Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-06 / 263. szám

4 N ö G R Á T> 19fi7. november fi., hétfő I>í<-ső múltra emlékezünk! (7.) Győzött a forradalom 1917 szeptembere gazdasági lenes Kormányt. Néhány nap A forradalmat harcokban bomlástól és politikai válság- alatt győzött a forradalom az edzett, jól szervezett, a mar­tól volt terhes. A közlekedés egész országban. A hatalom a xizmus—leninizmus elméleté- zilált állapotban, a szén- és szovjetek kezébe ment át... vei felvértezett újtípusú párt nyersanyagellátás akadozott, A forradalom nemzetközi és vezette. Olyan bolsevik párt, tömeges munkanélküliség, éh- belső feltételei, objektív és amely minden tevékenységé- ínség, áruhiány tette szinte szubjektív tényezői egyaránt vei a nép ügyét szolgálta, s katasztrofálissá a helyzetet. A adva voltak. A kapitalizmus amely egyetlen forradalmi ára- Lenin által javasolt rendsza- elérkezett fejlődésének utolsó, datba tudta terelni a külön- bályok megvalósításáról az imperialista szakaszába, meg- böző harcos mozgalmakat. Ideiglenes Kormány hallani kezdődött általános válságá- A Nagy Októberi Szocialista sem akart. Ugyanakkor or- nak első periódusa. Az e vál- Forradalom győzelmével új szágszerte fokozódott a for- ság talaján kitört első impe- korszak kezdődött az egész radalmi válság, sőt egész Eu- rialista világháborúban az ér- emberiség történelmében, a rópában érlelődött a szociális- dekszférák területi és gazda- legújabb kor története: a vi ta forradalom. sági újrafelosztásáért egymás- lágméretű átmenet a kapita­Október 10-én, a Központi sál marakodó tőkés hatalmak lizmusból a szocializmusba. Bizottság történelmi jelentő- képtelenek voltak a bajbaju- Átszakadt az imperializmus ségű ülésén Lenin kifejtette, tott orosz burzsoázia megmen- összefüggő lánca, megszűnt a hogy megérett a helyzet a tésére sietni. (kapitalizmus a korábban az fegyveres felkelésre. A tömeg- A háború szinte a végsőkig egész világot átfogó egyetlen aktivitás magasra csapott, a kiélezte a társadalom vala- társadalmi rendszer lenni. A burzsoázia nem talált kiutat a mennyi ellentmondását, vala- Föld 1/6-od részén 120 millió válságból, a pártnak tehát cse- mennyi országban erősödött a ember új világot kezdett for- lekednie kellett! forradalmi tömegmozgalom. E málni... Lenin nem blanquista módon megmozdulások ugyancsak le- Az októberi győzelem a értelmezte a felkelést, nem kötötték az imperializmus ere- munkásosztály ideológiájának mint kis fegyveres csoportok jének jelentékeny részét. , diadalát is jelentette az egész mozgását, hanem mint azok- Az imperializmus leggyen- nemzetközi revizionizmussal, s nak a módszereknek, stra- gébb láncszeme kétségkívül a annak minden áramlatával, tégiai és taktikai rendszabá- cari Oroszország volt, ahol fo- irányzatával szemben, lyoknak kidolgozását, amelyek kozatosan megérlelődtek a for- De a Nagy Októberi Szocia- a tömegek támogatásával a radalom objektív és szubjek- lista Forradalom jelentősége leggyorsabban, a legkevesebb bv elemei. Az orosz proleta- átlepte a nemzeti határokat, a áldozattal vezetnek eredmény- riatus az egymást követő két fiatal szovjethatalom utat tört re. Amint írta: „A felkelésnek, Polgári demokratikus fórra- az egész emberiség számára is. hogy sikeres legyen, nem ősz- dalomban komoly harci ta— Hatasara fellendült a forradal szeesküvésre, nem pártra, ha— pasztalatokra tett szert. A búr— mi mozgalom az egész világon! nem az élenjáró osztályra kell zsoa kormány a februári for- Németországban, Ausztria— támaszkodnia. Ez az első fel- radalom után azzal, hogy Magyarországon forradalom tétel. A felkelésnek a nép for- egyetlen korábbi ígéretét sem robbant ki, fellendült az el radalmi lendületére kell tá- váltotta valóra, egyre inkább nyomott népek nemzeti felsza- maszkodnia. Ez a második lelepleződött — a burzsoáziá- badító mozgalma Ázsiában, de feltétel. A felkelésnek az ér- val együtt — a tömegek előtt, különösen Kínában, lelődő forradalom történeté- Ugyanakkor megvalósult a S a második világháború be­ben beállt olyan fordulópont- munkásosztály és a szegénypa- fejeztével, 1917 októberének ra kell támaszkodnia, ami- rasztság szilárd szövetsége, sőt példája nyomán jöttek létre kor a nép élenjáró rétegeinek a hadsereg zöme is felsorako- a népi demokratikus országok, aktivitása a legnagyobb, ami- zott a bolsevikok mellett. A hogy nehány évvel később a kor az ingadozás az ellenség tömegek megtévesztésében még kialakult szocialista világ­soraiban a legerősebb. Ez a kevésbé járatos burzsoázia sem rendszer keretében váltsák va- harmadik feltétel.” „törvényes” eszközökkel, sem lóra Lenin örökbecsű hagya­Október 16-án újra össze- nyílt terrorista diktatúrával tékát! ült a Központi Bizottság, hogy nem boldogult! Gyürky Zoltán megvitassa a fegyveres felke-, lés részletes tervét. Abból kel-- lett kiindulni, hogy az ellen­ség fel van fegyverezve és rendelkezik az államappará­tussal is. Ugyanakkor a prole­tariátusnak nincsenek hadá­szati tapasztalatai, tisztjei, nincs kiképzett hadserege. Te­hát mindezt meg kell szervez­nie, mert egyedül a lelkesedés nem vezethet győzelemre. A bolsevikok éppen ezért nagy jelentőséget tulajdonítottak a hadseregben végzett munká­nak. Zinovjev és Kamenyev azonban úgy vélekedett, hogy a felkelésre még nem érett meg a helyzet, mert még nincs bolsevik többség a nép köré­ben. Az értekezlet e kapitu- láns magatartással szemben, egyhangúlag elfogadta Lenin határozati javaslatát, hogy a legközelebbi napokban meg kell indítani a felkelést. A felkelés vezetésére Forradalmi Katonai Központot választot­tak. Zinovjev és Kamenyev két nappal később áruló nyilatko­zatot jelentetett meg a „No- vaja Zsizny” című mensevik újságban az előkészületekről, sőt Trockij még a felkelés napját is kifecsegte. A kor­mány pedig készült a forra­dalom elfojtására... Természetesen a bolsevik párt sem tétlenkedett. A Balti Flottát á főváros közelébe ren­delték, politikai megbízottak utaztak a vidéki nagyvárosok­ba, Moszkvában is lázas készü­lődés folyt. Lenin javaslatára a Központi Bizottság október 24-ére — az eredetileg terve­zettnél egy nappal korábbra — tűzte ki a fegyveres felkelést, mert „a történelem nem bo­csátja meg a késedelmeskedést a forradalmároknak...” A felkelés vezérkara — élén Leninnel — a Szmolnijban tartózkodott. A pétervári mun­kások és katonák pontosan végrehajtották a párt által ki­dolgozott felkelési tervet. Megszállták a postát, a távírót, a vasúti központokat, a jelentősebb középületeket. Az október 25-ről 26-ra virra­dó éjjel a forradalmi egységek rohammal bevették a Téli Pa­lotát és letartóztatták az Ideig­A Magyar Munkásmozgalmi Muzeum jubileumi kiállítása A Magyar Munkásmozgalmi nyének ezer darabját adta a te „A szocialista könyv útja Múzeum méreteiben is nagy kiállításhoz, s a magyar társ- Magyarországon” címmel műcsarnoki kiállítása a for- intézmény is méltó anyaggal könyvkiadóink mutatják be a radalom 50 esztendős útját, a egészítette ezt ki. Akárcsak to- múlt századtól napjainkig a Szovjetunió és a szocialista vábbi szervek, egyesületek: forradalmi munkásmozgalom ja 3össze S7e'múzeumT& tárgyak~ ffZ.egyik teremben bélyegkiál- kiadványait. A szakemberek, ritka dokumentumok, fénylré- lítast látni, címe: „1917—1967 muzeológusok a legjobbat pék és fegyverek, zászlók és a bélyegek tükrében”, mellet- nyújtották az évfordulóra, plakátok tárlatával; seregnyi olyan újszerű megoldással, amelyeket eddig kiállításokon nem láthatott a hazai néző. Logikus folytatása, betetőzé­se volt a bolsevik harc a mo­dern munkásmozgalomnak, Marx és Engels tanításainak. „Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete” — hirdeti a Kommunista Kiált­vány mondatát az első térkép­fal felvillanó táblája, s utána sorra világlanak fel az orszá­gok a stilizált Európa-térké- pen. A muzeális értékű fényké­pek százának, szobroknak és képeknek —; a moszkvai For­radalmi Múzeum gyűjtemé- A párizsi kommünárok fala Petrograd — az események színhelye (makett) Erdötarcaa — 1967 Szolgálnak a kastélyok f mléktábla arról, hogy a küzdelmeivel, tapasztalataival Bartos István községi ta­nács, szövetkezet székel a harmadikban, nevelőotthon a negyedik, csak az ötödik, az nincs kihasználva. — A balassagyarmati ter­ménybegyűjtő és elosztó tá­rol benne néha — rövid idő­re — kevéske gabonát, de mert nem tataroztatja — romlanak a falak — pana­szolják a tanácson. Pedig az a kastély másért is érdekes. község elsőnek szaba- hozzásegít ahhoz, hogy rajta nácselnök, a negyvenkilences ott élt valarnikor az ominó­“ ----------------- szegények, s velük az első tér- zus Meskó Miklós, Fráter Er­m eloszövetkezet vezetőjének zsebet, Madách Imre felesé­dult fel Nógrád megyé- keresztül a többit is megismer- ben. A táblát nagyon messzi- jem. ről is látni, hófehér márvány, Tóbiás Pál, törzsökös erdő- sorsa, alig különbözik valami- gének:’ csábítója", a valamikori kastély falán tárcsái. Élete ennyi: 1 nv£’~!'£~ függ. A faluban öt kastély van, _ Tizenhárom éves sem vol_ az egyik cifrább, nagyobb, tam egészen> amikor m a nunt a másik. szomszédban, a kastély mel­Fent a dombon (a legenda ,eta istállób huszonöt állat Rorns t nprlp._ ... . szerint kincseket rejtő barokk gondozását vééeztem Barom- ’ hat peng0 bert -le~ templom közelében) díszes sir h6"«™ * «• az emlékmű alatt hét szovje bernek. Rákövetkező nyáron katona nyugszik. Onnan jól ben Tóbiás Pálétól. — Tizenegy éves lehettem, amikor két hónapra Egyhá- zasdengelegre kerültem mun­kára. Répaföldön voltam egy­látható a" legnagyobb kastély TT" va rnár a Kubinyinál voltam _ tp-.-i-í__z_i_ __..__-• en tartottam felnőtt késnhh helső munkára s oros a dupláját kapta, mert két sort vitt. Néhány év múl­— a Kubinyiak egykori rezi- - , „ .j cseled, később belső munkára dpneiáiának nasztell színá moc*ra- Nem rokkantam bele, fogtak. Akkor láttam a sok denciajanak pasztell sz n Fedig megeshetett volna. könwet a szekrényben Vas- TT V.-------——— ,* ----- . ‘ , ' ,----„ K önyvei, a szeKrenyoei^. vas cintgette a málladozó falat es menyesen lehet csak kopog­denciájának — pasztell kaSlyZmostGisko™kZS1Va^ A A háborúba> a másodikba, tagon lepte őket a por, kéz- ’ ' nem mentem el. Amikor meg- bevenni, letörölni nem lehe­Kecskes, kardos, pelikanos érkeztek a szovjet katonák — tett. Mindig kulcsra zárták a címerek, elsárgult levelek, a nyelvükön beszéltem velük, falnyi üveges szekrényt... 1877-es, 16 ezer forintos „úri” Egy első világháborús fogoly- — Ezt ne írja be — mond- adósságról árulkodó sorok a tói, az ukrán Andrástól tanul- ja, mint aki attól tárt, talán padláson... És újra egy kas- tam meg oroszul. Először be- el’ sem hiszik. — Amikor tély, amelyben ravaszul elba- széltünk, azután elkezdődött az megalakult a szövetkezetünk, rikádozva él, az erdőtarcsai élet. Osztással kezdtük. Osztót- olyan szegények voltunk, Don Quijote — ^ ^ tűk a földet, de mert kevesen hogy egymást fogtuk a boro­Százharminc új, részben új- voltunk tarcsaiak, és a szom- na elé. Nem is ment domb- jáépült ház, ötvenöt televízió- széd falu szegénysége is par- nak felfelé... készülék, majd minden háznál cellázott, vagy kétszáz hold át- Huszonhárom év után sem rádió, hatszáz folyóméter ke- került hozzájuk. Volt vita ké- felejtették ezeket a neveket: ményhátú betonjárda, körülöt- sgbb js. Mentünk a Vörös Pé- dr. Kubinyi Miklós, dr. Da­te hiába dagad a sár, a sár, terhez kiabálni (Veres Péter basi Halász Elemér, Forster amely sokáig keserítette a tar- akkoriban miniszter volt — P. György, országgyűlési képvi- csaiak életét... L.), mert vele hangosan is be- selő, Koós Hubert, Bagó Soós Jelképek. Aki múltat, jelent szélhetett az ember, ha igaza Lajos, öt név öt kastély, kutat Erdőtarcsán — ezekkel volt: — Hogyan lesz ez, Péter? A kastélyok ma szolgálnak találkozik. Ezeket el nem ke- Elszedi a szomszéd a legjava rülheti, semmiképpen. földet, nekünk megint az Ürge­Két emberrel, két egykori páskom jut? — Ne adjátok, ha tárcsái cseléddel (tanácselnök vagytok elegen — mondta, az egyik, téesz brigadéros a Negyvenkilencben megalakult másik) Szolgálnak a kastélyok jó­val, rosszal, gond is jár ve­lük. A községi kultúrház egyik oldala vert vályogból van, az épület valamikor is­kola volt, két tantermes. A napokban kintjárt valaki a járástól. Aziránt érdeklődött — milyen felújításokat igé­nyelnek a tarcsaiak. Megmu­tatták a vályogfalú kultúrhá- zat. A járási ember megpöc­te-ra azt mondják az embe­rek: — Bogaras, különc, alig látni, egyedül él... Állítólag építész volt. De azt is beszélik, hogy már a múlt rendszerben elvették valami miatt a diplomáját. Kubinyi Idát, a nő megözve­gyülése után vette feleségül. A Kubinyiak címerében egy kecske is látható. A mérnök 1951-ben került á kastélyba és egy sereg kecskét nevelt a „nagyságos asszonnyal”. Az asszony meghalt. Azóta egye­dül él. Dolgozni senki sem látta. A hatalmas, üvegezett előcsarnok bejárati ajtaját mindig kulcsra zárja, a csar­nok zsúfolásig tömve kiderít­hetetlen eredetű kacattal. A lim-lom barikád mögött, va­lahol a kastély jobb-szárnyá­ban él a mérnök úr. A park­ra szolgáló ablakokat szúrós gallyakkal sáncolta el. Hosz- szú, alkalmi póznával, körül­azt mondta: — Egy fillért sem érdemes beletenni... Igaz. A terv egyébként így szól, ha sikerül megszabadí­tani kényszerű lakóitól az ni nála .. — Leszedték a templom- építtetők címerét, feltetettem. A tettek embere vagyok. A múltról akar írni? Keresse meg Erdőtarcsa régi monog­egyik címeres kastélyt (van ráfiáját... Nekem arany éle­a régi időkről beszél- a szövetkezet, a sok egykori getek, arról, hogyan éltek itt, cseléd, zsellér nem sokra ment ls ° ' Az echós termekben, a tükör­plafonok alatt tárcsái gyere­kek tanulják a történelmet, és ha tudják is, nem egészen értik — miért történelmi ta- a kastélyból lett 23 esztendővel ezelőtt? Azt az volna egyedül. Miben válto- egyetlen” embert keresem, aki zott. azt kérdi, a község élete? életével, kisebb meg nagyobb Mindenben, elhiheti. Szolgálnak a kastélyok, a másik — hat-hét családnak ad ^ideiglenes hajlékot, ta­rá remény, hogy sikerül) gyö­nyörű művelődési otthont ala­kítanak belőle. Ígéretet kap­tak új iskolára is, ha felépül — üzemet telepítenek a Ku­binyiak fészkébe, sok asz- szony, meg eljáró férfi jut akkor biztos kenyérhez. A községből most hatvanan jár­nak* rendszeresen az iparba. A szövetkezet csak idény­munkákra tudja alkalmazni őket, meg a fiatalokat is. Er­dőtarcsán nem ismerik a tar­tás munkaerő-hiányt. A mun­kaegység értéke két esztende­je negyven forint, (azelőtt sem volt sokkal kevesebb), az egy dolgozóra jutó évi jöve­delem meghaladja a 22 ezer forintot. Tizenöt fajta nö­vénnyel foglalkoznak. Az erdőtarcsai Don Quijo­tem volt, kérem tisztelettel. Budán, emeletes villa, kettő. Hetvenéves vagyok, de a nagyságos asszony halála óta nem járok orvoshoz sem. Sorba állok kenyérért, meg cigarettáért. Én tulajdonkép­pen meg vagyok büntetve ... Tulajdonképpen. Negyvennégy december ha­todikén a közeli Tecklapusz- tán volt az az ütközet, amely­ben eldőlt a tarcsaiak sorsa. — Itt ez a harc volt a végső — mondta valaki. A szovjet katonák magukkal hozták a halottaikat. Sírjuk fölé a helybeliek emlékművet emel­tek. E rdőtarcsán, 1967-ben is emlékeznek. Mindenre, pontosan emlékeznek. Pataki László

Next

/
Oldalképek
Tartalom