Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-15 / 218. szám

1967 szeptember 15., péntek ttÖSRAB 3 így is lehet Beruházások határidő-rövidítéssel Évente több mint százmil­lió forintot ruháznak be a Nógrádi Szénbányáknál. Az utóbbi időben egyre inkább, a jobb minőségű szenet adó. és gazdaságosabban termelő déli bányák javára tolódik el a beruházások aránya. Az elmúlt év végén befe­jeződött a kányás-aknai kül­színi rekonstrukció. Har- mincvagonos széntároló épült, megvalósult a mozdonyszál- litásos helyi meddőürítés. A légakna mélyszinti rakodó­ját automatizálták. A határ­időnél egy hónappal előbb megvalósított beruházáson több mint félmilió forintot megtakarítottak, s a kapaci­tás HO vagonra növekedett. Katalin-aknán kéthónapos határidő-megtakarítással va­lósították meg a déli szénme­ző feltárását, a szellőztetés tökéletesítését, és a dolgozók függőaknán történő ki- és beszállítását elősegítő mun- k.;at. Tavaly fejeződött be a kisteleki kapacitásnövelő, valamint a dolgozók ki- és beszállítását, szociális ellá­tottságát jelentősen javító be­ruházás. Az idei évre csaknem 130 milliós keretet kapott a Nógrádi Szénbányák. Ebből az első félévre ütemezett 44 millió forint helyett, már több mint 72 milliót hasz­náltak fel. A jelentős terv­túlteljesítést több kedvező tényező befolyásolta. Az ide­gen vállalatok előszállításo­kat végeztek. A Mélyfúró Vállalat jó munkájával már szeptember végére befejezi a tervezett kutatáscár at. A tröszt saját rezsiben végezel a korábbiaknál jóval több munkát, ezzel a foglalkozta­tottsági gondokon is enyhít. A harmadik negyedév vár­ható eredményei is biztató­ak, így az utolsó negyedév­re az eredetileg ütemezett ötvennégy és fél millió he­lvett, csak mintegy 30 mil­lió forint értékű beruházás megvalósítása marad. Jelen négy nagy. úgyneve­zett értékhatár feletti beru­házás van folyamatban: a két évvel ezelőtt kezdődött gyulai osztályzó és Szep­tember 6. aknai rekonstruk­ció. valamint a tavaly meg­kezdett tiribesi és ménkesi rekonstrukció, amelyekre összesen több mint 447 mil­lió forintot biztosítottak. A befejezési határidő vala­mennyi helyen a jövő év. Tavaly év végéig már több mint 365 milliót felhasznál­tak, az idén újabb 60 mil­lió forint felhasználása vár­ható. Valamennyi helyen megfelelő az ütem. a mén­kesi rekonstrukciónál határ­idő-rövidítéssel is számol­nak. A beruházások nemcsak a termelési kapacitás növelé­sének lehetőségeit teremtik meg, hanem igen nagy mér­tékben szolgálják a dolgo­zók szociális érdekeit is. Az idén készült el a bükkszéki bányászüdülő. Mátranová- kon 600 személyes új für­dőt adtak át. Több helyen könnyítették a ki- és beszál­lást. Ménkes-aknán a föld­alatti, lanovkás személy­szállításra készülnek. Vízle- csapolás, földalatti szivaty- tyútelepek létesítése, ventil­látor- és gépházak létre­hozása, felszerelése is fo­lyik. Ezek a 61 milliós vál­lalati beruházási alap ter­hére készülnek. Gépészeti célokra, beszer­zésre és szerelésre az idén 60 millió forintot fordíta­nak. Sú itólégbiztos motorok, kapcsolók, jelzőberendezé­sek. ezenkívül a frontfejté­sekre szükséges pártcélkapa- rók, rabolővitlák szerepel­nek többek között a beszer­zési listán. Hányáson és Ménkésen új föventillátort helyeznek üzembe. A melléküzemek számára is több gép be­szerzése vált szükségessé. Ez a foglalkoztatottság biztosí­tása érdekében igen fontos. A végzett munka nem volt zökkenőmentes. A szénter­melés mennyiségi csökkené­se miatt, főleg az északi bányáknál már kivitelezés­re is előkészített beruházáso­kat állítottak le. A beruhá­zások átcsoportosítása gon­dokkal járt. A szolgáltató vállalatnál a megnövekedett feladatokhoz nem volt meg' a kellő szakmunkáslétszám. Ménkesen előfordult, hogy a tervtúlteljesítés következté­ben anyaghiánnyal küszköd­tek. A vasútépítéshez to­vábbra is hiányoznak a vál­tók és kitérők. Gondot okoz a már ko­rábban feladott és időköz­ben, az átcsoportosítás miatt feleslegessé vált mintegy hárommillió forint értékű gépmegrendelés törlése. A gépeknél örvendetesen ja­vult a szállítási határidők betartása, nagyon sok bo­nyodalom származik azon­ban a villamos szerelvények, készülékek, kábelek későb­bi szállításából. A jövő szempontjából a legfontosabbnak Kányás-ak- na fejlesztését, és Nagybá- tonyban az új szénosztály- zó létesítését tartják. Ezek­nek a tervezésére készülnek. Hányás ma is a Nógrádi Szénbányák leggazdaságo­sabb, nyereségesen termelő üzeme, és mégmkább azzá válik a jövőben. Az osztály- zóra viszont a termelés, valamint a növekvő minő­ségi igények kielégítése miatt lesz igen nagy szük­ség. B. J. Kik viselik majd a papírruhát? Elkészültek a magyar pa­pírruhák mintadarabjai. Az újszerű ruhák kelméje lega­lább annyira nevezhető tex­tilipari, mint vegyipari ter­méknek, és tulajdonképpen nem is papír. Pamut és visz- kósszál keverékből készítik, szőni, fonni azonban nem kell, a kártolt „bundát”, az elrendezett szálréteget mű­anyag ragasztással tartják össze, s úgy hengerük, mini a papírt. Nevét tehát a tech­nológiai hasonlatossága miatt, és talán azért is kapta, mert élettartama közelebb áll a pa­píréhoz, mint a szövetéhez. A papírruha néhány évvel ezelőtt, az Egyesült Államok­ban vált ismertté, s az idén már meglehetősen borsos áron árusították a francia, az NSZK-beli, sőt az osztrák áruházak is. Egy női ru­háért 20 frankot, vagy 160 schillinget, illetve 4 dollár körüli árat kértek. Az egyik német nyelvű szaklap cikke címének ezt adta: Papírruha nagyon gazdagoknak? A papírruhához szükséges textíliát hazánkban a rövid­áruipar már korábban kikí­sérletezte. most pedig megol­dották a nyomását is, és mie­lőtt felkészülnek a nagyüze­mi gyártásra, hátra van még, hogy ellenőrizzék, hogyan vi- seUcetuK hordás közben és mosás után, egyáltalán hány­szor lehet mosni. Ennek fi­gyelembevételével állapítják meg majd árát is. A magyar szakemberek vé­leménye szerint a papirruhát nem elsősorban divatcikknek kell tekinteni. Sokkal fonto­sabbnak tartják, hogy fertő­ző betegek, orvosok kapjanak ilyen köpenyt, papírlepedővel lássák el a kórházakat, is ugyancsak papírköpenyben járjanak, illetve dolgozzanak a vágóhídi dolgozók, sőt mindazok, akiknek ruháit fertőtlenítés helyett elégethe­tik. .4 közgazdasági szemléiéiről I. Nagyon fontos a munkához való viszony Napjainkban társadalmi­gazdasági előrehaladásunk olyan csomópontján vagyunk, amiken' sűrűsödnek a gazda­sági építés feladatai. E nagy- jelentőségű tennivalók nem oldhatók meg a tömegek ak­tív bevonása nélkül. A moz­gósítás, a feladatok megvaló­sítása, az emberek tudatos és aktív cselekedeteinek fontos előfeltétele a helyes közgaz­dasági szemlélet, az okszerű közgazdasági gondolkodás. Az a marxista igazság, hogy a társadalmi lét határozza meg a tudatot, a közgazdasá­gi szemléletre is érvényes. A társadalmi-gazdasági valóság szemléletformáló hatásánál azonban több tényezőt figye­lembe kell venni. Először is, hogy a hatás nem azonnali, hiszen a köz- gazdasági gondolkodás a gaz­dasági valóság tudati visz- szatükröződése, s a tükröző­dés természetéből fakad, hogy a szemléletváltozás időben el­marad, követi a gazdasági va­lóság változásait. Gondoljunk csak arra, például milyen hosszú idő kellett és kell még a magántulajdonosi szemlélet felszámolásához, holott a szo­cialista tulajdon-viszonyok már korábban létrejöttek. Másodszor, hógv a közgaz­dasági szemlélet a társadalmi gazdasági változások felszíni mozzanatait értékeli, a gazda­sági jelenségek formai vonat­kozásait rögzíti. E rögzítés erősen képszerű, nem ragadja meg — legalábbis tapasztalat formájában — a jelenségek mélyén meghúzódó lényegi vonásokat, mozgatórugókat. Érzékeli a termelés gyakorla­tát a bérezést, stb. de e je­lenség mögött meghúzódó tör­vényszerűségeket kiváltó oko­kat már nem tudja megra­gadni. Harmadszor pedig, hogy a társadalmi-gazdasági változá­sok eltérő hatást válthatnak és váltanak ki az emberek­ben, attól függően, hogy mi­lyen az életfelfogásuk, szoká­suk, erkölcsük, egyáltalán tu­dati fejlettségük. Másképpen reagálnak például különböző emberek a tulajdonviszonyok változására. Egyeseknél a tár­sadalmi tulajdon megbecsülé­sét, aktív védelmét váltja ki, míg másoknál — a kispolgári szemlélet maradványaként — a társadalmi tulajdon pazar­lását, herdálását szüli. A tu­dati tényezőkön kívül a tár­sadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely is érezteti hatá­sát a közgazdasági szemlélet­re. Az árváltozásokra például másképpen reagál a munkás, az értelmiségi, vagy a terme­lőszövetkezeti dolgozó. A gazdasági valóságnak a közgazdasági gondolkodásra gyakorolt rendkívül bonyolult és áttételeken keresztül érvé­nyesülő hatását azért fontos kiemelni, mert sohasem re­mélhető. hogy automatikusan alakul ki a helyes közgazdasá­gi szemlélet. A közgazdasági propagandának jut az a sze­rep, hogy — nem engedve át a terepet e spontán folyama­toknak — tudatosan és szer­vezetten irányítsa a jelzett hatásokat. A társadalmi-gaz­dasági valóság és a gondol­kodás kapcsolata azonban nem ilyen féloldalas. Az em­berek közgazdasági szemlé­lete, személyes állásfoglalás­ban, magatartásban is kifeie- zésre jut, nagy hatással van a gazdaság fejlődésére, ala­kulására, befolyásolja az em­berek munkáját, munkához való viszonyát. A közgazda- sági propaganda e visszaha­tások tudatában, ismereté­ben nem elégedhet meg a ..ta­pasztalati” irányításával, ha­nem elméleti, ideológiai ele­mekkel gazdagítva fegyver­tárát mozgósító erővé kell válnia. Azáltal, hogy hazánkban le­raktuk a szocializmus alapja­it, s kialakultak a szocialista társadalom objektív, társa­dalmi-gazdásági feltételei, létrejöttek a helyes közgazda­ság! szemlélet kialakításának belső adottságai. E folyama­tokat elősegítették a helyes gazdaságpolitikai programok, az élet- és munkakörülmények kedvező változása, a kibonta­kozó közgazdasági propagan­da. A közgazdasági szemlélet a fentebb jelzett hatások kö­vetkeztében ellentmondásosán fejlődött. A szemlélet meg­változásának mércéje az lehel, hogy az emberek felismerve a nagy társadalmi célokba sa­ját személyes érdekeit, ké­pesek e tevékenységüket en­nek szolgálatába állítani, esz­méinket milyen mélységben tették magukévá, milyen a munkához való viszonyuk. \ gazdasági alapok és célkitű­zések megvalósulása, a szé­lesedő szocialista brigádmoz­galom, a társadalmi munka­vállalások. a kongresszusi munkafelajánlások. mind- mind a helyes szemléletmód kialakulását jelzi Kedvezően hatott a közgaz­dasági szemléletre és gondol­kodásra a gazdasági mecha­nizmusunk megreformálásáról kibontakozott vita is. Megnőtt az érdeklődés a közgazdasági kérdések iránt. A vitába be­kapcsolódó néptömegek akt - van járultak hozzá, kivették részüket e nagy feladatokból. A gazdasági mechanizmus va­lóban ..milliók párbeszéde” lett. Kedvező hatása megmu­tatkozott abban is, hogy to­kozta az elméleti kérdések iránti érdeklődést. A korábbi sommás megítélés, a gazdasá­gi folyamatok és összefüggé­sek sokoldalú, árnyalt megíté­lésé az elméleti igényesség vallotta fel. Szorcsik Sándor Meddig még? Csaknem másfél hónapja, hogy a salgótarjáni új gáz­készülékgyár hatalmas üze­mi csarnokának váza ilyen félbehagyott«« árválkodik. Az elhagyatottság oka, hogy az ÉYM 31. számú Építőipa­ri Vállalat tiszaszederkényi előregyártó üzeme késleke­dik a csarnokot felül lezáró födémelemekkel. Hogy meddig még? Annyi megbeszélt, ígért, mégis meghiúsult terminus után a rekonstrukciót kivi­telező építésvezetőségen is­mét bizakodó a hangulat. A hatalmas héjbeton-panelek sorozatgyártása végre meg­kezdődött, s az első szállít­mányokat szeptember tizen­kettedikén különleges vasúti fordakocsikra rakták. Visz- szaérkezik Salgótarjánba az ÉGV tizenhat tonnás szovjet autódaruja: megkezdődhet a födémelemck elhelyezése. Ha ez így lesz, az építők hozzáláthatnak az első zo­máncozó alagútkcmence cs a szállítószalag alapjainak, a zománcőrlő malom, a csar­nokban létesülő kétemeletes iroda és raktár, sok vasbe­ton és téglafal, födém építé­séhez. A csarnok egy részé­nek téliesitcsc is tehát meg­oldható. Az egész épü­let berendezése téli munkára még bizonytalan, hiszen Tiszaszederkény csak no­vember közepe táján fejezi be a hcjbeton-panelek szál­lítását. Harmadik emelet kettő Balassagyarmaton etekben a napokban Bükk Zoltán is családja a legboldogabb. A napokban költöztek be az új la­kótelep egyik napfényes, tágas ablaka épületének harmadik emeleti kettes számú lakásába. Most ismerkednek az üj környezettel. A ház szomszédságában terebélyes platánfák. Játszik a szél a levelekkel. Az Ipoly völgyéről friss levegő az állandó vendégük. ,Nézegetik. méregetik a szobákat, ke­resik a bútorok helyét. Megnyitják a fürdőszoba csapjaic, ízlelik a vizet, tapintják a hőmérsékletét. A konyhát rende­zik el elsőnek. Aztán mindent kezdenek elölről. Az előbb el­helyezett bútort egy másik helyre tolják, hogy szebben mu­tasson. Bükk Zoltán asztalost munkahelyén, a Faipari Vállalat­nál munkatársai, vezetői melegen köszöntötték új lakásába költözése alkalmából. Két nap szabadsággal ajándékozlak meg. hogy gondtalanul rendezkedjen be és családjával együtt örüljön az új fészeknek. Felesége a Finom kötöttáru­gyárból négy napot kapott a fészekrakásra. Azóta is rendez­kednek, terveznek, arcuk tele izgalommal. — Értse meg ezt az izgalmat. Nekünk ez többel jelért mint égy főnyeremény — mondja az asszony. Fiz éve házasok. Az lpoly-parton laktak egy szomszé­dokkal zsúfolt, régi, nedves, udvari lakásban. Az asszonyt kikezdte az asztma. Katikának, a kislányuknak is sápadt az arca. Szóltak a tanácson, segítsenek rajtuk. Aztán dolgoz­tak, szorgalmasan, becsületesen. — Nehéz körülmények között éltünk a rossz lakás miau. Már nem bíztunk abban, hogy megértenek bennünket. A napokban hívtak, és a kezembe adták a kulcsot. Biikkné arca ragyog az örömtől. Simogatja kislánya szó­ke fejéi és küldi, menjen a szobájába játszani. Aztán vezet a nagy szobába. A kifényesített bútorokat már elhelyezték. Mozdulata elárulja, még nem biztos, hogy cgwiek-egynek ez a végsó helye. Az asszony tele tervekkel. Üj bútort nesz. Mutatja, hová illene egy szép rekamié, hová egy könyves­polc, majd a fotelok helyét rajzolja meg. Az előszobára is elkészült a terv: kárpitozott fogas, kép kerül bele. — Sok minden kell még ide. De legalább tervezhetek, megkaptuk a lukast. Munkához lát, az idő rohan, telik a szabadság. B ikk Zoltán is készülődik. Be kell szaladnia a. munkahelyére. Jól­esik ott bent is megosztani az örömet. Az asszony keresi a kislányt. — Meleg a víz, gyere fürödni — bezáródik mögöttük az ajtó. A lépcsöházban hallani, hogy a fürdőszobába a csapból zuhog a viz. A kislány csapkod a kádban, nevelése megtöl­ti az új épületet. A harmadik emelet kettőben boldog embe­rek élnek. A szomszéd házon szorgalmasan dolgoznak a kőműve­sek .... Bobál Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom