Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-14 / 243. szám

4 NÖGR AO 1.967 október 14., szombat Az iíj mechanizmus lexikona SZEMÉLYI RÉSZESEDÉS MEGVONÁSA. A társa­dalmilag hasznos munka szerinti pénzbeni részesedés általános elveinek megvilágításánál a „jövedelmek szóródásáról” című fejezetünkben rámutattunk, hogy az új gazda­sági mechanizmusban a végzett munka mennyisége és minősége lesz a személyi jövedelmek alakulásának alapja. Ügyis megfogalmazhatjuk, hogy az eddigiek­től eltérően nem a munkahelyet, hanem a végzett munkát fogjuk pénzbeni részesedés formájában tár- 1 sadalmilag elismerni. Liberman, az ismert szovjet közgazdász-professzor ezt úgy fogalmazta meg, hogy — „Ami előnyös a tár­sadalom szempontjából, amelyet az állam képvisel, annak előnyösnek kell lennie minden kollektíva és minden dolgozó számára. Ügy kell cselekedni, hogy minden előrelépés nagy hasznot hozzon a társadalom­nak, de ugyanakkor ennek a haszonnak bizonyos ré­sze eljusson az érdémet szerző kollektívához.” Nos ezek, a Liberman által jól konstruált elvek jutnak ki­fejezésre a Gazdasági Bizottságnak az eredmény létre­hozásáért kifejtett munka szerinti pénzbeni részesedés szabályozásáról hozott határozatában is. Amellett ugyanis, hogy anyagilag pozitív irányból, vállalati és társadalmi érdeknek megfelelően ösztön­zünk a jobb munkára, egyben látjuk, és figyelembe vesszük, hogy az ugyan szocialista termelési viszonya­ink által meghatározott, de mégiscsak árutermelés alapján nyugvó gazdasági rendszerünk társadalmi új­ratermelési folyamatában az egyének és kollektívák anyagilag érdekeltek is a személyi jövedelmeket ille­tően. Szükségleteiket ugyanis csak áruvásárlás formá­jában elégíthetik ki. Azáltal, hogy egyrészt a szocia­lista építésben való mind eredményesebb közremű­ködésre társadalmi szempontból anyagi ösztönzéssel hatunk, másrészt hogy az építésben részt vevő egyének és kollektívák anyagi érdekeltségére is apellálunk, különösen jelentős a társadalmi termelésben vezető posztot viselők szerepe. Jövedelmük nagysága, része­sedésük lehetősége alapján ők a legjobban érdekeltek, de a legtöbbet tehetik is az eredmény érdekében. A kérdés, ami most már önkéntelenül is adódik az, hogy mi történik, ha a vezető beosztásúak részéről kétséges az elért eredmény tartóssága, sőt a vezetőál­lású egyén, vagy egyének súlyos mulasztása következ­tében a lehetségesnél sokkal kisebbek az eredmények, Az anyagi érdekeltség elvére alapozva a Gazdasági Bizottság 19-es számú határozatának B. fejezete kör­vonalazza az ilyen esetekben következő eljárásokat. Kimondja, hogy kiemelkedő eredmények esetén a felügyeleti szerv, a csoportátlagot meghaladó szemé­lyi részesedést állapíthat meg a vezetőállásúak részé­re. De ha az eredmények tartós volta kétséges, nem kellőképpen biztosított, akkor anélkül, hogy alapbérü­ket érintené, a csoportátlaguk szerinti személyi része­sedésük 25 százalékát, súlyosabb mulasztás esetép a to­vábbi 75 százalékát is letilthatja a felügyeleti szerv.. Az a vezető tehát, aki akár a munkafolyamathoz legszükségesebb és legalkalmasabb szerszámokat nem biztosítja, nem gondoskodik kellően az adottnál még jobb és lehetséges eredmény eléréséhez szükséges fel­tételekről, személy szerinti elbírálás alapján kizár­ható az alapbérére csoportátlagként megállapított 80 százalékos részesedésből. Alapbérét ebben az esetben megkapja, hisz a vállalat egésze jó eredménnyel zárt, csupán egy, vagy néhány vezető hanyagsága gátolta