Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-26 / 280. szám
4 vQr,rt í TJ Tt»R7 november 2S., vasárnap A népművelés két frontfán Ifjú zöldségtermesztők a Zagyva partján Pál Gyula orosz szakos tanár éppen tornaórát tart gyerekeivel a homokterenyei általános iskolában. Feladatail tekintve azonban tovább mehetünk az iskola falain. Pál Gyula egyben a községi művelődési élet irányítója is. Tulajdonképpen ebben a minőségében keresem. Néhány perc még hátra van az órából, addig a tanári szobában szemlélődhetek a vitrinekben sorakozó biológiai gyűjtemények, fizikai eszközök körül. Kövek, lombikok, kismotorok, preparált lepkék és gyíkok, madarak, kisva- tíak... Az én időmben városi iskola büszke lett volna ilyen szertárra, s ma falusi gyerkőcöknek közönségesen természetes mindez. A tanári szoba hosszú asztalán kilós veknik, a székek támlájára aggatva hússal, zöldséggel, gyümölccsel teli cekkerek. Szombat dél az idő, percek múlva vége a hétnek, a nevelők is hazakészülnek. — Most tulajdonképpen fenntartom — jelzek a sietve érkező Pál Gyulának az „indulni készülő” teremre. De nyugtató szavakkal székre tessékel: — Szó sincs róla. Most kezdődik a második műszakom. Különösen hétvégén. Faluhelyen a kulturális élet általában ilyenkor zajlik. Szombaton, vasárnap. Habár nálunk egyéb napokon is akad program — nem dicsekvésnek mondom, persze, panasznak sem. Pál Gyula, egy éve vette kezébe a művelődési otthon igazgatását. Amiket munkájáról sorol, önmagukért beszélnek s egy napjainkban meglehetősen szórványos jelenségről: arról, hogy a pedagógusok szinte kivétel nélkül agilisán ténykednek a község művelődési életében, az iskola és a művelődési otthon egymás eredményességét szolgálja. Örömmel feszegetem a témát. tapasztalatok alapján ma inkább helyi előadókra támaszkodunk. így vállalnak előadásokat kartársaim s példájuk nyomán a község szakemberei is, mint többek között Puszta István gyógyszerész, dr. Serfőző István orvos, és a termelő- szövetkezet agronómusa. — Mik foglalkoztatják napjainkban a homokterenyei emberek érdeklődését? — Nagy figyelem kísérte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójával kapcsolatos történelmi sorozatunkat. Az előadásokat játékfilmekkel egészítettük ki. Egészségügyi sorozatunkban külön felvilágosító előadásokat nyújtottunk a felnőttek mellett a gyermekeknek is. Ezeket ugyancsak filmvetítésekkel kísértük. A társas érintkezés kultúrált formáinak kialakítását célozta, hogy az iskolásoknak tánctanfolyamot szerveztünk. — Az iskolán kívüli népművelés jó eszközeiként váltak be nálunk a különböző tematikájú kiállítások. Áz őszi hónapokban három kiállításunk volt. Érdekes, változatos anyag keretében bemutattuk Lenin életét és munkásságát, a Szovjetunió 50 éves fejlődésének eredményeit és könyvkiállítást is rendeztünk. A közeljövőben a községi KISZ-szel karöltve technikai jellegű kiállítás nyílik művelődési otthonunkban, hajó-, repülő- és kismotor- modellekkel. A kiállított munkák készítői község fiatalok, akik Kapás Vilmos irányításával meglepő eredményekre képesek a modellezésben. Mindezeket az éves munka „bemelegítésének” említi Pál Gyula, mert a téli program még mozgalmasabbnak és sokrétűbbnek ígérkezik. A teljesség igénye nélkül említ közülük néhányat: — A korábbi években Ho- mokterenyének rendszeres ven— Hetenként kétszer, szerdán és vasárnap tartunk filmelőadásokat. A mozigépész tantestületünk fizika szakos tanára. A könyvtáros Bóka István, iskolánk igazgatója. A kölcsönzést rendszeressé tette, nagy mértékben fellendítette dége volt a Déryné Színház. A látogatások később megcsappantak és esetlegessé váltak, így nem csoda, hogy a közönség egy része elmaradt az előadásokról. Nálunk a színház az olvasókedvet s az olvasómozgalomba három szocialista brigádot is beszervezett De ugyanígy vagyunk a szakkörökkel is. A tánc szakkörnek, az irodalmi színpadnak szintén pedagógusok az irányítói, mint ahogy az ismeretterjesztő munkának. Ez utóbbiban ugyanis a korábbi kedvezőtlen A szoviet közlekedés számokban A Moszkvában kiadott közlekedési statisztikai évkönyv szerint a szovjet közlekedési hálózat idei szállítási teljesítménye 3065 milliárd tonna-kilométer lesz. Ez a teliesítménv 24-szerese az 1943. évinek. Az összes közlekedési útvonalak hossza az 1919. évi 175 000 km- ről a múlt év elejéig 1 116 000 km-re, vagyis 6,4-szeresére nőtt. A vasútvonalak hossza megkétszereződött, a víziútvonalak hossza 2,2-szeresre, a szilárd burkolatú közutak hosz- sza pedig tízszeresére nőtt. A légijáratok hossz i a múlt év A megyei tanácson az egyik előadónál, egyetlen ügyről súlyra is tekintélyes aktacsomag gyűlt össze. Az ügy hét évvel ezelőtt kezdődött és azóta szüntelenül foglalkoztatja a hivatalos szerveket. Beviz Tibor, a karancs- lapujtői községi tanács vb elnöke egyszerűen kijelenti: nem hajlandó vele foglalkozni. Súlyos szavak, de vállalja. A járási tanácson az előadók fejüket fogják csak a puszta említésre is. Az ügyészség és a bíróság is levette a napirendről. Már az ügyvédek is kikerülik. Ha állást foglal bármelyik szerv, nyomban megy a fellebbezés, és minden kezdődik élőiről. Azzal is számolok, hogy miután ez az írás napvilágot lát, megindul ellene a kifogások áradata. Most már nézzük miről is van szó? Két szomszéd haragos viszonyáról, amely Ka- rancslapujtőn 1961 április 19- én lobbant fel öt centiméter széles és mintegy 15 méter hosszú földcsíkocskáért, de eltarthat sokáig, mert az ügy egyik szereplője, — mondhatjuk főszereplője — Hajda Géza eltökélte: ha kell élete végéig is hadakozik. elején elérte a 475 000 km-t. Ezek évi utasforgalma meghaladja az 50 millió'főt. Ez 30- szorosa az 1950. évinek. A Szovjetunió 30 000 km-nyi ásványolaj-vezetékkel és több mint 47 000 km-nyi gázvezetékkel rendelkezik. Koros, vékony, szikkadt ember. Ki sem látszik belőle ekkora szívósság. Korára való tekintettel inkább a békés élet illetné meg. Helyette arra rendezkedett be, hogy ha kell a világgal is szembe fordul, de nem enged. Valóságos iromai gyér látogatottságának okát szükségtelen a televízió hatásában keresni, mert bár a mintegy 400 lakóházban csaknem 300 készüléket számlálhatunk, az emberek a jó filmért, a jó színházi produkcióért, a társas együttlét és szórakozás kedvéért szívesen kimozdulnak otthonukból ma is. A Déryné legutóbb Kállai István: Az igazság házhoz jön című darabjával járt nálunk, mérsékelt sikert aratott Szívesen várnánk a művészeket rendszeresen — szórakoztatóbb művekkel. Ügv értem: szórakoztatób- ban hasznos, tanulságos darabokkal. Mert például a BM Tűzoltó Zenekarának szereplése operaénekesek közreműködésével igen szép sikert könyvelhetett el. De térjünk e kanyarodó után további terveink lényegére. A téli időszakban nagyszabású vetélkedőt rendezünk, melynek keretében a fiatalok a Szovjetunióról való ismereteik szintjét mérik össze. Ezzel rokon rendezvény lesz a KISZ-klub keretében az az irodalmi est, ahol hanglemezről szovjet dalokat és verseket szólaltatunk meg. A téli ismeretterjesztő programban szülők iskolája keretében foglalkozunk a család és az iskola kapcsolatával, azokkal az oktatási, nevelési kérdésekkel, melyeknek megoldásában a szülőktől segítséget várunk. A homokterenyei művelődési otthon szakszervezeti intézmény, ezért a községi szükségletek, igények betöltésén túl különleges feladataink is bőven akadnak. Ilyenek többek között a bányaüzemi dolgozók szakmai és általános ismereteinek fejlesztése, világnézeti formálása. Mindezek ellátására és betöltésére a munkában részt vevő pedagógus társaimmal együtt jól támaszkodhatunk a községi tanácsra és újabban a nőtanácsra is. Velük egyetértésben — úgy érzem — a továbbiakban is eredményesen tölthetjük be iskolai és iskolán kívüli népművelő munkánkat, a népművelés mindkét frontján egyaránt Barna Tibor Ivitz Zoltán, a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Mezőgazdasági Szak- középiskola helyettes igazgatója, fiatalember. Agrármérnök. Ez egyébként a kicsi, de takaros középiskola környezetén, udvarán is meglátszik. A novemberi délelőtt könnyű ködtakarója alatt rózsakert, s több más virágágyás rejtőzik, az előbbi szomszédságában üvegház. — Intézményünkben általános gimnázium, orosz tagozat és szakközépiskola működik — tájékoztat Ivitz Zoltán. — Legtöbbet, természetesen, a szakközépiskolai osztályokkal foglalkozom, számukra heti egy nap, tavasszal és ősszel két hét, nyáron egy hónap a gyakorlat, amely szervesen beletartozik a tanévbe. A gyerekek nálunk a zöldségtermesztő és hajtató szakmát sajátítják el, ez az egyedüli ilyen jellegű szakközépiskola Nógrádban, de még más megyékből is beiskolázunk tanulókat. A gyakorlat három helyen történik: a bázisüzen) (helyi tsz), itt gyakorolják a fiatalok a munkafogásokat; az iskolai gyakorlókertben (két hold a Zagyva és a műút között), ahol szemléltetés, termesztéstechnológiai bemutatás, stb. folyik; s Nagybá- tonyban, Kisterenye, Nagy- bátony és Pásztó középiskoláinak közös agrobotanikai kertjében. A negyedik lehetőség az üvegház lesz, ahol dísznövénytermesztés, zöld- séghajtatás kezdődik majd. Az üvegház már elkészült, de falai még belülről is deresek, a csöveket most^ szerzik be, a kazán várja, hogy begyújtsák. A házhoz, természetesen, előkészítő is épült, de „átmenetileg” tanteremnek használják, a harmadikos szakközépiskolásak vették birtokukba, külön előny lesz számukra az üvegház közelsége, nekik van ugyanis a legtöbb szakelméleti órájuk. — S hol végzik az előkészítést, a földkeverést, a vegetatív szaporítást? — Leginkább a kazánházban. Terv szerint 1970-re néhány tanteremmel bővül az iskola, akkor talán kicsit „fellélegezhetünk”. Az üvegház mellett gépszín is épül, az iskola nemrég RS—09 típusú traktorral gyarapodott, s a szükséges munkagépekkel. A szín építésében a szülői munkaközösség vezetésével a diákok i» jelentős társadalmi munkát végeznek, az üvegháznál szintén számottevő volt a tevékenységük. E „novemberi pezsgés” is igazolja: Pásztón mindinkább világossá válik, hogy a jövő a szakközépiskoláé, ahol nemcsak általánosan művelt embereket, hanem jó szakmunkásokat is nevelnek. — Tavaly végzett az első szakközépiskolai osztály — mondja Ivitz Zoltán. — A 24 érettségizett közül nyolcán felsőfokú mezőgazdasági iskolába jelentkeztek, közülük hatot vettek fel. Ez jó arány, büszkék is vagyunk, rá. Körülbelül tízen a környező termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban helyezkedtek el. Ügy tudom, elégedettek gyakornoki beosztásukkal és fizetésükkel. Idén Pásztón 20 szakközépiskolás végez, öten szeretnének felsőfokú mezőgazdasági képesítést szerezni. S a többiek? Néhány válasz: — Dísznövénytermesztő szeretnék lenni • Otthon „apóka”, a nagyapám szereti a virágokat, kaktuszból van legalább 10 fajta, s más „télikertbe való” növény is. Én is nagyon szeretem a szép kerteket, parkokat, ezt a szakmát. Remélem, sikerül. (Király Mária, Mátranovák) — Én az iskola elvégzése után a helyi tsz-be szeretnék menni dolgozni. (Szűcs Etel* ka, Cserháthaláp) — Pedagógusnak készülök, Egerbe jelentkezem magy - r —orosz szakra. (Illés Kiár 4 Ivitz Zoltán egyébként it éve igyekszik a tárgyi fe. - tételek javításával is ra got adni Pásztón és a m- gyében a zöldségtermesztő us íajtató szakmának. Ügy tűnik, a gyümölcs lassan-lassan beérik, a szakközépiskm i iránt évről évre növekszi ; az érdeklődés. Rajta kívül Orosz Pétemé agrár-, illetve Károlyi József kertészmérnök is szíwel-lélekkel tevékenykedik e középiskolában a képzés színvonalának emeléséért, az elméleti és a gyakorlati ismeretek mind maradéktalanabb elsajátíttatásáért. — Magam is „palóc gyerek” vagyok — mondja Károlyi József. — A kertészeti és szőlészeti főiskolát 1957- ben végeztem el, később ide kerültem a pásztói tsz-be, onnan pedig az iskolába. Szeretek foglalkozni a fiatalokkal, úgy látom tehetségesek, és szívből csinálják azt, amire vállalkoztak. Igen, itt a Zagyva környékén, ,Pásztón, virul a zöldségtermesztés, a mag termékeny talajba hull. — Csak egy kollégium kellene — búcsúzik Ivitz Zoltán. — Amíg azt nem kapjuk meg, beiskolázási körzetünket nemigen tudjuk tágítani, bár az érdeklődéssel számolunk. Tóth Elemér Folytatják az új gimnázium környékének rendezését Salgótarjánban, már az idén is sokat tettek az új gimnázium és az általános iskola környékének rendezéséért A művelődési ház felőli részen sziklakertet építettek, a gimnázium előtt gyepesítettek, az általános iskola környékéről eltávolították az építkezés maradványait A jövő évben befejezik az új gimnázium és általános iskola környékének rendezését. Szép terveket valósítanak meg. Különböző labdajátékokra kispályákat építenek. A bokros hegyoldalban teraszokat képeznek ki. Padokkal felszerelt sétányok vezetnek egészen a hegytetőig. A lakótelep és az általános iskola környékét parkosítják. Tekintettel a nagy virágszükségletre, a kertészetekben, a melegházakban már megkezdték a virágok nevelését. Cserjéket is rendeltek a környék díszítésére. dája van a konyhában. Kopott asztal, mély fiókkal, benne rózsaszín és kék dossziék, a rendeltetésnek megfelelően megkülönböztetve. A legkülönbb irattárost is megszégyenítő pontossággal lerakott iratok. Sok, sok. Az asztal közepén, viaszos vászonnal letakart, kincsként őrzött írógép. Diadalmasan lebbenti fel róla a vásznat. Valahol az ócskásnál vette, és maga „bütykölte” meg. Tisztán, pontosan veri a betűt. Külön megtanult vele bánni. Micsoda energia van ebben az emberben! Le sem tudná tagadni, hogy a beadványok készítése, a paragrafusok forgatása, ellenfeleinek rettegésben tartása, külön gyönyörűséget okoz neki. Ahogy nyitja a dossziékat, kívülről mondja az akták szövegét. ö az egyik szereplő, a Dózsa György út tizenhétből. A másik, Zsidai József gépkocsivezető. Középkorú, sápadt ember. Azt mondja, őt nem érdekli az ügy. Pedig csupán az említésére villog az arcán az idegesség A felesége nem titkolja, hogy idegösszeroppanás előtt áll. Hét év óta állandó perben élni — nem lebecsülendő dolog Megjárták a- bírósági tárgyalótermeket, már megtagadta a tárgyaláson való megjelenést is, mire elővezették. Jöttek hozzá helyszíni szemlére, bírók, mérnökök, végrehajtók, tanácsi dolgozók. Engedély nélküli építkezésért megbüntették. Véleménye szerint két hízott disznót vehettek volna a pereskedésre fordított összegből. Megrágalmazták testi sértés miatt. Rengeteg mindennel szembe nézett már, ami együtt jár két szomszéd haragos viszonyával. Most már nem békül, engedményeket sem tesz. Csak azért sem ... — öt centit követel. Ha beleegyeznék végigkiabálná a falut: neki volt igaza. Hát nem! Űgyis belebukik. Már senki sem hajlandó vele foglalkozni. Felismerték: betegsége a pereskedés ... Beperdül a szép tiszta konyhába egy kislány, iskolából jött. Zsidai arca egy pillanatra felenged. Az asszonyé is. De csak a kislánnyal váltott néhány szóig, s aztán visz- szakanyarodnak a vitára. Zsidai: — Eddig még mindig ő jelentett fel. Nyugdí jas, nem került neki pénzébe, ha egymás után elveszítette is a pereket A méltányosságot már megvonták tőle. Majd most én jelentem fel rágalmazásért.. A két szomszéd kibékíthetetlen. 1961-ben Zsidai az udvarán levő fészerszerű nyári konyha helyett két helyiségből álló konyhát épített. Nem volt építési engedélye. Azt mondja, nem tudta, hogy a kiskonyha építéséhez is szükséges az engedély. A felek egyöntetűen vallják: mint szomszédok megegyeztek az építkezésben. De mikor Zsidai munkához látott, megcsinálta a kerítés betonalapját is. Hajda véleménye szerint ez az alap öt centivel beljebb van az építkező birtokhatáránál. Ezzel kezdődött a vita. Feljelentés a tanácsnál, helyszíni szemle, s elmérgesedő vitatkozás. Az épület elkészült. Zsidai szerint a kerítés a határon van.' A pereskedés azonban hét év óta viharként dúl. A bíróság bejelentette: az üggyel nem foglalkozik tovább, mert a szakértők véleménye szerint Hajda nem károsodott. Az ügyet lezárta Zsidai javára. De Hajda a tanácsnál is feljelentette Zsidait az engedély nélküli építés miatt. A jogszabály szerint igaza van Zsidait meg is büntették 500 forintra, de a megyei tanács vb, egyetértésben a községi tanáccsal, — mert az épület semmilyen szempontból nem zavarja az utca képét — eltekintett a lebontástól Hajda erre a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályához fellebbezett Azok nem vizsgálták meg a dolgot alaposan, nem beszéltek a helyi szervekkel, utasították a megyei tanács illetékes osztályát: intézkedjen az engedély nélkül épített ház lebontásáról. Hajda ezzel a konyhaügyet befejezettnek tekinti. Kérdeztük: — Tulajdonképpen most már mi a legfőbb kívánsága? — Bontsa ki a kerítés betonalapzatát és tegye arrébb öt centivel. — Na és az épület? — Az majd egy másik ügy. Ha nem bontja le, folytatjuk... Megdöbbentő a makacssága. A két. fél korkülönbségére tekintettel kértük Zsidait: a békesség kedvéért vigye arrébb a kerítést öt centivel. Mit számít az egy portán. Azt mondja, nem teszi, mert ellenfele akkor keres egy másik okot, hogy pereskedjen. Van benne valami ... Hajda egy nyolcoldalas levelet adott át nekünk. Eredetileg országos sajtónak szánta. Részrehajlással vádolja benne a hatóságokat, mert nem neki adnak igazat. Megmozgat minden lehetőséget. De mi sem tudunk Hajda Géza szövetségesei maradni. Másokat is megkérünk, vélt igazában, ne biztassák, hátha ráún a békétlenkedésre. Ehhez pedig nem az az öt centi hiányzik, amit Hajda Géza keres, hanem az egyetértés, mindkét fél részéről. Bobál Gyula 1
