Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-15 / 270. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! f3ÍEa«leniift megvitatják a dolgozókkal Két határ kapásai (3. oldal) * első kollektív ssersődéatervesetek Elkészültek as A Munka Törvénykönyve és a hozzákapcsolódó rendeletek megjelenése után most már a vállalatok 'dolgozzák ki saját jogszabályukat, a kollektív szerződést. E munka menetéről, tapasztalatairól a következő tájékoztatást adták az MTI munkatársának a SZOT- ban: — Mint ismeretes, a kollektív szerződések megkötéséhez a vállalatok teljesen szabad kezet kaptak, a törvényes keretek között a sajátosságaiknak legmegfelelőbb szerződéseket dolgozhatják ki. A nagyszabású feladatot a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium azzal is segíti, hogy hat vállalatot már hónapokkal ezelőtt felkért, készítsék el kollektív szerződésük tervezetét, amely más vállalatok számára is tapasztalatul szolgálhat. A kollektív szerződés mind a hat helyen elkészült, s valamennyi alkalmas arra, hogy támpontul, tanulságul szolgáljon más vállalatok számára. Természetesen ez a hat szerződés sem végleges még, aláírásukra csak akkor kerül sor, ha a dolgozókkal is megvitatták, s ennek megfelelően a szükséges változtatásokat átvezették. — A hat szerződéstervezet elemzését szakbizottság végzi, s a tanulmányszerű feldolgozást a közeljövőben közreadja a Táncsics Kiadó. Az elemzések rámutatnak arra, hogy a szerződéstervezetekben mi helyes, illetőleg hol van szükség változtatásra. Az egyik tervemunkába lépését, holott a törvény szerint erre a téli szünetben is módot kell nyújtani. Általában azonban a tervezetek megfelelőek, a munkaviszonyt, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdéseket helyesen foglalják magukban. V — A hat vállalaton kívül valamennyi népgazdasági ágazatban felkértek néhány üzemet, hogy szintén más vállalatokat megelőzve készítsék el a szerződéstervezeteiket. Ily módon a sajátos ágazati viszonyoknak megfelelő tapasztalatokat is szerezhetnek a szakmai szakszervezetek és a minisztériumok. 1 öbb mint ötven felkért vállalatnál dolgoznak most ezeken a szerződéseken. A munka menetét a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium is állandóan figyelemmel kíséri. A tapasztalatok általában kedvezőek, egyes helyeken azonban azt tapasztaljuk, hogy a szerződések szövegezésekor egyszerűen megismétlik a Munka Törvény- könyvét vagy a miniszteri rendeletek intézkedéseit, holott a kollektív szerződés ezeknek a végrehajtását jelenti, vagyis a helyi szabályokat kell tartalmaznia. Néhány más helyen túl óvatosan élnek a jogszabályok nyújtotta lehetőségekkel, de előfordul persze ennek az ellenkezője is. Ezért fontos, hogy a kollektív szerződések tervezetét jól képzett szakemberekből álló bizottságok készítsék elő, s azokat mindenütt megvitassák a dogozókkal is. termelési tanácskozásokon, munkamegbeszéléseken. A szerződéseket, január 1. előtt mindenütt alá kell írni. — A vállalatok dolgozóit természetesen elsősorban saját kollektív szerződéseik érdeklik, ahhoz azonban, hogy jogaikat és kötelezettségeiket világosabban láthassák, általában is tájékozva kell lenniök új jogszabályainkról. Ezért a SZOT nagy példányszámban népszerű ismertetőket bocsát ki az új gazdasági mechanizmus alapvető kérdéseiről. Mindenki számára érthető módon tárgyalják majd ezek a kiadványok a Munka Törvény- könyvének főbb intézkedéseit, a béren kívüli juttatások szabályait, a részesedési alap fel- használásának módjait, a vállalat jövedelmezőségével kapcsolatos tudnivalókat. A szak- szervezetek, a Munkaügyi Minisztérium, a többi tárca, továbbá a tanácsok több ezer aktivistát szervezetten is kiképeztek arra, hogy személyes tájékoztatást adhassanak' a dolgozóknak az őket érdeklő munkajogi kérdésekről. — Most arra van szükség, hogy az új jogszabályok alapján mindenütt fogjanak hozzá a kollektív szerződések elkészítéséhez, hogy azok kellő időben életbe léphessenek, s az új gazdasági mechanizmus jegyében sikeresen indulhasson vállalatainknál az 1968-as esztendő. Felelőtlenségek — balesetek (4. oldal) ic Jelentések a megyei bajnokságról (5. oldal) ★ Ki fizessen a vágtámért? (6. oldal) Egymilliónál több úttörő Elismerésre méltó munkáról vallanak az úttörőmozgalom statisztikába foglalt eredményei. A most .elkészült összeállítás tanúsága szerint kevés híján 1 200 000 tagot számlál a kék és vörös nyakkendősök tábora. Hét esztendővel ezelőtt a kis diákok 67,2 százaléka, tavaly pedig 85 százaléka volt úttörő vagy kisdobos. A legutóbbi felmérés időszakában az általános iskolák több mint egymillió 2—8. osztályos tanulója teljesítette sikerrel az úttörőpróba követelményeit. A jubileumi munkaversenyben az Acélárugyárban a kovácsoló gyárrészleg végzett az első helyen. A részleg dolgozói megkapták a vándorserleget, valamint a velejáró pénzjutalmat. Képünkön Barna Sándor, aki műszakonként cl- lenütésű kalapácson 850 csava rkulesot készít, közösen ellenőrzi a minőséget Godó János meóssal (Koppány György felvétele) A „sertésprogram11 a megvalósulás útján Csaknem 1350 hízóval több egyetlen járásban zet szerint például csak a nyári szünetre engedélyeznék 14—16 éves iskolai tanulók A Nógrádi Szénbányák sok gonddal küzdött az idén. Év közben 60 ezer tonnával csökkentették mennyiségi tervét. Ennek ellenére szeptember végéig a tervezettnél jobban gazdálkodtak: mintegy hétmillió forinttal csökkentették a veszÁ termelési tervet héttized százalékos elmaradással teljesítették. Ehhez hozzájárult, hogy átlagosan 131 fővel kevesebb volt a munkáslétszám. Mintegy ötszázan éltek a kormányrendelet adta lehetőséggel. nyugdíjba vonultak. Szervezett munkaerő-átirányítás is volt, és nem akadályozták meg azt sem, hogy máshol keressen munkát az. aki el akarta hagyni a bányát. A beteglétszám alakulása is kedvezőtlenül hatott a munkaerőhelyzetre, mert emiatt a tervezettnél 14 százalékkal több műszak esett ki. Javult viszont a termelékenység. A Nógrádi Szénbányáknál egyre inkább érezhető, hogv a gazdaságosság kerül előtérbe. Ennek igen fontos feltétele a Ezekre a vitákra folyamatosan került, illetve kerül sor, november és decemberben a minőség javítása. Javult a szén fűtőértéke, csökkent a hamutartalom. Mizserfa kivételével a jobb minőség miatt valamennyi bányánál a tervezettnél drágábban tudták a szenet értékesíteni. Az önköltség csökkentésére hozott vállalati intézkedések és a dolgozók erőfeszítései eredménnyel jártak. Vállalati szinten minden tonna szén előállításánál három forint 67 fillért takarítottak meg. Egyedül a mátranováki üzem lépte túl önköltségtervét, viszont a mizserfaiak több mint 10 forintot takarítottak meg tonnánként. örvendetes, hogy az anyagköltségekből sikerült jelentős megtakarítást elérni, és elsősorban a tartós biztosítási anyagoknál. Csökkentek az aknaüzemi általános költségek is. A Nógrádi Szénbányáknál a nyereségrészesedés alapja, a vállalati eredmény kedvezően alakult. Időarányosan 13,2 napi bérnek megfelelő nyereség- részesedést értek el. Tartalék ehhez bizonyára van még a termelésben, a minőség javításában és a költségek csökkentésében is. Két és fél hónap telt el a sertésprogram „beindítása” óta. A pásztói járás közös gazdaságai magukévá tették a felhívásban foglaltakat, amikor a szakbizottságok tagjai felkeresték őket. A megyei tanács 1968-ra sertéshizlalási keretszámokat jelölt meg a járásoknak. A bizottság helyszíni vizsgálatai megállapították, hogy két termelőszövetkezetnél nincsenek meg a gazdaságos sertéstenyésztés, illetve hizlalás feltételei. Ezért Eelsőtold és Palotás közös gazdaságai elsősorban szarvasmarha- és juhtenyésztéssel, azonkívül marhahizlalással és csirkeneveléssel kívánják segíteni a lakosság húsellátását. A többi termelőszövetkezet a lehetőségek gondos mérlegelése után a sertéstenyésztés és hizlalás mellett foglalt állást. A bizottság összesítő jelentéséből megállapítható, hogy a járásban 15 közös gazdaság 651 anyakoca tenyésztését vállalta. Ennek következtében a sertésprogram végrehajtásába bekapcsolódott gazdaságok saját nevelésű süldőket tudnak hizlalásba állítaniA jelenlegi kocalétszámhoz képest 15 százalékos emelkedést irányoztak elő. Különösen kedvezően alakul az anyakocák létszáma Egyházasdenge- leg, Erdőkürt, Kutasó, Pásztó és Vanyarc közös gazdaságaiban. Átlagosan 15 anyakocával többet kívánnak jövőre beállítani az idei létszámnál. Ezek közül is kiemelkedő a pásztói termelőszövetkezet elhatározása, mert az 1968. évre anyakoca-állományukat az eddigi harmincról hatvanra növelik. Az anyakoca-létszám növelésével arányosan emelkedik a hizlalás a gazdaságokban. A járásra lebontott 6600 hízósertés helyett 7000 leadását vállalták az 1968-as évre. így az emelkedés 1341 hízóval, vagyis húsz százalékkal haladja meg az 1967. évi szintet. De ez még mindig növekedhet, mert éppen a napokban jelentette az erdőtarcsai közös gazdaság vezetősége a járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának, hogy a megállapodott darabszámon felül további 50 süldőt kíván meghizlalni a következő évben. A hízósertések tervezett növekedését jelentősen befolyásolta a kutasói termelőszövetkezet merész vállalása: az idei 162-vel szemben jövőre 400 hízó leadását irányozták elő' További jelentős vállalást tettek a szurdokpüspöki, a kallói és az egyházasdengelegi közös gazdaságok vezetői is: a következő évre az idei színvonalhoz képest 200—200 darabos emelkedést vállaltak. Említést érdemel még Bér, Buják, Hasznos, Mátraszőllős és Vanyarc termelőszövetkezeteinek jövő évi tervelőirányzata, mert ezekben 100—100 darabos átlagos növekedést határoztak el. Kedvezően befolyásolja a sertésprogram megvalósítását a napokban meghirdetett süldőkihelyezési akció is, melynek lebonyolítása megyeszCr- te elkezdődött. Ennek gyakorlati megvalósítása máris eredménnyel jár, mert a pásztói járás két közös gazdaságában, Szurdokpüspökiben és Bujákon 300 süldő tartását és hizlalását vállalták. A járás szakvezetése és a termelőszövetkezeti irányító apnarátus az év hátralevő részében kidolgozza a korszerű hizlalási technológiát, melynek egyik igen lényeges része lesz, hogy 4—4.2 kilogramm abrakból ériének el egykilós súlyemelkedést. Célkitűzés lesz továbbá az is. hogy mielőbb elérlek a hízóba fogott állatok a 1?5 kilogrammos élősúlyt. Ezenkívül a gondozási, takar- mánvozási és á’lsteaás-sév'igvi tennivalókat is meghatározzák. Magyar tudományos siker az izomműködés kutatásában A modern élettani kutatások egyik legizgalmasabb feladata az izomműködés tör-« vényszerüségeinek megismerése. Világszerte igen nagy szellemi és anyagi erőket fordítanak a kérdés tanulmányozására, s ebben a versengésben immár másodszor értek el kiemelkedő eredményt a Magyar Tudományos Akadémia kémiai-szerkezeti kutató laboratóriumának szakemberei. Guba Ferenc tudományos főmunkatárs, a biológiai tudományok doktora irányításával. A magyar kutatók évek óta vizsgálják a harántcsíkolt izmok viselkedését és néhány éve megszületett első nagy eredményük, a fibrillin felfedezése. Ez a fibrillin az izomrostoknak, illetve izomsejteknek az a rugalmas „gerince”, amelyre a többi izomfehérje mintegy fel- füződik. Már ez a felismerés is nagyon jelentős eredmény volt, bár ez önmagában még nem adott választ arra, hogyan zajlik le az izmok mozgása. Most azután a magyar kutatók erre a kérdésre is megtalálták az első olyan korszerű választ, amely molekuláris szinten magyarázza meg az izom működését. Az új magyarázat szerint a parancsot hozó idegimpulzus megváltoztatja az izomrostok ion-miliőjét. Ennek hatására a hosszú, fonalszerű aktin magára rántja a miozin molekuláit, mégpedi g pontosán a szükséges elrendeződésben. Mintegy hétmillióval csökkent a veszteség Kielégítően alakul a szénbányák mérlege