a még nagyobb eredmény elérését, és Csak ezek részese­désének letiltásáról van szó. A Gazdasági Bizottság határozata ugyanakkor ki­mondja, hogy „a megvont vezetői részesedés a 11—III. kategóriánál felhasználható, vagy részesedési tarta­lékként kezelhető.” Természetesen mindez nem jelenti és nem is jelent­heti azt, mintha most már mindent közgazdasági esz­közökkel, csak anyagi vonatkozású ráhatásokkal akar­nánk elérni. Figyelmeztetni szeretnénk pártunk IX kongresszusi határozatára, amely ezekkel kapcsolatban többi között a következőket hangsúlyozza: „Az anya­gi ösztönzés jobb érvényesülése önmagában nem biz­tosítja a munkához való új viszony kialakulását. Foly­tatnunk kell a harcot az anyagiasság, a kapzsiság és az önzés ellen, és a jó munka megbecsülését kifejező társadalmi elismeréssel erősítenünk kell a dolgozók szocialista tudatát.’' Nagy Ferenc Növelik a helyszíni javítások számát A lakosság javító-szolgálta­tó igényeinek kielégítése meg­kívánja a helyszíni javítások számának gyorsütemű növelé­sét. Ez előnyös a vállalat­nak, mert bővíti megrende­lőinek táborát, de előnyös a szolgáltatást-javítást kérőnek is, mert nem kell sokat vára­koznia. E felismerés jegyében vezet­te be a vasárnapi ügyeletet a Ni. ;rád megyei Vegyesipari- és Tavító Vállalat Salgótar­jánban- A szakemberek, — akik délig dolgoznak — a munkaidőben beérkező kérel­meket azonnal teljesítik. A televíziójavítástól kezdve, a különböző háztartási gépek rendbetételéig mindent elvál­lalnak azzal a feltétellel, hogy helyben meg lehessen javítani. Amennyiben nagy esemény van kilátásban, sok a televí­ziójavítást szorgalmazó igény, akkor a szokásos egy műszerész helyett három lát­ja el a bejelentett kívánsá­gok teljesítését. Ilyen esetek­ben előfordulhat, hogy egyik­másik háztartási kisgép-javí­tással kapcsolatos kérelmet nem tudják teljesíteni. Gyümölcs a fan- króm acélból Nemigen rezdül a 27 ezer négyzetméter vízfelület, hár­tyaként vonja be a csend. Egyetlen tömb a 38 ezer köb­méter víz. Október 12., dél­előtt 11 óra. Miért jó ránézni a vízre? Talán azért, mert biztonságot, nyugalmat, erőt, a lényeges dolgok időtlenségét és örök időszerűségét fejezi ki. És miért jó ránézni ezekre a halakra? Mert valahogy olyanok, mint a gyümölcs a fán. A nyáré, a vízé, az anya­gé? Igen is, meg nem is. Ezek az erős formájú zárt szerke­zeti rendbe tömörülő figu­rák nem a természet szülöttei, hanem Kalló Viktor szobrász■ művész alkotásai. Mégis a természet szülte őket, a moz­gásformáiban létező anyag gyermekei ezek a figurák, a három krómacélból készült hal. A salgótarjáni Tóstrand bejáratánál mostantól kezd­ve él a kompozíció, a víztü­kör fölött csaknem hat mé­terre kifüggesztett, egyenként másfél méter nagyságú hal­figura a legkisebb szélrezdü­lésre is kimozdul helyéből, fo­rogni kezd. Magyarországon egyedülálló ez a mobil-szobor, immár nemcsak Kalló Viktor, hanem valamennyiünk büsz­kesége. A művész halkan mondja a. vízparton: — Nagyon, nagyon köszö­nöm azt az erkölcsi és anyagi támogatást is, amelyet Nóg- rádtól, a várostól, a Salgótar jani Acélárugyártól kaptam, Azt hiszem, ezen az októ béri délelöttön elsősorban mi tartozunk köszönettel a mű­vésznek. mm Falukrónika Bárnán Sárrta is felzárkózott a kró­nikás községek közé. A Molnár Lajos általános Iskolai tanár ve­zetésével működő történelmi szakkörön kívül a krónikaíró munkaközösség tevékenységébe a községi tanács, a termelőszövet­kezet, az üzletek dolgozói és más helyi adatközlők is bekapcsolód­tak. Fiatal amatőr fényképészek fotókkal látják el a krónika szerkesztőit. A bárnai példa bi­zonyára több más községben is követésre talal majd a jubileum évében. Mójfrád a nagy idők sodrában IX. A polgári radikális párt Igen tanulságos és az 1918. évi magyar polgári forradalom megítélése szempontjából nem lényegtelen az a tény, hogy ennek a polgári forradalom­nak vidéken — így megyénk­ben is — nem, vagy csak igen kis mértékben voltak polgári mad részét teszik, „oldassanak fel kis- és középbirtokokra” Ezzel kapcsolatban nagyon fi­gyelemreméltó az a meg­jegyzésük, hogy a nagybirto­kok államosítását azért nem követelik, mert „az orosz szovjet kormány eleinte a tevékenységet és életmódot földbirtokot az államénak folytató olyan harcosai, akik nyíltan és őszintén „polgár­nak, de nem reakciós, hanem haladó szellemű burzsoának vallották magukat. Ennek a jelenségnek az az oka, hogy a polgári származású karrie­risták egyszerre csak felfedez­ték, hogy ők tulajdonképpen szociáldemokraták. Persze nyilvánította s lefoglalta, de ebből kénytelen volt engedni," — tehát a mi viszonyaink kö­zött sem válna be. — Köve­telték az aggkori biztosítást, a csecsemő- és anyavédelmet, az egészségügy rendezését, a progresszív adózást és az ok­tatásügy kiterjesztését, amely­ben „a túlzott soviniszta és 1919 szeptemberében — ahogy történelmi szellem megszűnte­ezekről az elemekről a Nóg­rádi Hírlap írja — „tömege­sen kilépnek a szociáldemok­rata pártból, ahová kényszerít­ve érezték magukat belépni.” — Most azonban nem ezekről a gyászvitézekről lesz szó, ha­nem a kevés, valóban polgári radikálisról. A nógrádi polgári radika­lizmusnak igen mélyrenyúló, 'még a reformkorban kezdődő hagyományai voltak. Ezek a hagyományok a dualizmus ko­rában politikai síkon a füg­getlenségi párt, társadalmi sí­kon pedig a szabadkőmű­vességben éltek tovább. Mind a két vonalnak a losonci szabadkőműves pá­holy volt az összefogója. A megye radikálisai, akik rész­ben Jászi Oszkárt, részben Károlyi Mihályt tekintették fő ideológusuknak, 1918 elején a politikai pártalakítás gondola­tával kezdtek foglalkozni. A két irányzat azonban nem tu­dott megegyezni és így tör­tént, hogy 1918 novemberé­ben külön pártot alakítottak Jászi hívei, ez a Polgári Ra­dikális Párt — és külön pár­tot Károlyi követői — ez a Károlyi-párt. A polgári radikálisok párt­alakító gyűlésüket 1918, no­vember 17-én tartották meg a balassagyarmati megyehá­zán, Az itt elfogadott prog­tendő”. — Követelik a paci­fista politikát, a teljes lesze­relést. „Pacifista legyen a ne­velés, hogy örökké lehetetlen legyen a háború." — Legyen teljes vallásszabadság és „béke a nemzetiségi és kül­földi népekkel." Kijelentették, hogy a radi­kálisok a szociáldemokratáktól a végcélban különböznek, hí­vei a szabad versenynek, a többtermelésnek és a kommu­nizmus nélküli jólétnek. „A radikális párt és a Károlyi­párt között semmi különbség sincs” ezért „ma még magya­rok, a békekötés után világ­polgárok — egyesüljetek!” — A balassagyarmati és egyben Nógrád megyei szervezet el­nökévé Kreutz Emil takarék- pénztári vezérigazgatót válasz­tották meg. Kreutz Emil egyike volt a régi Balassagyarmat polgári társadalma leghaladóbb szel­lemű egyéniségeinek, aki sze­mélyes megjelenésének és nagyvonalúságának köszönhet­te, hogy ellenzéki magatartá­sát a megye »vezető körei el­nézték. Az általa vezetett ra­dikális pártról a Nógrádi Földműves december 25-i szá­ma találóan jegyezte meg, hogy „a városi hivatalnok és sat ott is fesztelenebből akar­ta érvényesíteni A Köztársasági Függetlensé­gi Párt a kormánykoalíció hí­ve és már nem olyan pacifis­ta, mint a Radikális Párt De­mokratikus alapon álló, fe­gyelmezett hadsereget kíván a program, és fegyverfogásra szólított fel minden magyart „a nyakunkra ült ellenséggel szemben." — A földbirtokre­form terén az volt az elkép­zelésük, hogy a juttatott par­cellákat, az 1913. évi földárak szerinti megváltási áron kell átadni a juttatottaknak. Ki­mondták, hogy „a munkások és a tisztviselők a gyári üze­mek és vállalatok évi nyere­ségében osztozkodni fognak.” — A párt elnökévé Aininger Lászlót választották meg. Fontos akcióban vettek részt Kreutz Emil vezetésével a polgári radikálisok, amikor 1919. január 7-én, a szociálde­mokratákkal együtt kivonul­tak a balassagyarmati Nemze­ti Tanácsból, mivel az nem foglalt egységesen álláspontot a reakciós Rákóczy főispáni kormánybiztossal szemben. — Ezzel megbénították a Nem­zeti Tanács működését. A bentmaradók azonban úgy döntöttek, hogy a kivonult szociáldemokrata és radikális bizottsági tagok helyett újakat választanak, és az erre irá­nyuló választói gyűlés össze­hívásával a városi főbírót bízták meg. Érdekessége az ügynek, hogy az indítványt Kletzár Lajos, a polgári radi­kálisok továbbra is bentmara­dó elnöke tette meg. Szakadás következett tehát be a radiká­lisok köreiben, ahol Kreutz a demokratikus baloldal képvi­selője volt. Ennek tulajdonít­ható, hogy a január 12-ére ösz- szehívott radikális párti vá­lasztói gyűlésen alig jelentek meg húszán és így azt el kel­lett halasztani. A radikális pártnak igen érdekes kapcsolatai voltak a iparos" osztály szekerét tolja.’* ™e®^ben. Például december- — - ben a Gyarmattól távoli Po­— Kreutz ezt az irányzatot ramjuk minden idők magyar helyesnek tartotta, és ezért de- polgári pártprogramjainak cember utolsó hetében tartott egyik leghaladóbbika. Esze- pártértekezleteken sikerült rint általános és titkos, nők- keresztülvinnie, hogy az el­re is kiterjedő választójogot követelnek, „mely képes lesz a születési és pénzarisztokra­tákat a parlamentből kiemel­ni.” — „Cím és rang eltörlen- dő. Mindenki tehetsége sze­rint érvényesüljön, becsületes munka árán.” — Egyesülési és gyülekezési szabadság. — A hivatalnokok pártatlanok le­gyenek, de nágyobb fizetést kapjanak. — „A kötött birto­kok” — azaz a hitbizományok — amelyek az ország két ha r­nöki tisztet helyette a kevés­bé baloldali Kletzár Lajos törvényszéki elnök, az ügy­vezetőit pedig dr. Holló De­zső, a Nógrád Vármegye fő- szerkesztője vegye át. Oka nyilván az volt, hogy a másik radikális párt, a Köztársasági Függetlenségi Párt, vagyis Ká­rolyi Mihály pártja, 1919. ja­nuár 5-i balassagyarmati megalakulását előre tudva, éf saját radikális maga­tartásából származó befolyá­Legény a gépén, legény a talpán Villogó szemével, méreteivel reflektor­hatalmas megszelí­dített, de még így is félelmes őslényhez hasonlít a Nagyoro­szitól Horpács felé húzó gréder. Fényes­re csiszolódott la­pátján engedelmesen torlódik az apró rö­gökre porló, agyagos talaj. Csak itt-ott látszik, hogy ezen a helyen valaha út volt, de mindinkább megmutatkozik, hogy hamarosan — út lesz. Hogy lesz. azt látva látják a hor- pácsiak, s furcsa mó­don éppen ők azok. akik legkevésbé hisz­nek a szemüknek. A tamáskodás oka a méltóságos-világban gyökerezik: valahány képviselőjelölt fel­lépett ezen a tájon, az hű maradt előd­je hagyományához, és megígérte az utat... Azon, hogy a mi képviselőink ígére­tének valóra válása természetes és meg­szokott, nincs mit magyaráznunk annak a jóképű legénynek, aki az imént szállt ki a gréder vezető­fülkéjéből. Habrug Vasziljevics Vlagyi­mir annak az or­szágnak a fia, ahol az ilyesmi a világon először vált macától értetődővé: a Szov­jetunióé. A legendás hírű Ifjú Gárda föld­jén, a krasznodari kerület Csernyi- novszkaja nevű köz­ségében született. Va­sziljevics tényleges katonaidejét tölti a hazánkban ideiglene­sen állomásozó szov­jet alakulatok egyi­kében. Otthon, az ál­lami gazdaság trak­torosa, édesanyja növénytermesztő, édesapja pedig te­hergépkocsivezető. Persze, más is van még, akire Habrug komszomolista szí­vesen gondol. Ez a más: Vány a, az or­vostanhallgató lány, aki a diploma meg­szerzése után megy férjhez. Nem nehéz kitalálni, hogy Vla­gyimirhoz. Az, hogy a fiatal szovjet katona kom­szomolista: fontos. Mint ifjú kommunis­ta teljesiti — pa­rancsnokai engedé­lyével — a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom ötvene­dik évfordulója tisz­teletére azt n válla­lását, hogy magyar barátainak segít az úttalan út fe lúv fá­sában. Az útérntés művészetét a Szov­jet Hadseregben ta­nulta. Jól megtanul­ta! Legalább úgy, mint azok a szovjet katonák, akik Nő­tincsnél álltak helyt az útépítésben. A két kilométeres útszakasz munkájú val maholnap elké szül a fiatal harcos. Ki tudja, hová szó­lítja majd a pa­rancs az Egyetértés Tsz fogadott fiát. Bi­zonyos: bárhová, ott is megállja helyét, hiszen — amint szorgalma, munkáin mutatja — legény a gépén, legény „ fal­ván. Bárhová távo­zik innen, a horpá- csi lakosok, a nagy­oroszi szövetkezeti parasztok szeretette: emlékeznek maid reá. Művében pedig jogáéi látják a meg- bonthatalan manner —szoviet barátsáo két falu érdekét szol­gáló bizonuitékát. — b. z. — gony földmunkásainak tanácsa a radikális párthoz csatlako­zott. Szerepük volt abban is, hogy 1919. január 31-én Ba­lassagyarmaton, a Munkásta­nács és a Munkásgárda vette át az ügyek intézését és így a Nemzeti Tanácsot gyakorlati­lag is felszámolták. Ennek a Munkástanácsnak az intézke­dései folytán szállították el a megyeháza értékes képeit a budapesti Szépművészeti Mú­zeumba, hogy egy esetleges újabb intervenciós támadás elől mentsék azokat. A párt az országgyűlési vá­lasztásokon is indulni akart. 1919. március 17-i választmá­nyi gyűlésükön határozták ezt el. Március 21-én azonban létrejött a Tanácsköztársaság és így a radikális párt végre­hajtóbizottsága március 22-én bejelentette, hogy „a párt lét- jogosultsága megszűnt, ki­mondotta feloszlását, s tagjai belátására bízza, hogy részt kivánnak-e venni a politiká­ban vagy sem.” — Többé nem alakultak meg. Dr. Bclitzky János flz évforduló fényében- A rétsági járás valameny- nyi községe készül a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom ötvenedik évfordulójá­nak emlékezetes megünnep­lésére. A párt- és KlSZ-szer- vezetek rendezvényein t.űl körülbelül ötven előadásra kerül sor az ünnepet megelő­ző hetekben. Az MSZBT Nagyoroszin. Nógrádon, Rút­ságon és Romhányban mutat­ja be „A szovjet tudomány és technika ötven éve” című vándorkiállítását. Szovjet film- történeti kiállítást Borsosbe- rényben. Szendehelyen. Két- bodonyban és Nőtincsen ren­deznek. Minden faluban meg­rendezik és ismeretterjesztő előadással élénkítik a szovjet irodalom kiállítását. Számos klubban „Fél évszázad a Szovjetunióban és a világon" címmel tartanak foglalkozást

Next

/
Oldalképek
Tartalom