Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-01 / 232. szám
1967 október f.; vasamat NŐ6BAD 11 I A tevők (á jékoxtatására A fizetési jegizék Egyik oh „sónk azzal a panasszal fordult hozzánk, hogy az étteremben többet számoltak a fogyasztott áru ellenértékeként, mint az jogos lett volna. Állítását azonban nem tudta igazolni, mert nem kapott fizetési jegyzéket, és így sem a részösszeg, sem a végösszeg helyességét megállapítani nem lehetett. j A fizetési jegyzékre vonatkozóan a következő tájékoztatót adjuk az esetleges utólagos reklamációk intézése orvoslása érdekében, amit a belkereskedelmi miniszteri utasítások szabályoznak: Minden olyan vendéglátóipari egységben, ahol pincérfelszolgálás van, az öt forinton felüli fogyasztás esetén fizetési jegyzéket kell kiállítani. A jegyzéknek tartalmazni kell a fogyasztott áru felsorolását, részenkénti árát, végösszegét, a dátumot és a pincér aláírását. Az élelmiszer, háztartási, vegyi dohány áruházak egyes részlegeiben 200 forint alatti vásárlásnál, az iparcikk boltokban több tételből álló vásárlás esetén 1000 forint alatt fizetési jegyzéket kiadni nem szükséges. : Mindettől függetlenül ha a vevő kéri, a bolt köteles kiadni fizetési jegyzéket. Mindenkor kötelező a fizetési jegyzék kiállítása a ruha- ■ zati boltokban, de kötelező az iparcikk szakmákban is, ha jótállási kötelezettséggel értékesített áruról van szó. Az osztályos áru eladásakor a színes blokk (rózsaszín) kiadása minden esetben kötelező. Jó tudni azt is, hogy az önkiszolgáló üzletekben a pénztárblokkot fizetés ellenében a vevőnek át kell adni, — érvénytelenítés után. Tudnivalók a hentesárukról Az elmúlt időben mind több félreértésre adott okot a téli és csemegeszalámi értékesítése. Több panasz is elhangzott erre vonatkozóan. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ezzel kapcsolatban a következő felvilágosítást adta : A téli- és a csemege szaláminak két fogyasztói ára van attól függően, hogy rúdban, vagy szeletelve kerül-é forgalomba. A téli szalámi rúd áron 116, szeletelve 120 forint. mfg a csemegeszalámi rúdban kilónként 96, szeletelve 100 forint. Ezzel kapcsolatban a következőkre is felhívjuk a figyelmet. A belkereskedelmi miniszter 1716/1954. számú utasítása értelmében az alább felsorolt hentesáruk végeit a fogyasztóknak az érvényben levő fogyásétól áron kiszolgálni nem szabad. Ezek közé tartozik a lótéliszalámi, a veronai, párizsi, nyáriszalámi, a rúdáru teljes cikkcsoportja, paprikás szalámi, bácskai hurka, Thüringi, kenőmájas, nyelvsajt, kenőnyelv, disznósajtok, gépsonka, csemegeszalámi. A felsorolt hentesárukat szeletben történő eladás esetén úgy kell a kötéstől .számított legalább 1 centiméterre felvágni, hogy az első szelet — melynek egyik oldalát teljesen bél borítja — kiadásra ne kerüljön. A hentesáru végeket külön kell kezelni és csak csökkentett áron szabad forgalomba hozni. A hentesáru végként eladott áruban spárga, ólomzár nem lehet! Méj* egyszer a tőkehúsról Lapunk augusztus 13-i számában a tőkehús forgalomba hozataláról szóló utasítást ismertettük. Ebben azt írtuk, hogy a tőkehús nem tartalmazhat zsírréteget, a marha pedig faggyút. Az utasítás világosan kimondja, hogy a sertéshús valóban nem tartalmazhat zsírt, a marhahús pedig faggyút, de a felületi, mintegy félcentiméteres egybefüggő zsírréteg elfogadható, ami a marhahúsnál a felületi faggyúra is érvényes. A sertéshúsnál Így a fél centinél vastagabb zsírréteg képezheti a -kifogás tárgyát, míg a marhahúsnál az úgynevezett üregi faggyút nem köteles a vásárló elfogadni. és Zsákrágó úrfiak utazása Gárdonyi Géza Brekeke A béka összebarátkozott az egérrel. Eszükbe jutott egyszer, hogy be kellene járni a világot. Tapasztalni, látni, tanulni akartak, hogy azután később hasznát vegyék. A béka úszónadrágot és kulacsot vitt az útra, az egér pedig esőköpenyeget, s egy tarisznya kenyérmorzsát. Megindító volt a búcsúzás. Az öreg békák és az öreg egerek egymás keblére sírták könnyeiket,. A kiskorú béka testvérek keservesen var- tyogtak, az egértestvérek pedig szívrehatóan cincogtak. A falu határán még egyszer visszanéztek. Onnan integettek utolsó búcsút *a falujuknak. A nap melegen ’ sütött. Két papsajtlevelet szakítottak le napernyőnek. Hanem a békának ez nem volt elég. Fürödni szeretett volna. — Pajtás — szólt az egérnek — fürödjünk. — Nem vagyok hozzászokva — felelte az egér. — Nem tudsz úszni? — Bizony, hallod én sohase jártam úszóiskolába. — Nem tesz semmit — biztatta a béka az egeret — az én apám úszómester volt a lencsés tóban, magam is úszom, úgy mint a hal. Az egér végre is hallgatott a szép szóra. A patakhoz ballagtak, ahol a béka letette a kulacsát, az egér pedig az esőköpönyegét. — No, ide vigyázz — szólt a béka, — Ahogy én csinálom, te is úgy csináld, mindjárt az első látásra megtanulod. Nagyott ugrott a partról a levegőbe, s a hátulsó két lábát hosszan kinyújtva, fejjel a vízbe ugrott. A víz fölcsapott. A béka eltűnt a habok között, de mér a következő pillanatban ott fickándozott a víz színén. Szeme csillogott a gyönyörűségtől. Szórta, fújta maga előtt a vízgyöngyöket. — Láttad? — kérdezte az egértől. "— Láttam —’ felelte az egér. — No, hát csináld utánam! Ne félj semmit! — Nem hideg a víz? — kérdezte az egér szepegve. — Dehogy hideg — felelte a béka — Olyan meleg, mintha katlanban melegítették volna. , És vígan lubickolva csalogatta az egeret. Az egér belenyújtotta az első lábát a vízbe: a víz csakugyan meleg volt. Nekifutott hát őt is a partról. és egy nagy ugrással a vízbe vetette magát. Lemerült. A víz felvetette. Fuldokolva kapkodott jobbra- balra. Bizony bele is fulladt volna, ha a béka el nem kapja hirtelen a nyakánál. — Látod — szólt az egér, — majd belefulladtam. Nem való nekem az efféle mulatság, mert én . szárazföldi életre születtem. Nem is ugrott többé a vízbe, csak a parton ülve nézte, micsoda figurákat csinál a béka a vízben Másnap egy lyukhoz értek. A lyukból egy öreg szürke egér pislogott kifelé. — Adjon isten jó napot! — köszöntötte a vándor egér az öreget. — Fogadj’isten, mi járatban vagytok? — felelt amaz visz- sza. — Vándorúton vagyunk, tapasztalásokat szerzünk. — Mi a nevetek? — Az enyém Zsákrágó, a barátomé meg Brekeke. — Én Lyukszögi vagyok — szólt az öreg egér. — Az apád jó cimborám volt, egy tarisznyában ismerkedtem meg vele. Hát szívesen látlak mindkettőtöket. Forduljatok be. — Jaj pajtás — súgta a béka —, nem szoktam én efféle egérúton járni. Hajós vagyok. Iskolaruha — házilag szült. Felsőrész bőségét meghagytuk, de a gallért le- • fejtettük, az alját levágtuk, s ebből erősítettük meg az eleje gomboláspántját. Az ujja marádt, hiszen a fiúk keze ebben a korban nagyon gyorsan nő. Szükség van a két zsebre, sőt háromra, hogy a ceruza, a toll és egyéb ,,kincs” megfelelő helyet találjon. így lesz ismét hasznos a régi nylonköpeny, amelynek tisztántartása is könnyű. Marika iskolaruháját édesanya két régi ruhájából kombináltuk. A sötétkék fehér pepitaanyaghoz a régi sötétkék szoknya darabja kitűnően illik. A gallér kerek, hegyes, hátul zippel csukódik. A szoknyára elhelyezett két zseb fontos, hogy legyen helye zsebkendőnek. Ha telik, egy 30 cm hosszú hajlefogó pántot is készítsünk belőle, hogy írás. olvasás közben ne lógjon a gyerek szemébe a haj. — ács — (Rusai Magda tervei) GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: 1. Ide utazott egy magyar turistacsoport. (A függ. 9. folytatásában írandó). 10. Biztonsági berendezés. 11. Magasabbra tévé. 12. G.L. 14. Ágneske. 15. Állami gazdaság. 16. Kacat. 18. .. .zzli: szürke medve. 19. F.D.B. 20. Korrigál. 22. Illatos fűszer. 23. Íme. 24. Vízlevezető. 25. E.É.R. 26. Folyó széle. 28. Meggyőződés. 29. Varr. 30. Koros. 32. Személyes névmás. 33. S.D.A. 35. Helyhatározó rag. 36. Szárnyon található. . 40. Ennek megmászása volt a vízsz. 1-ben említett csoport célja. FÜGGŐLEGES: kotónk t3. Függ: 14. Nem használ. 17. Légiforgalmi társaság. 18. Szarvasfajta. 19. Fúvós hangszer. 21. Csuk. 22. A-val végén: irányt mutató szó. 24. Ä.A.T. 25. Kezdettől fogva. 26. Hely németül (C=Z) 27 Fafajta. 28. Női név. 29. Férfi név. 31. Nemest cím röv. 33. V-vel végén: vérmotor. 34. Vissza: Einstein szülővárosa. 37. E.N. 38. Visz- sza: ízesítő. 39. Lóca mássalhangzói. Megfejtésül beküldendő • vízszintes 1. és 40. A vasárnapi gyermekrejtvény helyes megfejtése: A Zója ligeti vadaskert, Anghi Csaba. Könyvjutalmat nyertek: Az iskola ruhagondokkal is jár, hiszen a nyáron „mindent kinőtt a gyerek”. Ezért két ötletet ajánlunk azoknak a mamáknak, akik szívesen szabnak, varrnak. Pisti iskolaköpenye édesanya nylonköpenyéből kétudod, veszedelmes nekem szárazföld. — Csak gyere utánam súgta az egér —, ne félj semmitől. Sokáig másztak a hosszú szűk lyukban. Elől az öreg Lyukszögi ment, s egy szentjánosbogárral világított a vendégeknek. Egyszer aztán kiértek a lyukból. Egy sötét kis kamrába léptek, amely tele volt mindenféle ennivalóval. — Legyetek vendégeim! — szólt Lyukszögi. — Van itt karalábé, hagyma, töpörtő, sajt, lekvár, kenyér és még sok mindenféle. Egyetek. Nem sajnálom tőletek. Volt egy drótból készített gömbölyű kis ház is. A közepén szalonna Illatozott. — Te Zsákrágó — szólt a béka a barátjának —, de szeretnék én egy ilyen kis házban lakni! Éppen jó lenne a lencsés tó partjára, különösen mikor a gyerekek kövekkel hajigáinak. — Vigyázzatok, bele ne menjetek! — szólt az öreg Lyukszögi. — Rossz ajtaja van annak a háznak. Ha egyszer becsapódik, nem lehet kinyitni. Szegény megboldogult feleségem is abban a házban veszett el. Zsákrágó hallgatott is az öreg szavára, de a szeles béka nem nyughatott; beugrott a házba. beugrott éppen a ház közepére. Abban a pillanatban becsapódott az ajtó. A béka fogva volt. A két egér megrémült. A béka kétségbeesetten ugrált jobbra, bálra, úgyhogy a fejét véresre verte a drótokon Hiába, nem nyílt ki többé az ajtó. 1. Szigetország. 2. Határozott névelő. 3. Fényezés. 4. Északi nép. 5. Természeti alakulat. 6. Emmácska. 7. G.E. 8. Visz- sza: nemrég elhunyt zenei alKecskés Babi Maconka, Simon Ilona Salgótarján és Gor- dos József Egyházasgerge. A könyveket postán küldjük el!
