Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-17 / 272. szám
1967. november 17., péntek NÖ8R<0 3 A párlfegfyele kötelez 4 kitüntetett Kemerovó Testvérmegyénk sikerei a jubileumi munkaversenyben A PÁRT önkéntes harci SZÖVETSÉG. Aki a kommunisták. sorai közé lép, annak vállalni jcell a pártfegyelem erkölcsi normáit, azt, hogy magáévá teszi a marxista—leninista eszméket, elfogadja a párt politikáját, irányvonalát, szervezeti szabályzatát és önzetlenül küzd azok valóra váltásáért. Számukra egyáltalán nem lehet mellékes — csakhogy néhány dolgot említsünk — a frakciózás, a párthatározatok végrehajtásának elmulasztása, korrupció, erkölcstelen magánélet, a bírálat elfojtása, megtorlása, rágalmazás, intrika, törvényesség, munka- és szolgálati fegyelem megsértése. Aki ebbéli mulasztást követ el, azt felelősségre vonja az alapszervezet taggyűlése. Pártszervezeteink, s a párt- bizottságok Nógrádban is élénk figyelemmel kísérik a kommunisták,magatartását a politikai és gazdasági élet minden frontján. Ezeket a sorokat nem az teszi aktuálissá, hogy elszaporodtak volna a fegyelmi vétségek. Inkább az, hogy viszonylag ritkán kell élni a fegyelmezés súlyosabb eszközeivel. Ez alapjában véve egészséges szervezeti életre, de főként arra mutat, hogy párttagjaink erkölcsileg, eszmeileg szilárdak, cselekedeteiket áthatja a párt politikájának szelleme már. Régen háttérbe szorult az a szemlélet, hogy a párttagok előjogokkal rendelkeznek, hogy kisebb-nagyobb botlásaik fölött szemet hunynak. Ennek éppen az ellenkezője az igaz. Mivel a párttagok iránt nagyobb az erkölcsi, politikai mérce, a megítélésben is szigorúbb konzekvenciák érvényesülnek. S ez így helyes. Különben csökkenne a párttagok példamutató szerepe. KEVÉS A FEGYELMI VÉTSÉG. Ez azonban természetesen nem magától van így. Ha a pártszervezetek, a pártbizottságok nem tanúsítanának figyelmet a hibák, az emberi tulajdonságokban rejlő és kifejlődő gyengék iránt, a fegyelmi ügyek száma is nagyobb lenne. A következetes nevelés; sei azonban sok bajt lehet megelőzni. Ma már a pártvezetőségek túnyomó többsége nem vár arra, hogy a hibák elfajuljanak, nem nézik közömbösen a visszás jelenségeket, nem várják meg egy-egy ember magatartásában a rossz tulajdonságok kifejlődését, azt, hogy a magán- és Családi életek kudarcba fulladjanak. A tükröt a munkához való viszony, az emberi, eszmei magatartás mutatja, s ha vizsgálat indul, az nem az emberek, hanem a hibák ellen irányul és csakis ez ellen lehet fellépni. Ezért a vizsgálatok — mint a tapasztalatok bizonyítják — mindenkor türelmesek és megfontoltak. A vizsgálat mentes minden párttól idegen és méltatlan módszertől. így a döntés a tényeken és sosem sejtéseken alapszik. Ez nem is lehetne másképpen, hiszen a fegyelmi ügyek a pártvezetőség elé, a taggyűlés elé kerülnek, ahol a józan kritika kontrollja mindenkor biztosítva van. Sok változáson ment át megyénkben is a kommunisták, de mondhatjuk általában az emberek egymáshoz való viszonya. Bensőségesebb, közvetlenebb lett. Ez is sokban kedvez a megelőzésben. Ezért ma már teljességgel idegen a párt életében a gyanakvás, a bizalmatlanság légköre. Az embereket sohasem lehetett felfogni képzelt, vagy előregyártott jellemi és erkölcsi tulajdonságokkal. A környezeti hatások, a neveltetés, a baráti társaságok hatásai egy időben lehet jó is, rossz is, s ez az egyén magatartását alapvetően meghatározza. Ezért a kommunistákról sem gondolkodhatunk illuzórikusán, hibák esetén szélsőségesen. Ezért az a célunk, hogy mindig jobbak legyenek a környezeti hatások, a munkaköri légkör, az emberek egymáshoz való viszonya. Így józanabbul lehet értékelni egy-egy ember helyzetét, cselekedetét. PARTTAGJAINK érdeklődnek EGYMÁS SORSA IRÁNT. Persze egyáltalán nem arról van szó, hogy ez bábáskodást jelent, hanem a gondok, a nehézségek iránti elvtársi együttérzést, segítőkészséget, megfelelő elvi indítékból. Mind e kedvező körülmények mellett a fegyelmi munka bizonyos tanulságokra is figyelmeztet. Találkozunk még elnézéssel. Ez némely esetekben a függési viszonyra, ennélfogva megalkuvásra is mutat. Egyes vezetőkkel szemben elnézőbbek a pártvezetőségek. Ez sérti a kommunisták, de a dolgozók önérzetét is. Ha elfogadjuk azt, hogy a fegyelemben mindenki iránt azonos mérce érvényesül, akkor nem választhatjuk szét a munkást és a vezetőt. Kommunista cselekedeteit kell megítélni. Ez nem aszerint bocsánatos, bűn, avagy súlyosabb, hogy az illető a létrának melyik fokán áll. A megítélés nem más a vezetők számára sem. Az elnézés azonban egyenesen kárt okoz. Ha egy elöljáró tulajdonságaiban szerénytelenség, önhittség üt tanyát, annak sokakat érintő következménye lehet. A bírálat elfojtásával csorbát szenved a demokrácia, háttérbe szorulhat a törvényesség, a humánus magatartás, a megítélés tárgyilagossága. Ezért, ha valakit leváltanak, vagy súlyosabb büntetésben részesíteTúlteljesítették vállalásukat A rétsági járásban 1967-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére több szocialista brigád tett vállalást. A vállalásokat a községi versenybizottságok félévkor és most, a harmadik negyedév elteltével értékelték, s ebből kitűnik, hogy a brigádok vállalásaikat túlteljesítették. A romhányi II. Rákóczi Ferenc Tsz kertészeti szocialista brigádja zöldpaprikából és paradicsomból 319 ezer forintos bevételi tervének ötszázalékos túlteljesítését vállalta, amit túlteljesítettek 56 ezer forinttal, így a tényleges bevétel 375 ezer forint. A többlettermelésből származó jövedelem 50 százaléka a szocialista brigádok között került felosztásra a teljesített munkanormák alapján. A tereskei Kossuth Tsz-ben a dohánytermesztő szocialista brigád terv ét előreláthatólag négyezer forinttal teljesítette túl. A keszegi Zöldmező Tsz szarvasmarha-tenyésztő brigádja 80 hízómarha előállítását vállalta, s az első félévben ennek fele került értékesítésre, mégpedig 35 extrém minőségben. Előreláthatólag éves tervüket tíz százalékkal túlteljesítik. A tolmács! brigád, amely ötször nyerte el a szocialista címet, a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére felvette Kállai Éva nevét, s az idén is meg akarja erősíteni szocialista címét. nek is, az nemcsak elsődlegesen, az úgynevezett kárvallott számára tanulság, hanem a környezet számára is, amely hallgatásával, rosszul értelmezett: ne szólj szám, meggondolás alapján ezt elősegítette, illetve tudomásul vette. A torzulásokat, hibákat már kicsinyben jó felszámolni, mert ha szemet hunyunk felette, a jelenségek ügyekké válhatnak, s az erőteljesebb, fájdalmasabb beavatkozásokat követel. DE SZÓLNI KELL AZOKRÓL IS, akiket fegyelmi szankcióban részesítettek. A kárörvendők nem érdemelnek szót sem. Az inkább, hogy mi a helyes magatartás a megté- vedettekkel szemben. Akinek szemébe kellett mondani az igazságot, rossz tulajdonságairól, megismerhette annak következményeit, az töpreng, s legtöbb esetben szívesen szeretné feledtetni a történteket. Erre feltétlen módot kell nyújtani. Az ilyen emberek mellett továbbra is ott kell állni, mert feltétlenül törődéáí, útbaigazítást igényelnek. Nem arról van szó, hogy hamis cimboraság- gal megveregessük a vétkes vállát: annyi baj legyen, katonadolog. Nem is felhánytor- gatni kell a hibákat, hanem a kapcsolatban, a barátság mellett érvényesüljön a szigorúbb, kritikusabb magatartás. Nem az a célunk, hogy eltávolít- sünk magunktól olyanokat, akik sokáig velünk jöttek jóban, rosszban, s mert megbotlottak, felejtsük el őket. Nem, ezt nem lehet! Inkább az a célunk, hogy ezek az elvtársak felismerjék az élet fonákjait, amelyekbe bele kerültek. S ha felismerték, találják meg újból az utat, amely ismét visszavezet a párthoz, az emberek közösségéhez. Gulyás Ernő (Kemerovó, 1967. november) Különös öröm érte Nóg- rád szovjet testvérmegyéjét. Gazdasági és kulturális sikereiért az 'Októberi Forradalom 50. évfordulójának esztendejében Lenin-rend- del tüntették ki a kemero- vói területet. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány a szocializmus és a kommunizmus építésének minden szakaszában különös figyelmet szentelt a Kuznyecki medence fejlesztésének. Lenin útmutatásai szerint teremtették meg az egységes ipari komplexum rendszerét az Ural-Kuznyec- ki kombinátot./ Az SZKP XXIII. kongresszusának az ötéves tervről szóló irányelvei is kimondják, hogy az ország keleti vidékeinek fejlesztésére megkülönböztetett erőfeszítéseket kell fordítani. Ennek megfelelően a medence ipari fejlődésének üteme felülmúlja a növekedés országos átlagát. Erről a gondoskodásról tanúskodik az SZKP és a minisztertanács együttes határozta a Kuznyecki medence széniparának fejlesztéséről, valamint a bányaipari dolgozók lakás-, kulturális- és életviszonyainak meg javításáról. Elegendő megemlíteni, hogy e határozat ér? telmében 1970-ig el kell érni a 114,3 millió tonna szén- termelést, 1968—1970-ig át kell adni összesen 12,7 millió tonna szenet, termelő új szénbányát és vágatot, a bányászok és a bányaépítők 1970-ig több mint száznegyvenezer lakáshoz, s ezzel együtt egy sor új kulturális Importgépek A Patyolat Vállalat az idén a választék bővítése, a szolgáltatási igények gyorsabb és jobb kielégítése érdekében jelentős összeget költött importgépek beszerzésére. A Német Demokratikus Köztársaságból és Csehszlovákiából importált gépek — vasalógép, gőzbába, trigép — már megérkeztek, munkába is állították volna, de,.. Az Észak-magyarországi oktatási és kommunális létesítményhez jutnak. Ebben az időszakban lényegében befejeződik a Nyugat-szibériai Kohászati Művek építésének első lépcsője, s ez lehetővé teszi a nyersvas, az acél és a hengerelt áruk több mint másfélszeres növelését A meglevő üzemek bővítése mellett megkezdik egy nehézgépgyár kivitelezését. A jelenlegi ötéves tervben meggyorsult azoknak az iparágaknak a fejlődése is, amelyek közszükségleti cikkeket állítanak elő. Megkezdődik a termelés egy selyem- és szövetkombinátban, üzembe helyeznek egy kötöttárugyárat. A köny- nyű- és élelmiszeripar termelése az ötéves terv végére a korábbinak több. mint két- és félszeresére emelkedik. A párt és a kormány figyelmességét, fokozott gondoskodását a Kuznyecki medence dolgozód lendületes munkával, nagyszerű termelési eredményekkel viszonozzák. A megye ipara 1966. évi tervét a határidő előtt teljesítette, s ugyanezt akarják 1967-ben is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére munkaverseny felajánlások születtek. A verseny méreteire és lendületére jellemző egy adat: az ipari termelés munkaversenyben elhatározott növekménye több, mint amennyit a medence ipara 1940-ben egész évben termelt. S az elhatározások nem maradnak papíron. A medence dolgozói nyolc nappal a határidő előtt teljesítették kilenchavi tervüket A szénáram nélkül Áramszolgáltató Vállalat salgótarjáni üzeme nem tud áramot biztosítani, mert a hálózat nem bír el olyan gépmeghajtást, ahol az energiaigény 13—14 kilowatt A nagykapu mellett azonban nyitva hagytak egy kiskaput. Amennyiben a Patyolat Vállalat vezetői vállalják a felelősséget rákapcsolhatják a hálózatra az új gépeket Ezt a megoldást helyesen nem vállalják. bányászok számláján mari« mintegy másfél millió tonna többlettermés van, s ezzel másfélszeresen túlszárnyalták egész évi vállalásukat. A falu dolgozói kétszáz- kilencvenezer tonna gabona állami értékesítését vállalták év elején. Eddig ötezáz- tizennyolcezer tonna gabona érkezett az állami felvásárló központokba, és még messzi van az utolsó szállítmány. Az Építők háromnegyed év alatt kétszáznegyvennégymillió rubel állami beruházási hitelt építettek be, s ez huszonhárommillió rubellel több a tavalyi egész évi beépítésnél. A szolgáltató ipar tevékenysége csaknem tizennyolc és fél százalékkal nőtt, a medence üzlethálózatába a tervezettnél mintegy tizenkét és fél millió rubel értékű áruval több került. A jubileumi versenyvállalások nemcsak az éves terv határidő előtti befejezéséhez, de a további esztendő még gyorsabb fejlődéséhez teremtették meg az alapot. Lehetőség nyílott az ötéves terv határidő előtti befejezéséhez is. A Kuznyecki medence dolgozóit évek óta szoros kapcsolatok fűzik a Szovjetunió sok városának, megyéjének munkásaihoz. Immáron negyven esztendeje tart a verseny a Kuznyecki és a Don-vidéki bányászok versenye. Hagyományossá vált a Kemerovói és az Irkutszki terület dolgozóinak munkaversenye. Sok érdekességet tanulunk a novoszibirszki- ektől, az omszkiaktól, az altájiaktól, a krasznojarsz- kiaktól, és megosztozunk velük saját tapasztalatainkkal. Erősödik a Kuznyecki medence dolgozóinak legfrissebb és nagyon kedves kapcsolata Nógrád megye dolgozóival. Kemerovót Magyarországtól ötezer kilométer választja el. De a barátság nem ismer távolságokat: az erősödni fog köztünk a továbbiakban. E barátság jegyében küldik testvéri üdvözletüket a Nagy Október 50. évfordulójának esztendejében a kemerovóiak magyar barátaiknak, Nógrád megyébe. Nyikolaj Tyebenyov Gépek és traktorosok Az elmúlt néhány év alatt, szinte rohamléptekkel haladt a mezőgazdaság gépesítése Nógrád megyében is. A mintegy 1300 traktor mellett, sok száz vetőgép és kultivátor, műtrágyaszóró, traktoros fűkasza és rendsodró, növényvédő és betakarító gép segíti a közös gazdaságokat. A teljes képhez tartozik mindenképpen, hogy a pásztói járás példájára, a mezőgazdasági nagyüzemekben megkezdődött a termelési folyamatok komplex gépesítése. Néhány alapvető munkafolyamatot, a talajmunkát, a vetést, a gabonabetakarítást sikerült csaknem teljes egészében gépesíteni. De mind jobban kiszorul a kézi erő a szántóföldi takarmánytermesztésből, a növény- védelemből, a növényápolásból is. A szántás, a vetés, az aratás, a kapálás hovatovább megszűnik karokat és lábakat zsibbasztó, homlokot izzasztó kemény munkának lenni falun. Á munka nehezét elvégzik a gépek. Ezt állapította meg többek között a közelmúltban megtartott ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága is. A tanácskozáson a termelőszövetkezetek műszaki-technikai bázisának fejlesztését, a lehetőségeket, a szükséges tennivalókat vitatták meg. Mert a gépesítésben, a jelentős haladást egy sereg gond kíséri. Olyanok, amelyek korlátozzák a gépi munka hatékonyságát, növelik a gépesített termelés költségeit. Nógrád megye termelőszövetkezeteiben nem kevesebb, mint 13 féle típusú traktorral dolgoznak. A választék azonban csak látszólag ilyen nagy. Ugyanis a földeket szántó, a vetés és a szállítást végző traktorok között elenyészően kevés a megye sajátos domborzati adottságainak megfelelő erőgép. A hegyvidéki gazdaságok gépei, a D-4-K traktorcsalád „tagjai”, lassan, vontatottan érkeznek Nógrádba. De a már meglevő, nagy teljesítményű gépek maximális kihasználását is akadályozza, hogy késnek a hozzájuk kapcsolódó. függesztett munkagépek. Ilyen körülmények között a termelőszövetkezeti szakemberek előtt kétféle lehetőség áll. Az egyik az, hogy eleve számolnak bizonyos agrotechnikai mulasztásokkal. Ám lelkiismeretes mezőgazdászok, — s a gazdaságok többségében ők vannak túlsúlyban, — a dolog nehezebbik részét választják. A biztos termés reményében, kétszer—háromszor is végigjárják a táblát a gépek, hogy az előírt agrotechnikai követelményeknek eleget tegyenek. Az ilyen munka után azonban rendszerint felszisszennek a főkönyvelők. Érthető, hiszen a gépi munka költségei a megengedettnek többszörösére rúgnak. Aztán az is igaz, az erő és munkagépek többsége nem is bírja a huzamosabb megterhelést. Az alkatrészek gyorsan kopnak, törnek. A javítási munka, az ezzel szorosan ösz- szefüggő költségek tulajdonképpen még nem is a nagyobb gondot jelentik. A szövetkezetekben azt tartják, az már a könnyebbik része a dolognak, ha a szerelők hozzálátnak a „beteg” gépek javításához. Addig ugyanis rendszerint sok idő telik el. Gyakran sokkal hosszabb, mint ameddig a traktor vagy a munkagép javítása tart. A kintlevő sokféle erő- és munkagéphez szükséges alkatrészeket megszerezni nagyon nehéz. Erről egyébként rendkívül sokat tudna beszélni Dobsonyi Pál, a berkenyéi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke. A szántóföldi művelésnél hasznosítható tárcsa, a gyümölcsöshöz vásárolt talajmaró egyaránt azért állt huzamos ideig, mert nem kapni hozzájuk alkatrészeket. Az ilyen gépvásárlás miatt érthetően bosszankodnak a szövetkezeti vezetők és a tagok. Hiszen ez pontosan olyan, mintha a pénzt az ablakon dobták volna ki. Az ilyen gépek nem hoznak új értéket, mert nincs mögöttük munka, termelés. A jövőben a korszerű erő- és munkagépek számának növelése mellett, mindenképpen szükség van néhány gyors intézkedésre. Ilyen többek között, hogy az elkövetkezendő években, a lehetőségekhez mérten hét—nyol era kell csökkenteni a megye termelőszövetkezeteiben dolgozó géptípusok számát. Helyes, ha a gépek vásárlásánál már most arra törekszenek a közös gazda-' ságok, hogy a hegyvidéki adottságoknak legjobban megfelelő erőgépek mellé kapcsolják a szükséges munkagépeket is. Nem megyei intézkedés függvénye ugyan, de mindenképpen érdemes szóvátenni a hazai gyártmányú gépek rövid, mindössze hathónapos garanciáját. Ismeretes, ugyanis, hogy a Szovjetunióban, az NDK-ban a gyártó vállalatok már biztosabbak a dolgukban. A kibocsájtott gépekért egy esztendeig vállalnak felelősséget. A munkafolyamatok további gépesítése mellett az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a gépeket kezelő traktorosok és szerelők szakmai felkészültségére. Sok éves tapasztalatok bizonyítják, az ügyes kezű, gondos gépkezelő, szerelő mennyire „megnyújthatja” a gép élettartamát, s számottevő összeget takaríthat meg a közösségnek. A jól képzett traktoros és szerelő éppen úgy nélkülözhetetlen feltétele a továbbjutásnak, mint mondiúl. a motor indulásához, haladé sához szükséges üzemanya/ Annál hamarább érünk cé hoz, minél több van belőlük.
