Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-22 / 250. szám
AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A' MEGYÉI TANÁCS LAP i A XXIII. ÉVF. 250. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1967. OKTÓBER 22., VASÁRNAP VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK' J*1'- - <* Washington történetének legnagyobb tüntetése Visszaadták a katonai behívókat — f gt hadsereg Pentagon védelmére — Nincs erő, amely a tiltakozást megállítja Willi Stoph Kádár Jánosnál és Fock Jenőnél Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a kormány elnöke, szombaton délelőtt fogadták Willi Stophot, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökét, a NSZEP Politikai Bizottságának tagját, aki szabadságának egy részét Magyarországon töltötte. A szívélyes hangú, elvtársi eszmecserén Willi Stoph átadta Walter Ulbrichtnak, a NSZEP KB első titkárának, az NDK Államtanácsa elnökének a magyar vezetőkhöz küldött üdvözletét. Kádár János és Fock Jenő személyes üdvözletüket, az NDK további felvirágzására irányuló jókívánságaikat küldték Walter Ulbrichtnak, az NSZEP vezetőjének és az NDK népének. A találkozón jelen volt dr. Herbert Plasch- ke, az NDK magyarországi nagykövete. WASHINGTON (MTI) Washingtonban szombaton megkezdődött az amerikai főváros történetének legnagyobb szabású háborúellenes tüntetése. A tüntetők tízezrei érkeztek az ország minden részéből a fővárosba, hogy a háborús gépezet központjánál, a Pentagonnal juttassák kifejeközölték, hogy a sorozásellenes fiatalok listáját átadják az FBI-nek. Washingtonban a helyi hatóságok több ezer rendőrt és katonát, köztük a Dominikában és Detroitban bevetett 82. ejtőernyős hadosztály egységeit mozgósították. Különösen megerősítették az Igazságügy. zött műsorát. A tüntetők ilyen jelszavakkal vonultak félj „Hozzák haza katonáinkat Vietnamból!" „Buktassuk meg Johnsont, a háborús elnököt!’* A tömegben ott volt szinte minden nagyobb amerikai egyetem hallgatóinak küldöttsége. Külön csoportban sorakoztak Másfél millió példányban Kilencvennyolc új kötet a téli könyvvásáron Mozgalmas heteket élnek a könyvterjesztők, a kiadók. Alighogy lezajlott a műszaki könyvhét, kezdetét vette a megyei könyvhetek december végéig tartó eseménysorozata, november elején megkezdődnek a Kossuth Kiadó szervezésében a falusi politikai könyvnapok, s mindezzel párhuzamosan már hozzákezdtek az országos téli könyvvásár előkészítéséhez. Erről kapott tájékoztatást az MTI munkatársa Párezer Ferenc igazgatóhelyettestől, a könyvkiadók és terjesztők, központjában. Mindegyik őszi—téli könyvakcióban szerepel az olvasni valók között az a 24 féle ünnepi kiadvány, amelyet együttesen 200 000 példányban jelentetett meg az 50- évfordulóra a Kossuth, a Szép- irodalmi, a Corvina, az Európa, a Gondolat, a Móra, a Panoráma és a Zrínyi Kiadó. A téli könyvvásár idején másfél millió példányban kínálják a december közepére megjelenő 98 féle szépirodalmi, tudományos, művészeti új könyvet- Sokrétű lesz a választék, kiadják Dürrenmatt drámáit, Michelangelo életregényét, Bajor Gizi levelezését, Darvas Szilárd válogatott műveit, tanulmányt az angol esszé-irodalomról. Megjelenik Selye János tollából az „Alomtól a felfedezésig”, Magyarország története két kötetben, Pálffy József útikönyve Franciaországról. A fiatalok megvásárolhatják a fiúk, illetve a lányok 1968- as évkönyvét, a Kozmosz-sorozat három új kötetét. A Szépirodalmi Kiadónál mai prózaírók és költők munkáival együtt két írásmű lát napvilágot Kemény Zsig- mondtól, Gyulai Pálról szól az egyik, a másik az „özvegy és leánya” regény. A szerzők névsorában szerepel még Illyés Gyula, Gonda Gábor, Hidas Antal, Fekete Gyula, Szilvási Lajos, Tamási Á^on. Amikor Vietnamról van szó, mindig leshelyek, bombázások, incidensek, partraszállás jut eszébe az embernek. De Vietnam nem csupán ennyi. A vietnami nép, északon és délen dolgozik, küzd és remél. A „Notts fiiles et garcons” című francia ifjúsági folyóirat színes képriportot közöl ezzel a címmel: „Van művészet — o bombák alatt”. A képek — vietnami festők, rajzolók alkotásairól készült reprodukciók — a déli szabadságharcosok életét örökítik meg: ideges, elnagyolt tollvonások, sebtiben odavetett élénk színfoltok, mozgalmas ceruzarajzok békés pillanatokról, a rövid csendről, a futóárkokkal keresztül szabdalt iskolákról, fegyverrel őrt álló lányról, a gátról, amely mögött a víz az életet jelenti. A rajzok nyugtalanok, realisztikusak és sokat elárulnak a vietnami reményről is: egyszer újra béke lesz, amerikai „tanácsadók”, a vietnamiak szabadságát „védő”, állig felfegyverzett idegen katonák nélkül. Hogyan képzeli el az amerikai nép ezt a békét — arról a legtöbbet azok a hírek mondanak, amelyek a vietnami szolidaritási hét világeseményeiről tudósítanak. A derűs Amerika, hovatovább egyetlen háborúellenes tüntetéssé válik, egymást követik a tiltakozások a nagyvárosokban és vidéken is terjed az „ellenkezés”. Szaporodnak a Johnson nyilatkozatok arról, hogyan „lovagolja meg az Egyesült Államok a vietnami tigrist”. Ez a lovaglás nagyon sokba kerül. Es az ügetést egyre többen fejezik be olyan alumínium patent koporsókban, amilyeneket a saigoni halottasházban tárolnak. Az elesettek rendkívül nagy száma (állítólag havonta hatezer!) — szükségessé tette a tetemek hazaszállításának mechanizálását. A balzsam, a repülőút, a dísztemetés teljesen díjmentes, s végeredményben a félelem sem kerül semmibe. A félelem a „lovaglástól” és a patentkoporsóforma nyeregtől. Ez a nagyon is megalapozott félelem kényszeríti az amerikai katonákat, pilótákat, arra, hogy mellé lőjenek, bombát, rakétát vaktában dobjanak tengerbe, repítsenek mocsárba. Es arra is, hogy a biztonságot a marihuana nevű kábítószerben keressék. J. Steinbeck fia alig érkezett Amerikába, Vietnamból — letartóztatták. Hatalmas mennyiségű marihuánát találtak a lakásán. Az író fia azzal védekezett: cikket akart írni arról, miként — és miért — szívják az amerikai katonák a kábítószert a vietnami dzsun- gelekben. Bizonyos tekintetben jobban tette volna, ha hallgat a cikkírásról. Az ifjabb Steinbeck ezt a cikket nyilván soha sem fogja megírni. Nem lenne jó propaganda. Kinek érdeke megtudni a valóságot? Nyilván az amerikai fiataloknak, akiket Vietnamban tigrist lovagolni kényszerítenek. A tigris nem arra született, hogy legyőzzék. Erről mondanak el sokat a képek, a rajzok, amelyek megmutatják — van élet a bombák alatt és remény is — elpusztíthatatlan. (pataki) Dagmar Wilson, a nők békeharca (Womens Strike For Peace) szervezet vezetője a közelmúltban Hanoiban tett látogatásáról beszélt és tolmácsolta a vietnami nép üdvözletét. Felszólalt a gyűlésen Clive Jenkins angol szakszervezeti vezető, aki az angol békeharcosok üdvözletét tolmácsolta, az ő beszéde alatt került sor a fasiszta támadásra, a támadó suhancok ugyanis összetévesztették William Coffin lelkészszel, a Yale Egyetem békeharcosainak képviselőjével. Felszólalt a meggyilkolt néger nacionalista vezető, Mai Colm testvére, a diákok erő- szakmentes koordinációs bizottságának egyik képviselője is. Magyar idő szerint este hét óra után a menet a Lin- coln-emlékműtől megindult j Pentagon felé. Az útvonal, .fi mindvégig rendőrök és katonák zárták le. Utak (Foto: Braun Arpádné) Nyolc ÉVM-vállalat csökkenti a munkaidőt január 1-től Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a Munkaügyi Minisztériummal és az Építő-, Fa- é» Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben az önként jelentkező ÉVM-vállalatok közül Oaklandban a rendőrök gumibotokkal támadtak a tüntetőkre a háborúellenes hét során. Hírügynökségi jelentések szerint a háború befejezését követelő amerikaiak közül 125-öÍ letartóztattak kijelölte azt a nyolcat, amely elsőként, már 1968. január 1- én áttérhet a csökkentett munkaidejű termelésre. Ennek alapján az építőiparban a Baranya megyei Építőipari Vállalat, a Mélyépítő Vállalat és a Csőszerelőipari Vállalat, az Építőanyag-'és Szerkezetgyártó iparban pedig a Betonelemgyártó Vállalat, a Cement- és Mészipari Országos Vállalat, Tatabányai Cement- és Mészmű, az Üvegipari Országos Vállalat toko- di üveggyára, és a Finomkerámiaipari Országos Vállalat két budapesti gyára már megkezdte a rövidített munkahét bevezetésének előkészületeit. Az első nyolc ÉVM-vállalat kijelölt munkahelyein együttvéve mintegy 17 ezer dolgozó térhet januárban a csökkentett munkaidőre, s tapasztalataik felhasználásával készül fel a többi ÉVM-vállalat is a rövidített munkahét széles körű megszervezésére. zésre szembenállásukat a vietnami intervencióval. A szombati tüntetés a nagyszabású Vietnami Hét befejező akciója volt. A hét során az Egyesült Államokban ezrek juttatták kifejezésre ellenvéleményüket A washingtoni tüntetés bevezetőjeként pénteken több száz katonaköteles fiatal és sok idősebb férfi és asszony vonult Washingtonba az Igazságügyminisztérium elé. A fiatalok csaknem ezer sorozási igazolványt hoztak magukkal, valamint számos értesítést olyan fiatalokról, akik megsemmisítették igazolványukat. A tüntető fiatalokat elkísérte több neves személyiség, például Robert Lowell, ismert költő, William Coffin, a Yale Egyetem lelkésze. Az igazságügyi szervek előbb megtagadták a sorozási igazolványok átvételét, majd amikor a fiatalok egy nagy borítékban az épületben hagyták azokat, minisztérium és a törvényhozás épületének őrségét. A Fehér Házat, az elnök székhelyét szombaton „javítások” ürügyével lezárták a szokásos turistaforgalom elől. Johnson elnök, ki a korábbi béketüntetések idején rendszerint elhagyta Washingtont, ezúttal demonstrativan a Fehér Házban tartózkodott. Fasiszta elemek támadást kíséreltek meg a washingtoni béketüntetés résztvevői ellen: a Lincoln-emlékműnél rendezett gyűlés elején fasiszta tüntetők felborították a szónoki emelvényt, miközben a „Le a vörös papokkal!” jelszót kiabálták. A rendfenntartók haladéktalanul eltávolították a támadó suhancokat. A katonai erő felvonulása sem félemlítette meg a békeharcosokat. A gyűlés tervezett kezdete előtt már mintegy 20 000-ren hallgatták a legkiválóbb amerikai népművészek és amatőr együttesek rögtöniéi a „Háborús veteránok, a bé« kéért” szervezet tagjai. A tömegben több katonai egyenruhást is lehetett látni: nem egy sorkatona, köztük’ olyanok is, akik Vietnamban teljesítettek szolgálatot, jött el a gyűlésre. Magyar idő sz.rint délután 17 óra tájban David Dellinger író, a mozgósítási bizottság egyik társelnöke nyitotta meg a gyűlést. Kijelentette, október 21 áj napot jelent az amerikai békemozgalom történetében. Dellinger az aktív ellenállást jelölte meg a békemozgalom új feladatául, ki kell vívni, hogy Johnson megbukjék, s a háborút azonnal be kell fejezni. Dr. Benjamin Spock, a világhírű amerikai gyermekgyógyász, a Sane társelnöke, s a mozgalom egyik szervezője egy Vietnamban szolgáló katona levelét idézte annak bizonyítására, hogy az amerikai fiatalok ellenzik a háborút. „Válaszoltam neki, de a levél visz- szajött, -a címzett elesett« felirattal” — mondotta. Johnson az amerikai nép ellensége — állapította meg a neves békeharcos a tömeg egyetértő helyeslése közben. Élet a bombák alatt
