Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-19 / 247. szám

1967. október 19. csütörtök NOGRAD 3 Ismerkedjünk az új törvényekkel II. A szövetkezeti föld: szocialista tulaj don j orma A földtörvény alapvető cél­ja, hogy a földtulajdon és földhasználat egységének megteremtésével fokozatosan kialakuljon a termelőszövet­kezeti földtulajdon, vagyis a közös gazdaságok a földek nagyobb részének ne csak használói, hanem egyúttal tu­lajdonosai is legyenek. Intéz­kedik a törvény arról is, hogy a termelőszövetkezetek a használatukban levő földet akkor is sajátjukként hasz­nálhatják, ha a földnek nem tulajdonosai, vagy ha a föld nem a tagok tulajdona. Ilyen értelemben a termelőszövet­kezet köteles teljesíteni mind­azokat a feladatokat, amelye­ket a jogszabályok a földtu­lajdonosra és a földhasználó­ra megállapítanak. Ezzel az intézkedéssel végeredmény­ben tovább szilárdul hazánk­ban a termőföld védelme. Hi­szen teljesen nyilvánvaló, hogy a termelőszövetkezete­ket a tulajdonosi viszony nemcsak egyszerűen kötelezi, hanem érdekeltté is teszi ab­ban, hogy minden földet a lehető legcélszerűbben és a jó gazda gondosságával használjanak. Fontos törekvése a tör­vénynek, hogy pontosan meg­határozza a szövetkezeti föld- tulajdon lényegét és szabá­lyozza e földtulajdonnal kap­csolatos jogi eljárásokat. Így például alapvető társadalmi és gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a föld tulajdo­nosa és használója azonos szövetkezet, illetve személy legyen. Ezért a rendezés so­rán fokozatosan megszűnnek az olyan esetek, amikor egy- egy szövetkezeti gazdaság földjét egy más szövetkezet használja, és a tsz-tagok föld­jei is abba a szövetkezetbe kerülnek, amelynek tényle­gesen tagjai. Természetes, hogy ez a rendezés is hosz- szabb folyamat és a kölcsö­nös érdekek figyelembevéte­lével — a törvény előírásai­nak megfelelően — a terme­lőszövetkezetek egymás kö­zötti kölcsönös megállapodás­sal bonyolítják le a rende­zést. A törvény arról intézkedik, hogy a termelőszövetkezet a melőszövetkezet tulajdoná­ban vagy használatában álló föld tulajdonjogának, haszná­latának a törvény által meg nem engedett módon vagy célra történő átruházása, il­letve átengedése. A termelő­szövetkezeti tag a termelő­szövetkezeti használatban le­vő földjének tulajdonjogát élő személyre át nem ruház­hatja. Ezek az intézkedések kifejezésre juttatják, hogy a közös használatban levő föld általában nem áru. Ezért a termelőszövetkezet tulajdoná­ban álló föld általános sza­bály szerint nem idegeníthető el. De figyelembe veszi a törvény a kivételeket is. Ezért úgy intézkedik, hogy hatósági jóváhagyással más szocialista szervezet részére föld-eladás­ra is sor kerülhet. Ismeretes, hogy ipari üzemek és más nem mezőgazdasági jellegű intézmények létesítéséhez vagy terjeszkedéséhez gyak­ran földre van szükség. A jövőben az ilyen tulajdonjo­gi átruházások nemcsak ki­sajátítással, hanem adás-vé­tellel is történhetnek. A földrendezés során ter­melőszövetkezetek tulajdoná­ba kerülhetnek olyan földek is, amelyek nagyüzemi műve­lésre nem alkalmasak. A tör­vény módot nyújt arra, hogy a termelőszövetkezetek ilyen földjeiket magánosoknak használatra átengedjék- vagy eladják, abban az esetben, ha azok e földeket rendeltetés­szerűen megművelik. Lényeges intézkedése a tör­vénynek, hogy a termelőszö­vetkezetek tulajdonában vagy használatában levő föl­deket — egyes kivételes ese­tektől eltekintve — nem le­het megterhelni. Az eddig ke­letkezett terhek a mostani törvény hatálybalépésével megszűnnék. A földtörvénnyel új tu­lajdonosi forma alakul ki hazánkban. Fontos eleme e törvénynek, hogy megálla­pítja: a szövetkezeti földtu­lajdon az állami tulajdonnal egyenrangú, szocialista tulaj­donforma. (Folytatjuk.) Lapok a naplóból Még -nyolc kilométer Rétság. A személygépkocsi egyenletes tem­póban halad. Mellettem Stolcz Gyula és Szolnoki József, a ba­lassagyarmati városi-járási KISZ- bizottság munkatársai. A Lenin hangját megörökítő magnószala­got, a Lenin zászlót és a nap­lót viszik utolsó állomáshelyére Rétságra, a . járás fiataljainak. Kezemben a napló. Laponként te­leírt sorok az ünnepélyes KISZ- taggyülésről, felajánlásokról, em­lékezésekről. Nézem a balassa­gyarmati fiatalok felajánlásait, vállalásait. Lejegyzek néhá­nyat. Társadalmi munkát végzünk 1400 munkaórában, s azt teljesít­jük. (Kőbányai Porcelángyár ni. számú Balassagyarmati telepe). A Szántó Gimnáziumból a II. A az I. C és a II. B osztály vietnami csomagot készít. A III. C vállalása: elsők leszünk az isko­lai tanulmányi versenyben, a ni. A-é: elsők leszünk a társa­dalmi munkában. Felvesszük a kapcsolatot egy leningrádi kollégiummal. A szov­jet város 50 éves történetéből ki­állítást rendezünk. (A Geisler Eta leánykollégium tanulói). Társadalmi munkát végzünk 1000 órában, az új telephely fes­tékelszívó berendezésének üzem­be helyezését elvégezzük. (Nógrád megyei Fémipari Vállalat). Kiállítást rendezünk a Szovjet­unióról. Erősítjük kapcsolatunkat a Komszomollal. Teniszpályát építünk. (Balassi Bálint Gimná­zium). Emeljük a taglétszámot, 650 óra társadalmi munkát már elvégez­tünk. Újabbakat vállalunk, öt if­júsági brigádunk eredményesen dolgozik. (Bútor- és Faipari Vál­lalat)/ Néhány sor a járásból: Kétszeres szocialista brigádunk versenyre hívja a megye munka­csapatait. (Magyamándori Állam* Gazdaság kiszesei). A kultúrház és az óvoda épí­tésénél segédkezünk társadalmi munkában. (Dejtári KlSZ-szerve- zet). Irodalmi pályázatot hirdettünk ,.Falunk felszabadulása” címmel. Harminc mázsa kukorica betaka­rítását és 70 mázsa szőlő szüre­telését vállaljuk. Berceli gimná­zium). Rétságra érkeztünk. A járási KISZ-bizottságon átveszik a mag­nószalagot, a zászlót és a nap­lót, amelyben majd a járás fiatal­jai örökítik meg, hogy méltókép­pen ünnepük meg az októberi forradalom félévszázados évfor­dulóját. — szokács — Az új mechanizmusban A szakszervezet vétójoga Az országgyűlésen megvita­tott és elfogadott Munka Tör­vénykönyve 14 paragrafusa tartalmazza a szakszervezetek közreműködési jogait és meg­határozza, hogy a munkavi­szonyt érintő szabályok, vala­mint a szocialista- erkölcsnek megfelelő bánásmódot sértő intézkedésekkel szemben ki­fogást — vétót — emelhet­nek. Ebben az esetben az in­tézkedést a felsőbb szervek döntéséig végrehajtani nem szabad. A jövőben tehát új jogkörrel, a vétójog gyakor­lásával gazdagodik a szak- szervezeti mozgalom. Beveze­tését indokolja a gazdaság- irányítás új rendszerével együtt bővülő vállalati önál­lóság és a szakszervezetekre ruházott nagyfokú társadalmi ellenőrzés. Igen nagy jelentő­sége lesz a vétójog lehetősé­gének, hiszen helyes és cél­szerű alkalmazása a szakszer­vezeti érdekvédelem egyik hatékony eszközét jelentheti, a törvényességet szilárdíthat­ja. A vétójog alkalmazása ki­vételes eszköz, hiszen még az is előfordulhat, hogy benyúj­tása után gazdasági — példá­ul beruházási — intézkedése­ket kénytelenek leállítani, ve­zetők felelősségrevonására ke­rülhet sor, vagy- más olyan döntést kell hozni, amely a vállalat életét számottevően érinti. „Ha ilyen hatása van, miért alkalmazzuk mégis szo­cialista országban, szocialista üzemekben?” — kérdezhetné bárki. Elsősorban a munkás­hatalom, a szocialista állam, a szocialista vállalat érdeké­ben. Bármennyire ellentmon­dásosnak hangzik, mégis így van. Az olyan üzemekben ugyanis, ahol nem történik súlyosabb törvénysértés, a ve­zetők betartják a szocialista együttélés szabályait, az együttes megállapodásokat, a tőlük joggal megkövetelt munkastílust, ott a munkások jól érzik magukat, élhetnek jogaikkal, élnek kötelessége­ikkel és lényegesen kevesebb a gond a termelésben. A vé­tójog gyakorlására éppen az előbbiek súlyos megsértése miatt kerülhet sor. A vétó éppen ezért a munkásság ér­dekeit, a szocialista üzemve­zetést szolgálja, ezért társa­dalmi igényt elégít ki. Többen hangsúlyozzák. — az országgyűlés tanácskozásán is szó esett róla — hogy he­lyes lenne pontosan megha­tározni, mit értelmezünk a szocialista erkölcsnek megfe­lelő bánásmódot sértő intéz­kedés alatt. A kérésnek nem lehet eleget tenni, hiszen a szocialista erkölcsi normák állandóan fejlődnek, szinte vállalatonként, üzemenként eltérőek, és ezeket nem rög­zíthetik paragrafusok. Az eddig kidolgozott elvek szerint vállalati, területi és iparági szakszervezeti szervek élhetnek majd vétózással, ha a gazdasági vezetők megsér­tik a törvényes rendelkezése­ket, jelentősebb együttes meg­állapodásokat, (pl. kollektív szerződést) a szocialista együtt­élés szabályait, vagy a szocia­lista vezetők részéről igényelt bánásmódot. A vétót szak- szervezeti szerv, például szak- szervezeti bizottság mint tes­tület nyújthatja be és nem az szb. titkár, vagy az szb. más tagja. Ennek magyará­zata egyszerű, a vétózás kivé­teles eszköz és a testületi döntés csökkenti vagy meg­akadályozza az elhatározás szubjektivitását. Egyesek sze­rint ez a módszer lassítja a vétójog gyakorlását, mert a testület összehívásáig hosz- szabb idő eltelhet. Jogosulat­lan az aggály, hiszen vétózás­ra valószínű igen ritkán ke­rül majd sor, és ilyen eset­ben a rendkívüli testületi ülés rövid idő alatt megszer­vezhető. A testületi határozatot írás­ban vagy szóban közlik az il­letékes vállalati vezetővel, de a felettes szervekhez küldött vétót minden esetben, alapo­san megindokolva, írásban kell benyújtani. A vétózás után a gazdasági vezetők ad- . dig nem hajthatják végre utasításukat vagy döntésüket, amíg közvetlen feletteseik nem adnak ehhez engedélyt. A vétó ellen a vállalat igaz­gatója, ugyancsak közvetlen toltán döntsenek, számoljanak a népgazdaság és a vállalati kollektíva együttes érdekei­vel, né sértsék meg a törvé­nyességet és biztosítsák a vál­lalati demokrácia érvényesü­lését. Ismét hangsúlyozzuk, hogy a vétót senki sem te­kintheti a gazdaságirányítás új rendszerével ellentétes cselekménynek, mert az a szocialista törvényesség bizto­sításának, tehát a szocialista állam, a munkáshatalom erő­sítésének az eszköze. Hangsú­lyozzuk ezt, hiszen néhány gazdasági vezető ma is úgy beszél a vétóról, mint önálló vállalati vezetés, a belső irá­nyítás új módszereinek útjá­ban álló akadályról. Hamis ez a nézet, mert a szocialista állam érdeke, hogy szilárdul­jon a törvényesség, és a mun­kások méginkább magukénak érezzék vállalatukat, de ha­mis azért is, mert a vétónak általában nincs helye a gaz­dasági vezetés operatív tevé­kenysége körében, amilyen például a belső üzemszerve­zés. a műszaki fejlesztés, a bel- és külkereskedelmi kap­csolatok stb. — kivéve ha azok sértik a dolgozók érde­keit (pl. munkavédelemben). A vétójog gyakorlása igen szigorú rendszabály, amely­nek jelentős következményei lehetnek a vállalat egészének életére, működésére, ezért nem lehet helye a meggondolatlan és megalapozatlan vétózás­nak. Az alapos megfontolást a kölcsönös személyi követ­kezmények is indokolják. Ha ugyanis a gazdasági vezető intézkedése ellen benyújtott vétó jogosságát a felettes gazdasági és szakszervezeti szervek megállapítják, az eset súlyosságától függően fegyel­mi, kártérítési, szabálysértési, sőt büntető eljárással a veze­tőt felelősségre vonhatják. A szakszervezeti szervet viszont erkölcsi-politikai felelősség terheli, és jogtalanság esetén szintén büntetésben részesül­het. Társadalmi testület lévén, ez a büntetés figyelmeztetés, dorgálás, megrovás és egyesek tisztségükből való kizárása lehet. A gazdasági vezetők és a szakszervezeti szervek együtt­működésének alapvető forrná. föld használati jogát tagjai részére háztáji földnek és lakóházépítésre, alkalmazottai részére pedig illetmény-föld céljára ingyenesen átenged­heti. A törvénynek ez a ren­delkezése — az ugyancsak most megalkotott termelőszö­vetkezeti törvénnyel együtt — kifejezésre juttatja a közös és háztáji gazdálkodás egy­ségét. Végeredményben rög­zíti, hogy a termelőszövet­kezetek mint tulajdonosok a törvény keretein belül szaba­don rendelkezhetnek földje­ik használatával. Előfordulhatnak olyan ese­tek, hogy egyik-másik terme­lőszövetkezet a használatában levő földet különböző okok­ból — például munkaerőhi­ány — nem tudja megmű­velni. Ugyanakkor más szo- fcialista szervezetnek időle­gesen szüksége lehet földre. Ezért a termelőszövetkezetek lehetőséget kapnak arra, hogy földhasználati jogukat meg­állapodás útján, hatósági jó­váhagyással más szocialista szervezetnek átengedjék. Ez az intézkedés így azt szolgál­ja. hogy minden földterületet a népgazdasági érdekeknek megfelelően a lehető legcél­szerűbben használjanak fel. Védi a törvény a termelő­szövetkezeti földeket. Ezért kimondja, hogy tilos a ter­Egy kétmilliós újítás Megváltozik Forgách-akna arculata Hosszú • utat tesz meg a szénnel ra­kott csille, Forgách- aknától az osztályo- zóig. Három egymást követő, végtelen kö- telű pályán továb­bítják a szenet és a négy kilométernél hosszabb út fele földalatti alagutakon keresztül vezet. El­avult a pálya, fel­újításra szorulna. Az alagutak és a lejtős akna fenntartásán naponta sokan dol­goznak. A csille is valósággal elvész a hosszú úton, lassú a forgási sebesség. Nem elhanyagolható az sem, hogy — főleg télen — a csillékből kilopják a szenet útközben Emiatt már többször indít­ványoztak eljárást, de megszüntetni nem *'dták. Mit kellene és le­hetne tenni azért, hogy ésszerűbb le­gyen a szállítás? So­káig foglalkoztatta ez a kérdés a bánya ve­zetőit. Különféle el­képzelések voltak Végül sok tanácsko­zás után Nagy Osz­kár és Kertész Ró­bert bányamérnökök kidolgoztak egy újí­tási javaslatot a szál­lítás módosítására. Az újítás lényege: Forgách-akna terme­lését nagyteljesítmé­nyű, önürítős gépko­csikkal szállítani egy újonnan létesí­tett lejtős aknától Ezzel a módszerrel szükségtelenné vá­lik a hosszú vasúti szállítópálya felújí­tása. Teljésen felad­hatják. visszarabol­hatják az ott levő berendezéseket, álló­eszközöket. A fenn­tartási igény csök­kenése mintegy 45 fős létszám-megtaka­rítást eredményez. Forgách-akna ter­melése egvre inkább egy úi területre kor­látozódik. Itt a lej­tős akna kihajtása már folyik. Ezen ke­resztül a ki- és be- szállási időt is rö­vidítik. A veszteség­idő 60 százalékos csökkenésével szá­molnak, ami termé­szetesen termelé­kenységnövekedést is eredményez- Az új lejtaknával január közepére el is ké­szül már Berzák Jó­zsef aranyérmes szo­cialista brigádja. Teljesen megválto­zik Forgách-akna ar­culata. A sportpálya melletti utat bővítik és egy rakodóteret, tároló helyiséget épí­tenek. A terv végleges megvalósítása jövő­re várható. Megszű­nik tehát a szállító- pályához tartozó ösz- szes gépház- Felsza­badul az új lejtős ak­nára és meddőhá- nvóra kerülő kivevő­iével valamennyi je­lenleg alkalmazott gén. Feleslegessé vá­lik 300 csille, amit más bányákban le­het hasznosítani. A Somlyói irodára és műhelyépületekre sem lesz tovább szükség. Az újítással kap­csolatban pontos, részletes kalkulációt is készítettek. A na­pi 30 vagonos ter­melést alapul véve, évente több mint 2 millió 200 ezer fo­rint megtakarítás ér­hető el. Ez azt je­lenti, hogy az egy tonna szénre eső ter­melési kpltség 25 fo­rinttal csökkenthető. A Forgách-aknával kapcsolatos újítás már megvalósítás alatt áll- A számok tanúsága szerint igen jelentős, a gaz­daságirányítás új rendszerének a cél­jával teljesen meg­egyező előrelépés várható a gazdasá­gosság útján. B. 3. feletteséhez, kifogást, majd panaszt terjeszthet elő. A vétójog alkalmazása a társadalmi ellenőrzés egyik sajátos eszköze, a ílolgozók érdekvédelmének hatékony módszere. Arra neveli, sőt esetenként kényszeríti á gaz­dasági vezetőket, hogy minden lényeges kérdésben megfon­ja a jövőben is a kölcsönös megállapodás és egymás meg­győzése lesz. Erre kell töre­kedni és akkor bizonyos, hogy munkájuk mindennap­jaiban is o vállalati demok­ratizmus érvényesülése, a tör­vényesség megtartása és nem a vétó lesz majd a gyakorlat. Kovács András Aktuális kommentárunk fi muiikanormálcról Olyan irányelveket dolgozott ki a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT a ni unkán or mák kai kapcsolatban, amelyek elősegítik mc* gyénk üzemeiben is ennek a munkának a minél alaposabb, jobb el­végzését. Abból indultak ki, hogy a Munka Törvénykönyve vég­rehajtási utasítása nem írja elő részletesen a munkanormák rendszerét, csupán keretet ad ahhoz, hogy vállalatok, gyárak sa­játosságaiknak megfelelően rögzítsék a tennivalókat a rövidesen megkötésre kerülő kollektiv szerződésekben. Mire ügyeljenek megyénkben a norma kialakításakor? Egyrészt arra, hogy a teljesítménybérezés egyik alapja, tükrö­zi az állandó technikai, technológiai, munkahelyi fejlődést. Csaa ott célszerű meghatározni, ahol megbízhatóan mérhetőek a teljesít­mények. Másrészt ismerni kell a termelöberendezések kapacitását, kihasználásának leggazdaságosabb feltételeit. Ezért célszerű több munkatanulmányt, munkanapfelvételt készíteni. A tárgyilagos meg­ítélés céljából előnyis nemzetközi összehasonlító elemzéseke, vé­gezni a teljesítményekről, megismerni más gyárak, üzemek ezzel kapcsolatos tevékenységét, de vizsgálni kell a szélsőséges teljesít­ményeket is. Változtatni csak ott indokolt, ahol új gépeket helyeznek üzem­be, ahol megváltozik a munka jellege, a gyártás technológiája, ahol újításokat alkalmaznak, ahol megváltoznak a munkakörulméiyek, és ahol tévesen állapították meg a normákat. Nem szabad az elő- írt követelményeket fokozni, ha az a dolgozó testi épségét, bizton­ságát veszélyezteti, vagy ha annak túlteljesítésére csak különleges adottságú dolgozó képes. Ha viszont valamelyik dolgozó önként vállal magas teljesítményt, ennek tükröződni keli keresetében is, sőt erről a gyár vezetősége megállapodást is köthet a dolgozóval. Mivel ez a munka a tervgazdálkodásnak, a vállalati tervezésnek, a korszerű üzemszervezésnek nélkülözhetetlen eleme, célszerű rrjár most gondoskodni a korszerű normák feltételeinek megteremtésé­ről. Ebben segítenek az illetékes miniszterek, szakszervezetek, ami­kor az ágazatok sajátosságait figyelembe véve állítják össze rész­letes irányelveiket,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom