Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-19 / 274. szám
1967. november 19., vasárnap NÖCBA Ö 11 A művelt ember fogalma Az idegen nyelvek tanulásáról Miért Az étkezés-kultúra mai állása közepette hihetetlennek tűnik, hogy az emberiség fejlődés-történetének a hosszabb, több évezredes szakaszában még csak „nyers koszt” létezett, mert ismeretlen volt a tűzrakás tudománya. Azt, hogy mit evett az őskori ember, az ásatások során előkerülő állkapocs és fogazatleletek sejtetik. Az előreugró, vaskos állba mélyen ágyazódó, a mai emberénél kétszerte nagyobb tépő- és szemfogak az állati zsákmány azonmód evéséről tanúskodnak, csakúgy, mint ahogy az erős őrlőfogak a növényfélék nyersen fogyasztását bizonyítják. Egyébként nemcsak az ősmúlt leletmaradványai segítik a következtetéseket, hanem azok a ma élő primitív ausztráliai néptörzsek Volt egyszer egy komédiás. Búzás Jánosnak hívták. Ennek a komédiás embernek volt egy olyan disznója, amelyik különféle tudományokhoz értett. Tudott kötélen táncolni, gördülő hordón menni és azt görgetni maga alatt; meg tudott állani nemcsak a négy lábán, hanem az orrán is; tudott énekelni, táncolni, számolni. Lehet, hogy értett a csillagászathoz is. Ahol Búzás János felállította a komédiás sátorát, egymást törték az emberek, hogy ezt a tudós disznót megláthassák. Annyi pénzt szerzett így a disznó Búzás Jánosnak, hogy mindennap egy kalap ezüstforintot rakott el a ládájába. Hát égy.szer mi történt: elveszett a disznó. Hogyan veszett el, azt ma már se Búzás János nem tudja. sem a disznó. A valóság az, hogy a jeles disznó lefeküdt hűsölni a komédiás szekér mellé; Búzás János uram meg bepálinkázott, s ott felejtette. A disznó aludt. Arra ballag Galiba Márton gazda, és meglátva az alvó jószágot, így szól: is, akiknek eszköz-készítési kultúrája, életmódja nagyjából megegyezik azzal, amit a régészet tár fel. Például az úgynevezett „aratónépek”, — Kaliforniában a mivoka indiánok, — a földeken vadon termő növényekből és gyümölcsökből tartják fenn életüket, a főzést nem ismerik. Mikor, s hogyan tért rá az ember az eledele elkészítésére? Sajnos ebben a tekintetben csak a logikára támaszkodhatunk. Aszerint pedig az első sülthúshoz alighanem úgy jutott az ősember, hogy egyszer valami villámcsapás erdőtüzet okozhatott, amely elpusztított minden növényi, állati ennivalót, ősünk kétségbeesve nézte a pusztulást. Éhes volt és próbát tett a többé-kevésbé megsült állattal. Nyilván meg— Nini, egy disznó! Megnézi közelebbről, hát látja, hogy nem olyan disznó az, mint amilyenek az ő falujában vannak, hanem valami másfajta. — Jó lesz ez nekem — mondja. — Bizonyosan az isten küldte ezt a disznót, hogy legyen a télre kolbászom. Azzal hazahajtja a disznót. A tudós disznó kedvetlenül engedett a botnak, és bánatosan röfögött Búzás János után. De Búzás Jánosnak se híre, se hamva. — Ne ríjj, coca! — mondotta vigasztalón Galiba Márton. — Olyan fáin moslékot adok neked, hogy a király disznója is megnyalná utána a száját. A tudós disznónak tetszett is a moslék. A fenekét is kinyalogatta a dézsának. A saját disznóeszével azt gondolta akkor magában: lepődött, hogy az puhább, könnyebben rágható lett, mint a véres, friss hús volt. Így kerülhetett sor rá, hogy az ősember a tűzkészítésre rálelve, fogyasztás előtt megpuhítsa az elejtett vadat. Sok-sok emberöltő telhetett el a zsiradék és fűszerek használatáig, a kony • haművészet kezdetéig. A sütés-főzés történetéhez még annyit, hogy csaknem a legújabb korig a húsok és gyümölcsök voltak az ember főtáplálékai. Az ókori és középkori híres nagy lakomák elsősorban különböző pecsenyékből, gyümölcsökből álltak. Vadkan és fürj, borjúval töltött egész disznó került a hatalmas tálakra méregerősre fűszerezett mártásokkal. Ny. Á. „Ejnye, de jó ember ez az én új gazdám; megmutatom neki, hogy érdemes vagyok a jóságra.” Azzal felugrott a moslékos dézsa szélére, és katonásan szalutált. — Uram bocsá’! — kiáltott fel rémülten. — Megbolondult a disznóm! Lába helyett az orrával akar járni! De . még csak most jött a java. A tudós disznó feldöntötte az üres dézsát. Ráugrott, és úgy görgette maga alatt, hogy szédülés volt azt nézni. Majd ismét tótágast állt. És a dézsát a két hátulsó lábán roppant sebességgel táncoltatta. Mikor pedig a dézsa fenn volt a levegőben, hirtelen felugrott, és a dézsa fenekét átütötte: átrepült rajta, mint a madár. Galiba Márton rémületében hanyatt esett Napjainkban nem is számít művelt embernek az, aki legalább egy idegen nyelvet nem beszél... Jól tudják ezt a felnőttek, hiszen sosem jártak ennyien nyelvtanfolyamokra. mint mostanában. Érthető tehát, hogy a szülők több nyelvre akarják megtaníttatni gyermekeiket A szándék azonban nem egy esetben téves elgondolásokat eredményez. így jönnek létre már az általános iskolában az úgynevezett „nyelvzsonglőrök”. Itt van például Marci. Ötödik osztályos, kiválóan számolt, fogalmazott, rajzolt. Tavaly év elején kezdte tanulni az orosz nyelvet, s hamarosan sikert sikerre halmozott! A papa, a mama örült... Hogyne, hiszen a kisfiúk már harmadik osztályos korától németet is tanult. — Ahány nyelv, annyi ember — szokta mondogatni a papa. Nemsokára a mama ezzel állt elő: időszerű leryie, ha Marci elkezdené az angol nyelvtanulást is. A gyerek és az apa nagyot néztek, de a kedves anyuka felsorakoztatta a döntő érveket... Marci könnyen tanul nyelvet, tehát kár lenne későbbre hagyni... No, meg a harmadik szomszédban a kis szőke Géza is két nyelvet tanul az Oroszon kívül... Marci pihenőideje egyre kevesebb lett, egyik külön óráról a másikra loholt és a kötelező tárgyakból hármasok is becsúsztak... A szülők nem értették. Pedig csak az egyszerű igazságot felejtették el: aki sokat markol, keveset fog!... Inkább kevesebb idegen nyelvet tanuljon gyermekünk, de azt pontosan, alaposan ... Nem ritkaság, hogy a tanulónak sem kedve, sem érzéke nincs az idegen nyelvekhez, de a szülő erőszakolja, mivel olyan pályára — Gonosz szerzet ez — gondolta —, disznóbőrben! A disznó azt hitte, hogy Galiba Mártonnak nagy örömére szolgál az ő tudománya. Gondolta, bemutatja neki a legnehezebb disznótudományát: hogyan lehet két lábon a fakerítés tetején végigsétálni. Galibát a hideg lelte ijedtében. Ezalatt visszajött a hegyen a Búzás kocsija. Búzás János kereste a drága tudós disznót. Bizony sírva kereste. Hanem, amint meglátta a léckerítés tetején, nagyot ugrott örömében, és futva futott hozzá. Az ölébe ragadta. Bizony meg is csókolta. Galiba Márton rámeresztette a szemét Búzásra, és azt kérdezte tőle: — Rokona az úrnak? Búzás örömkönnyek között felelte: — Ez a világ legkedvesebb és legokosabb disznója. Ez az egyetlen disznó, amelyik életében használ. De Galiba ma is azt gondolja, hogy ördöggel volt ügye, s vacog a foga, ha vele álmodik. szánja gyermekét, ahol idegen nyelvtudás szükséges. A gyermek túlterhelése káros. A szülő; elfelejti: csak az a tanulj tud az idegen nyelvekben komoly eredményeket elérni, akinek van hozzá kedve és tehetsége. A kötelező nyelv az orosz: világnyelv. Sok külföldi tudós, például angol és amerikai csak azért tanult meg oroszul, hogy a szovjet tudományos irodalmat eredetiben olvashassa ... Hazánk szomszédságában sok szláv ajkú nép él, aki az orosz nyelvet ismeri, könnyen meg tudja velük értetni magát. Az idei tanév kezdetén mesélte egyik tanítványom. Bulgáriába nyaraltam szüleimmel. Kitűnően éreztem magam a tengerparton. Több bolgár pajtással is összebarátkoztam. — Hogyan, hát te tudsz bolgárul? — kérdeztem. — Azt nem, de oroszul igen! — mondta büszkén. A két nyelv nagyon hasonlít egymáshoz! Az idegen nyelv más népek kultúráját közvetíti nekünk, s ezzel minket gazdagít. Tanulása fontos és nélkülözhetetlen a gyermekeink számára. Ám a mértéket, a helyes arányt, s a tanuló teherbírását, életkori sajátosságait föltétien figyelembe kell venniük a szülőknek is. VÍZSZINTES: 1. Kulturális esemény. (Kilencedik négyzetben két betű- A függ. 9 folytatásába írandó. Folytatása függ- 17., vízsz. 40.) 10. Fém. 11. Bamásszürke. 12. Közlekedési vonal. 14. Csonthéjas. 15. O.A. 16. Tüskés állat. 18. Három oroszul. 19. Jót kíván. 20. Lengyel város. 22- Anyuka. 23. Férfinév. 24. Szigetlakó nép. 25. Lehetőség. 26. Német hegység. 28. Ékezettel iparos. 29. Ital. 30. Kesereg. 32. R.L. 33. ... és: gusztus. 35. Fedd. 36. Gyenge jegy. 40. A függ. 17 folytatása. FÜGGŐLEGES: 1. Petőfi-mű hősnője. 2. Véd. 3. Ének. 4. Római pénz. 5. Ezerötszázkettő római. számmal. 6. Költő- 7. SZ.A. (Első négyzetben két betű). 8. Folyó tárgyesetben’. 13. Elvisel. 14. Végtelen drót (!). 17. Á vevők tájékoztatására A számlaadás kötelezd Gyakori, hogy osztályos éttermekben reklamációk esetén sem a vevő, sem a pincér nem tudja bizonyítani igazát, mert fizetés után az eladó a fogyasztónak nem adott számlát. Ebből számos esetben komoly félreértés adódik. Ezzel kapcsolatban az Állami Kereskedelmi Eelügyelőségen a következő felvilágosítást kaptuk. — Az osztályba sorolások, a zeneszolgáltatások miatt a vendéglátó ipar egységeiben történt fogyasztások esetén a következőket kell tudni: minden olyan egységben, ahol pincér felszolgálás van, az öt forinton felüli fogyasztáskor fizetés után a pincérnek blokkot kell adni, amin a fogyasztott áru forint értékén túl szerepel a dátum, a fizetőpincér aláírása és az egység bélyegzője. A vevő ezt minden esetben megkövetelheti. A rendelet azt is kimondja, hogy az éttermekben, presszókban megfelelő számú és tetszetős kivitelű étel, illetve italárlapot kell a vendégek részére biztosítani. Ezek nem csupán azt a célt szolgálják, hogy a fogyasztó a választékról tájékozódjon, hanem azt is elősegítik, hogy a megrendelt áru forint értékét is láthassa a vevő. Ezzel a vendég a fogyasztott áru fizetésekor a felszámított ár helyességéről is meggyőződhet. El kell azt is mondani, hogy a szolgáltatások közé tartozik a zene is. így a zeneszolgáltatás esetén zenés árat kell felszámítani. Tudni kell azonban, hogy zenés árat gépzene esetében nem lehet elszámolni. Zenés árat csak a zene megkezdése' előtt 15 perccel igénybe vett szolgáltatás után szabad érvényesíteni. A vízsz- 1 folytatása. 18. Tököl mássalhangzói. 19. Fűszer. 21. Tisztálkodási tárgy. 22. A-val végén: irányt mutató szó. 24. Kellemetlenség. 25. Keble- 26. Női név. 27. Hegycsúcs. 28. Ékezettel szőrme. 29. Vissza: balti nép. 31. Szigetországi nép. 33. ily módon. 34- Népi ellenőrzési bizottság. 37. Gyorsan oxidálódik. 38. Gépkocsi röv. 39. Is-|-nem. MEGFEJTÉSÜL BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1. A vasárnapi gyermekrejtvény helyes megfejtése: Maria Sklodowska, rádium, Pierre Curie. Könyvjutalmat nyertekj Papp Marika Zagyvapálfalvaj Óvári Péter Nagy bá tony és Gagyi Ildikó Salgótarján. A könyveket postán küldjük el. Ballon viharkabát csuklyával Itt a hűvös, nedves idő. Vidéken lakóknak és távoli munkahelyekre járóknak, kinn a földeken dolgozó nőknek, férfiaknak ajánljuk ezt az otthon is elkészíthető ruhadarabot. A viharkabátra 140 cm széles anyagból-3- méter szükséges. A kabát elején és hátán mély vállrész található, amelyet kétrét hajtott anyagból szabjunk, hogy a szemerkélő őszi esőben ne nedvesedjék át. Az ingszabású ujjat csuklóban gumi fogja össze. Érdekes megoldású a kabát gallérja, amely a külső részén zipzárral 10 20 30 20 10 nyitható, s ebbe illeszkedik a csuklya. A viharkabát öve hátul bújtatott. Az oldalvarrásoknál kerül az öv a kabát elejére. Ez fontos, mert az öv a testhez szorítja az anyagot és így jól szigetel. A kabát „vil- 4ámzár”-ral csukódik. S0 40 30 20 10 4 * Gárdonyi Gésa A komédiás disznó Balogh Béni GYERMEKEKNEK