Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-19 / 274. szám
1967. november 19., vasárnap NOSR/US •> Igaz barátainkkal ünnepeltünk irta: Géczi János, a megyei tanács vb elnöke Lapunk már hírt adott arról, hogy az SZKP kemerovói bizottsága meghívására megyei pártbizottságunk delegációt küldött testvérmegyénkbe, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünnepségeire. A Nógrád olvasói ismerik delegációnk vezetőjének nyilatkozatát. Mégis úgy érezzük, szükséges részletesebben tájékoztatni megyénk lakosságát a nagyszerű ünnepségekről, az impozáns felvonulásról, az üzemekben, intézményekben szerzett tapasztalatainkról, barátaink életéről. Arról a felejthetetlen élményről, amit a Nagy Október félévszázados jubileumi ünnepségein, az impozáns demonstráción szereztünk, szóban vagy írásban nagyon nehéz beszámolni. Televízión, rádión többször láttuk, illetve hallottuk a moszkvai parádét. Ez mindig nagy hatást vált ki az emberből, de az ünneplés igazi légkörét a technika vívmányai nem tudják tökéletesen visszaadni. Ezeken az ünnepségeken ott kell lenni! Mi csak tolmács útján értettük miről beszél az ünnepi szónok, mit mondanak a felszólalók, a bányászok, a kohászok, a kolhozok küldöttei, a fegyveres erők, a komszomolisták, a pionírok képviselői, de mindvégig éreztük, hogy egy nagyszerű ünneplés résztvevői vagyunk. Mélységes felelősség, optimizmus, ünnepélyes pátosz jellemezte a szónokok beszédeit, az emberek gondolkodását. Az ünnepség minden résztvevője fegyelmezetten, nagy figyelemmel hallgatta a beszédeket, ünnepélyes magatartásával, lelkesedéssel, aktívan vett részt az ünneplésben. Őszinte, nagy tisztelettel emlékezett meg az ünnepség Leninről, a párt, a szovjet állam megteremtőjéről, a forradalom, a szocializmus építésének nagyszerű vezetőjéről. A világ első proletárhatalmának kivívásáért folytatott elkeseredett harcban az orosz munkások, parasztok hősi helytállása mellett az internacionalisták, a magyar internacionalisták érdemeit is magasra értékelték. 1917 októberében mértek halálos sebet a világkapitalizmusra. E harcban született meg a szocializmus, a kommunizmus. A fél évszázad története igen nagy erőfeszítést, áldozatot követelt a szovjet néptől. Rendkívül alacsony színvonalú gazdaságot, kultúrát kellett hallatlan gyors ütemben fejleszteni, ugyanakkor a fiatal szov- jetállamöt az intervenció ellen meg kellett védeni. Ez a nép a szocialista haza építése mellett mérhetetlen áldozatot hozott a második világháborúban hazája megvédéséért, a fasizmus szétveréséért, a népek felszabadításáért, szabadságának biztosításáért. Az SZKP vezetésével a szocialista forradalom célkitűzésének megvalósítása, a kommunizmus építése során elért nagyszerű politikai, gazdasági, kulturális eredmények jogos büszkeséggel tölthetik el a szovjet . népet, testvérmegyénk dolgozóit. Ezek az eredmények biztosítanak jobb, boldogabb életet e gazdag tájon, de mostoha éghajlati viszonyok között élő embereknek. A kuznyecki, a szibériai emberek igazán tudják értékelni a gigászi fejlődést. Ezen a vidéken á nincstelenség, az elnyomás még kegyetlenebb volt. Korábban Szibériáról elsősorban a száműzetés, az üldöztetés jutott az ember eszébe. Ez volt a cári rend legsötétebb börtöne. A Nagy Októberre emlékezve az eredmények méltatásán túl a jövőről, a célkitűzésekről, az átgondolt tervek megvalósításáról is sok szó esett. A kuznyecki bányászok, a kohászok, a kolhozok, a tudományos élet képviselői azt fogadták meg — a Dicső Októberre emlékezve —, hogy még nagyobb odaadással, lelkesedéssel dolgoznak a párt vezetésével a gazdaság, a tudomány fejlesztéséért, az emberek boldogulásáért. A fegyveres erők képviselője azt jelentette a pártnak, az ünnepség résztvevőinek, hogy bármikor képesek drága hazájuk földjét megvédeni, biztosítani a békét, megsemmisíteni az ellenséges agresszort. A párt, a nép parancsának teljesítésére mindig készen állnak. Rendkívül nagy hatást tett az ünnepség valamennyi résztvevőjére, amikor a komszomolisták, a pionírok indulók kíséreté* ben fegyelmezetten bevonultak az ünneplők közé. Zászlókkal, virágcsokrokkal, s meleg szavakkal köszönték meg boldog életüket. Nagy Október unokái azt ígérték, hogy tanulással, munkával, a világ gyermekei közötti testvéri barátság ápolásával készülnek a dolgos hétköznapokra. Az ünnepségsorozatokon nagyszerűen kifejeződött a szovjet nép internacionalizmusa. A világ békéjének biztosításáért érzett felelősség, a kommunista mozgalom egységéért folytatott harc, a szocializmus, a haladó erőkkel való szoros együttműködés és barátság jellemezte a jubileumi ünnepségeket. , A Nagy Október 50. évfordulója alkalmával Lenin-renddel kitüntetett testvérme- gyénkhez az SZKP Központi Bizottsága levelet küldött, amelyben kifejezte elismerését a megyei pártbizottságnak, a Kuznyecki medence dolgozóinak nagyszerű eredményeikért. Tisztelettel, ünnepélyesen vették át az SZKP Központi Bizottságának adományát, az elismerést legjobban kifejező vörös zászlót. Figyelemmel hallgatták meg delegációnk vezetőjének beszédét, őszinte örömmel fogadták azt a levelet, amelyet a megyei pártbizottság, megyénk lakossága nevében küldött. Ajándékunk — a vörös zászló — átadásakor felállva, hosszú tapssal ünnepelték a két megye pártbizottságainak és dolgozóinak testvéri barátságát, miközben a megyei pártbizottság első titkára és a tanács elnöke átvette a zászlót. Az ünnepséget magas színvonalú, művészi koncert követte. Ehhez nem kellett tolmács, jól értettük a zenét, a táncot, a különböző népek nyelvén is. Jó rendezői elgondolás alapján elevenedett fel az Aurora cirkáló első lövésétől a szovjet nép története, mai boldog élete. A forradalom dalai, a népdal különböző motívumai, a csengő gyermekkórus és a vegyes kar igazi művészi élményt adott. Szibériában, november 7-én reggel mínusz 20 fok hideget mértek, s fehér volt a táj. A száraz hideg hatására erősen csikorgóit az ember léptei alatt a hó. Mégis arra ébredtünk, hogy kora reggel a város már talpon van, nagy a mozgás, a készülődés. A főteret a megyei pártbizottság épülete zárja le. Az épület fő falán elhelyezett hatalmas Lenin-portré szinte hívogatott mindenkit az ünnepi felvonulásra. Pontosan 10 órakor az elnökség elfoglalta helyét az emelvényen, rövid üdvözlés után a katonai egységek elvonultak és megkezdődött a színpompás, gazdag, ötletes bemutató. Az iskolás gyermekek fegyelmezetten mutatták be tomagyakorlataikat, a különböző zászlógyakorlatokat, a Nagy Októbert és Lenint éltető sorok nagy tapsot váltottak ki. Ezután kezdődött el mintegy 48—50 ezer ember háromórás fegyelmezett, lelkes felvonulása. Zászlók — köztük több magyár zászló —, jelszavak — köztük a magyar—szovjet barátságot éltető, megyénk dolgozóit üdvözlő 'jelszavak — képek, ötletes transzparensek, az üzemek eredményeit ábrázoló plakátok tették színessé a felvonulást. A tömeg fegyelmezettsége, lelkesedése a pártot, a népet, a barátságot éltető jelszavak ismétlése mindvégig jellemző volt. A tartalmi gazdagság, a szovjet haza, az eszme iránti tisztelet mindvégig párosult az ünnepségen a fegyelmezettséggel, a színpompával, a sok ötlettel. A város tágas, tiszta utcáit, a középületeket, lakóházakat ízlésesen, a nagy ünnephez méltóan dekorálták. A fény, a kép, a jelszó mind az 50. évfordulóra való emlékezést fejezte ki. Az esti rakétatűz-parádé igazán hangulatos, nagyszerű élményt jelentett mindenkinek. Az ünnepségek mellett volt lehetőségünk arra is, hogy Novokuznyeckben a kohászokkal, Prokopj evszkben a bányászokkal, Kemerovóban a vegyikombinát dolgozóival, vezetőivel találkozzunk. Az üzemek méretei, korszerű felszerelésük, tágas, világos berendezésük, ami az első pillanatokban feltűnt a látogatónak. Az üzemekben mindenütt szeretettel fogadták delegációnkat. Legyen szabad egy nagyon tipikus esetre kitérni. A Novokuznyecki Kohókombinát 58 éves fiatalosan mozgó szimpatikus igazgatója mondotta el: 30 évvel ezelőtt került oda, akkor még mindössze 5 kőház volt a telepen. Ma ebben a városban 280 ezer ember él modern, új lakásban, csak a hatalmas gyárváros közelében 100 ezer ember él. Ez az új Szibéria, ez az új Kuznyeck. Így értjük csak igazán azt a nagy ragaszkodást, büszkeséget, de mégis szerénységet, amit tapasztaltunk útunk során. Ez az igazgató segédmunkásként kezdte, ma hatalmas politikai, szakmai és élettapasztalattal, diplomával, a szakemberek között világszerte ismert gyáróriást, gyárvárost igazgatja. Mivel a korábbi delegációnk is járt az üzemben, ismerték, hogy nálunk milyen jellegű üzemek vannak, s kérték, adjuk át üdvözletüket a nógrádi bányászoknak, kohászoknak. Hangsúlyozták: nagyon szívesen fogadnak üzemi delegációt, szívesen cserélnék ki tapasztalataikat. Erre egyébként az ott tartózkodó donyeci bányászok képviselői is megkértek bennünket. Meglátogattunk egy szanatóriumot is, ahol szép környezetben, jó személyi feltételek mellett, korszerű eszközökkel gyógyítják a betegeket. A mezőgazdasági üzemek közül egy korszerű kutató intézetet láttunk, ahol a föld minőségét, a különböző magvak, növények tulajdonságait tanulmányozzák. Kísérleteket végeznek, hogy rövid te- nyészidő alatt nagyhozamú fajtákat tudjanak elterjeszteni. A hosszú, zord telet kell ellensúlyozni! A kísérleti kutató intézetben képezik a technikusokat is. Láttunk egy korszerű tehenészetet, ahol egy tehén évi tej hozama átlag 3200 kilogramm. Gépesített még a trágyakezelés is. A hosszú tél arra ia kényszeríti a mezőgazdasági dolgozókat, hogy a zöldség jelentős részét melegházban termeljék. Láttunk egy 25 ezer négyzetméter területű melegházat, melyet 40 ezer négyzetméteresre akarnak a közeljövőben fejleszteni. Kint 20 fokos hideg, bent pedig piroslik a paradicsom, virít a zöldhagyma. Ezek után érthető, miért tudtak minden fogadásnál szép friss virággal is kedveskedni. A művelődésügyi intézményekben megnéztük a város és a megye ötven évét reprezentáló kiállítást, amely jól tükrözi azt a nagyszerű fejlődést, ami a Kuznyecki. medendében végbement. Nagyon megragadott bennünket a gyors ütem. A város és a megye ugyanis nagyon fiatal. A város jövőre lesz csak 50 éves (akkor 5 ezer, most 400 ezer ember él benne). Szigorú, fegyelmezett terv alapján épül tovább. Itt szeretném megjegyezni, hogy a város egy központi fekvésű, szép, tágas, fásított, új utcáját a kemerovói delegáció beszámolója után a lakosság kérésére „Nógrádi utcának” nevezték el. Az új utcát megmutatta küldöttségünknek a megyei és városi tanács elnöke. (Elhoztuk azt a diplomát, amelyik a tanácsülés határozatát rögzíti az utca elnevezéséről.) A megye és a város fejlődéséről a kiállítás alapján igen sokat lehetne mondani, A számok önmagukért beszélnek, de úgy gondolom más alkalmat kell erre keresni. Annyit azért mégis szeretnék megjegyezni, — mint egyik legfontosabb mutatót —, hogy a villamosenergia termelése, ha 1932. évet 1 egységnek veszem, 1949-ben 31, 1958-ban 191, 1965-ben 368 egység volt. és 1970-re 635 egységnyi elérését tervezik. A minisztériumi és helyiipar termékeit, az emberek megváltozott életkörülményeit, a kulturálódás, a szociális,- kommunális ellátás fejlődését szemléletesen, ötletesen mutatja be. a kiállítás. A város művelődésügyi intézményeiről csak annyit, hogy 100 tízosztályos, 50 középfokú és 3 felsőfokú iskolája, 4 színházilletve cirkuszterme van. Szerényen jegyezték meg, hogy épül még egy új színház, s a következő delegáció már füröd- het a városi uszodában, amelyben, csak a központi uszoda 50X23 méter területen fekszik. Egyébként az uszodában több teremsport is helyet kap. Találkoztunk a műszaki egyetem rektorával, tanszékvezető proíesszoraívaL Meglepett bennünket, hogy a mérnökképzés mellett milyen sokrétű a kutatási programjuk, milyen szoros kapcsolatot tartanak az üzemekkel, mertnyire a termelés szükségleteiből indulnak ki a kutatási program elkészítésénél. A korszerű és egészséges bányászkodás, az ipari automatizálás kérdéseivel külön-külön tudóskollektíva foglalkozik. Tudományos munkájuk mellett aktív társadalmi, közéleti tevékenységet fejtenek ki. Itt dolgozik a történelmi tanszék vezetőjeként a Szovjet—-Magyar Baráti Társaság elnöke is, aki már a delegációval járt megyénkben. Talán még annyit, hogy igen megleptek bennünket a magyar történelem nagyjairól, pártunk politikájáról szóló pontos ismereteikkel. Miközben a politikai, a gazdasági, a kulturális élet és a fegyveres testület vezetőivel, dolgozóival beszélgettünk, nagyszerű embereket ismertünk meg. akik becsülik, szeretik a pártot. A XXIII. kongresszuson elfogadott programot nagyon komolyan veszik, s nem kétséges előttük annak megvalósulása. A népek barátságát, a békét legfőbb ügyüknek tartják. Megpróbáltam valamennyire visszaadni az ünnepségek tartalmát, hangulatát, kuznyecki barátainkkal való találkozás során szerzett élményeinket. Minden alkalmat megragadtunk az ünnepségeken, az üzemekben, intézményekben, a családi összejöveteleken, a televízión, a rádión, a helyi újságokon keresztül, hogy átadjuk a nógrádiak üdvözletét, ök is arra kérte,-:: barátságunk erősítését vegyük még komolyabban, ismerjük meg egymás munkáját, életét, boldogságát, gondjait kölcsönösen. Kemerovó megye politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális vezetői és dolgozói igaz testvéri, baráti üdvözletét örömmel tolmácsoljuk megyénk lakosságának.
