Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-24 / 278. szám
AZ MSZMP NÓGRÁD MEGY fi BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVF., 278. SZÄM ARA: 50 FILLER 1967. NOVEMBER 24., PÉNTEK A bűvös takaró „Salvus Rei Publicae supre- ma lox esto!” A köztársaság üdve a legfőbb törvény legyen! — hangzott a régi római mondás. Mióta kialakultak államok, azóta a legfőbb érdeket az államérdek testesíti meg. Az államhatalom kezében összpontosulnak azok az eszközök, amelyekkel érdekeit érvényesíteni tudja. Amíg az állam valamelyik társadalmi osztály érdekérvényesítő intézménye, addig az államérdek voltaképpen egy osztályérdek kifejezője. A történelem során gyakran éltek és élnek vissza az „államérdek”, „a nemzet érdeke” kifejezésekkel. A szocialista országokban jöttek létre először a történelemben olyan állam- rendszerek, amelyek tartósan és következetesen érvényesíteni tudják az egész társadalom érdekei t. Sokan gyanakszanak ma még, amikor velük szemben a társadalom, a népgazdaság érdekére hivatkoznak. S nem alaptalanul. Mert miközben általánosságban igaz, hogy népi államunk az egész társadalom érdekében irányít, szervez, működik —, az „ómechanizmusban” egyes intézmények munkatársai számára olykor a társadalmi érdekre való hivatkozás pusztán takaró volt. Az a bűvös takaró, amellyel a realitásoktól elszakadt vágyálmokat elfogadhatóvá varázsolta. Mindennapi eset volt hosszú időn át, hogy egy-egy megalapozatlan utasítást a népgazdasági érdekre hivatkozva erőltettek rá a vállalatokra, amelyeknek legtöbbször nem állt érdekükben ezeket megvalósítani. Az operatív gazdasági vezetők jól ismerték a termelési, értékesítési adottságokat, a műszaki fejlesztési, bérezési, beszerzési lehetőségeket, s némelykor tiltakoztak egy-egy félresikerült rendelkezés ellen. Ilyenkor jött a dörgedelem: ..Elvtárs! Ez népgazdasági érdek. Meg kell csinálni!” A vállalat vezetői pedig nem akartak az engedetlenség, az anyagiasság bűnébe esni. „A haza nevében” megcsinálták amit tőlük kértek, még akkor is, ha cselekvésüknek alig volt köze a valóságos népgazdasági érdekhez. S vajon népgazdasági érdek nz. hogy egy gyár ne azt termelje, amihez szakképzett munkaereje, megfelelő anyaga, gépe, rendelése van? Jólehet az a népgazdaságnak, hogy a vállalati kollektíva tartósan saját anyagi érdeke ellen tegyen? Ez nem népgazdasági érdek, mégha olykor annak próbálják is elfogadtatni. Aki ilyen esetekben a társadalomra. a népgazdaságra hivatkozik, az vitathatóvá teszi, alapjaiban megrendíti a népgazdasági érdek igazi tartalmát: szocialista tartalmát. A gazdaságirányítás új rendszere szinte mindenütt kizárja majd annak lehetőségét, hogy a vállalatokat saját érdekeik elleni tevékenységre szorítsák a „népgazdasági érdek” nevében. Amelyik vállalat nyereségesen dolgozik, nyereségét, dolgozói bérét évről évre növeli, technológiáját és gyártmányait fejleszti, egyúttal a népgazdaság érdekének megfelelően működik. Ha a vállalat létszámához, erőforrásaihoz mérten kellő nagysággal járul hozzá a nemzeti jövedelemhez, a költségvetés bevételeihez, akkor már teljesítette ezzel a népgazdaság iránti főkötelezettségét. A megfelelő köz- gazdasági eszközökkel beszabályozott vállalati érdekek is a népgazdasági érdek hordozói! Valójában nincs is vállalati érdektől függetleníthető, mereven e fölé helyezhető népgazdasági érdek. Az új gazdasági mechanizmus megvalósítja a különböző szintű érdekek harmóniáját és a különböző szintű érdekérvényesülések kapcsolódásának automatizmusát. Az egyéni és családi anyagi érdek szorosan kapcsolódik a brigád, a műhely, az üzemrész érdekéhez. Az üzemrészek, gyáregységek érdeke szervesen összefügg a vállalat, az ágazat és a népgazdaság érdekével. Ezt a szerves egységet a vállalat nyereségérdekeltségi rendszere és jövedelemelvonási rendszere valósítja meg. Az új közgazdasági „játékszabályok” szerint a vállalat csak úgy adhat több bért dolgozóinak, úgy ruházhat be a tavalyinál többet, ha ezzel párhuzamosan a költségvetésbe is az eddiginél többet fizet be. A vállalat forintban tudja majd kimutatni, hogy működése mennyire felel meg a népgazdasági érdekeknek. A társadalmi érdek gazdasági eszközökkel való érvényesülése egzakt módszerrel: pénzzel, nyereséggel mérhető. Itt nincs vita. A termelő vállalatok tevékenységét a piac minősíti, amely a termékekről és a bennük foglalt munkáról tárgyilagos megítélést ad. — A nemzeti jövedelem növelése a legfőbb népgazdasági érdek, mert a mai jólétnek és a holnapi fejlődésnek ez az egyetlen alapja. Ne éljünk hát vissza ezzel a fogalommal. Csak akkor „operáljunk” ezzel, ha valóban erről van szó. Lehetnek például egy-egy vállalattal szemben olyan követelmények, amelyek elől nem térhet ki, mert a nemzet biztonsága szempontjából létfontosságúak. Előfordulhat, hogy valamilyen export- kötelezettségünknek mindenképpen eleget kell tenni. Az alapvető fogyasztási cikkekben folyamatos ellátást kell biztosítani. S megtörténhet, hogy ilyenkor nincs más lehetőség csak az utasítás. De ehhez sem nélkülözhetetlen körítés a „népgazdasági érdekre” való hivatkozás. A „körítés” pedig lehet költségvetési juttatás, olcsó hitel vagy más olyan eszköz, amelyik ellensúlyozza az utasítás teljesítéséből adódó vállalati nyereségkiesést. Sem a nép- gazdasági, sem a vállalati érdek nem kerekedhet konkrét egyedi esetekben huzamosabb ideig a másik fölé. Egészséges, elvi kompromisszumokra van szükség. Ezt mindenki megérti, még ha nem is mindig kellemes. Mindnyájunk számára magasztos tartalmú, realitásokban élő fogalom a társadalom, a népgazdaság érdeke, éppen ezért, ne tegyük frázissá. Ahol pedig ez a kifejezés csak a bűvös takaró szerepét játssza, rántsuk le, s beszéljünk nyíltan, magyarul. Ez is népgazdasági érdek. Dr. Pirityi Ottó Vita a Nógrádi Szénbányák kollektiv szerződésének tervezetéről Csütörtökön Salgótarjánban az SZMT-székházban kibővített ülést tartott a Nógrádi Szénbányák Szak- szervezeti Bizottsága. Napirendre tűzte a kollektív szerződés tervezetét, amelyet hét munkabizottság dolgozott ki. A vállalat részéről Barabás Gyula, a munkásügyek osztályának vezetője terjesztette be a tervezetet. A szakszervezeti bizottság álláspontját Sándor Sándor ismertette. A vitában egyesek javaslatot tettek a tervezet szűkítésére, mások egyes részletkérdések konkrétabb meghatározását kérték. Rövidesen az üzemeknél szakszervezeti taggyűléseken tárgyalják meg a kollektív szerződés tervezetét. A helyes javaslatokat felhasználva decemberben készül el végleges formájában. Százhuszonöt kobcentimeteres Csepel motor hajtja azt az UNITOR elnevezésű kertészeti traktort, amelyet az őszi Budapesti Mezőgazdasági Kiállításon mutatott be az Érsekvadkerti Mezőgazdasági Gépjavító Állomás. A gép az érsekvadkerti szakemberek konstrukciója. A mini-traktorhoz kultivátor, pótkocsi kapcsolható, jelenleg kísérletek folynak egyva.su ekével való szántásra!. Tervezik az erőgéppel permetező berendezés működtetését is._ A Cépkísérleti Intézet és a KERMI jóváhagyása után az állomás megkezdi a kertészeti univerzális traktor sorozatgyártását (Koppány György felvétele) 4 jubileumi verseny eredménye Negyvenötmillióval termelt többet a helyiipar Az ünnepi évforduló után sem csökkent a verseny lendülete a tanácsi helyiipar legtöbb üzemében. Majdnem mindenütt újabb sikerekkel tetézték a korábbi eredményeket, miközben nem feledkeztek meg a jövő év zökkenő- mentes előkészítéséről sem. A statisztikai kimutatások szerint az előző év azonos időszakához viszonyítva az év első tíz hónapjában 45 millió forinttal termelt többet a tanácsi könnyűipar. A legjobbak Ami az ez évi terv időarányos részének teljesítését illeti, a legjobb eredményt a Nógrád megyei Patyolat Vállalat érte el. Eddig az előírtnál 200 000 forinttal forgalmazott többet. Utána a Nógrád megyei Építőanyagipari Vállalat következik 1 millió 100 ezer forintos túlteljesítéssel. Öt követi a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat, majd a Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vállalat. Az előbbi 600 ezer, az utóbbi pedig 3,2 milliós többlettermelést vallhat magáénak. Elmaradt időarányos tervétől a Nógrád megyei Vegyesipari- és Javító Vállalat, valamint a Nógrád megyei Textilipari Vállalat. Utolsó helyen a Nógrád megyei Fémipari Vállalat van. Itt kell a legtöbbet tenni az elmaradás pótlásáért. Az élelmiszeripari ágazathoz tartozó vállalatok közül a szesz- és szikvíziparnál van adósság. Termelés és létszám A termelés növekedésének egy részét létszámemeléssel biztosították. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva majdnem 300 fővel emelkedett a fizikai munkások száma a könnyűipari ágazathoz tartozó vállalatokban. Az élelmiszeriparban viszont csökkent a foglalkoztatottak száma, ami a jobb munkaszervezésnek, s egyéb célravezető intézkedéseknek köszönhető. A nyomdaipari és textilipari vállalatot kivéve, mindenütt a tervezett, illetve annál kevesebb létszámmal oldották meg az előírt termelési feladatot. Ha nem is a termeléssel egyenes arányban, de emelkedett a munkásak átlagkeresete. Az év első tíz hónapjában négy és fél millióval több bért kaptak, mint egy évvel korábban. Legnagyobb mértékben a nyomdaipari vállalatnál és a Patyolatnál emelkedett a munkások keresete. Az előbbinél 27,7, az utóbbinál 27,6 százalékkal. 790 ezer forinttal több bért kaptak a Nógrád megyei Építőanyagipari Vállalat dolgozói, egymillió 700 ezer forinttal több bért vittek haza az év első tíz hónapjában a Nógrád megyei Textilipari Vállalat dolgozói is, mint egy évvel korábban. ,A bérnövekedés mértéke meghaladja a tíz százalékot a Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál is. A lemaradás pótolható Az emelkedés ellenére sem használták fel minden vállalatnál az engedélyezett bért a keresetek emelésére. A megtakarított bért nem tartják meg a vállalatok, hanem a hátralevő tennivalók még jobb elvégzése és a jövő év alapos előkészítése céljából célprémiumként adják majd oda a legjobb munkásoknak. Egyébként a vállalatok felettes szerve, a megyei tanács ipari osztálya, a HVDSZ megyebizottsággal egyetértésben ügyel arra, hogy a vállalatok vezetői indokolatlanul egyetlen forintot se takarítsanak meg a bérjellegű költségekből. Ami pedig a lemaradást illeti: úgy ítélik meg, hogy az adóssággal küszködő vállalatok az év végéig pótolják, illetve teljesítik az éves tervet. Internationalists vendégeink a Párttöríéneti Intézetben A Szovjetunióból érkezett — hazánkból elszármazott — internacionalisták csütörtökön ellátogattak az MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézetébe. A kedves vendégeket -— a munkatársak és a vezetőség nevében — Bakó Agnes igazgatóhelyettes köszöntötte. Milei György, az archívum helyettes vezetője tájékoztatta a vendégeket arról, milyen eredményeket ért el az intézet eddig a magyar internacionalisták tevékenységével kapcsolatos kutatómunkában. A tájékoztatót követően a veteránok: Kalimár József, Szerényi Mihály, Obornyik István, Gorszkij Vilmos, Bálint János, Bóc Károly, Dur- mics Mihály és Fónad Imre sorra elmondották a Nagy Októberi Szocialista Forradalomhoz, a proletárháború időszakához, a szovjethatalom születéséhez fűződő emlékeiket, élményeiket. Az internacionalisták visszaemlékezésekkel hasznos szolgálatot tettek a Párttörténeti Intézetnek, hiszen újabb gazdag tényanyaggal gyarapították az archívum gyűjteményét. A látogatás befejezések :nt a vendégek megtekintették a tiszteletükre rendezett alkalmi kiállítást, amely a magyar internacionalistákról szóló hazai kiadványok-.í mutatja be.
