Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-15 / 244. szám
10 WÖGR Ä O ft>S? október IS., vasárnap Borból fakadt családnevek <4 zsíros, fűszeres középkori konyha megkövetelte a lakomák lelkét, a bort. A vízben mosdani szokás — vélték, — inni csak bort lehet! „Be innám”! — írja a jámbor könyvmásoló kézirata lapszélére a magyar fohászt, nagy szomjú- zásában. Nyelvtörténeti emlékeink is szépen tükrözik a honi borivás nemzeti históriáját. RÉSZEGES nevezettel már 1095-ben találkozunk. Elsőként a pannonhalmi bencések sütőinek egyike viseli e történelmi nevet. A RÉSZEG 1477-ben, a RÉSZEGES ugyanekkor már családnév. A bor kedvelője volt a XII. században élt szegény Vak Béla királyunk. Felőle írják: „bor- ivásra adta vala fejét, s udvari emberei ahhoz volánok szokva, hogy amit tőle részeg állapotában kértek, mind megadta, s ezeket a javakat akkor már nem vehette vissza, amikor kijózanodott.” Régi okleveleink adatai szerint a borital kedvelése ragaszthatta bizonyos Demeter uramra 1434- ben a BORISSZA vezetéknevet. Am a különös hangzatú YZYABOR (1427) vezetéknév sem holmi kelta gyökér: viselőjét ISSZABOR Lászlót ugyancsak borissza voltáért becézi így a XV. század magyarja. Akadnak még BOROK, BORBONTÖK, BOR- ÉGETÖK (t. i. pálinkafőzők), BORÚSOK is a középkor magyar vezetéknevei között derék számban. Aligha kedvelhette a boritalt az az VN- WEIN Péter budai német polgár, aki 1439-től megmagyaro- sodott, hogy még ,kései ivadékait is BORNEM1SSZAK- nak hívták. Neveink azt mutatják, hogy a — malváziai- nak nevezett — vermut sem volt ismeretlen: 1504-ben ŰR- MÖS Imre vezetékneve őrzi e kedvelt mű-borital tisztes emlékét. A latinul cervisiának I nevezett serital is megfutotta nyelvtörténeti pályáját. 1430- ban SÖR Máté, 1477-ben SER- FÖZÖ Mátyás nevével találkozunk. SERES pedig a XVI. századra annyi akad, hogy valósággal Dunát lehetne velük rekeszteni. Nem gond többé az autók, motorok javítása, mert a Nagybátonyi Vegyes Ktsz különböző típusok szerviz munkáit, kis- és nagyjavítását rövid határidőre vállalja. Megtalálható: Nagybátonyban a Fő úttól 200 méterre Kelta és avar temető Esztergom határában Pilismarót és Esztergom között a magyarországi felső Duna-sza- kasz egyik legnagyobb kiterjedésű slrmezejének feltárásán dolgoznak a Magyar Tudományos Akadémia régészei. A basaharci temetők ezek. A sírok két történelmi korszakból származnak. Az időszámítás kezdete előtti századokban, még a római megszállást megelőző Időszakban Itt élt pannonlal kelta törzsek tetemed nyugszanak a sirmezők mélyebb rétegében. Ezt követően — több évszázaddal később — a népvándorlás kor avarjai temetkeztek ugyanide. Az avarkori sírokban gazdag mellékleteket találtak. A karollng-kori frank protektorátus avarjait ekkor a morva törzsek már lefegyverezték, de sírleleteik még az avarság nagy pompakedvelését és — a magyar honfoglalás Idejét Is megérő — gazdagságát tükrözik. Most a Fettlch Nándor professzor és Bognámé Kutzián Ida vezetésével folytatott legújabb ásatások során a kelta-kora sírok feltárásán dolgoznak. A közelmúlt napokban olyan jellegű kelta ékszerek kerültek napvilágra, amelyek eddig — a kelták közép-európai kultúrkörében _ legkeletebbre S vájc területén jelentkeztek. Kristálypalota — Moszkvában Európa egyik legszebb középülete ragyog fel magasan, karcsún, zöldeskék csillogással Moszkva házrengetegéből. Gigászi kristályhasáb, amelyet nem is építők, hanem ékszerészek csiszoltak ilyen szemkápráztató szépséggé. Mihail Po- szohin, Julij Rackievics, Vlagyimir Szvirhszkij tervezők szerencsés pillanatban álmodhatták meg ezt a palotát ide a Kalinyin híd mellé, a Kutuzov sugárút tengelyébe, ahol Moszkva modem városnegyed virágzik ki az Ukrajna Szálló felhőkarcolója körül. A kristálypalota ad majd otthont a KGST-nek, s miként rendeltetése lesz- a szocialista országok együttműködését szolgálni, úgy születését is a három felvonójának gyártása, beépítése és a közművesítés a csehszlovákok dolga, német szakemberek csinálják a sok ezer négyzetméternyi melegpadlózatot az NDK-ban gyártott szintetikus anyagból, Románia pedig kőcsiszoló gépeket, fehér és fekete márványt küldött Ruskicáról. Hipermodern amfiteátrum Hangyának érzi magát az ember a 32 emelet magassága alatt. A méretek szokatlansá- ga, a gépóriások zaja, a soksok munkás sürgése-forgása, az anyagok tömege különös A KGST épülő székhaza, Moszkvában nemzetközi összefogásnak köszönheti. 1200 építője közül 274 külföldi, közülük 149 magyar. A palota hatalmas üvegfelületeit, a hegesztést, az alumínium nyílászáró szerkezetek szerelését a lengyelek vállalták, a bolgárok az állandó bizottság üléstermét és a lépcsőház padlózatának márványburkolatát készítik, a főépület tizenVASÁRNAPI FEJTÖRŐ Mindenkinek jó tanács VÍZSZINTES: (Kétbetűsek: EM, EÜ, HÁ, AT). 1. így szól a jő tanács. 7. A tanévvel együtt kezdődik az iskolákban. 13. Táplál. 14. Hőegység. 15. Neves német csillagász (1793—1864). 16. Nem tesz hozzá, mégis gyarapodhat pénze, ha ebben helyezi el. 17. Zenit ellentéte. 19. Sántít 20. ... veszti, elgyengül. 22. JJE. 23. Fordított tagadószó. 25. Kínai császári ház a XIV—XVTL században. 26. Dolog, latinul. 27. Növényt ápol. 30. Kettőzött kettős mássalhangzó. 31. Kinézünk rajta. 33. Állatok hajtása. 35. Járja a levegő. 37. Nem ezt 39, Gyertyagyártásra használt vegyület. 41. Kellemesebb a szemnek. 43. OTS. 46. Három, olaszul, románul. 47. Névelős folyadék. 48. A Sajó mellékfolyója. 50. Idegen férfinév, becézve. 51. Ür a sürgönyben. 53. Szereti a bort 55. Folyó a Szovjetunióban. 57. Fogaival szétválaszt. 60. Angol orvos, a himlőoltás felfedezője. 61. Oktató, névelővel. 62. Kiszab. 63. Ilyen vegyület pl. a kinin, a morfium, stb. 64. Francia eredetű mondás, éltelme az, hogy mindennek a „gyengébb nem” az oka. FÜGGŐLEGES: (Kétbetűsek: ÉK, KA, RS, RO, AD, OS). 1. Még a gondolatát is lesi. 2. Nagy helyiség, névelővel. 3. Szeretne találni. 4- Névelővel: a tehenészet fő terméke. 5. Apaállat. 6. Kenőanyag. 7. Trento olasz város német neve. 8. Levegő, számos idegennyelven. 9. ÉTB. 10 Félsziget a Feketetengerben. 11. Sütőipari terméket. 12. Minden tizenkét hónapban. 18. Elzár. 21. Elég volt, futotta rá. 23. Kutya okozta seb. 24. Olasz zeneszerző (Antonio, 1750—1825). 28. Égési mellékterméket. 29. Félig vettem. 31. AZS. 32. Az ujj végén van. 34. Sablon fele. 36. Vaspálya. 38. Például a híd a völgy felett. 40. Rágcsálók. 42. A mechanikai teljesítmény egysége, névelővel. 44. A színházban ennek is van „mestere”. 45. A legnépszerűbb ifjúsági regényírók egyike. 47. Férfinév. 49. Női név. 52. Feljegyzést alkalmaz rajta. 54. Élösdi rovar. 56. AEL. 57. Női név, becézve. 58. Gépipari Tudományos Egyesület. 59. Nem — angolul. Beküldendő: a vízszintes 1., 7. és 16. sorok megfejtése. (Rövid és hosszú magánhangzók között nem teszünk különbséget). A vasárnapi keresztrejtvény helyes megfejtése: Tücsökzene, könyv és sors, ezer s ezer szikra gyűlt látó; gyökerem nőtt a kövekbe, lelkekbe. Könyvjutalmat nyertek: dr. Baditz Pál, Miskolc; Mateidesz Zsuzsa, Salgótarján és Bazsó László, Nagybátony. A könyveket postán küldjük eU dimenzióba helyezi a látogatót, még akkor is, ha megfordult már néhány nagy építkezésen és meglepőnek találja, hogy az áttekinthetetlenül sokféle munka ellenére, feltűnően nagy a rend. Ügy látszik, nem rakták ki hiába a lépten-nyo- mon felbukkanó, takarékosságra és takarosságra intő plakátokat Mindegyiknek frappáns, szellemes a szövege, mint például ez is: „Ne harcolj a tisztaságért, — inkább söpörj!” Persze, mindez oroszul, ciril betűkkel. Aztán egészen nagy területen csak magyar feliratokkal találkozni, akárcsak ha otthon lennénk: „Védősisak használata kötelező!”, „Dohányzásra kijelölt hely”, stb. A tolmács itt kedvére pihenhet, mert mindenki magyarul beszél. A nagy tanácsteremben vagyunk. Hipermodern amfiteátrum, stílusában, anyagában maga a megtestesült huszadik század. Teljes akusztikai és esztétikai burkolása a magyar szakemberekre hárul, olyan specialistákra, akik a Fővárosi Faipari és Kiállítás-Kivitelezési Vállalat dolgozóiként hírnevet szereztek maguknak szerte a nagyvilágban. Casablanca, Párizs, Havanna, Sao Paolo, Damaszkusz, Accra, Milánó, Helsinki és még számos nagyváros után most Moszkvában mutatják be tudásukat. Belsőépítészeti remekmű a Mohács környékén termett, amerikai diófából készülő falburkolat, amely a terem nagy részét borítja. Sándor Antalt és brigádját dicséri a mestermunka, de a többi feladat is kivételes hozzáértést igényel. Vörös Lajosék aprólékos gonddal dolgoznak a tolmácsfülkéken: húsz kis szobácska helyezkedik el körívben, közvetlenül a mennyezet alatt, valamennyit salakgyapot paplannak bélelik ki, erre dolgozzák fel az alumínium expandált lemezt, majd a nemesfa lécborítást. Turzai Lőrinc brigádja a kárpitozást végzi a Győrött készült különleges minőségű műbőrből. Rendkívül kényes munka, hiszen például az erkély mellvédjére 80 méter hosszú, 145 centiméter széles műbőrt feszítenek anélkül, hogy akár egyetlen millimé- temyi gyűrődés is megengedhető lenne a plasztikailag tagolt felületen A támlában a hangszóró Munka közben szakadatlanul szól a zene, ismerős, hazai dallamok áramlanak a hangszórókból. Nagyon kellemes így dolgozni, ám a muzsika feladata itt nem csupán a szórakoztatás, sokkal inkább azt a célt szolgálja, hogy állandóan ellenőrizzék a terem tisztuló akusztikáját. — Már majdnem tökéletes — mondja elégedetten Horváth László építésvezető mérnök. — Ennyi kedvező feltétel között nem is végezhetjük másként munkánkat, csakis kifogástalanul. Ebben az 1100 férőhelyes teremben rendkívül fontos tanácskozások zajlanak majd. A felelősséggel mindannyian tisztában vagyunk. Körülbelül félszáz alapanyagot és a teljes berendezést szállítja a magyar ipar a nagy tanácsterem építéséhez. A zsőllyék kompletten, szerelve érkeznek, a támlákban benne van a hangszóró, az egyik karfában a vevőkészülék, a másikban a kis íróasztalka. A helyreillesztésen kívül semmi gond velük, már Budapesten így rakják vagonokba a szállítmányt: „37-es láda, 9. sor, 9„ 10„ 11. szék, 10-es sor, 1,, 2., 3., 4., 11. szék”. A magyar vállalatok közül képviselve van a Fémmunkás Vállalat, az Épületasztalos Ipari Vállalat, a Szakipari Vállalat és az ÉM. Kőfaragó és Szobrászipari Vállalata. Kerestük őket, de mire elbúcsúzhattunk a nagy tanácsterem vendégmarasztaló kivitelezőitől, odakint lefújták a munkaidőt. Amikor hazaértünk, mar szállásunkon várt Veréb Győző és Greguss János kőfaragói Telefonáltak nekik, örömünkben abasári rizlinget bontottunk és koccintás közben beszéltek munkájukról a látogatók. Hint a zsonglőrök Nyolcán burkolják süttőí ke-: mény traventin mészkőlapokkal a lifthallokat a földszinttől a 32-ik emeletig. Ugyancsak ők fedik jugoszláv fehér márvánnyal a gyönyörű orsólépcső mind a nyolcszáz fokát És anélkül, hogy észre vennék, már rég nem magukról beszélnek. — Van arról fogalma, hogyan tudnak építeni ,a szovjet munkások? — bizonygatja Greguss János. — Ügy bánnak azokkal a hatalmas gépekkel, mint a zsonglőrök. A betonozáshoz, a vasbetonszereléshez talán az egész világon senki nem ért jobban, mint ők. — De a lengyelek se kérnek kölcsön egy kis szorgalmat — folytatja Veréb Győző. — Még a körmüket se fújták meg, pedig húsz fokos hidegben, éjjel-nappal dolgoztak a toronyépület üvegsisakján. Dicsérettel halmozzák el a bolgárokat, a csehszlovákokat a németeket is. Róluk és a többi magyar szakemberről viszont Veinyomin Vlagyimiro- vics Matvejev, a harminchét éves, csupa energia, csupa lendület főépitésvezető beszélt ugyanígy. — Nem szeretném, ha félre értene — közölte még a bemutatkozáskor. — Szerintem az üres udvariaskodás nem szokás az őszinte barátok között. Azt írja meg, ha már elfáradt ilyen messzire, hogy az építkezés minden dolgozója a magyarokról akar példát venni. Pompás mesterei a munkának és a szorgalomban is nehéz őket követni. Gerencsér Miklós
