Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-25 / 279. szám

VTLÄC fnrOT.FtAn.TAf. Fr.TFSrt TTTFTTf Az országhatár új védői (3. oldal) Az olvasók fóruma (4 oldal) Ifjúsági labdarúgó-híradó (ö oldal)---------------------------------------------------------------------­A kétnapos tanácskozás fontos határozatai Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága Kádár János elvtársnak a Köz­ponti Bizottság első titkárának elnökletével 1.967. november 23-án és 24-én kibővített ülést tartott. Az ülésen jelen voltak a Központi Bizottság tagjain kívül, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osz­tályvezetői, a megyei pártbizottságok első tit­kárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Minisztertanács tagjai és egyes főhatóságok vezetői, a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak titkárai, a tömegszervezetek és tömeg- mozgalmak vezetői, a központi lapok főszer­kesztői. Az ülés napirendjének első pontjaként Komócsin Zoltán elvtárs, a Politikai Bizott­ság tagja, a Központi Bizottság titkára adott tájékoztatót külpolitikai, nemzetközi kérdé­sekről. Második napirendi pontként Biszku Béla elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára számolt be idő­szerű belpolitikai kérdésekről. A harmadik napirendi pont előadója Nyers Rezső elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára, a soron következő gazdaság- politikai feladatokról terjesztett elő jelentést. A Központi Bizottság az előterjesztett re­ferátumokat megvitatta és a beterjesztett ha­tározati javaslatokat egyhangúlag elfogadta. A Központi Bizottság meg­hallgatta a nemzetközi kérdé­sekről szóló tájékoztatót. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 50. évfordulója alkalmából a moszkvai jubi­leumi ünnepségeken Kádár János elvtárs vezetésével részt vett magyar párt- és kor­mányküldöttség jelentését a Központi Bizottság elfogadta es helyesléssel vette tudomá­sul, hogy delegációnk tolmá­csolta a magyar népnek a Szovjetunió iránti meleg ba­ráti érzelmeit és jókívánsága­it. A magyar párt- és kor­mányküldöttség részvételével hozzájárult az ünnepségek in­ternacionalista jellegének ki- domborításához, a magyar— szovjet kapcsolatok bensősé- gességének növeléséhez, A Központi Bizottság a párt­ós kormányküldöttséggel egyetértésben örömmel álla­pítja meg, hogy a Szovjetunió jubileumi ünnepségeit a nyu­godt magabiztosság, a párt és a nép egysége, a jövőbe ve­teti rendíthetetlen hit jelle­mezte. A nemzetközi kommu­nista mozgalom részéről erő­teljesen és hangsúlyozottan je­lentkezett az októberi forrada­A Központi Bizottság meg­hallgatta a belpolitikai kér­désekről szóló tájékoztatót, és többek között megállapította, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfordu­lójának magyarországi ünnep­ségei a történelmi esemény jelentőségének megfelelően széles körűek, bensőségesek és sikeresek voltak. Az ünnepsé­geken száz- és százezrek vet­tek részt a lakosság minden rétegéből. Tömeges volt a dolgozók részvétele a Nagy Októberi I. lom szelleméhez való hűség, a Szovjetunió iránti rokonszenv és szolidaritás. A Központi Bizottság a nemzetközi helyzetet értékel­ve megállapította, hogy bár a Szovjetunió és más szocialis­ta országok — köztük hazánk — jelentős erőfeszítéseket tesznek a nemzetközi feszült­ség enyhítéséért, az amerikai imperialisták fokozzák a vi­etnami háború kiterjesztését, az izraeli kormánykörökkel együtt halogatják a közel-ke­leti válság rendezését és kü­lönböző más provokációkat szerveznek. Ezért továbbra Is szükség van a szocialista or­szágok, a nemzetközi forradal­mi munkásmozgalom, a nem­zeti függetlenségért és a bé­kéért harcoló erők nagyfokú éberségére és szorosabb ösz- szefogására. A magyar nép csodálattal adózik a vietnami népnek, amely hatalmas győzelmeket ér el az amerikai imoerializ- mussal szemben. A Központi Bizottság helyesléssel vette tu­domásul az 1968. évre szóló, ez év októberében aláírt magyar —vietnami megállaoodást, amelynek megvalósításával a fi. 'Szocialista Forradalom 50. év­fordulójának tiszteletére in­dult jubileumi munkaverseny­ben. Elsőnek kapcsolódott be a szocialista brigádmozgalom­ban részt vevő mintegy 80 ezer kollektíva, több mint 800 ezer taggal, valamint 2 400 szocialista címért küzdő műhely és üzem, amelyekben majdnem 190 ezer ember dol­gozik. A kollektívák száma a verseny folyamán jelentősen tovább nőtt. Nagyszámban vettek részit a munkaverseny­következó évben tovább nö­veljük a testvéri vietnami nép harcának támogatását. A Központi Bizottság üd­vözli a moszkvai és budapes­ti tanácskozásokon részt vett hét szocialista országnak a közel-keleti konfliktus rende­zése érdekében kifejtett kö­zös. egyeztetett erőfeszítéseit. A Központi Bizottság tovább­ra is támogatásáról és szoli­daritásáról biztosítja az im­perialista agresszió ellen harcoló arab erőket igazságos céljaik eléréséért folytatott küzdelmükben. A Magyar Szocialista Mun­káspárt képviselői a Központi Bizottság álláspontjának meg­felelően ebben az esztendő­ben is. legutóbb a moszkvai ünnepségek alkalmával — két és több oldalú megbeszélések keretében — tovább folytatták a munkát a nemzetközi kom­munista mozgalom egységének megerősítéséért. Pártunk meg­tisztelő, internacionalista kö­telességének tekinti, hogy a nemzetközi kommunista moz­galom egységéért folytatott erőfeszítésekből minden lehe­tő módon kivegye részét a jö­vőben is. ben a kiváló újító, kiváló dol­gozó és a szakma ifjú meste­re címmel kitüntetett dolgo­zók. Igen nagy számban kap­csolódtak be a munkaverseny­be a vállalatok, a kutató és tervező intézetek műszaki és adminisztratív dolgozói. A Központi Bizottság elismerését és köszönetét fejezi ki a jubi­leumi versenyben részt vett dolgozóknak, kollektíváknak és azt kéri, hogy ezt a szelle­met és lendületet őrizzék meg további munkájukban is. hogy az államapparátus e cél érdekében következetesen az új mechanizmusnak megfele­lően dolgozzék és tovább ja­vuljon az államigazgatás. A Központi Bizottság számít arra, hogy párttagságunk, dol­gozó népünk segíti a reform bevezetését, a társadalmi és helyi érdekek összehangolt ér­vényesülését. A pártszerveze­tek nyújtsanak segítséget az állami, gazdasági vezetőknek feladataik megoldásához és egyidejűleg biztosítsák a gaz­dasági és politikai törekvések összhangját. A szakszervezetek és a szö­vetkezetek fokozzák tagjaik között a rendszeres felvilágo­sító és nevelő munkát, segít­sék a reform megértését, saját lehetőségeik, a társadalmi cé­lok és érdekek felismerését. A vezetők a reform megvalósítá­sa során minden fórumon képviseljék tagságuk érdekeit, vigyázva arra, hogy ne lépjék túl a realitások határait. A helyi érdeknek a népgazdasági érdek fölé helyezés végső fo­kon az egész társadalomnak art és így a szűkebb kollek­tíváknak sem érdeke. A Központi Bizottság tudo­másul veszi, hogy a harmadik ötéves tervvel és a gazdasági mechanizmus reformjával összhangban elkészült az 1968. évi népgazdasági terv. Helyes­li a jövő évi társadalmi­gazdasági fejlődés ütemét és fő célkitűzéseit. Alkalmasnak ítéli a tervet arra, hogy a kö­vetkező esztendő gazdasági programja legyen. Az 1968-as évben a legfon­tosabb gazdaságpolitikai cél a tervezett gazdasági fejlődés megvalósítása, és e közben a gazdaság zavartalan átállítása az új mechanizmus viszonyai közé, továbbá a reform minél teljesebb körű kibontakoztatá­sa, szem előtt tartva a gazda­sági fejlődés és az egyensúly követelményeit. Ezért a gazda­sági irányításnak elsősorban arra kell törekednie, hogy mérsékelt ütemű és kiegyen­súlyozott gazdasági fejlődés, nyugodt és stabil fogyasztási piac alakuljon ki. A Központi Bizottság jóvá­hagyólag tudomásul vette Irán vei vként az 1968. évre vo­natkozó fő tervmutatókat, melyek a nemzeti jövedelem 5—6 százalékos, az ipari ter­melés 6—7 százalékos, a me­zőgazdasági termelés 3—4 szá­zalékos növekedését irányoz­zák elő, és a kiskereskedelem A Központi Bizottság hatá­rozatot hozott a soron követ­kező gazdaságpolitikai felada­tokról. Megállapította, hogy a gazdasági mechanizmus re­formjának előkészületei lénye­gében befejeződtek, a beveze­tésre javasolt új irányítási és gazdálkodási rendszer megfe­lel azoknak az irányelveknek, amelyeket a KB 1966 májusi ülése elfogadott. Párttagsá­gunk, népünk a reform mel­lett áll és támogatja megva­111. lósítását. A Központi Bizottság helyeslőén tudomásul veszi, hogy a reformot 1968. január 1-én bevezetik. Az új mechanizmust az egész népgazdaságban egyidő- ben kell bevezetni, számolva azzal, hogy gazdasági hatásai nem azonnal, hanem csak fo­kozatosan növekvő mértékben jelentkezhetnek. A reform tel­jes kibontakozását az 1968— 70-es évekre helyes számításba venni. Arra kell törekedni, hogy ez idő alatt a reform kel­lő következetességgel érvénye­süljön és így mielőbb érjük el a kitűzött célokat. A következő években bizto­sítani kell a harmadik ötéves terv és a gazdasági mechaniz­mus reformjának egyidejű megvalós'tását. El kell érni, hogy a gazdasági növekedés­sel együtt a népgazdasági ará­nyok is javuljanak és a gaz­dasági fejlődés kiegyensúlyo­zottabb legyen. Szükséges, terén mintegy 7 százalékos nö­vekvő áruforgalommal szá­molnak. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja a beruházások finanszírozására felhasználha­tó források és a beruházási anyagi eszközök minél jobb összhangjának megteremtését és fenntartását. A vállalati döntési körbe kerülő beruhá­zások arányának növelése mel­lett korlátozni kell a közpon­ti forrásból megvalósuló beru­házások összegét. Központi forrásból, az állami költség­vetésből elsősorban a folya­matban levő beruházások folytatását kell biztosítani, és csak kevés számú új, nagy be­ruházás kezdhető el. A szocialista országokkal az árucsereforgalom hatékonysá­gának növelését kell elősegíte­ni. A belső piac egyensúlyát szem előtt tartva erőteljesen ösztönözni kell a tőkés export értékének növelését. Az álla­mi és a vállalati vezetés köre­ben több és hatékonyabb kez­deményezés szükséges a tőkés külkereskedelmi egyenleg ja­vítása, mindenekelőtt a jöve­delmezőbb export érdekében. A Központi Bizottság elfo­gadta az 1968. évre tervezett életszínvonal emelkedéséről és a fogyasztói árreformról szóló előterjesztést. Megállapítja, hogy a tervezett ár-, bér-, és jövedelempolitikai intézkedé­sek megfelelnek a korábbi párthatározatoknak és a nép­gazdaság adott lehetőségeinek. Jóváhagyólag tudomásul ve­szi, hogy az 1968-as népgazda­sági tervben az életszínvonalra vonatkozó előirányzatok értel­mében a lakosság egy főre ju­tó reáljövedelme 3—4 száza­lékkal, az egy keresőre jutó reálbér 1,5—2 százalék­kal emelkedik, és a lakos­ság fogyasztása 5—6 százalék­kal nő. A gazdaságirányítás reformjával életbe lépő szabad árformák körében várható ár­emelkedések és a hatósági árak körében foganatosítandó ár- csökkentések együttes hatására a lakosság által vásárolt fo­gyasztási cikkek és egyes szol­gáltatások árszínvonala 1-—2 százalékkal emelkedhet, oly módon, hogy a reáljöve­delem tervezett 3—4 szá­zalékos emelkedése megva­lósuljon. Az alapvető szolgál­tatások árait az árrendezés nem érinti. Az életszínvonal rendszeres emelése és a gazdaságirányí­tási rendszer sikeres beveze­tésének érdekében jó áruellá­tásról kell gondoskodni. Ezzel is lehetővé kell tenni a jöve­delmek célszerű felhasználá­sai, a fizetőképes kereslet le­hetőség szerinti kielégítését. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy a kor­mányzati szervek az árszínvo­nal alakulásával folyamatos ellenőrzésen túlmenően, előz­zék meg az indokolatlan ár­emelkedéseket, s a szükséges pénzügyi eszközökkel és jogi szankciók igénybevételével sújtsák a társadalmi érdeket sértő cselekményeket. A Központi Bizottság ismé­telten felhívja a figyelmet ar­ra, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformja nagyhord­erejű társadalmi-politikai fel­adat, a szocializmus megvaló­sításához vezető forradalmi utunk egyik döntő állomása. A reform a népgazdaság és a ter­melés fejlesztése útján tovább erősíti társadalmunk szocialis­ta jellegét és célja a dolgozók életszínvonalának, életkörül­ményeinek és munkafeltételei­nek rendszeres javítása. A politikai felvilágosító mun­ka a termelési és a gazdasági feladatok megoldására irányít­sa a közvélemény figyelmét. Meg kell magyarázni, hogy a népgazdasági terv biztosítja a lehetséges összhangot a terme­lés és a szükségletek között. Ennek megvalósítása azon­ban az új körülmények között is a munka mennyiségén és minőségén, a dolgozók szocia­lista öntudatán, felelős maga­tartásán múlik. Meg kell ér­tetni, hogy a vállalat fejlesz­tését, a dolgozók jövedelmének növelését helyes és indokolt a termelőmunka eredményeihez kötni. A gazdaságirányítási re­form életbe léptetésével a ren­delkezésre álló eszközök helyes felhasználásával lehetőség nyí­lik a jó munka fokozottabb anyagi elismerésére, a szocia­lista elosztás elvének követ­kezetesebb alkalmazására. A Központi Bizottság hang­súlyozza, hogy a gazdaságirá­nyítási reform bevezetésében, sikeres érvényesülésében, ki­bontakoztatásában, gazdasági feladataink eredményes végre­hajtásában nagyfontosságú a dolgozók, a munkások, a pa­rasztok, értelmiségiek, tudósok, a mérnökök és technikusok, az alkalmazottak, a gazdasági ve­zetők, a párt, állami és tömeg­szervezeti vezetők aktív közre­működése, a dolgozók kezde­ményezéseinek felkarolása, az üzemi demokrácia továbbfej­lesztése. A Központi Bizottság felhív­ja a pártszervezeteket, a kom­munistákat, hogy a társadalmi erőkre támaszkodva, a dolgo­zók széles tömegeit mozgósítva folytassák tovább lendületesen felelősségteljes munkájukat az időszerű bel- és külpolitikai, valamint gazdaságpolitikai fel­adatok eredményes megoldásá­ért. (MTI) Komócsin Zoltán Londonba utazott Komócsin Zoltán az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken elutazott Londonba, Nagy-Britannia Kommunista Pártja XXX. kongresszusára Az elutazásnál a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, a külügyi osztály vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom