Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-26 / 253. szám
4 (joePAo 1967. október 26., csütörtök Sikeres megelőzés Rendőri és igazságügyi rovatunkban ritkán szerepel a szécsényi járás falvainak neve. A közvetlen okra megfelel a statisztika; a tavalyi évhez képest az idén — időarányosan — harmadával kevesebb bűncselekmény alapos gyanúja miatt kellett nyomozást elrendeli. Kimondani szintén egyszerű, miért van ez így: azért, mivel akinek feladata, törődik a közrenddel, a közbiztonsággal. Nincs ülése — például — a járási pártbizottságnak anélkül, hogy e fontos kérdésekről ne esne szó. A köznyugalom e mellett természetesen a járási hivatásos és önkéntes rendőri állomány elhivatottságát, felkészültségét is dicséri. Nagy szó, hogy az utóbbi egy és háromnegyed évben a járás területén sem emberölés, sem annak kísérlete, de még csak előkészülete sem történt. Egyetlen ügyben — a benczúrfalvi elágazásnál levő autóbusz-megálló mellett elkövetett szurkálásról a jogi minősítés vonatkozásában még eltérőek a vélemények; jogerős bírói ítélet nincs. A súlyos testi sértések előfordulásáról rajzolható görbe a fiatalkorú bűnözés. A múlt évi két jelentősebb politikai üggyel szemben ebben az esztendőben egy sem adódott. Rendkívül figyelemre méltó, 'hogy a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények 6záma felényire esett; s legalább ennyire az, hogy a károk , igen csekélyek. Keresetlenül szólva: hamar lebukik, aki a közösség értékeihez nyúl. A rendőri munka legkevésbé látványos, szenzációs, de annál fontosabb, mindennapos része a megelőzés. Jók ebben a szécsényiek! Módszereik között az elsők sorában érdemel méltatást, hogy a járási rendőrkapitányság tisztjei — parancsnokukkal történt konzultáció alapján — felosztották egymás között a gazdasági objektumokat, s azok vezetőivel közösen ellenőrzik azokat. A figyelem, persze, nem afféle kérdésekre irányuló, hogy időben s elegendő műtrágyát szórtak-e ki, — ezzel az ellenőrző bizottságnak kell törődnie. Az azonban már rendőri megelőzési probléma. miért s hogyan lehetett a mi- hálygergei tsz pénztárában ezer forintnyi „gazdátlan” summa, miért nem vételeztek' be félezer forintot a litkei erdőgazdaságnál, hogyan adhattak ki majdnem másfélezer forintot előlegként nyugta nélkül a szécsényfelfalui tsz- ben... Az emberi memória véges, a sorsukra hagyott pénzek könnyen elkallódhatnak. A dolgozó nép bizalma fejeződik ki abban, hogy a magyar rendőrség világviszonylatban is ritka széles adminisztratív jogokkal élhet a közrend, a közbiztonság fenntartása, javítása érdekében. A rendőrség megérdemelt tekintélyének jele, hogy van foganatja mind a szóbeli, mind az írásbeli figyelmeztetésnek. Ezt tapasztalva, a kapitányság területén — tavalyhoz képest — megtízszereződött a figyelmeztetések száma; s ezek majdnem hetven százaléka bizonyult eredményesnek. Aki a statisztikában csak a száptot látja, s mögötte a fontosabbat: az embert nem veszi észre, hiányolja a rendőrhatósági felügyelet alá helyezés erélyesebb gyakorlatát. A szécsényi járásban mind kevésbé szükséges alkalmazni ezt az erélyes eszközt, — hiszen az enyhébb is célravezetőnek bizonyul. Tegyük hozzá: a figyelmeztetésekről feljegyzett adatok nem tartalmazzák azokat a jó szándékú intelmeket, amelyekkel a maguk idején a hivatásszerető rendőrségi körzeti megbízottak élnek. A járási vezetés bátran mer számítani az olyan kmb-k ítélőképességére, önállóságára, aminő például Varga Ernő törzsőrmester Nógrádszakálban, Lehoczki János őrmester Endrefalván, Kozma Sándor főtörzsőrmester Litkén, Marcsok András őrmester Karancsságon. Ok és még sokan mások fáradoznak eredményesen a lakosság és a rendőrség számára egyaránt fontos tömegkapcsolat fejlesztésén, szilárdításán. Ennek köszönhető, hogy a becsületes emberek nem titkolóznak a rendőrök előtt, de fordítva sem. Nagyon sok múlik valamely területen a rendőrség helytállásán, ez tény. Mégis nagy hiba lenne mindent a rendőrségtől várni. Az ifjúságvédelemben — például a rendőrség jó tanácsok sokaságát adhatja egy-egy konkrét ügyben; a terület igazi gazdájának azonban az ifjúságvédelmi bizottságnak kell lennie. De milyen gazda az olyan elnök, aki az elnök személye iránt érdeklődő rendőrtisztnek így válaszolt: ,,Űgy emlékszem, elvtárs, és vagyok az, ám a bizonyosság kedvéért majd utánanézünk...” A bizottsági, a társadalmi munkát még az olyan tanácsi vezetők igyekezete sem helyettesítheti tartósan, amilyenek többek között a ludányhalá- sziak, nagylóciak, nódrádsza- káliak. A személyi tulajdont károsító bűncselekmények körülményeit vizsgálva a rendőriigazságügyi újságíróban pilláit emelgeti a szunnyadó humorista. .. Hát lehet keserű mosoly nélkül emlékezni arra a károsultra, aki csodálkozott, hogy amíg bement a boltba, valaki az akácfáról (!) elemelte táskarádióját?! Vagy arra, aki a vagyonbiztonságot kárhoztatta, mivel már' harmadszorra lopta el ismeretlen tettes kerékpárját a kocsma elől?! Írásban is érdemes figyelmeztetnünk az embereket arra, amire a kapitányság tisztjei, tiszthelyettesei a jogpropaganda előadásokon szóban szokták inteni a hallgatóságot: vigyázzanak jobban a sajátjukra. Ha fényképezőgépet, órát, táskarádiót, kerékpárt vesznek, jegyezzék fel gyártási számát. Ha érté. keiknek lába kél, könnyebb a rendőrségnek megtalálnia a tettest, könnyebb bizonyítani az érték azonosságát. Az ingatag jellemű embereket — mint említettük — a rendőrök jó szóval, figyelmeztetéssel igyekeznek megtartani a helyes úton. Nehéz a dolguk azoknál, akik kényszer alkoholelvonó kúra után térnek vissza otthonukba. Az alkoholizmus olyan betegség, amelynek gyógyulását az orvostudomány csupán elősegíteni képes; a beteg azonban nem nélkülözheti a család és a társadalom utógondozását. Amikor ennek támogatására kérik a rendőrök a tanácsi és a társadalmi szervek vezetőit, tagjait: a köznyugalom érdekében teszik, —■ b. í. — Dicső múltra emlékezünk! (6.) Harc a tömegek megnyeréséért Lenin tézisei komoly vihari kavartak. Oroszország minden ellenforradalmi ereje együttesen lépett fel ellene, s ebben a mensevikek jártak az élen. Április második felében ismét megélénkült a tömegmozgalom. A bolsevik párt változatlanul arra törekedett, hogy kiragadja a vezetést a kispolgári pártok kezéből, s elszigetelje őket a tömegektől. Annak hírére, hogy a kormány a háború folytatása mellett tört lándzsát, több nagy városban heves tömegtüntetés vereségek hírére Pétervárolt tömegtüntetés kezdődött. Bár a Központi Bizottság — a proletariátus felkészületlenségére tekintettel — a tartózkodás mellett határozott, az események alakulásának már nem lehetett gátat vetni. A bur- zsoá miniszterek kiléptek a kormányból, és a forradalommal való leszámolást a tiszta eszer—mensevik kabinetre ruházták át. Július 3-án, a fegyveres erőszak nyomán ismét vér mosta Petrograd utcáinak kövezetét... S ezt köFalusi küldöttek Leninnél tört ki. Az Ideiglenes Kormány válságba került. Eltávolították a nyíltan reakciós minisztereket és létrehozták az első „koalíciós kormányt”, tagjai közé bevették a mensevik és eszer párt képviselőit. Az újabb árulás megmentette a burzsoázia hatalmát, a kormány politikája maradt a régi. A párt ebben az időben komoly sikereket könyvelhetett el. Május elején a szovjetválasztásokon a bolsevikok 25 százalékát kapták a szavazatoknak, az üzemi bizottsági választásokon pedig a moszkvai és a pétervári nagyüzemekben 75 százalékot értek el. Növekedett a sztrájkmozgalom* erősödtek a falusi földfoglaló törekvések, a hadseregben több helyütt katonai bizottságok alakultak. Közben az újabb katonai cÁ (VtmtLés i)eudé(f£ A Venus—i jelzésű szovjet űrállomás október 18-án hajnalban simán leszállt legközelebbi bolygószomszédunk felszínére, és automatikus berendezése segítségével adatokat közölt légköri struktúrájáról. A világmindenség szerkezete, az égbolt sokszor csodálatosnak tűnő jelenségei, az égitestek múltja, jelene és jövője, a naprendszer kialakulásának kérdése a gondolkodó ember vizsgálódásainak állandó tárgya volt, csaknem azóta, hogy értelmes lénnyé alakult. A világűr kutatásában forradalmi változást jelentett Galilei első távcsöve, de az azóta eltelt idő alatt, az optikai berendezések tökéletesítése (Pa- lomar hegyi obszervatórium) sem tudta kielégíteni az embernek azt a vágyát, hogy teljes bizonyosságú ismereteket szerezzen legalább a világmindenség hozzánk közel eső területeiről, a Holdról és közeli bolygószomszédainkról. Tíz esztendővel ezelőtt szovjet szakemberek elsőként alkottak olyan berendezést, amelynek segítségével az ember kiléphetett a világűrbe, s most tíz év után méltó jubileumi megemlékezésül elsőnek szállt le űrállomás a Venus bolygón. Az égbolt legfényesebb égitestje, bolygórendszerünk második tagja esthajnalcsillag néven a népdalból is ismert. Hot a hajnali égbolton (amikor nem „megyen mar ...lefelé"), hol az esti égbolton látható minden más égitestnél fényesebben. Ismerkedjünk meg vele kissé részletesebben. Először is nem csillag. Tündöklő sárga színű fénye nem sajátja. Megvilágítását mint minden bolygó a Napból kapja. Belső bolygónak nevezzük, mert pályája a Föld Nap körüli pályáján belül helyezkedik el. Földtől való távolsága nem állandó. Földközelben (ilyenkor még nappal is szabad szemmel látható) 40 millió km, földtávolban 259 millió km távolságra van tőlünk. A Holdhoz hasonló fényváltozásokat mutat. A Föld ikertestvérének is szokás nevezni és ezt indokolja, hogy méretei a Földével csaknem megegyeznek. Átmérője 12 200 km (a Földé 12 757 km), tömege pedig, a Föld tömegének 0,814-ed része. Sűrűsége valamivel kisebb mint a Földé (0,93, ha a Föld sűrűségét egységnyinek vesszük). A titokzatos jelzőre is méltán rászolgált, legalább is eddig. Optikai eszközökkel ugyanis semmi biztosat nem sikerült felszínére vonatkozólag megállapítani. Felhőkkel dúsított légköre szinte teljes mértékben visszaveri vagy elnyeli a Nap sugarait, s a felszínről hozzánk semmi jel nem érkezik. így aztán összetételéről sem tudtunk eddig semmi bizonyosat mondani. Tengelye körűi forog, de ennek ideje nem tisztázott még teljes bizonyossággal (kb. 225 nap). Ami éppen a Venus—4 által közölt adatok alapján tényként fogadható el, röviden a következőkben foglalható ösz- sze. Földünkhöz hasonló mágneses tere nincs. Felszíni hőmérséklete a Földön mért legmagasabb értéket is meghaladja. 40 C-tól közel 300 C-ig terjed, aszerint, hogy a Nap által megvilágított vagy árnyékos területen mérjük. Légköre kevés oxigént tartalmaz, annál gazdagabb viszont széndioxidban. Es hogy a minden érdeklődő számára legfontosabb kérdésről szóljunk, próbálunk választ adni arra is, ilyen feltételek mellett létezhető-e a földihez hasonló szerves élet a Venus felszínén? A magasabb- rendűen szervezett élet lényeges feltételei — oxigént tartalmazó légkör, víz, kedvező hőmérséklet — a Venuson kedvezőtlenebbek mint a Földön. A Naptól mért közepes távolsága 108,2 millió km, míg a Földé 149 millió km, s így lényegesen több hőenergiát kap, mint a Föld. Korábban sokan úgy vélekedtek, hogy a Venus a Föld fiatalabb testvére, s rajta az élet most van kialakulóban. Ellentétben másik szomszédunkkal, a Marssal, ahol az élet kialakulásának kedvező feltételei sok millió évvel korábban voltak adottak, és hogy ami a Földön most jelen, az a Marson múlt, a Venuson pedig jövő. Hogy az igazság mi, azt a későbbi kutatásoknak kell eldönteni, de annyit máris biztosan mondhatunk: a mi naprendszerünkön belül sem a Venuson, sem a Marson nincs a földihez hasonló magasabb rendűén szervezett élet. A többi bolygó pedig ebben a vonatkozásban szóba sem jöhet. Nem kizárt azonban, hogy primitív növényi, esetleg kezdetleges állati vegetációk mind a Venus, mind a Mars felszínén találhatók. Az elmúlt tíz esztendő űrkutatási sikerei és látható távlatai alapján várhatjuk, hogy rövidesen erre a kérdésre is választ kapunk. A modern űrkutatás elmúlt tíz esztendeje tudományos ismereteink bővülésének leggazdagabb tíz éve volt. Mégis akadhatnak, akik megkérdezik: miért mindez, mi ennek a közvetlen gyakorlati haszna? Puszta ismeretgyűjtés ilyen költséges úton? Nem. Nem csupán ez. A rakétatechnika és űz űrkutatások biztonságát szolgáló távirányítású technikai berendezések tökéletesítése közvetlen hatással van mindennapi életünkre is, amennyiben új eredményekkel gazdagítják az űrkutatáshoz kapcsolódó egyéb tudományágakat, a meteorológiától az orvostudományig. Kiss Imre tanár, a megyei TIT Csillagászati—Űrhajózási Szakosztályának elnöke vette a kíméletlen megtorlás. Letartóztatások, házkutatások, atrocitások jelezték a burzsoázia szándékát. A párt illegalitásba vonult... A kettős hatalom megszűnése Július 3-ával lezárult a szocialista forradalom békés periódusa. Mensevik—eszer segédlettel átmentették a burzsoázia uralmát, 6 ez egyúttal a kettős hatalom végét is jelentette. A szovjetek a munkásosztály és a parasztság forradalmi hatalmának képviselőiből a burzsoá kormány függvényeivé váltak. A forradalomnak vissza kellett vonulnia, s kitérni az ellenforradalom csapásai elől. Azt követelni, hogy a hatalom az akkori szovjetek kezébe menjen át, a nép becsapását jelentette volna. A „Minden hatalmat a szovjeteknek!” jelszót ideiglenesen le kellett venni a napirendről. A forradalom békés fejlődési lehetősége szertefoszlott. A véres leszámolás befejeztével a burzsoá miniszterek visszatértek és újból koalíciós kormány alakult. Kerenszkij, az eszer párt egyik vezetője lett a miniszterelnök. A párt az adott helyzetnek megfelelően visszavonult, hogy felkészüljön a még nagyobb harcra. Már illúzió lett volna békés útról ábrándozni, hiszen a burzsoázia fegyverhez nyúlt. Fegyveres fellépésre pedig csak hasonló választ lehetett adni! A kialakult hatalom már nem fejlődhetett békés úton a szocialista forradalom felé, azt meg kellett erőszakkal dönteni! Közvetlenül azonban még nem lehetett napirendre tűzni a kormány félreállítását. Várni kellett, amíg megérnek a fegyveres felkelés feltételei. De már nem sokáig... Az OSZO(b) W VI. kougresszusa <5 A párt VI. kongresszusa július 26-án — illegálisan — ült össze az új politika kidolgozására. Napirenden a proletárforradalom fejlődése. a konkrét feladatok meghatározása szerepelt. Lenin távollétében — de az ő tézisei alapján — Sztálin elemezte a politikai helyzetei, a KB beszámolójában A kongresszus megkülönböztetett figyelmet szentelt a háború kérdésének. Határoza- tilag megállapította, hogy az imperialista háború f oly látása a sovinizmus nemzetközi méretű felélénkülését eredményezte. A demokratikus, igazságos, annexiómentes békéhez csak a nemzetközi proletárforradalom győzelme útján lehet eljutni. A határozat a politikai helyzetet úgy ítélte meg, hogy az ellenforradalmi burzsoázia hatalmának kizárólagossága miatt a békés fejlődés már lehetetlenné vált. Ezért az egyetlen helyes jelszó: „Az ellenforradalmi burzsoázia diktatúrájának teljes felszámolása!” Ezt a feladatot pedig csak a proletariátus képes teljesíteni a szegényparasztság következetes támogatásával. Ilyen állásfoglalásra annál is inkább nagy szükség volt, mert néhány küldött veszélyes külön-nézeteket hangoztatott. Buharin szerint a proletariátus célkitűzését a parasztság nem fogja helyeselni, Preobrazsenszkij pedig úgy vélekedett, hogy a proletariátusnak először a nyugati fejlett országokban kell győzedelmeskednie. A kongresszus a fegyveres felkelést tűzte ki célul, de az adott helyzetet még nem tartotta alkalmasnak a hatalom átvételére. A gazdasági helyzet értékelése képpen a határozat feltárta a burzsoázia által tudatosan előidézett gazdasági zűrzavart, és kiútként a munkásosztály által ellenőrzött termelés megszervezését jelölte meg. A forradalom előkészítése szempontjából nagy horderejű volt a tömegek körében folytatott felvilágosító munka. Ezért külön határozat született a szakszervezeti mozgalom fellendítéséről, az ifjúsági szövetség létrehívásáról és a nők aktivitásának fokozásáról. A Kornvilov lázadás A burzsoázia — kihasználva időleges győzelmét — a demokratikus forradalom vívmányainak megsemmisítésére tört. A gazdasági zűrzavar keltése mellett nyílt katonai diktatúra bevezetését tűzte ki célul. Ennek végrehajtására Kornyilov cári tábornokot és csapatait szemelték ki. Augusztus 25-én megindult a támadás Petrográd ellen, s a helyzet rendkívül súlyossá vált. A körülményeket csak bonyolította az a tény, hogy Kornyilov a részéről túlságosan demokratikusnak minősített Ideiglenes Kormány pozícióit is fenyegette, bár a támadás éle elsősorban kétségkívül a nép ellen irányult. Végül a bolsevikok által mozgósított munkások — a parasztok segítségével — leverték a puccskísérletet, az Ideiglenes Kormány pedig a tömegnyomás hatására letartóztatta a kalandor tábornokot. A forradalmi erők egyre szervezettebbé váltak, a tömegmozgalom fellendülésnek indult, a mensevik és eszer párt politikája kezdett lelepleződni. Lenin ekkor kompromisszumot ajánlott fel a kispolgári pártoknak. Sajnos, a mensevikek és az eszerek e kompromisszumos javaslatot kereken visszautasították, s ezzel a nyílt árulás útjára léptek! Gyfirky Zoltán
