból kicsendült —, hogy a gazdaság- irányítás reformja ígéretes, jó dolog, de az ország népe azt várja, hogy a kormány tartsa kezében a gyeplőt, egész gazElfogadhatő Kijelentette, hogy a maga részéről elfogadhatónak tartja azokat a javaslatokat, amelyek a szociális és egészségügyi bizottság részéről hangzottak el, s amelyeket a terv- és költségvetési bizottság megerősített. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy bőven akad tennivaló egészségügyi vonalon is a munka gazdaságosabbá, céltudatosabbá, szervezettebbé tételében. — Több felszólaló kitért, — általánosságban és konkrét példák kapcsán is — a tanácsok, elsősorban a megyei tanácsok központi alapokkal való ellátására. Egyetértek azokkal, akik sürgetik, hogy a kormány dolgozza ki a tanácsok több évre szóló fejlesztési támogatásának és általában költségvetési támogatásának programját Az idei év végén ez még azért nem történt, illetve történik meg, mert a kormány külön kíván foglalkozni az 1969—1970-es évek beruházási előirányzataival, és ezektől az előirányzatoktól nem választhatók el a dálkodásunkban pedig „vigyázzunk a pénzmagra”. — Jómagam azok mellé állok, akik nem tartanak a kultúra kommercializálódásának veszélyétől. akik úgy vélik, hogy a párt és a kormány elvi alapokon nyugvó művelődéspolitikája a jövőben sem enged teret a sekélyes, tömegízlést rontó, az ideológiailag káros műveknek. Nagyon fontos, hogy megőrizzük kulturális életünk pezsgését, sokszínűségét, s gondoskodjunk arról, hogy a jelentkező sokféle igényt színvonalas alkotások elégítsék ki. Meggyőződésem, hogy a költségvetés előirányzatai e törekvéseket alátámasztják. Kitért a pénzügyminiszter arra, hogy a vitában sok szó esett a televízióról, a népművelés egyik legfontosabb eszközéről. Hangoztatta, hogy a tv számára a költségvetés kielégítő mértékben biztosítja a szükséges anyagiakat. — A kormány nevében kijelenthetem, hogy elfogadjuk azokat a módosító javaslatokat, amelyek a kulturális terület jobb pénzügyi ellátását szolgálják — mondta Vályi Péter, majd az egészségügyi ellátással kapcsolatos észrevételekre válaszolt. javaslatok tanácsok fejlesztésével kapcsolatos feladatok. Az említett program ' 1968 közepére elkészül, s a tanácsok akkor megismerik majd a pontosabb meghatározott pénzügyi előirányzatokat, amelyek alapján már körültekintően tervezhetnek az ötéves terv hátralevő időszakára. Válaszának következő részében Pest megye és a főváros helyzetével foglalkozott Vályi Péter. Különleges helyzetben van a többi megyékkel szemben Pest megye: magában foglalja a fővárost is. Igazuk van azoknak, akik úsy vélekednek, hogy Budapest gondjait, terveit a Pest megyeiektől függetlenül kell kezelni. A főváros szépítésére eddig is tekintélyes összegeket juttatunk a költségvetésből. — a következő időszakban Budapest kommunális ellátásának javítása és a lakásépítés gyorsítása szerepel a legfontosabb teendők között. Mindamelletl ezek a feladatok nem szoríthatják háttérbe a Pest megyeiek jogos igényeinek figyelembevételét. — örvendetes tény, hogy egyre több olyan községet említhetünk, amely már mesz- sze előrehaladt a várossá válás útján. Amennyiben az érintett megyék, illetve ezek a községek meg tudják majd teremteni a megfelelő pénzügyi alapot a városi rangra emelkedéshez, nem gördítünk akadályt a „felsőbb osztályba léphet” minősítés elé. Az alapanyag-árakkal kapcsolatban elhangzott képviselői felszólalásra reflektálva hangoztatta: a nyereség-adóztatás mértékének megállapításakor az alapanyagokat előállító vállalatok külön elbírálásban részesülnek. Például a bérek növelésére fordítható nyereségrészt nagyobb összegben határozzák meg, ezenkívül az átlagosnál nagyobb amortizációs hányad marad e vállalatoknál a fejlesztést alap kiegészítésére. Az a tény, hogy a mezőgazdaság területén az állattenyésztéssel kapcsolatos beruházások a kővetkező időszakban előtérbe kerülnek távolról sem jelenti azt, hogy az agrárgazdálkodás más ágazataiban — elsősorban a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelésben — a már kivitelezés alatt álló beruházásokat nem fejeznék be. Ezek mindenképpen meg fognak valósulni, mégpedig a tervezett ütemben. Végül kijelentette, a kormány a terv- és költségvetési bizottság által ajánlott ösz- szes módosításokat elfogadja, és azokat az országgyűlésnek is elfogadásra javasolja. A módosításokban szereplő osz- ,szegek a következők: belvíz- rendezésre 30 millió forint, egészségügyi fejlesztésre 30 millió forint, a felsőoktatási intézmények felszereltsegének javítására 10 millió forint, a kulturális alap támogatására 10 millió forint, további 600 pedagógus foglalkoztatására hatmillió forint, vagyis ösz- szesen 86 millió forinttal módosul a kormány által előterjesztett kötség vetési törvény- javaslat. — Több olyan módosító indítvány is elhangzott, amelyek a mostani ötéves terv folyamán nem valósíthatók meg — mondotta. A kormány ezekre is figyelmet fordít, elsősorban a következő évek beruházási programjának kialakításánál Ilyenek például a Pest inegye fejlesztési alapjának növelését célzó kívánság. továbbá a Zala megyei úthálózat fejlesztésére előirányzott összeg ötmillió forinttal való megemelésére vonatkozó javaslatok. — Közölte a miniszter: azt a kérést, hogy á tsz bekötő utak építésére előirányzott összeget harmincmillió forinttal növeljék, a beruházási összegek keretében, a rendelkezésre álló tartalékok terhére fogják teljesíteni Megnyugtatóan rendeznek más, hasonló igényeket is. Befejezésül a pénzügyminiszter köszönetét mondott az elhangzott észrevételekért, javaslatokért, s kérte az országgyűlést, hogy a terv- és költségvetési bizottság által előterjesztett módosításokkal a törvényjavaslatot fogadja eL Ezután dr. Bognár József, a terv- és költségvetési bizottság elnöke emelkedett szólásra. Bejelentette, hogy a terv- és költségvetési bizottság a vitában elhangzott javaslatok megvitatására ülést tartott. A bizottság vita után úgy döntött, hogy eredeti módosító javaslatát tartja fenn. A terv- és költségvetési bizottság a jövő év derekán — munkaprogramja alapján — megnézi, hogy a költségvetés helyzete, a gazdálkodás eredményei, az esetleges megtakarítások lehetővé tesznek-e valamilyen változtatást — mondotta. Végül kérte az országgyűlést. hogy a költségvetés tervezetét a terv- és költségvetési bizottságmódosító javaslataival együtt általánosságban és részleteiben fogadja el. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés — az ügyrendnek megfelelően — először a módosító indítványokról szavazott. Egyhangúlag elfogadta ej terv- és költség- vetési bizottság módosító javaslatait, s ezzel 86 millió forinttal növelte az 1968. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatban foglalt kiadások összegét Az egyéb módosító javaslatokkal kapcsolatban az országgyűlés ugyancsak egyhangúlag úgy határozott, hogy azok most nem teljesíthetők, s a kormányra bízta, hogy későbbi időpontban vizsgálja meg sorsukat. Az országgyűlés végül a Magyar Népköztársaság 1968. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben a már megszavazott módosításokkal együtt egyhangúlag elfogadta. Kállai Gyufa sárssava A képviselők a néptől kapott uieghíxatásnak megfelelően végezték munkájukat — Tisztelt országgyűlés! háromnegyed évre, jóleső ér* Ülésszakunk tárgysorozaté- zéssel állapíthatjuk meg, hogy Veil, s egyben az 1967. évre a képviselők — a néptől ka- tervezett munkánkkal végez- pott megbízásuknak megfelelünk. Visszatekintve a márci- lően — nagy aktivitással és us ban megválasztott ország- felelősségérzettel dolgoztak a gyűlés alakuló ülése óta eltelt választókerületekből, az or- időre, megállapíthatjuk, hogy szággyűlés bizottságaiban és testületünk számos nagy fon- ülésein. Ennek köszönhető, tosságú kérdést tárgyalt, és hogy az országgyűlés az 1967- jelentős törvényeket alkotott, es esztendőben eredménye* Megvitattuk és jóváhagyólag munkát végzett. tudomásul vettük a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnökének beszámolóját, elfogadtuk az új termelőszövetkezeti és földjogi törvényt, az új Munka Törvénykönyvet, mostani ülésünkön pedig törvényerőre emeltük a jövő évi állami költség- vetést. — Országgyűlésünk érthetően nagy figyelmet szentelt a Magyar Népköztársaság külpolitikájának is. — Visszatekintve az elmúlt — Tisztelt országgyűlés! — Kedves képviselőtársaim) — Most, amikor ez évi munkánkat befejezettnek nyilvánítom, és az ülést be zárrom. engedjék mejt, hogy tisztelt képviselőtál sairruiak, s önök révén választópolgárainknak ezúton is kellemes karácsonyi ünnepeket, békés, boldog új esztendőt, és a szocializmus teljes felépítésében végzendő nagy munkájukhoz további sok sikert kívánjak! (Nagy taps.)
