Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-05 / 235. szám
NÖSR ÍO 1967. október csütörtök Türelmes, szép munkára... Egy író kerestetik, azaz, inkább kerestetett. Gaál Istvánról, az Oj magyar lexikonból megtudni, hogy 1895-ben Balassagyarmaton született, s 1944-ben halt meg. Újságíró volt, a „Világ” című napilap belső munkatársa, novellákat és regényeket írt, s műfordítói munkásságot is végzett. Első novellája Kiss József folyóiratában, a „Hét”-ben jelent meg. A „Lejtőn”' című regényével 1922-ben az Athenaeum regény- pályázatán első díjat nyert. Regényei: A bíborruhás asszony (1920) és a Lejtőn (1922). Többi között fordított Scherwood Andreson, D. H. Lawrence és Upton'Sinclair műveiből. Nos. egyelőre hiába kerestetett, művei a háború viharában — úgy tűnik —, eltűntek, vagy legalábbis nehezen lelhetők fel. Olyannyira, hogy például az Országos Széchenyi Könyvtárban sem található belőlük példány. Felkutatásuk tehát izgalmas, hasznos feladat lehet, hiszen Gaál Istvánnak feltétlenül helye van Nógrád literatúrájában. Így gondolták a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola Ady Endréről elnevezett irodalmi kutatócsoportjának tagjai is. A sok figyelmet, még több időt igénylő, valóban igen nehéz, „felnőtt irodalmárnak” való munkára azonban — diákok lévén, érthető okból — nem vállalkozhattak. Akad, persze, számukra ezen kívül is izgalmas dolog. A kör Leblanc Zsoltné tanárnő vezetésével már több éve gyűjti a Nógrád megyében fellelhető irodalmi emlékeket. A „gyűjtő tagozat” 1966-ban kis könyvecske alakjában meg is jelentette munkája eredményét. Kár, hogy a múlt tanévben ez elmaradt. Pedig ugyancsak érdekes témákkal foglalkoztak. Kármán József, Ráday Pál, Ráday Gedeon, Kazinczy Ferenc, Petőfi Sándor, Madách Imre ludányhalászi kapcsolataival, Móricz Zsigmond salgótarjáni látogatásaival (Móricz Zsigmond lánya, Móricz Lili, Salgótarjánban is volt diák), Madách és Arany viszonyával, különösen a Tragédiával összefüggésben, hogy csak néhány témát említsünk. A diák kutatócsoport tagjai, természetesen, e tanévben Is kirajzanak iskolájukból. Szerte Nógrádban jegyzeteket készítenek, iratokat kutatnak fel, segítőkész embereket keresnek (s reméljük, találnak is) munkájukhoz, amely egyáltalán nem hiábavaló. Tevékenységük pedagógiai haszna a szocialista hazafiságra való nevelésben is szinte felmérhetetlen, s néhány adatuk a komolyabb kutatás száméra is hasznos lehet. Ez a tanév mindenütt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója méltó megünneplése jegyében zajlik oktatási intézményeinkben is. A gimnázium irodalmi szakköre az ünnepi alkalomra rangos összeállítást tervez. Az ifjú „kutatókra” azonban még más feladat is vár. Néhány tervük: szeretnének foglalkozni Szabó Lőrinc balassagyarmati éveivel és verseivel. Szabó Lőrincnek mintegy 30 költeménye közvetlenül is kapcsolódik e nógrádi kis városkához. Teleki László Szirákon van eltemetve, talán vele kapcsolatban is indítanak kutatást. Érdekesek lehetnek számukra Tinódi Lantos Sebestyén nógrádi vonatkozású énekei, például a Budai Ali basa históriája, vagy a Kapitány György bajviadala. A kis irodalmár kör tevékenységére már felfigyeltek. Eddigi eredményeik is kötelezik tagjait a további türelmes, szép munkára. Érdeklődéssel várjuk további eredményeiket. (T. EJ Dicső múltra emlékezünk! (2.) A% OSZDMP III. kongresszusa Az 1905—1907-es forrada- donban megtartott III. kong- forradalomban, híve a mérsé- lom idején — a különböző resszusán összegezték állás- kelt polgári átalakulásnak. osztályok ellentétes érdekeinek tükröződéseként — három fő politikai irányzat bontakozott ki. 1. A cári kormány a rendelkezésére álló változatos módszerek latba vetésével fogcsikorgatva védte a hatalmat kizárólagosan birtokló feudális osztály megingott uralmát. 2. A liberális nagyburzsoázia ellenzéki szerepet vállalt ugyan a feudálisokkal szemben, de — hűen ingadozó magatartásához — nem tört lándzsát a cárizmus megdöntése mellett. A politikai hegemónia felé törekedett, de úgy, hogy eközben tisztes távolban tartsa a dolgozó tömegeket a hatalom gyakorlásának minden lehetőségétől. Ennek érdekében a földesúri osztály és a forradalmi nép „összebékí- tésére” irányította minden erőfeszítését. 3. A proletariátus érdekei világos megfogalmazást nyertek: bolsevik vezetéssel a cárizmus megdöntése, s munkás—paraszt hatalom megvalósítása. A parasztság égető problémái (nagybirtok felszámolása, a földhöz jutás, köztársaság, demokrácia, stb) teljes mértékben találkoztak a proletariátus céltudatos forradalmi követeléseivel. A kialakult új helyzet pa- rancsolólag követelte az Orosz- országi Szociáldemokrata Munkáspárttól, hogy kidolgozza' az osztályviszonyokat messzemenően figyelembe vevő politikai irányvonalát, azt a forradalmi taktikát, amely lehetővé teszi a legkisebb áldozattal a lehető legnagyobb siker elérését. Sajnos, e fontos kérdésekben a bolsevikok és a mensevikek homlokegyenest ellenkező nézeteket vallottak. A bolsevikok 1905 áppontjukat. Jellemző, hogy ez- de nem a forradalmi megol- zel egyidejűleg a mensevikek dás, hanem a reformok kö- Genfben hívtak össze konfe- vetkezetes szószólója renciát. bentsék ókét az alapvető érdekazonosság megértésére, erősítsék forradalmi tudatukat, tömörítsék legjobb elemeiket forradalmi parasztbiKét kongresszus — Ugyanakkor a proletariátus zottságokba. A mensevikek H bétán Dstis UiJikpssi 1 fr. Í8 rts — t stóc. 48 eh. SS 48?’* P«*«*s**i ?*&»«»** 8a»m ■ figt T CÖi|!AJ!b$E M O K P ATM bt» AeaiOKpaTHMecKöü ■ 'i IslÄii vm*h aswejk tu», f.«, & t- ä, y yysp * Mi t 8 A Tsiwrjw## gtptí«. 8. máft 1» LAtínr 3. Lenin „A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban” című műve első kiadásának fedőlapja rilisában. az OSZDMP Lonálláspontja szerint a forradalom győzelme után polgári jellegű, bur- zsoá hatalom jön létre, amelyet a proletariátusnak „ki- ,vülről” kell támogatnia. Részese tehát nem lehet, mert különben a ..burzsoázia eltán- torodik a forradalomtól.” A „baloldaliak” viszont szocialista forradalomról beszéltek, amelytől azonban proletárhatalmat reméltek, majd a párt maximális programjának valóra váltását. A bolsevikok ezzel szemben úgy vélekedtek, hogyha megvalósul a proletariátus vezető szerepe és a parasztság vállalja a szövetséges szerepének betöltést, az új hatalom — osztálytartalmát tekintve — a munkások és parasztok forradalmi demokratikus diktatúrája lesz. Ez a diktatúra polgári demokratikus, még nem lépi túl a kapitalizmus kereteit, csak a párt minimális programjának véghezvitelére vállalkozhat. De ez a diktatúra már forradalmi hatalom lesz, amely a feudális állam- gépezet romjain épül majd fel, s amely a felfegyverzett népre támaszkodik. Az új hatalom politikai szerveként létre kell hozni az ideiglenes forradalmi kormányt, amelyben a bolsevikok részt vehetnek, sőt — kedvező eredmények esetén — kötelező is a jelenlétük. A kormánynak hármas feladatot kellene megoldania: 1. az önkényuralom restauráció* kísérleteinek visszaverése. 2. a demokratikus átalakulás feladatainak teljesítése, 3. a szocialista forradalomba való átmenet előkészítése. 3ü a aizcLgat szereti... ismeri a mondást, ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet? Hát, persze, van aki csak azért szereti a virágot, hogy jó embernek tartsák, ha tudatában vannak, mit kő- ismét elolvastam. Abban sem vettek el, ezért elmentem a találtam ilyen tilalmat. Csak kapitányságra, ahol megkér- a virág biztos rögzítésére, deztem a szabálysértések elővigyázatos öntözésére int egyik jeles szakértőjét. Azt dehát a többség, gondolom mondta, olyan szabály, ami nem ilyen. Nekem mégis azért megtiltaná erkélyen viráglá- gyűlt meg a bajom, mert sze- da elhelyezését, nincsen. Viretem a virágot. Ügy kezdődött, hogy egy délután feljött hozzám a ház- felügyelő, és azt mondta, vegyem le az erkélyről a virágos ládáimat, mert itt voltak az Ingatlankezelőtől és azt mondták, hogy az szabálysértés. Nézze, én jogászember vagyázni kell azonban, ha a virágláda a házon, vagy az erkélyen kívülre kerül. Le ne eshessen. És öntözés közben sem helyes, ha más nyaka közé csorog a viz. Megnyugodtam. Részben, mert kiderült, nem vagyok szabálysértő, részben pedig az én virágládáimat olyan erős vaspántok mjok~~Minden ’’szabályt persze rögzítik az erkélyhez, amelye- én sem ismerhetek. De ha már ^et csak nagy nekifutással, egyet megsértettem, azt leg- feltörő kossal lehetne letaalább szeretném tudni, hogy szítani. Nem tudok róla, hogy- - - Salgótarjánban bárki is rendelkezne faltörő kossal, s ha igen, vállalkozna arra, hogy az én virágaimat nagy nekifutással letaszítsa az én erkélyemről. melyiket és hogy mivel... Ilyen szabályt azonban a házfelügyelő nem tudott mondani nekem. Ezért azt válaszoltam neki, hogy ne fájjon a feje az én virágaim miatt, ott maradnak, ahol vannak. A házfelügyelő megvonta a vállát, neki mindegy, neki azt ■mondták, hogy ezt mondja és elment. Hanem, néhány nap múlva m.egint becsöngetett. Közölte, lankezelőtől, melyben felszó lítanak, hogy záros határidőn belül vegyem le a virágaimat hogy itt járt egy rendőr és az erkélyről, mert a Házirend Hazamentem és nem vettem le a virágaimat. I Néhány nap múlva hivatalos levelet kaptam az Ingat- gOS láda helyett azt tenném az is. Ebben az én lelkiismeretem tiszta, kár, hogy a nem tudom hanyadszori figyelmeztetések után sem győződött meg erről a hatóság. Szavamra, szívesen megmutatnám bárkinek, miként rögzítettem a virágos ládáimat az erkélyhez. Nem dicsekvésből mondom, • de tán még hasznát is venné otthon. Rendes munka, no... A minap ismét csöngetett a házmester. Itt járt, azt mondja, megint egy rendőr és felszólított, tüntessem el a virágaimat. Kérdem, miért? Azért, mert ha minden erkélyen volna virág, az más, de .csak az enyémen van, és az rontja a városképet. Nos, tudja mit? — feleltem a házmesternek. A házunk közelében van egy ronda szemetes láda, amelyben időnként kószáló malacok turkálnak, azt nyilván a városkép kedvéért tartják ott, mit szólna, ha a viráfelszólitott, a virágaimat tá- volitsam el az erkélyről, mert az szabálysértés, és ha nem távolítom el, feljelent szabály- sértésért, hát vegyem le, nem jő a hatósággal ujjat húzni, azt én tudhatnám a legjobban. Most már bosszantott a doilyen és ilyen paragrafusába ütközik. Ha nem veszem le, írja a levél két szerzője, rág-üggyel zaklatnak, rá sem az erkélyemre? A házmester hümmögött, 6 csak a kötelességét teljesíti, és elment. És tudja mi a különös az egészben? Amióta ezzel a viszabálysértést követek el, satöbbi, satöbbi... Mivel a kapitányságon azt mondták, nincs szabály, amely kitiltja az erkélyről a virágot, log. A bűnözők is könnyebben szabálysértéstől már nem tarmegnyugszanak az ítéletben, tottam. Azért a Házirendet tudok nézni a virágaimra. Most attól félek... De hiszen ismeri a mondást: ki a virágot szereti... Mondja, hogy a végén rossz ember lesz belőlem. . Csizmadia Géza Lenin már 1905-ben leszögezte: „A demokratikus forpárt” — így summázta már megerősödött, forradalmi Lenin a kialakult helyzetet, párt vezetése alatt álló, kon- A két tanácskozáson azonos centrált, önálló politikai té- problémák kerültek megvita- nyező. Ez az erő már nem a tásra, de merőben más hatá- burzsoázia tartaléka, hanem radalomból mi rögtön meg- rozatok születtek. Lenin a számottevő ellenlábasa. Ezért kezdjük az átmenetet, kongresszus és a konferencia a polgári demokratikus fórra- mégpedig erőnkhöz mérten, állásfoglalásait tanulmányoz- dalmat nem a burzsoázia, ha- az öntudatos és szervezett va „A szociáldemokrácia két nem a proletariátus vezetésé- proletariátus erejéhez mérten, taktikája a demokratikus for- vei kell győzelemre vinni. a szocialista forradalomra. Mi radalomban” című, 1905 jú- Lenin szavaival élve, a for- a permanens forradalom mel- liusában megjelent művében radalom a legnagyobb mér- iett vagyunk. Nem állunk bonckés alá vette a különbö- tékben előnyös a proletariá- meg félúton.” tus számára, előnyösebb, mint a burzsoáziának! A III. kongresszus határoA proletariátus vezető sze- zalainak elméleti indokolása repe érvényesülésének egyik kapcsán Lenin művében alapvető feltétele volt a pa- Marxnak a permanens forrázó elméleteket, leleplezte a mensevikek opportunizmusát, és vaslogikával foglalta ösz- sze a bolsevikok politikai vonalának taktikai alapelveit. A bolsevikok és a mense- raszti tömegek megnyerése. dalmakról szóló tételére távikek egy kérdésben egyetér- a parasztság' a korábbi pol- maszkodva levonta azt a tettek: abban, hogy az 1905— gári forradalmakban a búr- következtetést, hogy a denyok- 1907. évi forradalom polgári ZSoázia oldalán állott. Lenin ratikus forradalom nem feje- demokratikus jellegű. Fő fel- 1905 tavaszán arra a követ- ződhet be az önkényuralom adata tehát a feudális keztetésre jutott, hogy a pol- megdöntésével, hanem új, még maradványok eltakarítása, gári demokratikus forrada- élesebb harci szakasz kezdő- a cárizmus megdöntése, lomban a proletariátus meg- dik a burzsoázia és a prole- a nagybirtokrendszer fel- nyerheti szövetségeséül a pa- tariátus között, a szocialista számolása, a demokratikus rasztságot. Ez utóbbi ugyanis forradalomért, jogok biztosítása és a demok- rádöbbent arra, hogy csakis a Lenin szilárdan vallotta ratikus köztársaság megváló- munkásosztály vezetésével sítása. A mensevikek a fórra- rázhatja le a földesurak és a dalom polgári jellegének el- cárizmus igáját, juthat föld- _ ismerése mehett azonosították hoz, emberhez méltó életkö- ^őben^is közel‘kerüT egy a korábbi polgári forradal- rulmenyekhez, demokratikus makkal, ennélfogva a búr- szabadságjogokhoz. A paraszthogy Oroszországban — éppen a sajátos fejlődés következtében — a két forradalom máshoz. A burzsoázia és proletariátus közötti új ellentmon- ság felismerte tehát érdekazo- dások magukban rejtik az üj nossagat a proletariátussal’ - harc szükségességét. — a hazsoáziának követelték zető szerepet. Lenin hangoztatta, hogy ez A parasztság a demokrati- falómért. A munkás—par.szt a forradalom még nem rendi- kus forradalomban forradal- forradalmi demokratikus dik- ti meg a kapitalizmus alap- mi erő, de már nem egysé- tahira csak átmenetileg majáit, sőt éppen ellenkezőleg: ges. Kistulajdonosi helyzete radhat fenn, a demokratikus a tőkés fejlődés gyorsabb le- következetlenné teszi az ősz- forradalom győzelme egyben hetőségeit teremti meg a tályharcban. Ingadozása azon- a szocializmusért induló harc feudális korlátok eltávolításá- ban más, mint a liberális első lépcsőfoka. S ebben a val. Mivel a forradalom sa- burzsoáziáé. Amint Lenin ír- küzdelemben ismét modosul- játos gazdasági és társadalmi ja: „A parasztság jelenleg nak az osztály erő viszony ok. viszonyok közepette megy nem annyira a magántulaj- a szocialista forradalom győ- végbe, elsőrendő követelmény dón megőrzésében van érdé- zelméért a proletariátus tö- a proletariátus vezető szere- kelve, mint inkább abban, möríti az összes félproletár pének biztosítása. A burzsoá- hogy elvegyék a földesúri bir- elemeket, harcba szólítja az zia az imperializmus idején tokot, a magántulajdon összes kizsákmányolt dolgo- már egyáltalán nem fórra- egyik fő formáját”. Sok füg- zókat a burzsoázia ellen, hogy dalmi, ingadozó, hajlamos gött attól, hogy a parasztság semlegesíteni tudja a birtokos alkudozásokra a cárizmussal, felismeri-e tényleges érdekeit, parasztság és a kispolgárság s a proletariátussal szemben szövetségesévé válik-e a ingadozását. Űj harc kezdő- a -feudális maradványok mö- proletariátusnak. A bolsevi- dik, új tudományosan mega- gött keres fedezéket. Ettől k(>k ebből kiindulva arra tö- lapozott stratégiával és takti- függetlenül bizonyos értelem- rekedtek, hogy felvilágosítsák kával! ben érdekelt a demokratikus a paraszti tömegeket, rádöb- Gyürky Zoltán
