Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

•\V\V0 \ ■VÄ;4! Si. 1 mAc proletariat, EGYEsrruETEK? NOGRAD * AZ MSZMP NOGRÁD M E G Y E I B IZ O T TS Á G A É S A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxm. ÉVF. 232. SZÁM ARA: 80 FILLER 1967. OKTOBER L, VASÁRNAP n Uj törvényt alkottok Az ember és a munka vi­szonya nagy téma, — nyilat­kozott az újságírónak még a parlamenti ülés szünetében egy képviselő. És ez a nagy téma szinte teljes városi és falusi, ha úgy tetszik, ipari és mezőgazdasági valóságá­ban kapott hangot az ország- gyűlésen, az új Munka Tör­vénykönyv, valamint a ter­melőszövetkezeti és a földjo­gi törvény háromnapos vitá­jában és elfogadásán. A té­mához illő tájékozottság és élettapasztalat, emelkedettség és vitázó szenvedély pedig, amely az előterjesztéseket és a hozzászólásokat jellemezte, különösen nő. Igaz, hosszú és fontos előz­mények vezettek e törvény- javaslatok elfogadásához: az új Munka Törvénykönyv ter­vezetéről mintegy négyszáz- ezren formáltak véleményt, az előzetes tanácskozásokon, a két agrár-javaslathoz pe­dig már hozzászóltak csak­nem valamennyi tsz közgyű­lésén és a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek első orszá­gos kongresszusán. És a leg­kevésbé sem formálisan, hi­szen — kezünkben a bizony­ság — ezer meg ezer elhang­zott vélemény formálta meg az országgyűlés elé került törvényjavaslatokat. Mind­ezek után tanácskoztak a képviselők, vagy félszáz hoz­zászólás jóvoltából olyan lel­kiismeretesen és mélyreható­an, hogy — mintegy végső simításként — még jónéhány módosítás jelzi a választók kívánságát, véleményét. Bár, még ez sem az utolsó szó! Ezek az immár elfoga­dott törvények ugyanis nem­csak abban hasonlatosak egy­máshoz, hogy az ember és a munka viszonyát szabályoz­zák a közelgő gazdasági re­form követelményeinek meg­felelően. és nem is csupán abban, hogy messzemenően demokratikus szellemüket kö­szönhetik azoknak a demok­ratikus módszereknek is, amelyeknek segítségével lét­rejöttek. Van még egy ha­sonlatosság. Úgynevezett ke­rettörvények, amelyek csu­pán az alapelveket rögzítik, a tényleges megvalósítás a he­lyi viszonyoknak, a való kö­rülményeknek megfelelően, a vállalati kollektív szerződé­sekre, illetve — az agrár- törvények esetében — az alapszabályokra, a tsz-ek és a most alakuló területi szö­vetségek demokratikus szer­vező és fejlesztő tevékenysé­gére hárul. Ebben pedig még pontosabban, még személye­sebben kifejeződhet a érde­keltek minden jogos, méltá­nyos kívánsága. Annyi bizo­nyos: ilyen sok stáció, eny- nyi demokratikus „szűrő” még aligha csiszolt, tisztított, munkált nálunk törvényt. Hogy mi a legfontosabb az új törvényekben, azt megle­hetősen nehéz e szűk helyen összefoglalni. Az új Munka Törvénykönyv — amely egész sor kérdésben bátran szakít a régi, merev, egysíkú szabá­lyozással —, amennyire csak lehetséges, igyekszik a köl­csönös érdekek alapjára he­lyezni a jogokat és a kötele­zettségeket a munkáltató és a munkavállaló viszonyában. Bérezés, jutalmazás, munka­idő, szabadságidő, munkakö­rülmények, s mindenekelőtt a munkaviszony létrehozása és megszakítása, az elhelyezke­dés, felmondás, elbocsátás — csupa olyan kényes kérdés, amelynek ésszerű rendezését általában mindenki kívánta, sőt sürgette, még ha konkrét esetben elfogult is a maga, vagy a vállalata javára. Az új törvényt dicséri: úgy igyekszik maximális létbiz­tonságot teremteni minden tisztességes dolgozó ember számára, hogy közben meg­felelő munkaügyi feltételeket teremt az egész gazdaság biz­tonságos fejlődéséhez, a pros­peritáshoz, amely nélkül min­den személyes biztosíték csak írott malaszt. Hasonlóan nagyjelentősé­gű és kiteljesedő demokra­tizmus bizonyítéka, hogy egyazon törvény keretein be­lül sikerült a vállalatok minden eddiginél önállóbb vezetését és a szakszervezetek minden korábbinál erőtelje­sebb érdekvédelmi jogkörét elismerni. A termelőszövet­kezeti törvényben viszont a paraszti társulás, azaz a szö­vetkezeti jelleg erősítésének, valamint a nagyüzemi gazdál­kodás, tehát a vállalatszerű munka fejlesztésének egy­aránt elismert követelménye jelenik meg párhuzamosan, nem egymással ellentétes, in­kább egymást erősítő, kiegé­szítő tényezőként. Társadalmi szempontból vizsgálva pedig: a termelőszövetkezeti moz­galom általános győzelme óta alighanem ez a törvény adja legerősebb ösztönzést a mun­kás, illetőleg a paraszti élet­viszonyok további közelítésé­hez, a különbségek gyorsabb megszüntetéséhez. Tagadhatatlan, hogy e tör­vények, éppen mert számos területen elevenbe vágnak, nem zárják ki az élet kisebb- nagyobb konfliktusainak le­hetőségét. Számolnak a gaz­dálkodás, a munka ellent­mondásaival, nehézségeivel, a helyi és időleges érdekellen­tétekkel. Ezért is bízzák a részletes rendezést olyan to­vábbi szabályozásokra, ame­lyek körültekintőbben szá­molhatnak a vállalatok és a tsz-ek, mindenekelőtt az érintett dolgozók helyi, sa­játos körülményeivel, érde­keivel. Ezért van az is, hogy bár a földjogi törvény pon­tosan meghatározza a szö­vetkezeti földtulajdon beve­zetésének elvi, jogi kereteit, a megvalósítást — a méltányos­ság és a legszigorúbb önkén­tesség érvényesítésével — a gazdasági tényezők, az élet, az idő hatására bízza. De mindenesetre olyan fejlődést indít el, amely végül is a szocialista földtulajdon álta­lános elterjedésével megte­remti a tulajdon és a hasz­nálat egységét, a szövetkezeti gazdálkodás végleges, szilárd alapját. Mindent egybevetve: olyan törvényeket sikerült alkotni az országgyűlésnek, amelyek­nek nem annyira a betűje, hanem eleve inkább a szel­leme a mértékadó, sőt utat mutató. Jogászok a meg­mondhatói, hogy ez milyen ritka, nagy eredmény. És persze, utóbb, mindazok is így mondanak majd igent, akiknek e törvények segítsé­gével dolgozniuk, vezetniük, boldogulniuk kell. Akik a megelégedés pecsétjét üthetik e törvényekre. Balog János Párt- és kormányküldültség utazik Csehszlovákiába Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormányá­nak meghívására Kádár Já­nosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkárának vezetésé­vel október első felében ma­gyar párt- és kormánykül­döttség utazik baráti látoga­tásra Csehszlovákiába, Üzbég baráti küldöttség érkezett hazánkba Az október 3-án kezdődő Üzbég Kulturális Napok al­kalmából, szombaton hatta­gú üzbeg baráti küldöttség érkezett hazánkba, M. T. Turszurtovnak, az Üzbég Kommunista Párt Politikai Bizottsága póttagjának, az Üzbég Központi Állami Népi Ellenőrzési Bizottság elnöké­nek vezetésével. A delegáció­nak tagja V. J. Zahidov aka­démikus, az Üzbég SZSZK művelődésügyi minisztere is. A küldöttséggel együtt húsz­tagú művészcsoport, valamint a Bahor Üzbég Népi tánc- együttes is hazánkba érkezett. A legjobbak közt Vállaiu hasznos teher r. oia Örökké élő emlékek (4. oldal) Vasárnapi levél Cl. oldal) Irodalmi melléklet (8—9. oldal) Szorcsik István, az öblösüveggyárl négyes kemencénél dolgozik: ifjúsági szocialista brf­gád vezetője és az üzemi alapszervezet párttitkára. Mindkét minőségben méltó a követé«* re. Szocialista brigádjának jubileumi versenyben elért eredményeit a legjobbak közt tartják számon, Szorc&ik István teljesítményét pedig ritkán tudják megközelíteni a fél­automata üvegpréseken (Koppány György felvétele) A baráti fegyveres erők találkozója Somoskőújfaluban Szovjet és csehszlovák katonák am ünnepségen A Fegyveres Erők Napja al­kalmából a Somoskőújfalui te­rületi KISZ-bizottság szerve­zésében nagyszabású ünnep­ségre került sor tegnap este a a szovjet katonai küldöttség, harc kiváló szovjet hőseire, míg a csehszlovák határőrség Beszédében kijelentette: képviselőit Jozef Goldbach fő- — Fegyveres erőink harc­hadnagy vezette. A kedves készültségének, ütőképességé­vendégeket a területi KISZ- ngjj fontos tényezője, hogy határmenti községben, Somos- bizottság nevében Simon Lász- korszerű haditechnikával és kőújfaluban. A baráti fegy­veres erők képviselői talál­koztak a község vezetőivel, dolgozóival. A KISZ-bizottság meghívására erre az alkalom­ra a községbe érkezett Grigo- rij Szvecskar, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat Kom- szomol-titkárának vezetésével, az ehhez szükséges jó felké­szültséggel, magasfokú erköl­csi, politikai szilárdsággal pá­Végd ért a nemzetközi űrhajózási kongresszus A jugoszláv fővárosban be- jutott a különböző országok fejezte munkáját a VIII. szakembereinek a szoros Nemzetközi Űrhajózási Kong- együttműködésre irányuló tö- resszus. A nagyjelentőségű rekvése is. tudományos tanácskozás a tíz évvel ezelőtt a Szovjetunió­ban felbocsátott első mester­séges hold jubileumának je­gyében zajlott le. A kongresszus ideje alatt zajlott le Belgrádban a nem­zetközi űrhajózási szövetség közgyűlésének ülésszaka is. Megválasztották a nemzetközi A kongresszus ölesein el- űrhajózási szövetség irodájá­nak új tisztségviselőit. A szövetség elnöke újra az olasz Luigi Napolitano, alelnöke pe­dig a szovjet L. I. Szedov akadémikus lett. hangzott referátumokban és előadásokban felsorakoztak azok a kimagasló sikerek, amelyeket az elmúlt évtized során a világűr tanulmányo­zásában elértek. Kifejezésre ló KISZ-titkár fogadta. A ba ráti találkozón ott volt Né­meth István, a határőrség őrs­parancsnoka, több vezető be- , , , . osztású határőrtiszt, Antal Pál ros“1• “ Ma-'d, W *°Wftta. Géza, az MSZMP községi szer- , ^ fegyveres testületeket el- vezetének titkára, Szabó 1st- téphetetlen barátság fűzi ösz- ván, a községi tanács vb el- sze, amelynek alapja a szocia- nöke, a község termelőszövet- lista haza védelme iránti fe- kezetének, társadalmi szerve- lelősség, a haza védelmezésé- zeteinek több képviselője. re fogadott megszeghetetlén Eljött erre a találkozóra dr. eskü' Kijelentette: Szomszéd Imre, a Magyar Szó- — A magyar dolgozó nép cialista Munkáspárt Salgótar- büszke arra, hogy olyan fegy- jáni járási Bizottságának tit- veres erővel rendelkezik, kára és Kálovits Géza, a KISZ amely méltó társa a testvéri Nógrád megyei Bizottságának szocialista országok hadsere- titkára. geinek. Boldogan köszönti hát A baráti beszélgetés során fiait a Fegyveres Erők Napján. Simon László KISZ-titkár be- Felszólalt a nagygyűlésen mutatta a község fejlődését, A Grigorij Szvecskar, Komszo­a területi rnol-titkár és Jozef Goldbach KJSZ-bizottsag munkája te- {őhadnagy is. vékenysege iránt érdeklődtek. ... .................... E zután kedves jelenet ko- Este a község művelődési vetkezett. A község úttörői és otthonában ünnepi nagygyű- ^iszesei virággal kedvesked­ésre került sor, ahol az el- tek az elnökség tagjainak, nökségben helyet foglaltak a baráti fegyveres erők képvi­selői is. Simon László KISZ- titkár ünnepi megnyitója után dr. Szomszéd Imre, a salgó­tarjáni járási pártbizottság tit­kára mondott ünnepi beszé­det, amelynek során méltatta A nagygyűlés után a terü­leti KISZ-bizottsághoz tarto­zó KISZ-szervezetek tagjai szellemi vetélkedőt rendez1 \í „Ki mit tud a Szovjetunióról” címmel. Az ünnepségen Simon Lász­a Fegyveres Erők Napja jelen- ló KISZ-titkár könyvjutalmat tőségét. Visszaemlékezett az osztott ki a határőrizetben és 1848-as szabadságharc honvé- a KISZ-munkában jól dolgo- deire, az 1919-es Tanácsköz- zó fiatalok között, társaság nagyszerű vöröskato- Az ünnepi, baráti találkozó náira, az 1945-ös felszabadító táncmulatsággal ért véget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom