Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-08 / 238. szám
1987. október 8., vasárnap MOOR AD 11 Kosztüm - nadrággal, szoknyával K. M. A Május 1. Ruhagyár mu- A Ruházati Bolt vállalat de sötétkék hosszúnadrág is tatta be még tavaly télen, fiatal leányoknak élénk szí- tartozik, s a sapka, mint 0 nekből tervezett ilyen öltő- régi svájcisapka, nagyon il— Külföldön nagy divat a zéket. A kék, fehérkockás ka- lik hozzá (rajzunk). „női öltöny”, vagyis a nadrá- háthoz ugyanilyen szoknya, gos kosztüm, — mondották akkor a gyár tervezői. — Kordból készítettünk ilyen öltözéket. Reméljük, hogy a fiatal leányok kedvelt viseleté lesz majd a hűvös napokon, de ajánljuk a karcsú. Idősebb korosztálynak is. — Szeretnénk, ha ezt a divatos holmit minél több nő megvásárolhatná, — tájékoztattak a gyár képviselői. — Ezért rendkívül olcsó áron, körülbelül 500 forintért hoztuk forgalomba. A bemutatón látott színekben egy-egy öltözékhez tartozik egy divatos szabású, rendszerint kétsoros gombolással készült kabát, — azaz zakó. Ugyanebből az anyagból készül az egyenes szűk szoknya, amely fazonok szerint övvel, zsebbel variált. S érdekesség, hogy ehhez a kosztümhöz, lefelé bővülő szárral, tehát a legutolsó divat szerint szabott nadrág tartozik. A negyedik tartozék a helyes kis bélelt zsoké sapka. Találós versek Pilóta vezeti, neve tehát repülő, de furcsa, mert motor nélkül, hangtalanul repül ő. (d?32l!»daj VZVWOtlA) Föld alól jón, Színe barna, fekete, —■ ha hideg van. Jólesik a melege. (u$zs> Jóllakatod előbb füzettel, könyvvel, B Iskolába viszed, fülönfogva reggel. («atwnogsp A melegen hamar alszik és nem ébred soha fel, nem keltheti fel őt többé, semmiféle csodaszer! (faj,) Pa a lába, vas a foga, s földön csúszkál ide, oda, (akiqaaao) Ablakunkban virágcserép. Nézi, hogy a világ de szép, s benne ül egy sündisznó. Miért? Neki úgy a jó. Ott kucorog nappal, éjjel. Onnan bámul szanaszéjjtí. Mikor szomjas meghatom. De sohasem simogatom. Ml az? (z«n»k»H) (KreesmAry LAmMI (Hitka szei'enese Hárman laktak az erdei húsban: Péter, a morgó, Pál, a dörmögő és Pista, a nevető. Meghitt békességben éltek egymás mellett, s élnének talán ma is, ha egy hajnalon különleges dolgok nem történnek velük. Péter, a morgó korán kelt, s Pál, a dörmögő is kászálódott már felfelé amikor meghallották a lépéseket. ,.Biztosan farkas” — gondolta magában Péter, a morgó. Pál, a dörmögő azonban házsártosan berzenkedett a még jóízűen alvó harmadikra, a mindig nevető Pistára, hogy az bizonyosan megint nyitva hagyta az erdő felé nyíló kaput. — Biza’ bezártam, kétszer fordítottam rá a kulcsot — válaszolt a dörmögésre Pista, a nevető. — Ha nem hiszed, járj utána. — Menj, te magad — dör- möqte Pál. — ha nem drága az irhád. Én féltem az enyémet. — Percig se féltsd, mert egyáltalán nem bántalak — hangzott a válasz az ajtó elől. — Csak egy ital vizet merítek a kútból, s már megyek is tovább. igen sok a dolgom. A három erdei ember igenigen megszeppent. El sem tudták kénzelni. ki vagy mi nyi- korggfia az öreg kút rozsdás láncát. \ ' Eltelt egy fertályára, amíg kimerészkedtek a házikóból. — A kút előtt aztán majdnem megnémultak a meglepetéstől. Egy hatalmas szikla volt ugyanis a kút szájára gördítve, s arra pedig nagy betűkkel írta fel az ismeretlen látogató a következőt: „Ritka szerencsét szalaj- tottatok el, amikor nem adtatok bögrét az iváshoz. Ha adtok, s nem torzsalkodtok félelmetekben, most e szikla darab helyén aranyat találnátok!" — Az árgyélusát — vakarta a fejét Péter, a mormogó — halálunkig vígan élhettünk volna a nagy darab aranyból, ha... — Csak azt ne mondd — berzenkedett Pál, a dörmögő — hogy miattam ugrott el a szerencséd. — Mondhatná pedig — avatkozott bele a beszédbe Pista, a nevető — mivel te voltál az, aki perlekedett, ahelvett, hogy... Pál, a dörmögő piros haragra gerjedt. — Honnan az ördögből tudhattam volna, hogy annak az "mberfélének, vagy minek 4open bögrére van szüksége. — A vendéget, ha jőszándé- kú. mindig fogadni kell — hallatszott az erdőből —, s nem szabad azt hinni, hogy mindeki rosszban töri a fejét, aki véletlenül kerül a házatok közelébe. Az ismeretlen és továbbra is láthatatlan vendég mondott még egyebeket is, de bizony a három barát békességét már semmi sem állította helyre. Péter, a morgó, a kincs után siránkozott, Pál, ■ a dörmögő meg az egész világot okolta, amiért elszalajtot- ták a szerencséjüket. Pista, a nevető pedig nevéhez híven kinevette két társát. Nos, több se kellett azoknak: úgy eldöngették, hogy végül a közelben tartózkodó hajnali látogató is megsokallta. — Hagyjátok azt a szerencsétlent — korholta a verekedőket. — Lássatok inkább dologhoz. Másszátok meg a Zöldhegy csúcsát, s amire visszaértek minden megváltozik. — Kapaszkodjék ám a hegyre a forgószél — kiáltották egyszerre Péter és Pál, s otthagytak csapot-papot az udvaron, bementek a házba. Csak Pista maradt kint, akinek a háta még mindig sajgóit a kiadós veréstől. Neki nem volt más választása: elindult a Zöldhegy irányába. Ment, mendegélt, s' harmadnapra felért a csúcsra. Volt ám része meglepetésben, mert olyat még ti sem láttatok, amilyet Pista megpillantott. A vevők tájékoxtatására 0 csomagolópapírról és a citromról Az élelmiszer kiskereskedelem területéről most két aktuális problémát említünk meg. Többször előfordult panasz arra, hogy a boltokban — különösen vidéken — számos esetben csomagolóanyag címén bizonyos összeget külön is felszámolnak a boltosok. Legtöbbször a zsír vásárlásakor fordul ez elő. A másik. Több vásárló igen aprónak és drágának találja az üzletekben forgalomba hozott citromot. Az elmondottakra az Állami Kereskedelmi Felügyelőség a következő tájékoztatást adta: A ládázott zsír megbontásakor a védő papírréteget a bolt dolgozóinak el kell távolítani, azt a zsírba belemérni tilos. Az eladáshoz használt csomagolópapír árát külön felszámítani nem lehet, mert azzal együtt történik az áru mérése, tehát az áru súlyában a csomagoló anyag súlya is szerepel. Ez az utasítás egyébként minden árura vonatkozik, nemcsak a zsírra. Több panasz hangzott el * citromra vonatkozóan is. El kell mondani, hogy a citrom jelenleg két nagyságban, és ennek megfelelően különböző fogyasztói áron kerül forgalomba. Amit a vevőnek tudni kell: a 47 mm-es átméret alatti citrom fogyasztói ára kilogrammonként 16 forint, míg az ettől nagyobbaké 19 forint. A jogtalan haszon- szerzésre való törekvés miatt előfordulhat keverés, ezért, ügyeljünk a nagyságra és a helyes fogyasztói árra. Tanítsuk játszani gyermekeinket! A kisgyermek életében legfőbb tevékenység: a játék. Ez idejének jelentős részét tölti ki, s miközben játszik, fejlődik kézügyessége, gondolkodása. A jó játék leleményességre, kezdeményezésre serkenti a gyermeket. Növeli türelmét, kitartását, foglalkoztatja képzeletét. Játék közben ismerkedik meg a környezetével, utánozza a felnőtteket, amikor például orvost, kalauzt, óvodást, iskolást játszik. Tehát figyelme minduntalan a valóság megismerésére irányul. Sajnos, a szülők egy része nem tartja fontosnak vagy éppen lebecsüli a játék nevelő szerepét. Pedig a játék a munkára való előkészület. Amelyik gyermek kitartó, elmélyült a játékban, később olyan lesz a tanulásban, munkában is. Érdekes például megfigyelni az építő kockával játszó gyermeket. Némelyik hosszú időn át „dolgozik” egy vár felépítésén, javítgatja remekművét. Akad olyan is, aki hamar beleun. Ilyenkor nagyon hatásos lehet egy kis szülői biztatás, segítség. Adjunk ötletet: — nézd, milyen szép lesz itt egy híd, — máskor: építs kerítést is... vagy: ha felépítetted, adok a várad tetejére zászlót! Kevesen tudják, hogy a kisgyermeket meg kell tanítani játszani! Különben csak cset- lik-botlik a játékok nagy birodalmában. Ezért nagyon fontos a játékokat helyesen megválasztani. Mindenekelőtt ismerni kell a gyermekünk képességeit, adottságait, értelmi, érzelmi érdek- Voltak ott akkora rózsák, mint egy megrakott szénásszekér. S ezek a roppant nagy virágok, mind aranycserepekben nőttek égigérő fák között. Már éppen szakítani akart egy gyönyörű bimbót, amikor megfogta a kezét egy nagysza- kállú törpe. — Nem bántott téged az a virág, ha azonban akarsz belőle egyet, szívesen adok. Ott az a cserép, vidd magaddal. — Ugyan hova vinném — siránkozott Pista, aki három nap alatt leszokott a nevetésről — amikor házam sincsen. — Azám, — így a törpe — mi is lesz veled? — Nem bánnám én akármi is lenne, csak a társaim bé- külnének meg velem. — Azok bizony nem bé- külnek szépszerivel. Ellenben ha elviszed magaddal az aranycserepet, talán megenyhülnek. — Ezen az áron nem kell a barátságuk. Maradjanak maguknak, perlekedjenek csak ketten az elszalajtott szerencse miatt. Majd csak megleszek, nagy az erdő, van két karom, s a fejszém is magammal hoztam. Észre sem vette, ismét nevetésre állt a szája. Azóta is vígan járja az erdőt, Péter meg Pál pedig naponta ösz- szecsapnak, miután még mindig nem tudták eldönteni ki miatt repült a ritka szerencse ... Szolnoki István lődési körét. Legfontosabb azt figyelembe venni, milyen téren szorul fejlesztésre. A lassú nehézkesen mozgó gyereknek ajánlatos lapátot, ugrókötelet, karikát adni. A nyugtalan gyermeket próbáljuk lekötni nagyobb türelmet igénylő, de számára érdekes játékkal. Az orvostól rettegő gyermeknek vegyünk kis orvosi táskát, s biztassuk, hogy gyógyítsa a beteg babákat. Ne hagyjuk tehát a piciket a játékban magukra. Segítsük ötletekkel, s részvételünkkel gazdagítsuk játékát. A jól sikerült közös játék intim érzelmi kapcsolatot teremt a gyermek és a szülő között. Ha felöltöztette a babát, megrajzolta a villamost, vagy felépítette a várat, dicsérjük meg érte, hiszen neki ez komoly erőfeszítés volt. Így megismeri és megszereti a gyermek az alkotás örömét. Ha megszokja, hogy ügyei iránt érdeklődünk, bizalommal viszonozza azt. Hogyan válogassuk össze tehát a játékokat?. A legkisebbeket színes, élénk dolgok érdeklik. A picik szeretnek még mindent a szájukba venni, ezért lemosható, könnyen tisztántartható játékokat válasszunk. A 2—3 éves gyermeknek húzogatható, mozgó játékok a legkedvesebbek. A 4—5 éveseknek nagyon bő a választék, de ne ragaszkodjunk a legdrágább holmihoz. Ebben a korban kapják a kislányok a nagy alvó, hajasbabát. S ezt a mamák rendszerint sajnálják a gyerek kezébe adni. A szekrény mélyére, vagy az ágy közepére kerül — dísznek. De van egy másik véglet is, — amikor a szülők elhalmozzák a gyermeket játékokkal. Az ilyen gyermek nem tanulja meg értékelni, megbecsülni ezeket, s a legtöbb esetben sokkal odaadóbban játszikegy kis papírdarabbal, vagy fadarabbal, mint a drága játékokkal. Ebben a korban a •kisfiúk szívesen játszanak összerakható játékokkal, a kislányok öltöztethető, pó- lyázható babákkal, műanyag kirakókkal. A társas és mechanikai játékokat hagyjuk meg a nagyobb, iskolás korűaknak. Nagy Katalin óvónő GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: 1. Október kulturális eseménye. (Hatodik négyzetben: MI). 10. E helyen. 11. Chateaubriand regénye. 12. Gép szélei. 14. Menyasszony. 15. Juttat. 16. Japán pénz. 18. Fej része. 19. Tapló közepe. 20. A három testőr egyike. 22. Zenei hármas. 23. Szovjet folyó. 24. Víz széle. 25. Nagy ellentéte. 26. Állati tápszer. 28. ...ta: verőér. 29. Felfog. 30. Halkan szól. 32. R.N. 33. M-mel végén: nem elébe. 35. Tiltás. 36. Világhírű barlangunk. 40. A függ. 1. folytatása. FÜGGŐLEGES: 1. Száz éves. (Folytatása a vlzsz. 40). 2. Vissza: zamat. 3. Etelka. 4. Közlekedési vonal. 5. Küzdelem. 6. Időhatározó szó. 7. A nátrium vegyjele. 8. Létesítmény megteremtését rendeli el. 9. Pádimentum. 13. Igazságügyi eljárás. 14. Művészet latinul. 17. Talppont a csillagászatban. 18. T. . e: francia történész. 19. Francia város. 21. Tisztít. 22. Kopasz. 24. Pirít mássalhangzói. 25. Afrikai állam. 26. J^atáro- zottság. 27. Helyeslés. 28. Romániai város. 29. Földön ikerszava. 31. Elégel, 33. L6- távolság része. 34. Elkap mássalhangzói. 37. G.H. 38. Erdei István, 39. I.A. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1. és 36., valamint a függőleges 1. A vasárnapi gyermekrejtvény helyes megfejtése: A Pamir hegységbe, Lenin csúcs. Könyvjutalmat nyertek: Mester Zsigmond Salgótarján, Jancsovics Editke Nagy- bátony és Érdi László Bgyar- mat. A könyveket postán küldjük el!
