Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-13 / 242. szám
196T október 13., péntek N OG R 4 0 Kódár János prágai beszéde (Folytatás a 2. oldalról) mostanáig nem hajlandó tudomásul venni a hitleri fasizmus leverése után Európában kialakult realitásokat. Külpolitikájának re vans ista vonásait és a mögéjük felsorakozó militarista belső frontot még józanabb szövetségesei is aggodalommal figyelik. Európa népeinek szerencséje, hogy a német nép egy része, ma már békeszerető szocialista országban, a Német Demokratikus Köztársaság keretei között épít, dolgozik és harcol a közös szocialista célokért. A Német Demokratikus Köztársaság barátunk és szövetségesünk, ugyanakkor békés egymás mellet élesd politikánkból következik, hogy normális kapcsolatokat akarunk a Német Szövetségi Köztársasággal is. E kapcsolatok létrejötte azonban ez idő szerint nem a szocialista országokon, hanem a nyugatnémet kormányon múlik. A Magyar Népköztársaság is közvetlenül érdekelt abban, hogy lépések történjenek az európai biztonság megszilárdítására. Történelmünk és jelenünk egyaránt arra tanít bennünket rriagyarokat, hogy a német imperializmus minden európai nép függetlenségét, az egész világ békéjét fenyegeti. Éppen ezért a szocialista országok a többi békére törekvő erőkkel együtt mindent megtesznek az európai biztonságért. Erősítenünk kell a Varsói Szerződés fegyveres erőit mindaddig, amíg fennáll a veszély a német imperializmus részéről; mindaddig, amíg létezik a NATO, az imperialisták agresszív katonai tömbje. Szükségesek a tárgyalások is és indokolt, hogy összeüljön az európai államok, parlamentek, népek értekezlete és vitassa meg a földrész békéjének megőrzése érdekében elvégzendő közös tennivalókat. Erősítjük Intern cxcionalista kötelékeinket Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! Pártjaink azonos módon vélekednek és egyező nézeteket vallanak a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiben. Közösen valljuk, hogy a jelenlegi helyzetben különleges fontossága van az egységnek és annak, hogy minden párt he- lvezze tevékenységének homlokterébe az internacionalista kötelékek erősítését. A Csehszlovák Kommunista Párt a marxizmus—leniniz- mushoz való tántoríthatatlan hűségével, a szocializmus ügye iránti teljes odaadásával, következetes internacionalizmusával az egész világ kommunistáinak és valamennyi haladó emberének megbecsülését vívta ki. Pártjuk hozzájárulását a közös feladatok teljesítéséhez nagyra értékeli a Magyar Szocialista Munkáspárt, az egész magyar nép. Pártunk és internacionalizmusunk a szocializmus, a béke érdekeinek szolgálatára törekszik, amikor állást foglal a nemzetközi élet különböző kérdéseiben. A nemzetközi kommunista mozgalom érdekeiből kiindulva határozottan elítéljük a Kínai Kommunista Párt jelenlegi vezetőinek a marxizmus—le- ninizmustól teljesen idegen, nagyhatalmi, soviniszta nézeteit és kalandor politikáját. Ez a politika veszélyezteti a szocialista vívmányokat Kínában, nagy károkat okoz a nemzetközi munkásmozgalomnak és az imperialisták kezére játszik. Az internacionalisták, a kommunista pártok túlnyomó többsége elhatárolta magát a kínai vezetőktől, és arra törekszik, ami ma a legkomoMegalakult megyénk második tsz-szövetsége lyabb és a legfontosabb: anti- imperialista összefogásra, akcióegységre. Erre azért var. szükség, hogy maximálisan k> tudjuk használni az emberiség javára azokat az előnyöket, amelyeket az erőviszonyok kedvező alakulása biztosít számunkra. Azon a véleményen vagyunk, hogy helyénvaló volna hozzákezdeni a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának előkészítéséhez. Békénk, nyugalmunk összefogást követel Ezen a gyűlésen hadd szóljak arról, hogy a szocializmus magyar és csehszlovák hívei már sok éve együtt, vállvetve küzdenek, és ez így lesz a jövőben is. Közeleg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója. E hetekben a világ minden haladó embere, minden szabadságra, emberi életre vágyódó elnyomott, minden szocializmusban élő felszabadult ember sokszor gondol arra, mit adott a világnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, mit jelent a mai világnak a Szovjetunió. Állhatnánk-e itt ezen a napon a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nélkül? Építhetnénk-e biztonságban a szocializmust a bennünket pajzsként védelmező Szovjetunió nélkül? Lenne-e ma béke és remény a világon a Szovjetunió, a Szovjetunió ereje, áldozatos harca nélkül? Sok minden változik a világon, de az nem változott és a szocializmus világméretű győzelméig nem is változha- tik meg, hogy békénk, biztonságunk. munkánk nyugalma egységet, internacionalista öszefogást követel; internacionalizmus pedig nincs a Szovjetunió, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom országa iránti őszinte testvéri barátság nélkül. Szép vonása a csehszlovák—magyar barátságának, hogy pártjainkat, országainkat, népeinket összekapcsolja az az őszinte szovjetbarátság és az internacionalizmus eszméje, amely áthatja pártjaink egész tevékenységét. Kedves elvtársak! Barátaink! Engedjék meg, hogy befejezésül mégegyszer köszönetét mondjak párt- és kormány- küldöttségünk meghívásáért, vendégszeretetükért, önöknek pedig e nagyszerű barátsági gyűlésért, figyelmükért. Ügy érzem, hogy küldöttségünk jelenlegi látogatása a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban még szorosabbra fűzi népünk barátságát, a szocialista közösség népeinek internacionalista összefogását. Látogatásunk programja még nem ért véget, de máris kijelenthetem, hogy e napok testvéri légköre új erőket adott nekünk. Biztosíthatom önöket, barátainkat és szövetségeseinket, hogy a magyar nép mindig értékeli és híven ápolni fogja a magyar—csehszlovák barátságot. Elvisszük a magyar népnek testvéri üdvözleteiket és jókívánságaikat. Űj győzelmeket kívánunk csehszlovák testvérpártunknak, virágzást a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak, békét, boldogságot a csehszlovák népnek. Éljen és erősödjék szüntelenül a magyar—csehszlovák testvéri barátság! Éljen a kommunizmus és a béke! A magyar delegáció vezetőjének szavai után a gyűlés részvevői melegen ünnepelték a csehszlovák és magyar nép barátságát. A forró hangulatú barátsági nagygyűlés- az Internacic- nálé hangjaival ért véget. (Folytatás az l. oldalról.) ság, a belső piac és a külkereskedelem igényeiről. Természetesen szükség van a termelés, a feldolgozás és értékesítés megszervezésére Mindezekben rendkívül sokat segíthet a három járás közös gazdaságainak a 'most megalakuló területi szövetség. Az új szerv alapszabály és ügyrend szerint dolgozik majd. A tervezetben rövid és hosszútávú feladatokat jelöltek meg. Elsőrendű feladatának tekinti a szövetség a gyenge termelőszövetkezetek megerősítését, megszilárdítását. Többek között elemzi az állami támogatás rendszerének jelenlegi módjait, s keresi a lehetőségeket azok kiszélesítésére. Javaslatokkal, tanácsokkal segíti a közös gazdaságokat, a megfelelő vetésszerkezet, a helyes gazdálkodás kialakításában, a növénytermelés és állattenyésztés összhangjának megteremtésében, a talajvédelmi tevékenység megszervezésében. A társadalmi szerv feladata lesz a szövetkezetek érdekképviseletének ellátása és jogvédelme, a munkaverseny szervezése, a termelő- szövetkezetek. valamint a szövetkezetekkel kapcsolatban álló vállalatok munkájának koordinálása is. Természetesen s szövetség a termelőszövetkezetek életébe, gazdálkodásába nem avatkozhat bele. Csak olyan ügyekben járhat el, amelyekkel a tagszövetkezetek megbízzák. A termelőszövetkezeti területi szövetség feladatát, az alapszabály- tervezetét ismertette a küldöttgyűlésen Forgó Imre, az előkészítő bizottság titkára is. Mint mondotta: a területi szövetség fő célja, hogy elősegítse a termelőszövetkezetek jobb együttműködését, önálló, vállalatszerű gazdálkodását. A szövetség legfőbb szervének a küldöttgyűlést jelölte meg. Ez választja meg a szövetség elnökségét, az ellenőrző bizottságot is. A szövetség fenntartásának költségeit a termelőszövetkezetek viselik. Ezután elemezte a szövetség és a termelőszövetkezetek, valamint a szövetség és az országos tanács viszonyát. A vita középpontjában a továbbfejlődés kérdései A mandátumvizsgáló bizottság jelentése után került sor az előkészítő bizottság beszámolója, valamint az alapszabály- és ügyrend-tervezet feletti vitára. A hozzászólásokban az időszerű kérdések egész sorának adtak hangot a pásztói, a szécsényi és a salgótarjáni járás közös gazdaságainak küldöttei. Igen sokan tették szóvá a termelőszövetkezetek gazdálkodását, elsősorban a gyenge termelőszövetkezetek helyzetét. A vita résztvevői szinte egyértelműen állapították meg, hogy pártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikája alapja a közös gazdaságok sokoldalú fejlődésének, eredményes gazdálkodásának. Szóltak azokról az eredményekről, amelyeket a három járás termelőszövetkezetei az elmúlt években elértek. Az eredmények méltatása mellett a küldöttek őszintén, nyíltan tették szóvá a gyenge termelőszöve tkezetek gazdálkodásán ak, fejlődésének gondjait. Nagy István, a lu- dányhalászi egyesült termelő- szövetkezet elnöke a szécsényi járás egyik legégetőbb gondját, az Ipoly szabályozásának munkálatait sürgette. Mint mondotta, négy termelőszövetkezetet sújt évről évre a medréből kilépő folyó. Az áradás nagykiterjedésű szántók, rétek és legelők művelését teszi lehetetlenné. Az ily módon veszendőbe ment termés bruttó termelési értéke, — az elmúlt három év alatt — mintegy tizenkétmillió forint volt. Opolcsik Imre, a bujáki termelőszövetkezet küldötte, az erózió okozta veszteségekről szólt, s javasolta az illetékes szervek, s a termelőszövetkezetek a későbbiek során is tegyenek erőfeszítéseket a talajt pusztító erózió megfékezésére. Termelőszövetkezetükkel példálózott, ahol a magas dombokon rendkívül nehéz és költséges a mezőgazdasági termelés. A különböző talajvédelmi és talajjavítási eljárásokat sürgette. Ugyanis a bujáki termelőszövetkezetben 2300 hold szántóból eddig mindössze 200 holdon végezték el a hasznosnak mutatkozó altalaj- lazítást. Nagyobb gondot a gépesítésre, a beruházásokra Molnár Pál, a nagybárkányi termelőszövetkezet elnöke a salgótarjáni járás, a hegyvidéki termelőszövetkezetek gépesítéséről beszélt. Tanácsolta, hoa? a járás gyenge termelő- szövetkezeteit lássák el a hegyvidéki viszonyoknak megfelelő erő- és munkagépekkel. A gyenge termelőszövetkezetek gépesítése ugyanis elmaradt a követelményektől. Hiszen korábban a megyei és járási szakirányító szervek egyaránt azt az elvet követték, hogy helyesebb, ha ezek a gazdaságok élnek a gépállomások segítségével, a gépi munka kedvezménnyel. Most aztán néhány szövetkezetben olyan visszás helyzet állott elő, hogy nincs megfelelő amortizációs alap, s gondot okoz a mező- gazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges gépek vásárlása. Győri János, a karancssági egyesült termelőszövetkezet elnöke, és Gaál László, a lucfalvi közös gazdaság küldötte többek között a beruházások jelenlegi helyzetét, s a következő évek feladatait említették. Mindketten arról szóltak, hogy a közös gazdaságoknak, elsősorban a gyenge termelőszövetkezeteknek lehetőséget kell adni arra, hogy a korszerűtlen, régi épületeket, berendezéseket — éppen az árutermelés, a jövedelem növelése érdekében — korszerűbb, a követelményeknek jobban megfelelő létesítményekkel cseréljék fel. Holló Imre, a mátraszőllősi termelőszövetkezet elnöke a gondok feltárása mellett hasznos tanácsokat, észrevételeket tett, a legsürgősebb feladatokat illetően is. Mint mondotta, a megfelelő termelési szerkezet kia’akítása, az állattenyésztés erőteljes fejlesztése, hatékony, rövid idő alatt megtérülő beruházások, tervszerű védekezés az erózió ellen, megfelelő jövedelem biztosítása, mindezek együttesen segíthetik elő a gyenge termelő- szövetkezetek erősödését, szi- lárdulását. Az ilyen tervek támogatását várják a gyenge termelőszövetkezetek elsősorban az alakuló területi szövetségtől. Az ártámogatás rendszere kiegészítésre szorul Rendkívül élénk vitát váltott ki a tanácskozáson a salgótarjáni és a szécsényi járásban kísérletképpen alkalmazott ártámogatásos rendszer. A küldöttek véleménye megegyezett abban, hogy az állami támogatásnak ez a módja igazságosabb a korábbi allami támogatásnál. Az eddigi tapasztalatok a termelőszövetkezetek többségében kedvezőek. Vannak azonban olyan termelőszövetkezetek is, ■ ahol a végtermék szerinti dotáció nern hozta meg a kívánt eredményt. Erről beszélt Sipka József, a szupataki termelőszövetkezet küldötte is. Tanácsolta, hogy az illetékesek vizsgálják felül a kísérleti rendszert, differenciálják, esetleg újabb formákkal egészítsék ki azt. Matuszka József, a varsányi termelőszövetkezet elnöke hasonlóképpen az ártámogatásos rendszer módosítására tett javaslatot. Véleménye szerint nem ösztönzi a közös gazdaságokat az állattenyésztésre és hizlalásra az a tény, hogy a vásárolt abraktakarmány után elesnek a dotáció egy részétől. Ugyanis Nógrád megye termelőszövetkezeteinek jelentős részében az idén is abraktakarmány-hiánnyal kell számolni. K. Nagy Sándor, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára hozzászólásában ugyancsak foglalkozott az állami támogatás új rendszerével. Elmondotta: igazságosabb, s ebből következik, hogy ösztönzőbb is, mint az állami támogatás korábban alkalmazott módszerei. Hangsúlyozta azonban a rendszer kísérleti jellegét, azt, hogy az ártámogatás, a végtermék szerinti dotáció kiegészítésre, módosításra szorul. Mint mondotta, helyes lenne többek között, ha az állami támogatás mellett a termelőszövetkezetek nagyobb lehetőséget kapnának arra, hogy maguk válasszák meg a helyi adottságokhoz legjobban alkalmazkodó termelési szerkezetet. Hozzászólása további részében a gazdasági mechanizmus reformjáról, a termelőszövetkezetek egyre növekvő önállóságáról, s a termelőszövetkezeti mozgalom új hajtásáról, a területi szövetségről szólott a főtitkár. A területi szövetség alapvető célja, hogy elősegítse a termelőszövetkezetek demokratikus működését, önálló gazdálkodását, elősegítse a népgazdasági és üzemi érdekek összhangját. Arra ösztönzi a tagszövetkezeteket, hogy hatékonyan használják fel a rendelkezésre álló eszközöket, az árutermelés, az áruértékesítés és a jövedelem növelésének érdekében. Emellett hangsúlyozta, a területi szövetség társadalmi jellegét, ’amiből az következik, hogy munkájának tartalma, munkamódszere nem veszhet el a hivatalokban kísértő bürokratizmusban. Részletesen szólt a továbbiakban a szövetség gyakorlati tevékenységéről. Tanácsolta, hogy a küldöttközgyűlésen elhangzott észrevételeket, javaslatokat gyűjtsék össze, és a legégetőbb kérdések megoldásában segítsék a közös gazdaságokat. Fölhívta a figyelmet a gyenge termelőszövetkezetek nehéz helyzetére, gondjaira, azt javasolta, adjanak segítséget ezeknek a gazdaságoknak, hogy az órtámogatásos rendszer előnyei a munka szervezettsége és belső renddel pá ypsuljanak. Adjon hasznos tanácsokul a szövetség Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára ugyancsak az alakuló területi szövetség munkájához adott hasznos tanácsokat. Mint mondotta, az/ új társadalmi szerv életrehívása jelentős lépés a termelőszövetkezetek életében. Óva intette azonban a küldötteket attól hogy túlzott követelményeket állítsanak a területi szövetséggel szemben az első időkben Türelmes munkával, a megye sajátos gondjainak megoldásában, a vízrendezésben, az erózió elleni védekezésben, a beruházásoknál, a termelőszövetkezetek gazdálkodásának helyes megszervezésében segítsen a területi szövetség. Lássa el hasznos tanácsokkal a közös gazdaságokat, hogy elsősorban a gyenge termelőszövetkezetekben tegyék szervezettebbé a munkát, használják ki a meglevő gépeket, berendezéseket, épületeket, alkalmazzák az új termelési eljárásokat. Ilyen tekintetben ugyanis je-, lentős, eddig kihasználatlan tartalékokkal rendelkezünk. Később Jedlicska elvtárs a párt következetés, helyes agrárpolitikáját, a IX. pártkongresszus agrárpolitikai intézkedéseit méltatta. Egy-egy állomásai annak a fejlődési folyamatnak, amely termelőszövetkezetek életrehívásával kezdődött, s az új gazdasági mechanizmusban, a termelőszövetkezetek önálló vállalatszerű gazdálkodósával egyre erőteljesebb lesz. Az önálló gazdálkodást, a területi szövetség jelentőségét hangsúlyozta hozzászólásában Tórák Sándor, a karancslapuj- tői termelőszövetkezet elnöke is. Helyeselte, hogy a termelő- szövetkezetek és a különböző termeltető és felvásárló vállalatok egyenlő partnerek legyenek. Az egyenlőség elve már a szerződéskötésben is jusson érvényre. Ehhez kérte a területi szövetség segítségét. A piackutató, valamint az információs tevékenység megszervezésére már jó előre felhívta a területi szövetség figyelmét. Hiszen a vállalatszerű gazdálkodás kialakításában óriási segítséget jelent ez a közös gazdaságoknak. Mészáros Gábor, a kutasói közös gazdaság küldöttének hasonló volt a véleménye a területi szövetség tevékenységéről. A piackutatás és az információs rendszer mellett a termelőszövetkezeti épitőbri - gádok, vállalkozások kiszélesítésében, az ártámogatásos rendszer felülvizsgálásában kérte a területi szövetség hatékony közbejárását. / Részletes program készül A rendkívül élénk, sokoldalú vitát Sümegi János, a küldöttgyűlést levezető elnök foglalta össze. Részletes választ adott valamennyi vitás kérdésre. Mint mondotta a küldöttek észrevételeit, javaslatait — ahogy azt a hozzászólók tanácsolták — a területi szövetség összegyűjti, részletes programot dolgoz ki, hogy elsősorban a legsürgősebb feladatok megoldásában segítse a termelőszövetkezeteket. Ezután került sor a területi szövetség tisztségviselőinek megválasztására. A küldött- közgyűlés 11 tagú elnökséget, azonkívül öt-öt tagú ellenőrző, közgazdasági- és áruforgalmi, verseny, valamint szociális és kulturális bizottságot válasz • tott. A jelölő bizottság javaslatát egyhangúlag elfogadták a küldöttek, A Karancs és Cserhát hegyvidéki termelőszövetkezetek területi szövetségének elnöke Szabó B. István, a ka- zári termelőszövetkezet vezetője lett. Elnökhelyetteseknek Juhász Istvánt, a palotás! Május 1. és Győri Jánost, a karancssági egyesült termelőszövetkezet elnökeit választották. A szövetség titkári teendőinek ellátásával Herencsényi Józsefet bízta meg a -küldöttközgyűlés. Az ünnepélyes alakuló ülé után, első összejövetelét i megtartotta a területi szőve' ség elnöksége.