Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-14 / 243. szám
4 NÖGR AO 1.967 október 14., szombat Az iíj mechanizmus lexikona SZEMÉLYI RÉSZESEDÉS MEGVONÁSA. A társadalmilag hasznos munka szerinti pénzbeni részesedés általános elveinek megvilágításánál a „jövedelmek szóródásáról” című fejezetünkben rámutattunk, hogy az új gazdasági mechanizmusban a végzett munka mennyisége és minősége lesz a személyi jövedelmek alakulásának alapja. Ügyis megfogalmazhatjuk, hogy az eddigiektől eltérően nem a munkahelyet, hanem a végzett munkát fogjuk pénzbeni részesedés formájában tár- 1 sadalmilag elismerni. Liberman, az ismert szovjet közgazdász-professzor ezt úgy fogalmazta meg, hogy — „Ami előnyös a társadalom szempontjából, amelyet az állam képvisel, annak előnyösnek kell lennie minden kollektíva és minden dolgozó számára. Ügy kell cselekedni, hogy minden előrelépés nagy hasznot hozzon a társadalomnak, de ugyanakkor ennek a haszonnak bizonyos része eljusson az érdémet szerző kollektívához.” Nos ezek, a Liberman által jól konstruált elvek jutnak kifejezésre a Gazdasági Bizottságnak az eredmény létrehozásáért kifejtett munka szerinti pénzbeni részesedés szabályozásáról hozott határozatában is. Amellett ugyanis, hogy anyagilag pozitív irányból, vállalati és társadalmi érdeknek megfelelően ösztönzünk a jobb munkára, egyben látjuk, és figyelembe vesszük, hogy az ugyan szocialista termelési viszonyaink által meghatározott, de mégiscsak árutermelés alapján nyugvó gazdasági rendszerünk társadalmi újratermelési folyamatában az egyének és kollektívák anyagilag érdekeltek is a személyi jövedelmeket illetően. Szükségleteiket ugyanis csak áruvásárlás formájában elégíthetik ki. Azáltal, hogy egyrészt a szocialista építésben való mind eredményesebb közreműködésre társadalmi szempontból anyagi ösztönzéssel hatunk, másrészt hogy az építésben részt vevő egyének és kollektívák anyagi érdekeltségére is apellálunk, különösen jelentős a társadalmi termelésben vezető posztot viselők szerepe. Jövedelmük nagysága, részesedésük lehetősége alapján ők a legjobban érdekeltek, de a legtöbbet tehetik is az eredmény érdekében. A kérdés, ami most már önkéntelenül is adódik az, hogy mi történik, ha a vezető beosztásúak részéről kétséges az elért eredmény tartóssága, sőt a vezetőállású egyén, vagy egyének súlyos mulasztása következtében a lehetségesnél sokkal kisebbek az eredmények, Az anyagi érdekeltség elvére alapozva a Gazdasági Bizottság 19-es számú határozatának B. fejezete körvonalazza az ilyen esetekben következő eljárásokat. Kimondja, hogy kiemelkedő eredmények esetén a felügyeleti szerv, a csoportátlagot meghaladó személyi részesedést állapíthat meg a vezetőállásúak részére. De ha az eredmények tartós volta kétséges, nem kellőképpen biztosított, akkor anélkül, hogy alapbérüket érintené, a csoportátlaguk szerinti személyi részesedésük 25 százalékát, súlyosabb mulasztás esetép a további 75 százalékát is letilthatja a felügyeleti szerv.. Az a vezető tehát, aki akár a munkafolyamathoz legszükségesebb és legalkalmasabb szerszámokat nem biztosítja, nem gondoskodik kellően az adottnál még jobb és lehetséges eredmény eléréséhez szükséges feltételekről, személy szerinti elbírálás alapján kizárható az alapbérére csoportátlagként megállapított 80 százalékos részesedésből. Alapbérét ebben az esetben megkapja, hisz a vállalat egésze jó eredménnyel zárt, csupán egy, vagy néhány vezető hanyagsága gátolta a még nagyobb eredmény elérését, és Csak ezek részesedésének letiltásáról van szó. A Gazdasági Bizottság határozata ugyanakkor kimondja, hogy „a megvont vezetői részesedés a 11—III. kategóriánál felhasználható, vagy részesedési tartalékként kezelhető.” Természetesen mindez nem jelenti és nem is jelentheti azt, mintha most már mindent közgazdasági eszközökkel, csak anyagi vonatkozású ráhatásokkal akarnánk elérni. Figyelmeztetni szeretnénk pártunk IX kongresszusi határozatára, amely ezekkel kapcsolatban többi között a következőket hangsúlyozza: „Az anyagi ösztönzés jobb érvényesülése önmagában nem biztosítja a munkához való új viszony kialakulását. Folytatnunk kell a harcot az anyagiasság, a kapzsiság és az önzés ellen, és a jó munka megbecsülését kifejező társadalmi elismeréssel erősítenünk kell a dolgozók szocialista tudatát.’' Nagy Ferenc Növelik a helyszíni javítások számát A lakosság javító-szolgáltató igényeinek kielégítése megkívánja a helyszíni javítások számának gyorsütemű növelését. Ez előnyös a vállalatnak, mert bővíti megrendelőinek táborát, de előnyös a szolgáltatást-javítást kérőnek is, mert nem kell sokat várakoznia. E felismerés jegyében vezette be a vasárnapi ügyeletet a Ni. ;rád megyei Vegyesipari- és Tavító Vállalat Salgótarjánban- A szakemberek, — akik délig dolgoznak — a munkaidőben beérkező kérelmeket azonnal teljesítik. A televíziójavítástól kezdve, a különböző háztartási gépek rendbetételéig mindent elvállalnak azzal a feltétellel, hogy helyben meg lehessen javítani. Amennyiben nagy esemény van kilátásban, sok a televíziójavítást szorgalmazó igény, akkor a szokásos egy műszerész helyett három látja el a bejelentett kívánságok teljesítését. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy egyikmásik háztartási kisgép-javítással kapcsolatos kérelmet nem tudják teljesíteni. Gyümölcs a fan- króm acélból Nemigen rezdül a 27 ezer négyzetméter vízfelület, hártyaként vonja be a csend. Egyetlen tömb a 38 ezer köbméter víz. Október 12., délelőtt 11 óra. Miért jó ránézni a vízre? Talán azért, mert biztonságot, nyugalmat, erőt, a lényeges dolgok időtlenségét és örök időszerűségét fejezi ki. És miért jó ránézni ezekre a halakra? Mert valahogy olyanok, mint a gyümölcs a fán. A nyáré, a vízé, az anyagé? Igen is, meg nem is. Ezek az erős formájú zárt szerkezeti rendbe tömörülő figurák nem a természet szülöttei, hanem Kalló Viktor szobrász■ művész alkotásai. Mégis a természet szülte őket, a mozgásformáiban létező anyag gyermekei ezek a figurák, a három krómacélból készült hal. A salgótarjáni Tóstrand bejáratánál mostantól kezdve él a kompozíció, a víztükör fölött csaknem hat méterre kifüggesztett, egyenként másfél méter nagyságú halfigura a legkisebb szélrezdülésre is kimozdul helyéből, forogni kezd. Magyarországon egyedülálló ez a mobil-szobor, immár nemcsak Kalló Viktor, hanem valamennyiünk büszkesége. A művész halkan mondja a. vízparton: — Nagyon, nagyon köszönöm azt az erkölcsi és anyagi támogatást is, amelyet Nóg- rádtól, a várostól, a Salgótar jani Acélárugyártól kaptam, Azt hiszem, ezen az októ béri délelöttön elsősorban mi tartozunk köszönettel a művésznek. mm Falukrónika Bárnán Sárrta is felzárkózott a krónikás községek közé. A Molnár Lajos általános Iskolai tanár vezetésével működő történelmi szakkörön kívül a krónikaíró munkaközösség tevékenységébe a községi tanács, a termelőszövetkezet, az üzletek dolgozói és más helyi adatközlők is bekapcsolódtak. Fiatal amatőr fényképészek fotókkal látják el a krónika szerkesztőit. A bárnai példa bizonyára több más községben is követésre talal majd a jubileum évében. Mójfrád a nagy idők sodrában IX. A polgári radikális párt Igen tanulságos és az 1918. évi magyar polgári forradalom megítélése szempontjából nem lényegtelen az a tény, hogy ennek a polgári forradalomnak vidéken — így megyénkben is — nem, vagy csak igen kis mértékben voltak polgári mad részét teszik, „oldassanak fel kis- és középbirtokokra” Ezzel kapcsolatban nagyon figyelemreméltó az a megjegyzésük, hogy a nagybirtokok államosítását azért nem követelik, mert „az orosz szovjet kormány eleinte a tevékenységet és életmódot földbirtokot az államénak folytató olyan harcosai, akik nyíltan és őszintén „polgárnak, de nem reakciós, hanem haladó szellemű burzsoának vallották magukat. Ennek a jelenségnek az az oka, hogy a polgári származású karrieristák egyszerre csak felfedezték, hogy ők tulajdonképpen szociáldemokraták. Persze nyilvánította s lefoglalta, de ebből kénytelen volt engedni," — tehát a mi viszonyaink között sem válna be. — Követelték az aggkori biztosítást, a csecsemő- és anyavédelmet, az egészségügy rendezését, a progresszív adózást és az oktatásügy kiterjesztését, amelyben „a túlzott soviniszta és 1919 szeptemberében — ahogy történelmi szellem megszűnteezekről az elemekről a Nógrádi Hírlap írja — „tömegesen kilépnek a szociáldemokrata pártból, ahová kényszerítve érezték magukat belépni.” — Most azonban nem ezekről a gyászvitézekről lesz szó, hanem a kevés, valóban polgári radikálisról. A nógrádi polgári radikalizmusnak igen mélyrenyúló, 'még a reformkorban kezdődő hagyományai voltak. Ezek a hagyományok a dualizmus korában politikai síkon a függetlenségi párt, társadalmi síkon pedig a szabadkőművességben éltek tovább. Mind a két vonalnak a losonci szabadkőműves páholy volt az összefogója. A megye radikálisai, akik részben Jászi Oszkárt, részben Károlyi Mihályt tekintették fő ideológusuknak, 1918 elején a politikai pártalakítás gondolatával kezdtek foglalkozni. A két irányzat azonban nem tudott megegyezni és így történt, hogy 1918 novemberében külön pártot alakítottak Jászi hívei, ez a Polgári Radikális Párt — és külön pártot Károlyi követői — ez a Károlyi-párt. A polgári radikálisok pártalakító gyűlésüket 1918, november 17-én tartották meg a balassagyarmati megyeházán, Az itt elfogadott progtendő”. — Követelik a pacifista politikát, a teljes leszerelést. „Pacifista legyen a nevelés, hogy örökké lehetetlen legyen a háború." — Legyen teljes vallásszabadság és „béke a nemzetiségi és külföldi népekkel." Kijelentették, hogy a radikálisok a szociáldemokratáktól a végcélban különböznek, hívei a szabad versenynek, a többtermelésnek és a kommunizmus nélküli jólétnek. „A radikális párt és a Károlyipárt között semmi különbség sincs” ezért „ma még magyarok, a békekötés után világpolgárok — egyesüljetek!” — A balassagyarmati és egyben Nógrád megyei szervezet elnökévé Kreutz Emil takarék- pénztári vezérigazgatót választották meg. Kreutz Emil egyike volt a régi Balassagyarmat polgári társadalma leghaladóbb szellemű egyéniségeinek, aki személyes megjelenésének és nagyvonalúságának köszönhette, hogy ellenzéki magatartását a megye »vezető körei elnézték. Az általa vezetett radikális pártról a Nógrádi Földműves december 25-i száma találóan jegyezte meg, hogy „a városi hivatalnok és sat ott is fesztelenebből akarta érvényesíteni A Köztársasági Függetlenségi Párt a kormánykoalíció híve és már nem olyan pacifista, mint a Radikális Párt Demokratikus alapon álló, fegyelmezett hadsereget kíván a program, és fegyverfogásra szólított fel minden magyart „a nyakunkra ült ellenséggel szemben." — A földbirtokreform terén az volt az elképzelésük, hogy a juttatott parcellákat, az 1913. évi földárak szerinti megváltási áron kell átadni a juttatottaknak. Kimondták, hogy „a munkások és a tisztviselők a gyári üzemek és vállalatok évi nyereségében osztozkodni fognak.” — A párt elnökévé Aininger Lászlót választották meg. Fontos akcióban vettek részt Kreutz Emil vezetésével a polgári radikálisok, amikor 1919. január 7-én, a szociáldemokratákkal együtt kivonultak a balassagyarmati Nemzeti Tanácsból, mivel az nem foglalt egységesen álláspontot a reakciós Rákóczy főispáni kormánybiztossal szemben. — Ezzel megbénították a Nemzeti Tanács működését. A bentmaradók azonban úgy döntöttek, hogy a kivonult szociáldemokrata és radikális bizottsági tagok helyett újakat választanak, és az erre irányuló választói gyűlés összehívásával a városi főbírót bízták meg. Érdekessége az ügynek, hogy az indítványt Kletzár Lajos, a polgári radikálisok továbbra is bentmaradó elnöke tette meg. Szakadás következett tehát be a radikálisok köreiben, ahol Kreutz a demokratikus baloldal képviselője volt. Ennek tulajdonítható, hogy a január 12-ére ösz- szehívott radikális párti választói gyűlésen alig jelentek meg húszán és így azt el kellett halasztani. A radikális pártnak igen érdekes kapcsolatai voltak a iparos" osztály szekerét tolja.’* ™e®^ben. Például december- — - ben a Gyarmattól távoli Po— Kreutz ezt az irányzatot ramjuk minden idők magyar helyesnek tartotta, és ezért de- polgári pártprogramjainak cember utolsó hetében tartott egyik leghaladóbbika. Esze- pártértekezleteken sikerült rint általános és titkos, nők- keresztülvinnie, hogy az elre is kiterjedő választójogot követelnek, „mely képes lesz a születési és pénzarisztokratákat a parlamentből kiemelni.” — „Cím és rang eltörlen- dő. Mindenki tehetsége szerint érvényesüljön, becsületes munka árán.” — Egyesülési és gyülekezési szabadság. — A hivatalnokok pártatlanok legyenek, de nágyobb fizetést kapjanak. — „A kötött birtokok” — azaz a hitbizományok — amelyek az ország két ha rnöki tisztet helyette a kevésbé baloldali Kletzár Lajos törvényszéki elnök, az ügyvezetőit pedig dr. Holló Dezső, a Nógrád Vármegye fő- szerkesztője vegye át. Oka nyilván az volt, hogy a másik radikális párt, a Köztársasági Függetlenségi Párt, vagyis Károlyi Mihály pártja, 1919. január 5-i balassagyarmati megalakulását előre tudva, éf saját radikális magatartásából származó befolyáLegény a gépén, legény a talpán Villogó szemével, méreteivel reflektorhatalmas megszelídített, de még így is félelmes őslényhez hasonlít a Nagyoroszitól Horpács felé húzó gréder. Fényesre csiszolódott lapátján engedelmesen torlódik az apró rögökre porló, agyagos talaj. Csak itt-ott látszik, hogy ezen a helyen valaha út volt, de mindinkább megmutatkozik, hogy hamarosan — út lesz. Hogy lesz. azt látva látják a hor- pácsiak, s furcsa módon éppen ők azok. akik legkevésbé hisznek a szemüknek. A tamáskodás oka a méltóságos-világban gyökerezik: valahány képviselőjelölt fellépett ezen a tájon, az hű maradt elődje hagyományához, és megígérte az utat... Azon, hogy a mi képviselőink ígéretének valóra válása természetes és megszokott, nincs mit magyaráznunk annak a jóképű legénynek, aki az imént szállt ki a gréder vezetőfülkéjéből. Habrug Vasziljevics Vlagyimir annak az országnak a fia, ahol az ilyesmi a világon először vált macától értetődővé: a Szovjetunióé. A legendás hírű Ifjú Gárda földjén, a krasznodari kerület Csernyi- novszkaja nevű községében született. Vasziljevics tényleges katonaidejét tölti a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok egyikében. Otthon, az állami gazdaság traktorosa, édesanyja növénytermesztő, édesapja pedig tehergépkocsivezető. Persze, más is van még, akire Habrug komszomolista szívesen gondol. Ez a más: Vány a, az orvostanhallgató lány, aki a diploma megszerzése után megy férjhez. Nem nehéz kitalálni, hogy Vlagyimirhoz. Az, hogy a fiatal szovjet katona komszomolista: fontos. Mint ifjú kommunista teljesiti — parancsnokai engedélyével — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulója tiszteletére azt n vállalását, hogy magyar barátainak segít az úttalan út fe lúv fásában. Az útérntés művészetét a Szovjet Hadseregben tanulta. Jól megtanulta! Legalább úgy, mint azok a szovjet katonák, akik Nőtincsnél álltak helyt az útépítésben. A két kilométeres útszakasz munkájú val maholnap elké szül a fiatal harcos. Ki tudja, hová szólítja majd a parancs az Egyetértés Tsz fogadott fiát. Bizonyos: bárhová, ott is megállja helyét, hiszen — amint szorgalma, munkáin mutatja — legény a gépén, legény „ falván. Bárhová távozik innen, a horpá- csi lakosok, a nagyoroszi szövetkezeti parasztok szeretette: emlékeznek maid reá. Művében pedig jogáéi látják a meg- bonthatalan manner —szoviet barátsáo két falu érdekét szolgáló bizonuitékát. — b. z. — gony földmunkásainak tanácsa a radikális párthoz csatlakozott. Szerepük volt abban is, hogy 1919. január 31-én Balassagyarmaton, a Munkástanács és a Munkásgárda vette át az ügyek intézését és így a Nemzeti Tanácsot gyakorlatilag is felszámolták. Ennek a Munkástanácsnak az intézkedései folytán szállították el a megyeháza értékes képeit a budapesti Szépművészeti Múzeumba, hogy egy esetleges újabb intervenciós támadás elől mentsék azokat. A párt az országgyűlési választásokon is indulni akart. 1919. március 17-i választmányi gyűlésükön határozták ezt el. Március 21-én azonban létrejött a Tanácsköztársaság és így a radikális párt végrehajtóbizottsága március 22-én bejelentette, hogy „a párt lét- jogosultsága megszűnt, kimondotta feloszlását, s tagjai belátására bízza, hogy részt kivánnak-e venni a politikában vagy sem.” — Többé nem alakultak meg. Dr. Bclitzky János flz évforduló fényében- A rétsági járás valameny- nyi községe készül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulójának emlékezetes megünneplésére. A párt- és KlSZ-szer- vezetek rendezvényein t.űl körülbelül ötven előadásra kerül sor az ünnepet megelőző hetekben. Az MSZBT Nagyoroszin. Nógrádon, Rútságon és Romhányban mutatja be „A szovjet tudomány és technika ötven éve” című vándorkiállítását. Szovjet film- történeti kiállítást Borsosbe- rényben. Szendehelyen. Két- bodonyban és Nőtincsen rendeznek. Minden faluban megrendezik és ismeretterjesztő előadással élénkítik a szovjet irodalom kiállítását. Számos klubban „Fél évszázad a Szovjetunióban és a világon" címmel tartanak foglalkozást
