Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-16 / 271. szám

1967. november 16-, csü+örtöS NOCH A e 3 Ami( vállallak teljesítik A Somoskőújfalui Salgó- nyok célkitűzése volt. E tekin- naplót vezet. Ezekbe a végzett hegyvidék Termelőszövetkezet- tetben is eredményesen teve- munkát és a brigáddal kapcso- ben két szocialista brigád dől- kenykedtek a brigádtagők. latos eseményeket jegyzik. Te- gozik. Munkájukat a közel- A közös munka mellett az vékenységüket értékelik, meg- múltban értékelték. A két asz- asszonyok vállalták, hogy ta- beszélik év közben is. A válla- szonycsoport sokat és jól dől- nulnak, olvasnak, továbbképe- lásokat összevetik a ténylege- gozott a közösben, s amint azt zik magukat Többségük fel- sen végzett munkával. A so- a szövetkezet vezetői megálla- iratkozott a könyvtári olvasók moskői brigád a Nagy Októ- pították: vállalásaiknak eleget sorába. Közös rendezvényeket béri Szocialista Forradalom tettek. összejöveteleket tartanak, ki­rándulásokat szerveznek. .Tár­tiszteletére felajánlást is munkaverseny- tett. Amikor az " kukoricát1 SVi tak Egerben is. Mindezzel az eredményeket értékelték, az . • , . „„ , , . ’ ' volt a céljuk, hogy elősegítsék asszonyok a nőtanáccsal együtt hold makot es 22 hold cseme- R közösségi szellem erősödését táviratban köszöntötték az év­Az összejöveteleknek, a közös forduló alkalmából a leningrá- kirándulásoknak, színházláto- di nőbizottságot, gatásoknak megvolt az ered- A termelőszövetkezet vezető- ménye. Az asszonyok között sége úgy mint eddig, a továb- megszűnt a korábban divatos biakban is segíti az asszony­nézeteltérés, kölcsönösen segí- brigádok tevékenységét. Ügy tették egymást a munkában, szervezik a munkát, továbbra hogy időben végezzenek a nö- segítve, támogatva a két szo- egyéb anyagokkal való takaré- vényápolással és betakarítással, cialista brigádot, hogy megva- koskodás ugyancsak az asízo- Mindkét szocialista tirigád lósíthassák célkitűzéseiket. gekukoricát műveltek az idén, s takarítottak be most az ősszel. De a növényápolás mellett nagy segítséget adott az asz- szonysereg a szálas takarmá­nyok betakarításánál is. A tár­sadalmi tulajdon, a közös va­gyon védelme, a terméssel s Termelési tanácskozáson hallottuk Rossz munkaszervezés — Fekete túlórák A gépteremben gyűltek ősz- sze a termelési tanácskozás résztvevői. Akiknek nem ju­tott hely, azok a fal mellé szorulva, vagy az ajtónál áll­va hallgatták az igazgató, Kálmán Józsefné beszámoló­ját, amely nem szűkölködött problémákban. Mert a Nógrád megyei Textilipari Vállalat balassagyarmati telepén az elmúlt negyedévben úgy lát­szik egy időre megállt a fej­lődést jelző óra mutatója. Ami a számok mögött van Ha csak a legfontosabb szá­mokat nézzük, nincs miért szégyenkezni a telep dolgozói­nak. A tervet teljesítették, jól gazdálkodtak a létszám­mal, viszont a béralapnál már problémák mutatkoznak. En­nél komolyabb gond, hogy a megrendelő azon gondolkodik: más partnert keres. A gyar­matiak ugyanis az elmúlt ne­gyedévben egyetlen terméket sem szállítottak a kért határ­időre. Pedig új termék előál- litasa nem szerepelt a prog- mazta Többen ramban, a kollektíva régi, ta­pasztalt szakemberekből áll. Ennek ellenére mégis bekö­vetkezett a mélypont. Tetézte a gondokat, hogy az előállított termékek minősége sem felelt meg a követelményeknek. A késedelmes szállításért, vala­mint az áruk gyenge minősé­géért a vállalat igen jelentős kötbért fizetett, s ez megne­hezítette a labilis anyagi hely­zet rendezését. Az előbbieken kívül a hiá­nyos adminisztráció miatt ne­héz volt eldöntenirs főleg bi­zonyítani, hogy melyik dolgo­zó mennyi idő alatt készített el egy-egy terméket, vagy an­nak részmunkáját. Erre az időszakra esik a régi telepve­zető betegsége, az új beállítá­sa, akinek bizony kevés segít­séget adott a központ és a he­lyi kollektíva is. Az előbb em­lített okok miatt meglazult a munkamorál, megnövekedett a munka szervezetlensége, ame­lyet a bejelentések alapján fekete túlórákkal próbáltak ellensúlyozni. Sajnos, az utób­bit hitelt érdemlően nem le­het ellenőrizni, mert hiányoz­nak a bizonyító okiratok. De nem támogatták a helybeliek a központnak a három mű­szak bevezetésére irányuló el­képzelését sem. S ami lénye­ges: a központ kevés figyel­met fordított a telep munká­jának ellenőrzésére, segítésé­re. s későn figyelt fel a hibák­ra, mulasztásokra. Teljesíthető Kém er Lajosné. a szakszer- égtlnAnt vezeti bizottság titkára mind- " termelési feladataikat önhibá­jukon kívül csak részben tel­jesítették, a Tyereskova é6 az Egyetértés szocialista címet el­nyert brigádokat Ismét kitün­tetésre javasolta, amit a je­lenlevők al is fogadtak. Középpontban a norma A vita során Folyóka Lajos­né kérdezte: ha egy új termé­ket bevesznek a programba, miért nem adnak rá rövid időn belül normát is 7 Kovács Istvánná szerint a kézitás­káért, amikor férfi készítette, 57 fillért adtak darabjáért, mióta ő csinálja, csak 37 fil­lért. Talán azért, mert nő va­gyok? — mondta. Bozóki Ti- borné is az előbb említett ter­mék alacsony normájáról be­szélt, majd hozzáfűzte: — Ne­künk kézimunkásoknak nincs állandó helyünk. Ha dolgozni akarunk, a munkáért nekünk kel! szaladozni. Ez igen sok időt vesz el a termelésből. Priberi László, a megígért prémium kifizetését szorgal- jogosan — a rossz munkakörülménvekre panaszkodtak. Ami szomorú: egyetlen dol­gozó sem beszélt arról, hogy ők miben hibásak, milyen mó­don kívánnak nagyobb rendet teremteni a munkatermekben, miként akarják megjavítani a minőséget, mit tesznek a meg­rendelő megtartásáért és a munka szervezettebbé tételé­ért. Érdemes leit volna erről is szólni, mert az új gazdasá­gi mechanizmusban ilyen rosszul nem lehet dolgozni. A megrendelő bizalma csak ad­dig tart, amíg a vállalat, il­letve a telephely dolgozói minden tekintetben tartják a szavukat, eleget tesznek a szállítási szerződésben vállal­taknak. Ami pedig a norma- panaszokat illeti: csak részben van igazuk a dolgozóknak. A jogos észrevételeket a válla­lat méltányolta és orvosolta. Huszonöt százalék betanítási pétlékot fizetett ki, rendezi a megígért prémiumot is. Tehát a panaszokat orvosolták, illet­ve orvosolják. Ezzel azonban az adósság még adósság ma­rad. Törlesztése pedig döntő­en a telephely dolgozóin mú­lik. séget gyorsan felszámolják, nem lesz szükség fekete túl­órázásra. Ennek szellemében tárta a termelési tanácskozás elé a negyedik negyedév prog­ramját. Ezek szerint két—há­rom termék előállítását átvi­szik Jobbágyiba. A kellék­anyagoknál — egyet kivéve — semmiféle hiány nem lesz. Vonatkozik ez az alapanya­gokra is. A programban sze­replő termékek gyártásának megkezdése előtt a szükséges anyagok időben megérkeznek. A központ vezetői gyakrab­ban ellenőrzik, segítik a te­lep dolgozóit. A jelenlevők mindezekre a bejelentésekre akkor még nem válaszoltak. Később tudtam meg, hogy az­nap délután az első műszak, másnap pedig a második mű­szak dolgozói vállalták: át­térnek a három műszakra, hogy pótolják az elmaradást, kiküszöböljék a csorbát. Reméljük, hogy így lesz. Venesz Károly 1 Biztató kezdet Mindössze néhány hét telt el azóta, hogy megalakult és munkához látott a szécsényi, a pásztói és a salgótarjáni járás csaknem fél­száz termelőszövetkezetének területi szövet­sége. Az eltelt aránylag rövid idő nyilyán még nem bővelkedik olyan tapasztalatokban, amelyekből végleges ítéletet mondhatnánk az új társadalmi szerv tevékenységéről. Any- nyiU azonban már kijelenthetünk: az indu­lás jól sikerült. Talán jobban is, mint ahogy azt sokan gondolták. Az ismerkedést az új feladatokkal, aránylag gyorsan követte a munka. Kapcsolatot kerestek mindenekelőtt a termelőszövetkezetekkel, a megyei, járási párt és tanácsszervekkel, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsával. A segítség sehon­nan sem késett. Az elmúlt hetekben már kétszer ülésezett a szövetség elnöksége is. Ezeken a tanácsko­zásokon, a sok egyéb mellett az is kiderült, hogy a küldöttek jól választottak. Ugyanis az elnökségi ülés sem először, sem másodszor nem fulladt közönybe, de nem vált öncélú viták, végnélkül! csatározások színhelyévé sem. A résztvevők Valamennyien azon fára­doztak, hogyan segíthetik a közös gazdaságok legégetőbb gondjainak orvoslását. Az elnökség munkája az idei tennivalókat összefogó munkaprogram is. Hogyan segíti a termelőszövetkezeteket a területi szövetség? Amint azt Herencsényi József, a Cserhát és Karancs Hegyvidéki Termelőszövetkezet Te­rületi Szövetségének titkára mondotta, nem vállaltak túlságosan sokat. Nincs még ere­jük és nincs már idejük, a nagy tervek meg­valósításához. Aztán az indulásnál különösen nagy a veszélye annak, hogy ferde vágányra futnak. Reális mérlegelések után választották ki 'a sok közül azt a néhány lényeges kér­dést, amelyek a legjobban feszítik a közös gazdaságokat. Ilyen mindenekelőtt a gyenge termelőszö­vetkezetek támogatása. A salgótarjáni és a szécsényi járásban jelentősebb a számuk, de a pásztói járásban is akad néhány olyan gazdaság, ahol az eredmények messze a le­hetőségek, a kívánalmak mögött kullognak. Az egyikben a mostoha természeti viszo­nyok, a másikban az erélytelen vezetés, a harmadikban a két tényező együtt szab gá­tat az eredményes munkának, a gyorsabb haladásnak. A szövetség megszervezi, hogy már most, a zárszámadások előkészítésénél, de méginkább a tervezésnél, szakemberek se­gítsenek a gyenge termelőszövetkezetekben. A termelési és pénzügyi tervek készítésénél, olyan lényeges dolgokra hívják fel a szövet­kezeti vezetők figyelmét, mint a tagság és a szövetkezet, a szövetkezet és a népgazdaság érdekeinek szoros összhangja. A termelőszövetkezetek állami támogatá­sának rendszere a gyenge termelőszövetkeze­tekben különösen sok vita forrása volt ko­rábban és most is. Az ugyanis szinte bizo­nyos, a támogatás új rendszere, az ártámoga­tásos dotáció, nem segítette mindenütt egy­értelműen a gyenge szövetkezetek erősödé­sét. A szövetség szakemberei a közelmúltban vizsgálták a gyenge termelőszövetkezetek helyzetét. A vizsgálódások tapasztalatai alapján javaslatot terjesztenek az illetékes szervekhez, a dotáció célszerűbb felhaszná­lására. Nem arról van szó, hogy az ártámo­gatásos rendszer lefutott a megyében az egyetlen kísérleti év alatt. Finomítani kell, mielőtt meghonosodik Nógrádban. Jövőre ugyanis, minden valószínűség szerint, ezt a módszert alkalmazzák a pásztói járásban is. Ezért a napokban Pásztón, a termelőszövet­kezeti vezetőkkel közösen beszélték meg a salgótarjáni és a szécsényi járás egyéves ta­pasztalatait. A gyors, hatékony információs rendszer megszervezését ugyancsak a legsürgősebb tennivalók közé sorolták. Az a kapcsolat, amelyet a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával kialakítottak, lehetővé teszi, hogy időben tájékoztassák a közös gazdaságokat az új rendelkezésekről, a piackutatás, az ár, a hitel, a beruházások, az exportlehetőségek, különböző áruféleségek értékesítéséről, be­szerzéséről. Tagja lesz a szövetség a terme­lőszövetkezetek értékesítési irodájának. Ez megint csak segítséget ad ahhoz, hogy gyors információkat szerezzenek az áru elhelyezésé­nek és exportjának lehetőségeiről, a várható árakról. Természetesen a területi szövetség titkársága már az eddig szerzett információ­kat is azonnal továbbította az érdekelt gaz­daságokhoz. A termelőszövetkezetek, vala mint a termel­tető és az értékesítést végző vállalatok kap­csolata a korábbi években igen sok, rend­kívül bonyolult jogi vitákra adott okot. A szécsényi termelőszövetkezet elnökének ta­nácsára most okos, megelőző módszerhez fo­lyamodnak. Mielőtt megkeresik a vállalatot, meghallgatják néhány szövetkezeti szakember tanácsát. A ceredi termelőszövetkezet példá­ul már 450 hízott marhát értékesít egy esz­tendő leforgása alatt. Az itt szerzett tapasz­talatokat még összevetik két-három másik gazdasággal. Csak ezután keresik fel az ál­latforgalmi vállalatot, hogy megbeszéljék a termelőszövetkezetek reális, jogilag is helye» igényeit. Természetesen a nagy, a termelőszövetke­zetek gazdálkodását érintő kérdések mellett, jelentős számú kisebb ügyekben is intézke­dett a szövetség. Eljártak a cukorgyárnál és a tejipari vállalatnál egy-egy termelőszövet­kezet dolgában. Budapesten az AGROTRÖSZT- nél, több mint tíz termelőszövetkezetet kép­viseltek. Olyanokat, akik ezidáig hiába vár­ták a lánctalpas traktorokat és a trágyarako­dó gépeket. Az utóbbi gépek azóta már meg­érkeztek. A lánctalpasok késéséért pedig köt­bért fizet a tröszt. A Karancs völgyében ke­verőüzem létesítésén fáradoznak. Társulásra buzdítják a szövetkezeteket gépjavításra is. Hiszen, ha a szövetkezetek maguk javítják a gépeiket, a költség ötven százalékát kedvez­ményként számolhatják el. A levelek között, amelyekkel valósággal el­árasztják a szövetség titkárságát, mindenféle természetű akad. Szövetkezeti tagok nyug­díjpanaszától egészen a háztáji földek méré­sénél ért sérelmekig. Nyilvánvaló, az apró, emberi sérelmek elől sem zárkózhat el me­reven a szövetség. Arra azonban már a kez­det kezdetén ügyelni kell, ne váljanak va­lamiféle ügyvédi munkaközösségé, panasz­irodává. A termelőszövetkezetek területi szö­vetségének szerepe ennél nagyobb, feladata jóval több. Segíteni a közös gazdaságok önál­ló, eredményes vállalatszerű gazdálkodását, a szorgalmasan dolgozó tagok jövedelmének növelését. Néhány hete új táblát akasztottak ki Sal­gótarjánban a járási tanácson. A fehér pa­pírlapon jól látható, fekete betűk hirdetik: itt dolgozik a Cserhát és Karancs Hegyvidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. Remélhetőleg hamarosan átköltözhetnek új és végleges helyükre, s a jobb körülmények között tovább javul az apparátus munkája is. A munkához szükséges szakemberek lassan mind elfoglalják -.helyüket. így aztán már valóban nem lesz semmi akadálya, hogy e biztató kezdetet kövesse a még eredménye­sebb folytatás. Vincze Istvánná A tapasztalatok birtokában ezeket figyelembe vette, ami­kor a szocialista brigádok te- vékonyságét értékelte. Annak a vállalat igazgatója kijelentet- eUenére, hogy a kollektívák te: amennyiben a szervezetlen­Az anya- és ctecsemövédelem Munka, amely nem mérhető mércével helyet. Ettől az időtől kezd­ve napjainkig az eredmény néhány tizeddel visszaesett, amit elsősorban a koraszülé­sek számának emelkedése idéz elő. Az anya-és csecsemővéde­lem nehéz, szerteágazd mun­ka, nem látványos és nehe­zen is mérhető. Évek múltán azonban a legfontosabb, az egészséges, jól fejlett, magas szellemi képességekkel rendel­kező ifjúságban térül meg. Mindezeknek egyik fontos fel­tétele a terhes anyák gondo­zása. Az egészségügyi szervek szűrése” céljából. A szülés előtt álló anyákat, akiknél a terhességük alatt a legkisebb panasz is felmerül, azonnal táppénzállományba helyezik, hogy megelőzzék az esetleges korai szülést. Súlyosabb ese­tekben a beteget kórházba he­lyezik el. erre — noha a nehézségek n , sokaságát kell leküzdeniük — A CSeCSemŐgOudozás nagy gondot fordítanak. Je­lentős az az intézkedés, hogy a terhes anyák gondozásának színvonala érdekében orvosi felszerelésekkel látták el a körzeti orvosokat, és biztosí­tották részükre a kötelező A gyermekellátás az egész­ségügyi szervek egyik legfon­tosabb tevékenysége közé tar­tozik. Állandóan fejlesztik. Fő törekvésük szélesíteni a szakorvosi hálózatot, körzeti, járási gyermekorvosokkal, il­vizsgálatok pontos elvégzését, letve gyermekgyógyászokkal. A megyei szülészfőorvos, a körzeti orvosokkal szoros kap­csolatban támogatja a mun­kát A rétsági és szécsényi já­rásokban bevezették a terhes anyák háromszori vérsejtsüly- lyedés vizsgálatát, az esetleges rejtett betegségek korai „ki­Arra is törekednek, hogy a védőnők gondozási munkáját gyógyítási munkával kapcsol­ják össze, amely feltétlen mi­nőségi javulást eredményezne. Ehhez azonban csatlakoznia kell a lakosság körében — előadásokon, egyéni beszélge­téseken, — egy szélesebb kö­rű felvilágosító munkának. Csecsemőhalálozás Az anya- és csecsemővéde­lem érdekében az előbb el­mondottak részben gyakorlat­tá váltak már a megyében. Ennek a csecsemőhalálozás arányának, országosan is elis­mert visszaszorítása a legfőbb bizonyítéka. A fáradságos munka meghozta a gyümöl­csét. íme néhány, erre vonat­kozó adat. A megyében 1938- ban a megszületett gyerme­kek 14,2 százaléka halt meg. Ennél a háborús 1945-ös esz­tendő volt rosszabb. Akkor a megszületett gyermekeknek 16,4 százaléka vesztette életét. 1949—1952 ‘között a halálozási arány már 10 százalékra csök­kent, 1964-re a csecsemőha­landóság visszaszorításáért folytatott küzdelemben Nóg­rád megye kiváló eredményt egészségügyi tanfolyamokon, ért el, országosan a második A koraszülések Az orvosok jelentős szakmai felvilágosító munkát fejtenek ki a koraszülések megakadá­lyozása érdekében. A művi abortuszokat tartják a rendel­lenes szülések legfőbb oká­nak. Az abortusz bizottságok egészségügyi vonatkozású fel- világosító munkát is végez­nek. Szakirodalom áll a ren­delkezésükre, amelyet ismer­tetnek a leendő anyákkal. Természetesen a tárgyi fel­tételek megteremtésére is gon­dot fordítanak. A csecsemő- halálozás csökkenését várják a Balasagyarmaton megépülő csecsemőotthontól. Itt is lehe­tővé válik a koraszülöttek utógondozása. Nehéz, következetes munkát igényel az egészségügyi dol- gazáktól az anya- és csecse­mővédelem. Amit ismertet­tünk az csupán egy része a nagy feladatnak, de ebben is eredményeket értek el, a jól fejlett, magas szellemi képes­ségű jövő nemzedéke érdeké­ben. B. Gy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom