Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-24 / 251. szám

1967. október 2?.. kertel W06RÄO v­iu icnéves a szovjefhatfalom A forradalom és a nagyvilág Fél évszázad elég idő ahhoz, hogy lemérhessük: mit válto­zott a világ attól, hogy a Szovjetunió — van. A világ persze, sok minden okból és sokfajta hatásra vál­tozik. De azon, amit a techni­ka, a tudomány, az emberiség tudatosodása az utolsó övén év­ben teremtett, felismerhetjük megkülönböztető bélyegét an­nak, ami a Szovjetunió hatá­sára jött létre, ami azért, és csak azért történhetett így, mert a szocializmus, a kom­munizmus megvalósításának kísérlete valósággá válik. A Szovjetunió az egyetlen olyan ország — pontosabban születésétől kezdve a második világháborúig az egyetlen volt. amely egy eszme jegyében jött létre, egy korszerű, sok tekin­tetben korunk előtt járó, jö­vőbe mutató, de ötven eszten­dő viharaiban életképesnek, növekedésre késznek bizonyult eszme jegyében. Az eszme, a kommunizmus mindmáig nem valósult meg teljességében és tökéletességé­ben. Ez természetes. Éppen az­ért, rpert a kommunizmus nem ábránd és nem varázs­lat, csakis reális és csakis em­beri módon, vagyis hosszú küzdelmes úton, győztes és vesztes csatákkal, magasra szárnyalva és megtorpanások­kal haladhat felé az emberi­ség. De ötven esztendő ahhoz is elég volt, hogy bizonyítva lássuk: ez az az irány, amely felé a történelem, az emberi­ség halad. Hogy miből látjuk ezt? Ab­ból is persze, hogy 1917-ben Oroszországban volt egyedül szovjethatalom, és ma 14 or­szágban épül a szocializmus. Ez idő alatt akárhogyan néz­zük, összezsugorodott a régi, és növekedett az új. A szocia­lista országok sorsa nem úgy alakult, mint ahogy előre, sok­szor telve illúziókkal, az út­törők, s itthon Magyarorszá­gon, mi magunk is elképzel­tük. Mégis, ha ötven évvel ezelőtt megkérdezték volna az úttörőket: érdemes-e minde­nüket, energiájukat, életüket odaadni azért, hogy megszüles­sen egy ország, amelyre egy világ acsarkodott, bölcsőjében akarták megfojtani, a fasiz­must szabadították rá, és az emberiség szabadságáért ho­zott második világháborús, nagy áldozatára is azzal feleltek, hogy megindították ellene a hidegháborút, — bizonnyal azt felelték volna, hogy érdemes volt. Ha akkor előre látják, hogy a roppant ellenséges nyomás, az óriási problémák súlya alatt el is torzulhat az eszme, ha előre látják, hogy viszály támad a szocialista or­szágok testvéri közösségén belül, — hogyne mondták vol­na akkor is, hogy érdemes volt, hiszen már nemcsak egy ábránd, már nemcsak egy or­szágban valóság, hanem or­szágok sorában, az emberiség egyharmada küzd azért, hogy megvalósuljon a szocializmus. Külön cikkek során, könyv­tárra valót írhatnánk arról, hogyan befolyásolta a szocia­lizmus országának léte, politi­kája, harca az emberek és né­pek szabadságának ügyét. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom idején a világrésznyi Oroszország, fényes cári ud­varával együtt maga is csak elmaradott gyarmat volt. Ma már alig vannak gyarmatok, bár az imperialista, gyarmato­sító országok ma gazdagabbak és hatalmasabb eszközökkel rendelkeznek, mint valaha. Ma is van neokolonializmus, van a világban erőszak, elnyomás és kizsákmányolás. De ezzel szemben nemcsak az áll, hogy az emberi szabadságnak és a békének egy világhatalom és szp~!aiista szövetségesei az őr­zői. A Szovjetunió és a szo­cialista országok létének hatá­sát a világtörténelemre, csak akkor mérhetjük le igazán, ha jón a világ, milyen veszélyben nemcsak azzal számolunk, forogna, ha a földkerekség két amit ezek az országok elértek leghatalmasabb állama közül és megcselekedtek, hanem az- az egyik nem szocialista or- zal is, amit a tőkés hatalmak nem érhettek el, és nem cse­lekedhettek meg, ha azt is fi­gyeljük, hogy ami rossz és kár- hozatos, azért és csak azért nem zúdulhatott az emberi­ségre, mert van szocialista vi­lághatalom. Külön tanulmány tárgya, ho­gyan változott meg a tőkés országok gazdasága, társadal­mi rendszere a Szovjetunió lé­tének hatására. Ma már el sem képzelhető, hogy a mo­dem tudomány, a modem ter­melőerők kihasználhatók le­gyenek az .egyéni vállalkozás”, a „szabad piac” hagyományos keretei közt, központi terve­zés, állami beavatkozás, az erők nemzetközi méretű ösz- szefogása nélkül. Akarják, nem akarják a tőkés országok is csak így tudnak ma előre ha­ladni. A Szovjetunió, a kommuniz­mus leglényege, hogy kiküszö­bölje az emberek életéből azo­kat az Okokat, amelyek vi­szályt, erőszakot, háborúkat szőnek. A kizsákmányolás, má­sok elnyomása, terület, hata­lom, előjogok féktelen étvágy- gyal, mások rovására meg­szerzése — sokan hiszik még ma is, hogy ez az emberi élet megmásíthatatlan törvénye. Pedig ez nem így van. A há­borúk nem isten csapásai, az emberek szívesebben élnek be­csületesen és tisztán, ha ezzel jobban járnak, mint ember­társaik elleni farkas-viselke­déssel. A Szovjetunió, a szo­cializmus felépítésén fáradoz­va arra törekedett, hogy meg­szüntesse a háborúk okát. De addig is, amíg az egész vilá­gon megvalósul a szocializmus, arra törekszik, hogy ne zú­duljon a világra atomkataszt­rófa. Vannak az életnek, a gaz­daságnak olyan területei, amelyben az Egyesült Álla­mok előbbre van, mint a Szovjetunió. Áll ez megfordít­va is. De ami a legdöntőbb, azt a Szovjetunió ötven esz­tendő alatt el tudta érni: ^vi­lág legerősebb tőkés hatalmát is képes visszarettenteni az atomháborútól. Megérti-e va­Feladataink a mezőgazdaságban hányó Béla nyilatkozata » i J V. 0 C-Oll ÍU11 1-Cl O OCl i\. CXZjKJ bet; Iliit IkO­szönhetünk mi, a tízmilliós, természeti kincsekben szegény, kezdetleges iparral, félfeudális földműveléssel a szabadságba lépő magyarok az elmúlt két évtized alatt a 200 milliós mérhetetlen természeti kincsek­kel rendelkező, mindenkor elvtársi segítségre kész testvé­ri szomszédnak, a Szovjetunió­nak. Azt köszönhetjük neki, hogy olyan ország, amelynek önérdeke az, hogy mi és a vi­lág minden népe elnyomás és kizsákmányolás nélkül, sza­badságban és jólétben éljen. A Szovjetuniónak nincsenek gyarmatai, a Szovjetuniónak nincsenek milliárdos profito­kat hozó külföldi beruházásai, a Szovjetunió történelmi kí­sérletet folytat egy új világ, egy új társadalom felépítésé­re, amelyben megszűnik a háború és a szolgaság oka. Aki ezt akarja a saját népe számára, az tá­mogatja ebben a Szovjetuniót. Patkó Imre A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszer­vezete XXII. Kongresszusa szeptemberben tanácskozott A több mint 270 ezer szervezett mezőgazdasági dolgozót 312 küldött képviselte. A MEDOSZ legfelsőbb fórumának meg­állapításairól, határozatáról ér­deklődtünk Kanyó Bélától, a MEDOSZ Nógrád megyei Bi­zottságának titkárától. — Hogyan értékelte a Köz- ponti Vezetőség beszámolója a mezőgazdaság négyéves mun­káját, milyen főbb megállapí­tásokat tett? — A kongresszusi küldöttek előre írásban megkapták a Központi Vezetőség beszámo­lóját az 1963 óta végzett mun­káról és a határozatterveze­tet. Ezen kívül szakszerveze­tünk főtitkára a KV szóbeli beszámolóját terjesztette elő. E fontos dokumentumok meg­állapították, hogy szakszerve­zetünk jól segítette a párt gazdaságpolitikájának meg­valósulását. Széles körben mozgósították a dolgozókat a gazdasági tevékenység foko­zására, a termelékenyebb, minőségileg jobb munkára, a jövedelmezőség emelésére. A mezőgazdaság termelése a má­sodik ötéves terv során — az előző öt év átlagához viszo­nyítva 10 százalékkal, az ál­lami gazdaságoké mintegy 25 százalékkal, a felvásárlás pe­dig 30 százalékkal emelkedett. Eredményeiket az új vetőmag­fajtákkal, korszerű agrotechni­kai eljárások bevezetésével, kémiai szerek alkalmazásá­val, a helyes munka- és üzemszervezéssel alapozták meg. A mezőgazdaság szocia­lista átszervezése után az erő- és munkagépek javítása fokozottabban gép állomási fel­adat lett. A javítások terme­lési értéke az 1961. évi 3 százalékról hatvanhárom szá­zalékra növekedett. Az er­dőgazdaság dolgozói további erőfeszítéseket tettek a nép­gazdaság egyre növekvő fa­igényeinek kielégítése és ezzel együtt a faimport csökkentése érdekében. = Hogyan segítették a tér- melési célkitűzések megvaló­sulását a szakszervezetek, tőr- tént-e ezen a területen is előre­lépés? — A kérdés felvetése jo­gos. Ugyanis a szakszerveze­tek nem csupán a javak el­osztásában vesznek részt, ha­nem annak megteremtésére is mozgósítják a dolgozókat. Egyik alapvető feladatnak tartottuk, hogy az állami szer­vekkel együttműködve nö­veljük a tervezés demokratiz­musát. Rendszeresen részt vettünk a szakszervezetünk­höz tartozó mezőgazdasági üzemek, vállalatok éves és távlati terveinek elkészítésé­ben. — így különösen beha­tóan foglalkoztunk a munka­ügyi, bér- és létszámtervekkel a munkaerő-gazdálkodással, a foglalkoztatottság kérdésével. Fontos feladatunknak tekintet­tük, hogy a szociális, kom­munális jellegű beruházások tervezésében, az egészségügyi, kulturális, sport, üdülési prog­ram fejlesztésében a szakszer­vezeti bizottságok elképzelései Is érvényesüljenek. A termelő­üzemek, vállalatok jóváhagyott terveinek egységekre törté­nő lebontásába mind gyak­rabban vonták be a szakszer­vezeti bizottságokat. — Gazdasági céljaink meg­valósításának, a szocialista munkára és gondolkodásra nevelésnek egyaránt fontos eszköze a szocialista munka­verseny. Amilyen mértékben előtérbe kerültek a minőségi követelmények, olyan mér­tékben ezekhez a követelmé­nyekhez kellett igazítani a verseny irányításának, szerve­zésének elveit. A 'versenymoz­galom tömegbázisa nőtt, széle­sedett. A fizikai munkások mellett mind több a gazdasá­gi, műszaki ember. Az idén újabb munkasikerekkel ké­szülnek a mezőgazdasági dol­gozók a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulójának méltó megünneplé­sére, az előttünk álló felada­tok eredményes teljesítésére. — Jobb kapcsolat alakult ki a gazdasági vezetők, a párt- szervezetek, a KISZ, a szak- szervezeti bizottságok és aktí­váik között. Ennek eredmé­nyeként javultak a tervek és vállalt kötelezettségek telje­sítésének feltételei, a terme­lés ütemesebbé vált. De ja­vult a verseny eredményeinek értékelése, nyilvánossága, az élenjárók erkölcsi-anyagi megbecsülése. — Egyéb területen, a raun, kasokat közvetlenül érintő kérdéseknél milyen említési érdemlő eredmények születtek, s mik a tennivalók? — Elsősorban említeném, hogy szinte minden területen javultak a munkakörülmé­nyek. Üzemeink többségében a munkavédelmi feladatok tár­sadalmi üggyé váltak és csök­kentek a balesetek. A munka­ügyi döntőbizottságok, a tár­sadalmi bíróságok évről évre szakszerűbben látják el fel­adatkörüket, jobban betartják a törvényeket a gazdasági ve­zetők. Nagymértékben fej­lődött a mezőgazdasági üze­mek munkaerő és bérgazdál­kodása és a keresetek is ked­vezőbben alakultak. Fejlődött társadalombiztosítási rendsze­rünk, bővült a biztosítottak köre és az ellátás színvonala is egyre javul. Jelentős előre­lépés történt szakszervezetünk üdültetési tevékenységében, az agitációs, propaganda, kultu­rális és sportmun kában. — Szükségesnek tartom az eredmények mellett szóvá tenni gondjainkat. Az új gazda­ságirányítási rendszerben a hozamok növelésén kívül a gazdaságosság, a nyere­ség fokozásán kell job­ban munkálkodni a gazdasági vezetőknek és a mozgalmi szerveknek. Továbbra is fon­tos, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak munkaideje csökkenjen, javuljanak á mun­ka-, szociális és kulturális körülmények, emelkedjék a dolgozók keresete. Az utóbbi szorgalmazása különösen az erdőgazdaság területén indo­kolt. Igen fontos, hogy a fia­talság igényeinek megfelelő munkakörülmények, munkaidő alakuljon ki. A szociális hely­zeten nagymértékben segíte­ne, ha megszűnne a kedvez­ményes lakásakciót hátrálta­tó körülményeskedés. Az új Munka Törvénykönyv szerint gondosan ki kell munkálni az üzemi kollektív szerződéseket, megfogalmazni az üzem alkot­mányát. Ennek fontosságát külön szeretném aláhúzni. — Mindezeken túl van ja­vítani való a szakszervezet másirányú tevékenységében is. Erre hívja fel a figyelmet a XXII. kongresszusunk hatá­rozata és mi ennek megva’ sításán munkálkodunk me­gyénkben is — felezte bs nyilatkozatát Kanyó P. A. Egy balassagyarmati mű­helyben két új gépegységet szereltek fel. Üzembe helye­zésük előtt természetesen „vizsgát” kellett tenniük, s ehhez tartozik az ÉMÁSZ-el- lenőrzés is. A vállalat szak­embere megnézte a fogyasz­tásmérőt: öt, maximum húsz amperes. Ez tehát rendben volna. Megvizsgálta a biztosí­tókat — azok harmincöt am- peresek. így viszont már sem­mi sincs rendben. A szakem­ber elrendelte a biztosítók ki­cserélését húsz amperesre. A műhely „trükkje” túlsá­gosan átlátszó volt. A villa­mos berendezés túlterhelése, vagy zárlata esetén a harminc­öt amperes biztosító ugyanis nem olvad ki, de kiolvad az ÉMÁSZ oszlopán... s akkor a hiba kijavítása az ÉMÁSZ gondja. A minap egy társaságban szóba került ez az eset. Meg­említettem, hogy a nullásás előtt az ilyen fogyasztók sa­ját kockázatukra jártak el. De a nullázás után, ha netán sem a fogyasztó, sem az ÉMÁSZ kapcsolódó berendezésének biz­tosítója nem olvad ki, egy egész transzformátor-körzetben veszélyeztetik a villamos be­rendezések — rádiók, televízi­ók, porszívók,, kenyérpirítók stb. — tulajdonosait. Márpedig rz ÉMÁSZ még az idén meg­kezdi a nullázást, és 1970-re e is fejezi egész Nógrád me­gyében. Mi sem természetesebb, hogy a társaság tagjainak első kér­dése az volt: mi az a nullázás? Tekintettel arra, hogy e be­szélgetés előtt az ÉMÁSZ egy villamos mérnöke igyekezett Mi is n% a nullázás? 4 legfőbb mindnyájunk biztonsága nekem megmagyarázni az in­tézkedés lényegét, gondolom, ezt e helyen sikerül majd előadnom. A szándék erős bennem annál is inkább, mert a mérnök azzal búcsúzott: „A nullázás az érintésvédelem leggazdaságosabb, és minde­nütt alkalmazható módja. Eb­ből a szempontból tehát a legjobb érintésvédelem. De lel­kiismeretlen emberek, akik felelőtlenül „megbütykölik” saját lakásukban vagy mun­kahelyükön a villamos beren­dezések biztosítóit, a nullázás után teljesen gyanútlan és a biztonsági szabályok ellen so­ha nem vétő embereket is áramütésnek tehetnek ki.” Az, hogy az érintésvédelem megóvja az embert a súlyos áramütéstől; hogy zárlatos ké­szülék érintése esetén a bizto­síték kiolvad, s ez egyben jel­zi a hibát: ezek köztudott dol­gok. Hogy a nullázás miért a leggazdaságosabb és legalkal­masabb módja az érintésvé­delemnek — viszonylag azt is könnyű megérteni. Az érintés­védelem általánosan is ismert formáját, a védőföldelést képtelenség például a száz— kétszáz lakásos bérházban úgy alkalmazni, hogy minden árammal működő berendezést (illetve azok használóit) hatá­sosan védje. De még egy öt— hat lakásos házban is furcsán festene, ha az udvaron vagy a ház körül hat vasrudat ver­nének le, rákötve a lakások kisfeszültséggel üzemelő ké­szülékeit. Ráadásul az üzlet- igazgatóság mintegy százhar­mincezer fogyasztóját tekint­ve ez az eljárás legalább húsz­millió forintba kerülne. Tehát a vádőföldelés, amel­lett, hogy drága, sok helyütt nem alkalmazható. Ezért a kormány 1964-ben határozatot hozott, hogy az ország egész területén nullá­zással kell megoldani a fo­gyasztók érintésvédelmét. Azó­ta az ÉMÁSZ salgótarjáni üzletigazgatósága is úgy haj­tott végre minden felújítást, hálózati rekonstrukciót, hogy a fázisvezetőkön kívül az úgy­nevezett nullavezetők kereszt- metszetét is alkalmassá tette a nullázásos érintésvédelemre. A nullavezető földpotenciá­lon van, magyarán nincs fe­szültség álatt. Ha a fázisve­zetőket egy berendezés kap­csaira kötik, majd a berende­zés erre a célra kiképzett pontjára a nulla- (úgynevezett nullázó) vezetőt — az a védő­földelés szerepét tölti be. így, ha a készülék valamely sza­kadás, törés vagy egyéb ok folytán zárlatossá válik, a feszültség a készülék burko­latán, más fémalkatrészén nem emelkedik hatvanöt volt fölé. Érintés esetén tehát élet- veszélyes áramütés nem lehet­séges — ha a készülék bizto­sítója megfelel az előírások­nak. Vagyis, ha az előírás tíz amper, és a biztosító tíz amperes (nem pedig tizenöt, vagy húsz!), akkor az olvadó biztosíték kiolvad, a készülé­ket feszültségteleníti, s egy­ben jelzi, hogy az hibás. Ám. ha a biztosítót korábban drót­tal „megfejelték”, átkötötték, vagy az előírással szemben erősebb, tizenöt, húsz amperes biztosítót tettek a régi helyébe — a fogyasztót a zárlatos ké­szülék érintése esetén súlyos áramütés érheti. És mert a nullavezetőre ezenkívül még sok tucat, esetleg sok száz fo­gyasztó készüléke van rákap­csolva, a nemtörődömség, ha­nyagság nemcsak őt, de lakó­társait is veszélybe sodorja. A nullavezető ugyanis a zár­latos készüléken megemelke­dett feszültséget az egész transzformátor-körzetben köz­vetíti abban az esetben, ha a hibás készülék tulajdonosánál az átkötött biztosíték nem ol­vad ki! És talán a tizedik szom­széd lakásában egy gyermek esik áldozatul... A társaság, amelyben mind­ezt szintén elmondtam, hirte­len elnémult, majd egyikük megszólalt: — Még ma kicseréltetem otthon a biztosítókat. Megval­lom, egyiket-másikat én is „megfejeltem”. Azóta, igaz, nem vág le az automatám, de inkább vágjon ... Az ÉMÁSZ salgótarjáni üz­letigazgatósága ez év utolsó negyedében megkezdi a nullá­zásra való áttérést. A fo­gyasztókat, az áttérés sorrend­jében. két évvel korábban ér­tesítették, illetve értesítik. A lebonyolítás előtt plakátokat tesznek ki mindenütt, be­mondja a községi hangosbe­szélő. A szerelők házról házra járnak, élőszóval is elmond­ják a szabályokat, ellenőrzik a fogyasztásmérőket, a biztosí­tókat. Ahol dróttal átkötötték a dugót, azt elveszik, másikat tesznek a helyére. De én azt mondom: ne vár­jon erre senki! Amint azt be­szélgető társam elhatározta: mihelyt szerét ejtheti, ellenő­rizze vagy ellenőriztesse sa­ját lakásában a biztosítókat mindenki! S ha valame­lyik erősebb a megenge­dettnél. gondoskodjék a ki­cseréléséről. önmaga, a csa­ládja, az én családom, mind­nyájunk biztonsága érdekében — ezt tegye! Csizmádig Géza i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom