Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-18 / 246. szám
ÍTÖ6BAD 1967 október 18., szerda 4 Az új mechanizmus lexikona AZ EGYSZEMÉLYI FELELŐSSÉGRŐL. ,** ,ed' Jóig lezajlott mechanizmus tanfolyamok és iskolák tapasztalatait összegezzük, azt tapasztaljuk, hogy szakszervezeti és pártalapszervezeti vezetők gondja, aggodalma napról napra újra ismétlődött: vajon nem túl sok-e a vállalati igazgató új mechanizmusbeli önállósága? Elég biztosítékkal rendelkezünk-e a szociálpolitikai elveket esetleg háttérbe szorító és csak gazdasági tényezőket látó vezetők „elfutásának” megakadályozására? A kérdés és aggodalom olykor megalapozottnak látszik, mert néhány gazdasági vezető eléggé furcsa módon, most döbbent rá, hogy munkafegyelmi intézkedések jogával is rendelkezik, hogy felesleges létszám is van egyes munkahelyeken, noha már évekkel előbb is kötelessége lett volna különböző intézkedéseket foganatosítani. Igaz, hogy a régi, még most is érvényben levő mechanizmus rendkívül sok gátat, kerítést rakott a vállalati vezető köré és gyakran előfordult, hogy amikor ésszerű intézkedést hozott, akkor is beverhette a fejét egy keresztirányú jogszabály alkotta palánkba. A vezető legkisebb ügyekben hozott döntését, hozzáállását is mindig külső személy bírálta el. Olyan sokfelé kellett jó fiút mutatnia, hogy emiatt nem is mert egyéni felelősséggel dönteni. Vagy a párt-, vagy a szakszervezet volt a védőpajzsa a vezetőnek. Most azonban tényleg gyökeresen megváltozik a vállalati vezető szerepe. A döntési jogkörök ugyanis két szintre csoportosulnak. Makroökonómia, azaz nép- gazdasági, vagy ágazati szinten a gazdasági döntéseket továbbra is a kormány, vagy más központi szervek hozzák. A mikroökonómiai, azaz vállalati, helyi vonatkozású gazdasági döntéseket pedig vállalati hatáskörbe utalják. Nagyon lényeges azonban annak megértése, hogy a vállalati hatáskörbe kerülő gazdasági döntési joggal együtt a vállalaté, következésképpen a vállalat igazgatójáé a döntési joggal járó felelősség, és a gazdasági döntések anyagi következményei iránti követelmény is. A gyakorlatban tehát az történik, hogy a népgazdasági szinten, központilag konstruált gazdaságpolitikai céloknak, terveknek megfelelően és azok alátámasztására, illetve gyakorlati megvalósítására irányulhatnak a vállalati döntések, amelyek államilag szabályozott keretek között a vállalat egyszerű és bővített újratermelésének kérdéseiben születnek. Az új gazdaságirányítási rendszer alapelve, hogy a vállalati szintű gazdasági döntések az igazgató jogkörébe tartoznak. Nem döntenek helyette, természetesen nem is adnak számára részletekbe menő utasításokat különböző feladatokra, s a döntéshez szükséges eszközöket is a vállalat rendelkezésére bocsátják. A vállalati igazgató önállóságát és egyéni felelősségét a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány 11./1967. (V. 13) számú, az állami vállalatról hozott rendelete szabályozza. Az 1968. január 1-én hatályba- lépő kormányrendelet a vállalati igazgató egyszemélyi felelősségével kapcsolatban a következőket tartalmazza: „Az igazgató a vállalat ügyeiben a jogszabályok keretei között önállóan és egyéni felelősséggel dönt. Így főleg: a. a vállalat tervének meghatározásában, b. a Munka• Törvénykönyve szerint a munkáltatói jogok gyakorlásában, < c. a műszaki fejlesztés kérdésében, d. a hitelek igénybevétele tekintetében, e. szerződések kötését illetően, t. gyártmányok és a gyártmányválaszték meghatározásában, g. saját eszközökből történő fejlesztés (beruházás) kérdéseiben. h. a vállalat mérlegének megállapításában, L más gazdasági szervekkel való társulás kérdéseiben. (közös vállalat, egyesülés stb.).” Így fogalmaz a vállalati igazgató önállóságáról és egyéni felelősségéről a kormányrendelet. De tegyük mindjárt hozzá, hogy ilyen jogkör nélkül nem is beszélhetnénk önálló vállalati gazdálkodásról, amelyet pedig szocialista rendszerünk további erősítésének egyik leghatékonyabb, úgynevezett belső tartalékaként veszünk számításba. A kormányrendelet ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az igazgató a feladatai ellátásában a dolgozók közösségére támaszkodik, amely közösségnek a szakszervezet a képviseleti szerve. És ez természetes is. Hiszen, ha az igazgató, vagy szélesebb fogalomként alkalmazva a vállalati vezetés a legjobb döntéseket is célba akarja vinni, a végrehajtók, a dolgozók hozzászólása, támogatása szükséges számára. Nagy Ferenc Az évforduló tiszteletére Huszonöt pályázó, harmincöt pályamunka Balassagyarmaton, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére a városi tanács vb művelődési csoportja pályázatot hirdetett irodalmi, helytörténeti—néprajzi, képzőművészeti — iparművészeti, foto-kisfilm kategóriában. A feladat az volt, hogy a pályamunkák kapcsolatban álljanak a világ első munkás—paraszt államával, a Szovjetunióval. A pályaművek nevezési határideje lezárult Huszonöt pályázó harmincnyolc pályamunkát küldött be a városi tanács művelődési csoportjához, örvendetes, hogy az alkotókedv túlnőtt a város határain, mert a környező községekből és Salgótarjánból is pályáztak. Központi zsűri bírálja el a műveket. Az irodalmi pályázatra beküldött munkákról október 25-ig küldi el Balassagyarmatra az értékelést a zsűri, a képzőművészeti és az iparművészeti alkotásokról október 21-ig dönt. November 1-én határoznak végleg a díjnyertes pályaművek sorrendjéről. Az ünnepélyes eredményhirdetésre november 6-án este, a Mikszáth Művelődési Otthonban kerül sor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepség keretében. A nyerteseknek Kmetty Kálmán a városi tanács vb elnökhelyettese adja át a díjakat. Befejezték a kalászosok vetését Qiósjenon A diósjenői Üj barázda Termelőszövetkezet elnöke, Perecz László a napokban vette át Rét- ságon, a járási tanácson azt a jutalmat, amely a gabonabetakarítás megszervezéséért illette meg a közös gazdaságot. Pontosan, jól dolgoztak a nyáron a diósjenőiek. A nógrádsápi Vörös Csillag Termelőszövetkezet mögött, a második helyen végeztek a gabonabe- takaritasi versenyben! A gyors betakarítás óriási előnnyel járt az őszi munkák szervezésénél. A közös gazdaságban elég idő maradt arra, hogy felkészüljenek az őszi feladatokra. Ennek eredménye volt, hogy az üjbarázda Termelőszövetkezet, szinte kezdettől fogva az elsők között haladt a szántás és vetés munkájában. A rozs. az őszi árpa és a takarmánykeverék után az elmúlt hét végén befejezték a búza vetését is. őszi árpából több mint négyszáz holdon, búzából pedig mintegy hatszáz holdon tették földbe a magot. Jelentős területet, több mint száz holdat már mélyen szántottak a traktorok a diósjenői határban. Az élenjáró gazdaságok sorába tartozik a tolmács! Szabadság Termelőszövetkezet is. A rétsági járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán nyert értesülések szerint, Tolmácson a hét végén ugyancsak végeztek a búza vetésével. A közös gazdaságban nyolcvan hold őszi árpát, 360 hold búzát vetettek el az elmúlt napokban. Háromszáz holdon elvégezték a mélyszántást is. Salgótarjánban az Ifjúsági Magazin A fiatalok —, így a salgótarjáni ifjúság körében is méltán közismert és közkedvelt Ifjúsági Magazin — népszerű nevén „IM” —, szerkesztőbizottságának képviselői október 25-én Salgótarjánba látogatnak. A képes ifjúsági folyóirat szerkesztői, ankét keretében találkoznak fiatal olvasóikkal. Az ankét lebonyolítását, a nagy érdeklődéssel várt találkozó szervezését, rendezését a megyei könyvtár vállalta magára: arra számítanak, hogy a találkozón sok városi fiatal jelenik meg. A siker jóelőre biztosítottnak látszik. A városban rendszeresen, 1000—1500 példány kel el az IM-ből. és mint ahogy a megyei hírlapterjesztőnél elmondták: jóval többet Is el tudnának adni. hiszen a lap egyes számai, a megjelenést követő héten már nem kaphatók. Az Ifjúsági Magazin salgótarjáni olvasótáborát nagyrészt a helyi diákság jelenti, de nagyon népszerű a lap az üzemekben dolgozó fiatalok körében is. — Mi a titka az olvasottságnak? — Hogyan lehetne még eredményesebben szolgálni a fiatalok igényeit? — Mit olvasnának szívesen a salgótarjániak? — ezekre a kérdésekre várnak választ az IM szerkesztői, s válaszolnak az ankéton részt vevő diákok, fiatal szakmunkások, lányok és fiúk. — Pl — / / Jr Az Aurórától a Kolcsak tábornok fehérgárdisláihoz nagy reményeket fűzlek. Kolcsak a forradalom győzelme után az Egyesült Államokba utazott, s onnan mint a fehérgárdista csapatok parancsnoka tért vissza. Amerikai és angol bankházak pénzelték, amerikai és angol fegyvergyárosok látták el harceszközökkel. Oroszországban a régi rend kiváltságaitól megfosztott képviselői támogatták. Kolcsak fejvadászai kegyetlen terrort alkalmaztak. Az ország gazdasága, ipara romokban hevert. Az intervenciósok és a fehérgárdisták tönkretették a közlekedést. Több, mint 7000 hidat, ebből 3500 vasúti hidat felrobbantottak; több mint 1700 kilométer vasúti vágányt romboltak szét. Vízzel árasztották el a legtöbb Donyec medencei bányát, óriási károkat okoztak a ba- kui olajvidéken, rengeteg gyárat leromboltak. Az ipari termelés a háború előttinek mintegy hetedére csökkent. •*.: • Az imperialisták, akik 1917 novemberében abban reménykedtek, hogy a szovjethatalom nem lesz hosszú életű, néhány hónap alatt magától összeomlik, majd 1918-ban p fegyveres erővel próbálták megsemmisíteni, de véres fejjel kellett eltakarodniuk, most abban bíztak, hogy az Ínség elvégzi a magáét. Tévedtek. Oroszország népe, munkásosztálya, amely oly hősiesen harcolt a forradalom napjaiban, a polgárháború idején, éhezve, fázva, most szerszámmal teljesítette forradalmi kötelességét. A munkások, akik a munkanapokon felemelt munkaidőben dolgoztak, pihenőnapjukon is munkaruhába öltöztek. A világhírűvé, történelmivé vált kommunista szombatokon mutatták meg áldozatkészségüket. A népgazdaság helyreállításának időszakában nagyszerű eredmények születtek. Több mint 60 esztendeig írástudatlanul élt ez az öreg parasztember. Munkától kérges keze nehezen formálja a betűket, de mégis ott ül esténként a falusi iskolában, hogy megszabaduljon tudatlanságától. Az éhséget és az ínséget legyőzvén a közoktatás és a népművelés felé fordulhatott a figyelem. 1920-ban az egész lakosság 32 százaléka tudott ír- ni-olvasni. 1926 végére ez az arányszám 40 százalékra emelkedett. Ma a Szovjetunióban egyáltalán nincs analfabéta Természetes, hogy mindenki elvégzi a tízosztályos iskolát.
