Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-25 / 252. szám

4 T067, október 25.. szerda Az új mechanizmus lexikona VÁLLALAT ÉS GAZDASÁGI VERSENY. A marxista közgazdasági elmélet a szocializmus poli­tikai gazdaságtanának számos eddigi koncepcióját mó­dosította, de talán egyetlen ilyen módosítás sem kon­centrál magába annyi elemet, mint a vállalatoknak az új gazdasági mechanizmusban egymás között kialakuló és nélkülözhetetlen gazdasági versenye. Mint is­meretes, az új gazdaságirányítási rendszer lénye­ge, fő sajátossága, hogy az, népgazdaságunk központi tervszerű irányításán, társadalmi szintű tervezésén és a piaci viszonyok aktív szerepének elismerésén alap­szik. A központi tervszerű irányítás és az aktív piaci viszonyok összekapcsolását a szocialista tulajdon alap­ján oldja meg az állam úgy, hogy gazdaságpolitikánk lényegének megfelelően gazdaságirányítási rendsze­rünknek továbbra is a népgazdasági tervezése a döntő láncszeme. Magát a piacot — az áru-, érték- és pénzviszonyo­kat — közgazdasági eszközökkel szabályozzuk, tehát semmi esetre sem lesz szabadversenyes piac. De azt is látnunk kell, hogy ugyanakkor ez a szabályozott piac ellenőrzést, kontrollt is gyakorol majd népgazdasági terveink, vállalataink működése felett. Az új gazdasági mechanizmusban számolunk is a piac gyors jelzéseivel, amelyek a túlkínálat vagy túl- kereslet alakulását, konjunktúra vagy dekonjunktúra várható tendenciáját továbbítják a vállalat és népgaz­daság számára. Az új gazdasági mechanizmusban te­hát nagy szerepe lesz a piacnak. Márpedig ahol áru- és piacviszonyok vannak, ott helye van a gazdasági versenynek is, hisz a piac eleve, egymástól gazdasági­lag elkülönült termelők létét feltételezi, olyanokét, akik mint eladók a vevők „kegyeiért”, megrendelései­ért, vásárlásaiért versengenek. A gazdasági versenyt, a konkurrenciát eddig a tő­kés gazdaság sajátjaként magyaráztuk. Most az új gaz­dasági mechanizmussal kapcsolatban pedig — 'és ebben van az új koncepció jelentősége — a gazdasági ver­seny elismerése, szükségessége és kibontakoztatása mellett szólunk. Természetesen, a szocialista vállalatok közötti gazdasági verseny csak népgazdasági és válla­lati célok és érdekek összhangjának megfelelő korlátok mellett bontakozik ki, és nem lehet a szabadverseny ideál esete. Minthogy azonban gazdasági rendszerünk­ben eddig is volt, érvényesült a verseny, — mint pél­dául az állami vállalatok és a kisipari szövetkezetek között, még ha a szövetkezeteket anyagbeszerzési kor­látokkal el is akartuk téríteni a gazdasági versenytől, — a jövőben társadalmunk érdekeinek megfelelően szükségesnek, a gyorsabb műszaki és minőségi előre­haladás céljából pedig elengedhetetlennek tartjuk a vállalatok gazdasági versenyét. Ebből következik, hogy a gazdasági versenyt akadá­lyozó olyan korábbi intézkedések, mint amilyenek az úgynevezett profilgazda-rendszer hatósági jellege, az anyagbeszerzést korlátozó intézkedések, élesen elhatá­rolt kereskedelmi szektorok, kizárólagos monopolisz- tikus joggal felruházott nagykereskedelmi vállalatok, a termelőeszköz-elosztás voltak, — egyrészt megszűn­nek, másrészt módosítva lesznek. A gazdasági verseny ugyanis tőkés viszonyok kö­zött vált tőkés jellegűvé, szocializmus viszonyai kö­zött a szocialista gazdaság emeltyűjévé lesz. S akkor, amikor áruviszonyok léteznek, a kínálat és kereslet részletbe menő egyensúlya csak a piacon, a vevőért folyó gazdasági verseny keretében alakulhat ki. A szabályozott piacon történő gazdasági verseny végül is visszahat a népgazdasági tervre, magára a gazdálkodásra is, és ebben a funkciójában kétségkívül a hatékonyabb gazdálkodásra, műszaki előrehaladásra ösztönöz, s ezek eredményeként a jövedelmezőséghez, a nyereséghez vezet. Figyelemre méltó előnye, hogy a társadalmi szükségletek tökéletesebb felmérésére és kielégítésére, a piaci igényekhez való rugalmas al­kalmazkodásra kényszeríti a vállalatokat. Ugyanakkor jobban megalapozott, körültekintőbb gazdasági dönté­seket, színvonalas gazdaságirányítást, gazdaságvezetést tételez fel. Veszteségeket, olykor kapacitásfeleslegeket is hozhat magával, de a szocializmus lényegéből fakadóan a tő­kés gazdaságra jellemző romboló hatást semmiképp sem eredményezhet. Különben is a gazdasági verseny árpolitikai és anyaggazdálkodási korlátok között, köz­ponti tervezés elemei által is korlátozott környezetben alakul ki, — így magának a versenynek a kialakulásá­ra a fokozatosság lesz a jellemző. Minthogy eddig a központi utasítások, tervfeladatok végrehajtására irányult a dolgozók versenye, most a szükségletek önálló felmérése alapján meghatározott, és a piac igényeinek politikai és közgazdasági aspek­tusból történő kielégítése lesz a vállalatok közötti gaz­dasági verseny célja. Így válik szocialista gazdasá­gunk fejlődési ütemének gyorsító eszközévé, a műszaki fejlesztés ösztönzőjévé és a részletekbe menő egyen­súly, biztosítékává is a gazdasági verseny. Nagy Ferenc flz utolsó állomás Pásztó A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom ötvenedik év­fordulója tiszteletére, a KISZ Nógrád megyei Bizottsága megyei körútra indította azt a magnószalagot, amelyre Lenin egyik beszédét rögzítették. A „Lenin hangja” elnevezésű politikai akció sikerére jel­lemző, hogy eddig sok ezer nógrádi kiszes előtt forgatták le, a történelmi nevezetességű hangszalagot. Az akció kiter­jedt a megye járásaiban, vá­rosaiban működő KlSZ-alap- szervezetekre és bizottságokra, a fiatalok mindenütt nagy ér­deklődéssel fogadták és hall­gatták a nagy tanító, Lenin szavait., A magnószalag és a ren­geteg beírást tartalmazó em­lékkönyv most az utolsó állo­mására, a pásztói járásba ér­kezett, ahonnan november ötödikén viszik a megyeszék­helyre. A nógrádi fiatalok be­írásait, rajzait tartalmazó al- bumot4 a szocialista forrada­lom salgótarjáni ünnepségén adják át a szovjet vendégek­nek. Pásztón egyébként megkez­dődtek az Aurora-kupa ese­ményei. A KISZ járási bizott­sága a jubileumi év tisztele­tére hirdette meg a kupát, amelyben részt vettek az alapszervezetek legkiválóbb röplabdásai. A nők versenyét a kórháza kiszesek nyerték, míg a férficsapatok közül a pásztói földművesszövetkezet fiataljai bizonyultak a leg­jobbnak. Még nem kielégítő a gyümölcsfák védelme Megyénk házikertjeiben és a szórványgyümölcsösökben az idei felmérések szerint csaknem kétmillió gyümölcs­fa van. A megye gyümölcsfa­állományának 92 • százaléka. Erről a területről kerül fel­vásárlásra a központi készlet­be jutó árugyümölcs 40—50 százaléka. a visszamaradó mennyiség pedig az önellá­tásban tölt be fontos szerepet. Ebben az évben a fogyasztá­si szövetkezeti brigádok 11.032 termőfaegységének megfelelő gyümölcsfát permeteztek. A közös gazdaságoknál a meg­permetezett termőfaegységek száma 19 692 volt, ami össze­sen 1500 hold összefüggő gyümölcsösnek felel meg. A' védekezéshez a szövetkezetek az idén csaknem egymillió forint értékű vegyianyagot és 243 000 forint értékű rézgáli- cot hoztak forgalomba. A megpermetezett gyü­mölcsfaegységek mennyisége a megye összes állományát fi­gyelembe véve igen kevés. A szervezett védekezés eddig mindössze 32 községre terjedt ki, és a szövetkezetek birto­kában levő kölcsönzésre szánt 420 növényvédelmi gép sem elegendő. Ezért a fogyasztási szövetkezetek jövőre az idei­nél nagyobb területen szerve­zik meg a gyümölcsfa-védel­met Megyei kórustalálkozó Munkavédelmi hónap a Tűzhelygyárban Az öntevékeny művészeti ágak legjobbjai részére esz­tendőről esztendőre megren­dezik a megyei szintű erőpró­bákat is. A megyei kórustalálkozóra az idén november 19-én kerül sor Salgótarjánban. A nagy­szabású dalosprogramban ki­lenc együttes kapott helyet, s a műsorban a legszebb munkás- mozgalmi, forradalmi és tö­megdalokat szólaltatják meg. A találkozót a KISZ Nógrád megyei Bizottsága és a megyei József Attila Művelődési Ház közösen szervezi és rendezi. Nagyon elszaporodtak a bal­esetek a ZIM Salgótarjáni Gyáregységében. Szinte nap­ról napra jelentenek, nem rit­kán súlyos, csonkulásos sérü­léseket. A gyár szakszervezeti bizottsága, a gyár vezetőivel együttműködve októberben munkavédelmi hónapot szerve­zett. A munkavédelmi hónap során a szokásosnál is nagyobb erőkkel küzdenek a balesetek okainak feltárása, megszünte­tése érdekében. A gyáregység üzemei között versenyt hirdet­tek. Ahol a legtöbb javaslat, intézkedés születik, s ennek ha­tására leginkább csökken a baleset, a kollektívát pénz és könyvjutalomban részesítik. A munkavédelmi hónap idején a gyár minden részlegében elő­adásokat tartanak, balesetvé­delmi tárgyú filmeket mutat­nak be. Az utóbbi hetekben ismét igen sok a betegállományban levő dolgozó. A munkavédelmi hónapot ezért arra is felhasz­nálják, hogy megállapítsák, mi okozta a beteget jelentő dol­gozók számának feltűnő emel­kedését. A nemzetiségeket a cárizmus még az orosz népnél is nagyobb tudatlanságban tartotta. A szovjethatalom egyenjogúságot adott valamennyi népnek, s biztosította az eszközöket is ah­hoz, hogy élhessenek vele. Kazah diákok tanulnak, kísérleteket folytatnak egy főiskola» Mekkora öröm, amikor az öreg muzsik traktorra ülhet. Errefelé még egy évtizeddel előbb a parasztok maguk húzták az ekét, könyvet, újságot soha nem láttak, ismeretlenek vol­tak szamukra a gépek. S most íme, traktort kapott a falu, s kezelését is megtanulták a pa­rasztok. Szerény eredmények ezek, hiszen ebben az időben például az Egyesült Államok­ban már sokkal modernebb traktorok tízezrei dolgoznak alarmokon. De az eredmények ax elmaradott és a polgárháborús pusztítástól sújtott fiatal Szovjet-Oroszországban születtek! Sátrak a sztyeppén. Itt laknak az első építők. Télen 30 fok alá süllyed a hőmérséklet, de ők kitartanak. Kohók, hatalmas gyáróriás, új város emelkedik majd itt. Szovjet-Oroszor- szágnak vasra és acélra van szüksége. Magnyitogorszk így fogják hívni az új város és acélművet — fel fog épülni, mint ahogy felépülnek más újvárosok, ipartelepek is. Van­nak, különösen a szovjet határokon túl, akik kárörvendően figyelik az erői eszi léseket. A világ még nem látott ilyesmit — miért sikerülne éppen a szovjeteknek? Nyáron rekkenő a hőség, télen szörnyű a hideg, fagyos a talaj, de már elkészült az első nagykohó alapja. Magnyitogorszk építői lapáttal és csákánnyal készítették. Ebben az idő­ben a kapitalista építkezéseken már másképpen, gépek segítségével folyik a munka. A határidők és az eredmények mégis meglepik a külföldi mérnököket. Az emberek verseng­ve dolgoznak

Next

/
Oldalképek
Tartalom