Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-03 / 286. szám

VTT.ÄG PPOTTT SiVlßii. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD, MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVF., 286. SZÁM ARA: 80 FILLER 1967. DECEMBER 3., VASÁRNAP Mély részvéttel iBBÍesúztatták «Ir. Miuinicli Ferencet Szombaton a Kerepesi temetőben sok ezer főnyi gyászoló közönség mély részvéte mellett búcsúztatták ár. Münnich Ferencet, a magyar nép nagy fiát, a nemzetközi munkás­mozgalom kimagasló harcosát, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának tagját, nyugalmazott állammi- uisztert, országgyűlési képviselőt. A magyar munkásmozgalom nagy halottainak emlékét megörökítő pantheonban ravatalozták fel a gyász és a ke­gyelet koszorúival, vörös szemfödéllel borított koporsót, s mellette öt bordó selyempárnára fűzték fel az elhunyt ki­tüntetéseit. A hamvasztást megelőző gyászszertartáson a hozzátartozó­kon kívül részt vett és a ravatalnál díszőrséget állt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás—pa­raszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes De­zső, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós Czinege Lajos, Ilku Pál, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai, Aczél György és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke; lerótták kegyeletüket a Központi Bizottság, az El­nöki Tanács és a forradalmi munkás—paraszt kormány tag­jai, közéletünk sok ismert képviselője, eljött a végső tiszte­letadásra a munkásmozgalom sok régi harcosa, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, az elhunyt barátai, tisztelői, ismerősei. Eljött végső búcsút venni a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos vezetője és tagja. A munkás gyászinduló dallamai után Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese mondott búcsúbeszédet. Fékéi* Lajos bne§iífi)e§zéde A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa és a forradalmi munkás—paraszt kormány ne­vében mély megrendüléssel búcsúzunk tőled, drága Mün­nich Ferenc elvtárs. Nemcsak elvtársaid, baráta­id és tisztelőid jöttek el, hogy megadják a végtisztességet; ravatalodat körülveszi a ma­gyar és a nemzetközi mun­kásosztály gyásza. Olyan kommunistától bú­csúzunk, akit nagyon szeret­tünk, olyan államférfitől és katonától, akinek életútjára nagy tisztelettel tekintünk vissza. Áz elmúlt félévszázad for­dulója volt az emberiség sor­sának. Világok csaptak össze, s ahol a döntő csaták zajlot­tak, Münnich Ferenc elvtárs mindenütt az első sorokban küzdött a szabadság, a szocia­lizmus harcosai között. For­radalmár öntudata, kommu­nista meggyőződése elvitte mindenüvé, ahová a történe­lem cselekvésre és harcra szólított; ahol a reakció, a fasizmus ellen, a leigázottak fel­szabadításáért, a humanizmus, a demokrácia, a szocializmus győzelméért folyt az életre- halálra menő viadal. Életútja — ha egyáltalán lehet az emberi életet teljes­nek venni, ha egyáltalán be­le lehet nyugodni abba, hogy a halál megszakítja az életet — teljes volt. Osztályrészéül jutott az, ami a forradalmár számára a legnagyobb boldog­ság; sokat küzdött és sokat tett az ügyért, amelyet ma­gáénak vallott, és láthatta an­nak diadalmenetét a világban, láthatta győzelmét hazájában. Magyarországon is! Fájdalom, hogy több győ­zelmet nem érhet meg, mun­kánkban már nem vehet részt. Mint oly sok magyarnak, neki is a világ első munkás— paraszt államáért vívott harc volt az első forradalmi iskolá­ja. Lelkesedése, tehetsége, képzettsége és rátermettsége eredményeként a tanulóból hamar tanító lett. 1916-ban Kun Bélával s más harcostár­saival együtt ő oltja az új eszméket a tomszki láger la­kóiba. Később Vörös Gárda egységeket szervez magyar hadifoglyokból: fegyveres in­ternacionalista csapatokat, amelyekre a szovjet hatalom­nak csakhamar valóban szük­sége is lett. 1918-ban az Uraiban űzi Kolcsak fehérgárdistáit, de már ugyanabban az évben itthon dolgozik, s tevékeny ré­szese az újtípusú lenini párt, a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja megalakításának. Amikor büszkén valljuk, hogy elsőként a magyar mun­kásosztály követte 1917 októ­berének útmutatását, megte­remtve a dicsőséges Tanács- köztársaságot: akkor ezzel együtt Münnich elvtárs előtt is tisztelgünk! A nemzetközi reakció átme­netileg úrrá lett népünk hősi erőfeszítésén. Münnich Ferenc elvtársat töretlen forradalmi lendülete, a munkásosztály végső győzelmébe vetett szi­lárd hite a nemzetközi osz- tályharc más, kiemelkedően fontos küzdőtereire irányította. Ott találjuk a fasizmus el­len tömörülő német kommu­nisták soraiban, majd a spa­nyol földön a falangisták, s az őket támogató német, olasz fasiszták barbár hordáival ví­vott egyenlőtlen küzdelemben. Mindenütt az első sorokban van, ahol szembe szállhat a fasiszta fenevaddal, amely új rabszolgasággal fenyegette az emberiséget! 1942 véres telén Sztálin­grádnál küzd. Részt vesz a világtörténelem legsúlyosabb csatájában, amely a náci ha­digépezet szétzúzásának kez­detét jelentette, s új reményt sugárzott az egész emberiség­nek, új lendületet adott a par­tizánmozgalmaknak, az antifa­siszta harcoknak. Amikor a Szovjet Hadsereg elhozta népünk számára is a szabadságot, Münnich Ferenc elvtárs hazatért az ezer seb­ből vérző, a fasiszták és nyi­las cinkosaik által kifosztott, feldúlt országba. Csaknem 60 éves volt már akkor, mégis — túltéve sok fiatalon — fárad­hatatlanul dolgozott. Külön­böző tisztségeiben a nép, a szocialista építés szolgálatába állította sok megpróbáltatás közepette szerzett gazdag ta­pasztalatait, vezetői képessé­geit. 1956-ban már 70 éves, ma­gas kora ellenére — mert né­pünk létérdeke követelte — ismét a fegyveres harc élvo­nalába állt. Az imperialisták által szított ellenforradalmi lázadás népünk szocialista vívmányait fenyegette. Mün­nich elvtárs az ellenforrada­lom leveréséért folytatott harc egyik irányítója: a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökhelyettese és a fegyveres erők minisztere. Kiemelkedő szerepet töltött be a Magyar Szocialista Munkáspárt meg­szervezésében, az eszmei zűr­zavar leküzdésében, a párt le­nini politikájának helyreállí­tásában. Kedves elvtársak: búcsú­zunk a nagy magyar hazafitól és a kiváló internacionalistá­tól. Életének java részét fegy­veres harcokban töltötte. Küz­dött az embertelenség ellen, hogy emberség és béke legyen a dolgozók osztályrésze. Búcsúzunk a magyar—szov­jet barátság megteremtéséért, annak elmélyítésén szüntelen fáradozó kommunistától! Éle­te példázza, hogy a történe­lem viharaiban hogyan ková- csolódott össze a magyar és szovjet emberek testvéri, in­ternacionalista barátsága. Búcsúzunk a felejthetetlen elvtárstól, baráttól, a nagy­szerű embertől. A nép bizal­ma a legmagasabb tisztségek­be emelte, s erre a bizalomra mindenkor méltónak bizo­nyult. Kemény volt a nép ellenségeivel szemben, mert tisztelte és szerette a népet, s a nép tisztelte és szerette őt. Az utókor tanulni fog róla és tanulni fog tőle! Búcsúzunk tőled, drága Münnich elvtárs! A halál ki­ragadott elvtársaid, hozzátar­tozóid, tisztelőid köréből, de amiért egész életed áldoztad, tovább él nemcsak emlékeze­tünkben, hanem dolgos né­pünk nagyszerű szocialista vívmányaiban, maradandó al­kotásaiban! Az internacionalisták, a par­tizánok és az egykori spanyol bajtársak nevében Tömpe Ist­ván, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Magyar Rádió és Televízió elnöke vett búcsút az elhunyttól. — Fájó szívvel, megrendül­tén búcsúzom szabadsághar­cok katonájától, kemény csa­ták hősétől, elvtársunktól, ba­rátunktól: Münnich Ferenctől — mondotta, s beszédét e sza­vakkal fejezte be: Búcsúzom tőled Münnich elvtárs, családod. barátaid, munkatársaid nevében. Búcsúzom tőled a magyar partizánok és az „ezernvelvű. egvszívű brigád” nevében. Fogadjuk neked, úgv aka­runk élni, dolgozni és harcol­ni tovább, ahogyan soha el nem halványuló példádból megtanultuk. A gyászszertartás vénén tel. csendült az Tv.ternacirm&lé. s hat löveg nyolc össztüze bú­csúztatta a. forradalmi harcok nagy katonáját. ülést tartott az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Nógrád megyei Bi­zottsága Matúz Józsefnek, a pártbizottság titkárának el­nökletével tegnap Salgótarján­ban, a megyei pártbizottság székházában kibővített ülést tartott. Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának első titkára tá­jékoztatót tartott a Központi Bizottság 1967. november 23— 24-i üléséről, a soronkövetke- ző gazdaságpolitikai feladatok­ról, valamint az időszerű bél­és külpolitikai kérdésekről. A Szovjetunió és hazánk elismerte a Oél-jemeni Képi Köztársaságot A TASZSZ tegnap jelentette, hogy Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke a dél-jemeni köztársasági elnök­höz intézett táviratában közöl­te: a Szovjetunió független és szuverén államnak Jsmerte. ei a Dél-jemeni Népi Köztársa­ságot, és kész vele felvenni a diplomáciai kapcsolatokat. A Dél-jemeni Népi Köztár­saság elnökéhez küldött távira­tában Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke jókívánságait fe. jezte ki az ország függetlensé­gének kikiáltása alkalmából. Bejelentette, hogy hazánk független államként ismeri el a Dél-jemeni Népi Köztársa­ságot, és vele baráti kapcso­latokat óhajt létesíteni. Méretek, arányok (Foto: Koppány György) A DÍVSZ felhívása a világ i fiúságához Bontakozzék ki széles akcioegység a görög hazafiak megmentéséért Theodorakiszra halálbüntetést is kiszabhatnak a várbírók A vádak alapján halálbünte­tést is kiszabhatnak Mikisz Theodorakiszra a vérbírák — tájékoztatta a fiatalok haladó szervezeteit a Demokratikus If­júsági Világszövetség budapes­ti irodája. Az öt kontinens or­szágaiba eljuttatott levél be­számol arról, hogy a világhírű zeneszerzőt, a demokratikus Lambfarakisz Ifjúsági Szövet­ség elnökét az 1947. évi 509-es számú, valamint a monarcho- fasiszta puccs után, a rendkí­vüli állapot kihirdetéséről ho­zott törvény megsértéséért kí­vánják elítélni. A diktátorok megbocsáthatatlan bűnnek tart­ják, hogy egyebek között 1967. április 23-án nyilatkozatot jut­tatott el az athéni diplomáciai képviseletekhez és külföldi saj­tótudósítókhoz, s ebben elítél­te a „nemezeti forradalmat”, továbbá, hogy április 30-án több görög kommunistával együtt megalakította a Haza­fias Frontot. A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség felhívta több mint százmillió tagiát, az új nem­zedék valamennyi rétegét hogy fogjon össze a Mikisz Theodorakisz és a többi bebör­tönzött görög hazafi életét fe­nyegető veszély elhárításáért Tiltakozzék a hadbíróságok so­rozatban gyártott ítéletei, a fa­siszta terror és megtorlás el­len. Csak a legszélesebb ak­cióegység, az egész világot át­fogó tiltakozó megmozdulások megújuló sorozata adhat mél­tó választ a görög nép elnyo­móinak, akik mindmáig sem­mibe vették a nemzetközi köz­vélemény felháborodását — hangsúlyozta a DÍVSZ buda­pesti irodája. A világszervezet vezetői ezzel egyidejűleg a gö­rög kormányhoz, az ENSZ-hez és az ENSZ emberi jogok bi­zottságához küldött táviratok­ban is követelték Mikisz Theo­dorakisz és valamennyi bebör­tönzött görög hazafi szabadon bocsátását, az alkotmányos rend helyreállítását. Egy hónapja dúl a h arc Dak To térségében Novemberben százhuszonkét gépet semmisített meg a VDK. légvédelme SAIGON (MTI) A közép-vietnami Dak To térségében a szabadságharco­sok újabb aknavető és rakéta össztüzet zúdítottak pénteken este a már eddig is súlyos vesz. teségeket szenvedett amerikai csapatokra. Dak To térségében az amerikaiak már egy hónap­ja vívnak elkeseredett harco­kat a térségben jelenlevő, ki­tűnően felfegyverzett partizán­erők kiszorításáért — egyelőre nem sok eredménnyel. Észak-Vietnam fölött, az ame­rikai hadijelentés szerint a sű­rű felhőzet miatt, pénteken nem került sor nagyobb arányú tá­madásokra. A kalózgépek ra­dar-irányítással támadtak egy repülőteret Hanoitól északn; u- gatra. Hanoiban közzétették a no* vemberre vonatkozó összesített harci jelentést: eszerint eg' hónap alatt 127 amerikai re­pülőgépet lőttek le a Vietna­mi Demokratikus Köztársa. ág fölött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom