Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-10 / 266. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÖQRÁD AZ MSZMP NÖGRÁD MEGYE l-B tlö T TS Á GA ESA MEGYEI T A N Á XXIII. ÉVF. 266. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. NOVEMBER 10., PÉNTEK Több mint tíz százalékkai nőtt a megye lakosságának készpénzjövedelme A Központi Statisztikai Hi­vatal Nőj rád megyei Igazga­tóságának jelentése a megye 1967 1—III. negyedévi eredmé­nyeiről. Ipari termelés Az előző év azonos idősza­kához viszonyítva megyénk szocialista ipara az eltelt ki­lenc hónapban a több mint 500 fővel magasabb munkás­létszám ellenére nettó érték­ben mintegy 3 százalékkal ke­vesebb terméket adott a nép­gazdaságnak. Az elmaradás döntő oka továbbra is a Nóg­rádi Szénbányák termelésének csökkentése, mely nélkül a szocialista ipar nettó termelé­se 6,3 százalékkal magasabb volt, mint 1966 I—III. negyed­évében. A Nógrádi Szénbányák mennyiségi termelése a terve­zettnél alacsonyabb létszám, a szervezett szabadságoltatás, valamint a magas táppénzes állomány miatt csaknem 15 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ér­tékben (részben az árak vál­tozása következtében) a szén­bányák termelése 2,4 száza­lékkal magasabb volt, mint a bázisidőszakban. A Salgótarjáni Acélárugyár­nál viszonylag alacsony (alig 1 százalékos) a termelési ér­ték növekedése. Bár a válla­lat a belkereskedelem igénye­it kielégíti, az exportfeladat időarányos teljesítésétől elma­radt, és részben rendeléshiány miatt a tőkés országokba irá­nyuló exportját nem tudja teljesíteni. Az Ötvözetgyár termelése a rendkívüli gátló körülmények ellenére mintegy 4.2 százalékkal nőtt. A Pest­vidéki Kőbányánál (bár ter­melése csaknem 9 százalékkal magasabb, mint a bázisban), a vagonhiány okoz állandó ne­hézséget. A vállalatnak depó­ra kell termelnie és készáru­készlete nő. A ZIM Salgótar­jáni Gyáregysége, valamint a Salgótarjáni Síküveggyár ter­melése az előző év azonos időszakához viszonyítva több mint 35 yszázalékkal nőtt. Az öblösüveggyár termelése — az automatizált zöldüveg­gyártás Orosházára, illetve Sajószentpéterre való folya­matos átadása következtében —10 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A tanácsi iparban a terme­lés 1966 I—III. negyedévéhez viszonyítva — a Textilipari Vállalat kivételével — túl­nyomórészt a termelékenység emelkedése következtében 4— 60 százalékkal nőtt. A Textil­ipari Vállalatnál az egy mun­kásra jutó termelés 3,5 száza­lékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban, a nagymérvű létszámnövekedés következté­ben azonban termelésük 23,3 százalékkal magasabb, mint a bázisidőszakban. A termelés- növekedés ellenére a vállalat szállítási kötelezettségeinél ál­landó a zavar, nem utolsó sorban azért, mert export­teljesítése érdekében a bel­földi rendelést háttérbe szo­rították. A szövetkezeti ipar termelése a 10 százalékos lét­számnövekedés ellenére csak 5.2 százalékkal nőtt. Az iparvállalatok és ipari szövetkezetek befejezett ter­melésük 99,7 százalékát érté­kesítették, és így raktáron ma­radó készárukészletük a ki­lenc hónap alatt mintegy hat­millió forinttal nőtt. Építőipar- beruházás A megye szocialista építő­iparának teljes saját termelé­se 8,4 százalékkal magasabb, mint 1966 I—III. negyedév­ben. Eredményüket csaknem 2 százalékkal alacsonyabb lét­számmal érték el, mint az előző évben. Különösen nagy­mérvű volt a létszámcsökke­nés az állami-, illetve taná­csi építőipari vállalatnál. A két vállalattól az I—III. ne­gyedév folyamán majdnem 400 szakmunkás lépett ki, és helyükbe a vállalatok csak mintegy 200-at tudtak felven­ni. A folyamatban levő beru­házások várható teljesítése általában 70—110 százalék között mozog. Kivétel a tűz­helygyári rekonstrukció, ahol az előirányzott összegnek csu­pán 50—60 százaléka várható teljesítésként. Az értékhatár feletti kommunális beruházá­sok közül az ez évi előirány­zatot feltehetően csak a szé- csénvi gimnáziumnál nem tel­jesítik, ahol a várható telje­sítés az előirányzatnak csupán 20 százaléka lesz. Az összes tanácsi kommunális beruhá­zás I—III. negyedévi teljesí­tése megközelíti a 80 millió forintot, ez azonban mintegy 30 százalékkal kevesebb, mint a bázisidőszakban. A tanácsi ipari beruházások értéke ugyanakkor hétszerese az 1966 I—III. negyedévinek. Mezőgazdaság — felvásárlás Megyénk mezőgazdaságában a gabonafélék terméseredmé­nye lényegesen meghaladta az előző évek átlagát. A búza termésátlaga az állami gazda­ságokban több mint 16, a ter­melőszövetkezetekben 13.6 mázsa/kat. hold. A kalászosok ió terméseredménye következ­tében szövetkezeteink mintegy 20—21 millió forint terven fe­lüli árbevételhez jutottak. Ka- oásnövényekből és kukoricá­ból a terméskilátások rosszab­bak, mint az előző évben. A pillangósok szénatermé­sének csökkenése tovább ne­hezíti megyénk mezőgazdasá­gának takarmányellátását. Részben emiatt a szövetkeze­tek egy részénél megszüntet­ték a sertéstartást, ami a me­gye húsellátásában okoz gon­dot. Valamivel kedvezőbb a helyzet a szarvasmarha-hizla­lásnál. Itt a szövetkezetek egy része minőségi cserét hajt végre, és az értékesítésből nö­vekszik az exportra átadott állatok aránya. A szövetkeze­tek pecsenyecsirke-értékesíté- se másfélszerese az előző évinek. Kedvezőek a felvá­sárlási eredmények tehéntej­ből és tojásból is. Foglalkoztatottság — életkörülmények Megyénk szocialista ipará­ban és építőiparában 1967 I—III. negyedévében összesen mintegy 600 fővel dolgoztak többen, mint a bázisidőszak­ban. A Nógrádi Szénbányák és az építőipar létszámcsökkené­sét tehát — a többi ipari vál­lalatok — részben felvették, sőt létszámukat az egyéb, ed­dig még nem, vagy csak a háztartásban dolgozók és fia­talkorúak közül is növelték. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben a tagok száma az 1967 III. negyedév végén csaknem 650 fővel alacso­nyabb —, az alkalmazottak száma ugyanakkor mintegy 900 fővel magasabb volt, mini egy évvel korábban. A szo­cialista iparban a munkások átlagos havi keresete 1967 I—III. negyedévben átlago­san 1 százalékkal alacsonyabb, az építőiparban pedig 4,2 szá­zalékkal magasabb volt, mint az előző évben. A két ipar­ágban összesen 512 millió fo­rintot fizettek ki munkabér címén. A Nógrádi Szénbányák ezenkívül 45 millió forint hű­ségjutalmat fizettek ki szep­tember hónapban. A termelő- szövetkezeteknél a három negyedév folyamán majdnem 30 százalékkal többet fizettek ki munkaegység, valamint természetbeniek pénzzel való megváltása címén, mint 1966 I—III. negyedévében összes­ségében a lakosság készpénz- jövedelme 10,2 százalékkal haladta meg az előző ,év azonos időszakának szintjét. A megye kiskereskedelmi áruforgalma a pénzkiáramlás­nál lassabban, csak 8,3 száza­lékkal nőtt 1966 I—III. ne­gyedévhez viszonyítva. Ezen belül az átlagosnál (és a pénz­kiáramlásnál is) nagyobb mértékben (12,4 százalékkal! nőtt a vég vési parcikkek, ugyanakkor lényegesen lassab­ban (3.2 százalékkal) a ruhá­zati cikkek forgalma. Az alapvető élelmiszerek nagy­kereskedelmi kiszállítása (mely lényegében a fogyasz­tás struktúráját is jelzi), a rizst kivéve meghaladta az előző év I—III. negyedévi szintet.. Csökkent a kiszállítás a különböző szövetárukból, bőrlábbelikből, valamint a férfikonfekciókból is. A hitel­levélre történő vásárlás a mo­torkerékpárok, parkettkefélők, rádió és bútor kivételével minden hitelakcióba bevont cikknél lényegesen nőtt. V Napirendem A KISZ Jelentős politikai feladat­ként emlegették a KISZ-tagok összeírásának feladatát, az ifjúsági szövetség, megyei vég­rehajtó bizottságának, tegnap délelőtti rendkívüli ülésén. A tagösszeírás és a tagkönyvek cserélésének folyamata ugyan­is jó alkalom arra, hogy az ifjúsági vezetők tájékozódja­nak, találkozzanak a fiatalok­kal, érdeklődjenek gondjaik­ról és arról is — hogyan kép­zelik el a KISZ tevékenysé­gét a jövő esztendőben. Mint ismeretes, a KISZ VII. kongresszusa határozatot ho­zott arra nézve, hogy az év végén, s folyamatosan a jövő év elején, valamennyi KISZ- szervezetben végre kell haj­tani a tagok összeírását és a tagkönyvek cseréjét. A végrehajtó bizottság teg­napi rendkívüli ülésén meg­tárgyalták és megvitatták azt az intézkedési tervet is, ame­lyet a bizottság termelési és szervezési osztálya készített. Az intézkedési terv szerint, a KISZ-tagok összeírását, illető­leg a tagsági könyvek cseré­jét négy szakaszban kell lebo­n jubileumi ünnepségek tovább erősítették a magyar—szovjet barátságot Hazautazott Moszkvából a magyar párt- és kormányküldöttség MOSZKVA (MTI) A magyar párt- és kormányküldöttség, amely az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és a szovjet kormány meghívására Moszkvában részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünnep­ségein, csütörtökön délután elutazott a szovjet fővárosból. Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kárát, a küldöttség vezetőjét, Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét, Komócsin Zoltánt, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a küldöttség tagjait Moszkva ünnepi díszbe öltö­zött, magyar és szovjet zászlókkal ékes Kijevi pályaudvarán Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, Andrej Kirilenko, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára, valamint Mihail Zaharov, a Szovjetunió mar- sallja, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyet­tese búcsúztatta. A párt- és kormányküldöttség búcsúztatására megjelent Szipka József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, ha­zánk moszkvai nagykövete, aki a delegáció tagjaként vett részt a jubileumi ünnepségeken. Jelen voltak a búcsúztatásnál a moszkvai magyar nagykö­vetség munkatársai. Kádár János Moszkvából történt elutazása előtt nyilatko­zott Hável Józsefnek, a Magyar Távirati Iroda, Kaposi Kis Istvánnak, a Magyar Rádió és Nemes Jánosnak, a Népsza­badság moszkvai tudósítójának: Kádár lános Nyilatkozata Küldöttségünk számára fe­lejthetetlen élmény, hogy a magyar kommunisták és a magyar nép megbízásából együtt ünnepelhettük a szov­jet néppel Október félévszá­zadig jubileumát. Az elmúlt évtizedben jó néhányszor megfordultam Moszkvában. Mindig örömmel jöttem ide. Mostani utunk és itt-tartózkodásunk, tapaszta­lataink az előzőeknél is na­gyobb benyomást keltettek bennünk. A Nasy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelme nemcsak a szovjet nép életének, hanem az egész nemzetközi munkásmozgalom, sőt az emberiség egészének is sorsdöntő eseménye volt. Büszkeséggel tölthet el ben­nünket, magyarokat, hogy a mi népünk is hozzájárult Ok­tóber ügyének győzelméhez. S ez alkalommal újra tapasz­taltuk, hogy ezt szovjet elv­társaink is számon tartják. Minden honfitársunknak bi­zonyára ugyanolyan jól esett mint nekünk, hallani Brezs­nyev elvtárs megemlékezését ünnepi beszédében, a magyar internacionalisták nagy érde­meiről. A sok tízezer magyar, aki fél évszázaddal ezelőtt fegyverrel a kezében harcolt a szovjethatalomért, vérrel szentelte meg a magyar- szovjet barátságot. S örül­tünk neki, hogy megbecsülés és tisztelet vette körül vete­ránjainkat, akik közül hár­man — a szovjet elvtársak figyelmessége révén — itt Moszkvában vehették át a magas kitüntetést, a Lenin- rendet, és együtt ünnepelhet­tek harcostársaikkal. — Egy hétig tartózkodtunk Moszkvában. Részt vettünk az ünnepélyes aktusokon és helyi rendezvényeken. Láttunk szá­mos lenyűgöző alkotást, melyet a szovjet dolgo­zók a jubileumi évfordulóra — sokszor határidő előtt — létrehoztak. Találkoztunk a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány vezetőivel és üzemi munká­sokkal, dolgozókkal is. Ott voltunk a Kongresszusi Pa­lotában az emlékezetes ün­nepségeken, a Lenin-Mauzó- leum mellvédjéről nézhettük végig a szovjet hadsereg káp­rázatos díszszemléjét, a moszkvai dolgozók millióinak felvonulását. Megismerked­tünk az épülő új Moszkvával is. — Bárhol jártunk, minde­nütt ugyanazt láttuk: a szov­jet nép büszkén mutatja meg ötven év eredményeit. S valóban van mire büszkének lennie. Építő munkájának eredményei népünk előtt is­mertek. Ezért erről most nem szólok. Inkább megemlíteném a november 7-i nagyszerű de­monstrációt. amely küldöttsé­günk számára mindennél vi­lágosabban kifejezésre juttatta a szovjet nép lelkes ragaszko­dását a Nagy Október eszméi­hez és mély proletár inter­nacionalizmusát. Feltétlenül szólni kívánok a Vörös téren bemutatott katonai díszszem­le küldöttségünkre gyakorolt hatásáról. Jómagam tíz évvel ezelőtt is részt vehettem az akkori parádén. Megállapít­hattam, hogy viharos fejlődé­sen és átalakuláson ment át a szovjet fegyveres erő. Biz­tonságot ad látni és tudni, hogy a békének, a szocializ­mus ügyének nemcsak igaz­sága, hanem ereje is van. — Vannak híreink azokról a bensőséges hangulatú rendez­vényekről, amelyek keretében a magyar nép hazánkban megemlékezett a szovjet nép forradalmi győzelmének öt­venedik évfordulójáról, az egész haladó emberiség kö­zös ünnepéről. Itt Moszkvá­ban mi magyar társadalmi szervezetek számos küldöttsé­gével találkoztunk. Hazánk népét a moszkvai ünnepsége­ken a párt- és kormánykül­döttség mellet széleskörűen képviselték a szakszervezeteit, a magyar nők, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Szovjet- Magyar Baráti Társaság és más társadalmi szervezetek küldöttségei. Mind a párt- és kormányküldöttség, mind a magyar társadalmi szerveze­tek küldöttségei a szovjet ve­zetőkkel és egyszerű dolgo­zókkal való minden találko­zójukon egyaránt a legszívéJ Ívesebb fogadtatásban része­sültek. Mondhatjuk, hogy a jubileumi ünnepségek tovább erősítették a magyar—szovjet barátságot. — Küldöttségünk vélemé­nye szerint a moszkvai jubi­leumi ünnepségek, a világ minden részéből ideérkezett küldöttségek találkozója és eszmecseréi újabb hozzájáru­lással szolgálták az imperia­listaellenes, a háborúellenes frontot: a Nagy Október szel­leméhez híven tovább mélyí­tették a proletár internaciona­lizmus eszméjét, a haladó né­pek, a haladás erőinek össze­fogását. — Most, amikor visszaindu­lunk hazánkba, szeretném megismételni: a Moszkvában töltött hetünk ez alkalommal még inkább mint bármikor, újabb erőt adott nekünk, magyar kommunistáknak, a Magyar Szocialista Munkás­pártnak, a szocializmust épí­tő magyar népnek a harchoz, a közös ügyünk javára vég­zett munkához.-tagok összeírása nyolítani: az első szakasz tu­lajdonképpen már tegnap megkezdődött és a hónap vé­géig tart. November végéig az előkészítés során a megyei bizottság kibővített járási, vá­rosi titkári értekezleteken ad tájékoztatót, ugyanakkor már most szükségesnek látszik, hogy területileg összevont tit­kári értekezletek is legyenek ebben a tárgyban. A decemberben kezdődő tagösszeírás során minden, ér­vényes tagkönyvvel rendelke­ző kiszest összeírnak a bizott­ságok, és az erről szóló igazoló bélyeget beragasztják a régi tagkönyvekbe. Az intézkedési terv szerint, ezt a munkát az év végéig kell elvégezni, ugyanakkor a tegnapi ülésen hangsúlyozottan került szóba, hogy a téli szünetre való te­kintettel, a tanintézeti KISZ- szervezetekben még a szünet kezdete előtt el kell végezni az összeírást. A tagösszeírás jelentőségét növeli, hogy az alapszerveze­tek ebben az időszakban min­denütt értékelni fogják az éves akcióprogram eredmé­nyeit, jutalmazzák az ISZM­mozgalomban kiváló ered­ményt elért fiatalokat és a tízéves tagsággal rendelkező kiszeseket, később pedig — természetesen még a mozgalmi év kezdete előtt, tehát febru­ár elsejéig — elfogadják a jö­vő évre szóló akcióprogra­mokat is. Az új tagsági köny­vek átadására előreláthatóan márciusban kerül sor, ünne­pélyes keretek között. A KISZ megyei végrehajtó bizottságának ülésén nyomaté­kos hangsúllyal volt szó a tag­összeírás és tagkönyvcsere fon­tos politikai vonatkozásáról, és arról, hogy az ezzel kapcsola­tos munka nem egyszerűen tagrevízió, nem csupán admi­nisztratív feladat: kétoldalú tájékozódás, a fiatalok meg­győzése és az ifjúsági szerve­zet erősítése is egyben. Az ülés második napirendi pontjaként a végrehajtó bi­zottság értékelte a járási és városi KISZ-bizottságok mun­káját, különös tekintettel a szocialista forradalom jubile­umi ünnepségeire. A megyei bizottság elismerő okleveleket osztott ki a járási és városi bizottságok között. A vezetők munkaidő* Mire megy el a vállalati igazgatók és főmérnökök munkaideje? Ezt mérték fel a szakemberek a textil- és ru­házati, a műszer- és a vegy­iparban, s ennek a felmérés­nek az eredményeiből indult ki az az ankét, amely csütör­tökön reggel kezdődött a MÁV Utasellátó Művelődési Otthonában. A tanácskozást a MTESZ központi ipargazda­sági bizottsága, a Méréstech­nikai- és Automatizálási Tu­dományos Egyesület, a Ma­gyar Kémikusok Egyesülete, valamint a Textilipari Műsza­ki és Tudományos Egyesület rendezi. Az ankéton mintegy 200 vál­lalati igazgató és főmérnök vesz részt a legkülönbözőbb iparágakból. A felmérés ugyanis igen tanulságosan mu­tatja meg, hol kell változtat­ni az új mechanizmusban a vezetők munkaidő-beosztásán. A felmérés alapján készült összefoglalás szerint, az igaz­gatók és főmérnökök munka­idejének 20—25 százalékát vették igénybe különböző el­lenőrző szervek látogatásai. A vizsgálat kimutatta, hogy ezek az ellenőrzések többnyi­re nem összehangoltan, hanem sokszor egymást keresztezve történtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom