Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-02 / 207. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK?

\

XXIII. EVF. 207. SZÁM ARA: 50 FILLER 1967. SZEPTEMBER 2., SZOMBAT

Megnyílt „A szovjet tudomány és technika ötven éve" jubileumi kiállítás

A városligeti vásárváros területén, mintegy 30 000 négyzetméter térségen, nyolc pavilonban pénteken reggelre nyitásra készen állt a szovjet hatalom félévszázadának tudományos, technikai eredményeit bemutató jubileumi kiállítás.

A megnyitó ünnepségre érkezett vendégek a vásár zászlódíszbe öltözött főterén gyülekeztek. A nagyméretű Lenin- portré fölött a magyar és a szovjet állami zászlókat, valamint a Szovjetunió köztársaságainak zászlóit lobogtatta a szél. A megnyitón részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. dr.

Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság póttagja, Pulai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Biró József, dr. Horgos Gyula,

Kiss Árpád, dr. Lévárdi Ferenc, Nagy Józsefné, dr. Traut- mann Rezső, Veres József miniszterek, dr. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint a magyar politikai, gazdasági, tudományos, kulturális élet számos vezető képviselője. Részt vettek az ünnepségen a kiállítás megnyitása alkalmából hazánkba érkezett szovjet kormányküldöttség tagjai. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete, továbbá a budapesti diplomáciai képviseletek számos más vezetője és tagja.

A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után dr. Ajtai Miklós lépett az emelvényre.

0 számvetés ünnepe is...

Azokat köszönti ma az egész onszág, akik nap nap után leszállnak a föld mélyébe, hogy felszínre hozzák a fényt, a meleget; az életet adó szenet, s az iparnak a nélkülözhetetlen ásványi

nyersanyagokat. A bányász élete örökös küzdelem a természet erőivel. A múltban a nagyobb darab kenyérért, emberi jogokért folyó harc élvonalában is ott voltak a bányászok. A kizsákmányoltak harca a kizsákmányolók ellen áldozatokat követelt. Tatabányán 1919. szeptember 6-án dördült el a csendőrsor- tűz, hét bányász életét oltotta ki. Kegyelettel adózunk ma a bányász-hősök emlékének, akik valamennyiünk jelenéért és jövőjéért áldozták életüket.

Nógrád megye bányászai mindig ott voltak az élvonalban. közülük is többen elvesztek az egyenlőtlen küzdelemben, de helyükre mások léptek és folytatták a harcot a dicső Tanácsköztársaság idején és később a Horthy- í'asizmus ellen éppen úgy, mint a proletárhatalom másodszori megteremtéséért és annak állandó erősítéséért. Részt vettek a széncsatákban, úttörői voltak a szocialista munkaverseny-mozgalomnak.

A bányásznap a számvetés ünnepe is. Az a hatvanmillió tonna szén, amit a nógrádi bányászok a felszabadulás óta adtak az ország vérkeringésébe, rengeteg verejtéket követelt és igen nagy hozzájárulást jelentett az ország iparosításához, villamosításához.

Az élet nem állhat meg, megy tovább. Az utóbbi időben egyre több az olyan energiaforrás, amely kiaknázása nem kíván oly sok verejtéBevezetőben a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány nevében üdvözölte a szovjet kormányküldöttséget és a megnyitó ünnepség többi résztvevőjét, majd rámutatott: a bemutatásra kerülő gazdag és sokrétű anyag természetesen csak jelképes ízelítő abból a hatalmas tárházából, amit a szovjet tudomány és technika az elmúlt félévszázad alatt alkotott.

— „A szovjet, tudomány és technika 50 éve” kiállítás egyértelműen tükrözi, hogy a szovjet hatalom mélységesen felismerve a tudomány szerepét a társadalom fejlődésében, sikeresen valósítja meg a fejlődésnek ezt a törvényét a gyakorlatban.

Dr. Ajtai Miklós beszéde után Vlagyimir Kirillin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese üdvözölte a megnyitó-ünnepség résztvevőit.

— A kiállítás különös jelentőségét az adja, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának előestéjén nyitjuk meg.

— A kiállítás látogatói megismerkedhetnek a Szovjetuniónak a tudomány és technika különböző területein elért vívmányaival, megláthatják, milyen hatalmas jelentőséget tulajdonít a mi országunk a tudománynak.

— Kedves elvtársak! — Most különös jelentősége van annak, hogy országaink tudományos együttműködését tovább bővítsük. A mostani kiállítás elősegíti e feladat megoldását.

Ezután V. Kirillin felolvasta A. N. Kosziginnek a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a kiállítás megnyitása alkalmából küldött üzenetét:

„Kedves magyar barátaink! Tisztelt látogató közönség!

Nagy megelégedésemre szolgál, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának nevében, valamint saját nevemben szívélyesen üdvözölhetem önöket „A szovjet tudomány és technika ötven éve” című jubileumi kiállításon.

Amidőn a kiállítást a Magyar Népköztársaság fővárosában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának küszöbén megnyitjuk, örömmel mutatjuk be magyar barátainknak a szovjet dolgozók, tudósok és szakemberek által a tudomány és technika fejlődése terén a szovjet hatalom évei alatt elért eredményeket.

Meggyőződésünk, hogy a kiállítás elősegíti az országaink közötti tudományos-műszaki együttműködés további fejlődését a szovjet és magyar nép testvéri barátságának to- vábberősödését.”

Ezután felcsendültek az In- ternacionálé hangjai, majd Vlagyimir Kirillin átvágta a kiállítás bejáratát jelképező piros-fehér-zöld színű szalagot.

A megnyitó-ünnepség után a hangzása közben „kiegyenesedett” 45 fokos szögben fel- emelkedett a Vosztok hordozó- rakétája, rajta a 4 725 kilós űrhajóval, amellyel a szovjet tudomány és technika annak idején megkezdte a világűr meghódítását.

A megnyitó-ünnepség után a vendégek körsétára indultak, hogy megtekintsék a kiállítás gazdag anyagát.

A mélyfúrások gazdag széntelepet találtak Mátraverebél? határában

(Bányásznapi összeállításunk a I. oldalon.)

Jelentős eredményjavulás a gép- és gépjavító állomásokon

Ülést tartott a MEDOSZ Nógrád megyei Bizottsága

Megkezdődött a tanév

Mindenütt csengettek..,

két. A szénhidrogének versenytársként jelentkeznek mindenütt, és ez ha átmenetileg gondot is okoz, végsősoron mégis igen hasznos mindany- nyiunk számára. A szénre, ha kisebb mértékben is, de szükség van és szükség lesz holnap is. Az ország széntermelésének több mint egytizedét ma is a nógrádi bányászok szállítják.

Az ünnepi hangulatban a jövőről is sok szó esik. Hogyan tovább? Olcsóbb és jobb szénre van szüksége a népgazdaságnak. Az igényekhez alkalmazkodni, újra harc kérdése. A harc már megkezdődött, közös összefogással sikerült az első lépéseket megtenni a gazdaságosság útján.

A kezdet szép és senki nem kételkedhet, hogy a folytatás még szebb lesz. Elképzelések, reális tervek vannak. már. Valóra váltásuk függ mindazoktól, akik ma ünnepelnek. Ha egy kicsit többet ad a vájár, a csillés, az aknász, a mérnök, jobban dolgozik, közösen fáradoznak a közös célért nem maradhat el az eredmény.

Most, amikor összecsendülnek a poharak az eredményekre, a jövőre is koccintani kell, amihez valamennyi bányásznak kívánunk: jó szerencsét!

B. J.

Tegnap Salgótarjánban ülést tartott a MEDOSZ Nógrád megyei Bizottsága.

Az állami gazdaságok, a gép- és gépjavító állomások, valamint az erdőgazdaságok munkavédelméről, az üzem- egészségügy helyzetéről Murányi László, a MEDOSZ munkatársa adott számot. Az előterjesztés, valamint a rendkívül élénk vita — a témához több mint tízen szóltak hozzá — egyaránt azt bizonyította, mezőgazdasági üzemeinkben az elmúlt időszakban sokat javult a bal- esetmegelöző, valamint az üzemegészségügyi munka. Mint kiderült, az elmúlt másfél év alatt haláleset nem történt, s nem fordult elő súlyosabb, úgynevezett csonkulásos baleset sem.

Sokat segített, hogy a MEDOSZ megyei bizottsága a termelési igazgatóságokkal közös intézkedési tervet dolgozott ki a balesetvédelemre, a legfontosabb üzemegészségügyi tennivalók megvalósítására. Az üzemek, a szak- szervezeti bizottságok a munkavédelmi őrök tevékenységét rendszeresen ellenőrizték. A tennivalók között jelölték meg a tanácskozás résztvevői többek között a gazdaságok első számú vezetőinek felelősségét, a munkavédelmi őrök

számának, tevékenységének szélesítését, valamint a balesetvédelmi és üzemegészségügyi oktatás, propaganda kiterjesztését.

A gép- és gépjavító állomás féléves munkájáról, a munkaversenyről tanácskozott a továbbiakban a MEDOSZ megyei bizottsága. Az év első felében több mint ötvenezer normálholdnyi munkát végeztek a gép- és gépjavító állomások. Féléves tervüket így csaknem 3003 normálholddal túlteljesitették. Sar- kadi Ernő, a Gépállomások Nógrád megyei Igazgatósága főkönyvelője számot adott a sikeres gabonabetakarítási munkáról is. Az aratásban elért eredmények igen kedvezően hatottak a költségmegtakarításra, s egyéb gazdaságossági tényezőkre. Jelentős szerepük van abban, hogy a gép- és gépjavító állomások július végéig ötmillió-hatszáz- harmincháromezer forint

eredményjavulást értek el.

A tanácskozáson többek között még tájékoztató hangzott el a Magyamándori Állami Gazdaság szakszervezeti bizottságának tevékenységéről, elsősorban a szervezettségről, a költségvetés szerinti gazdálkodásról, valamint a tagdíj- fizetésről.

Megkezdődött az 1967/68- as tanév. Tegnap Nógrád általános iskoláiban és középfokú intézményeiben lezajlottak a tanévnyitó ünnepségek.

Ferencz Imre, a salgótarjáni városi tanács VB. művelődésügyi osztályának vezetője:

— A tanulólétszám a város általános iskoláiban a múlt évihez képest nem csökkent, körülbelül 4 600 gyermek iratkozott be. Változtak viszont az iskolák létszámai. A volt Pécskő utcai iskola helyére lépő új Lovász József utcai intézményben 21 tanulócsoport, mintegy 800 diák kezdi az évet. Ez az iskola a Csizmadia úti intézményünk túlzsúfoltságán is enyhít (tavaly ott még a tanári szobában Is tanítottak), két tanuló- csoportot vesz át, s a Rákóczi úti iskola létszámgondjain szintén enyhít. A salgóbányaj felsőtagozatosok most a Szta- hanov úti osztott iskolában kezdik meg tanulmányaikat, így hátrányos helyzetük enyhül.

Borsodi Béla, a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági Technikum és Szakközép- iskola igazgatója:

— Kedves epizód: hatvan gyermekünk a kun fehértói táborban elnyerte a „tízéves

jubileumi emlékzászlót”, amelyet az évnyitó ünnepségen nyújtottak át az iskola KISZ- bizottságnak a nyári munkában is kitűnően vizsgázott leányok. Képzési formáink nem változtak, de változatosak. Már csak egyetlen „hagyományos” közgazdász technikumi osztályunk van, a IV. A. Egyébként könyvelőket — statisztikusokat — tervezőket, pénzügyi ügyintézőket, valamint gyors- és gépíró középfokú jegyzőkönyvvezetőket képezünk. Valamennyi fiatal érettségi bizonyítványt kap, s tovább is tanulhat, ha nem elégszik meg az itt szerzett szakmával. Az új gazdasági mechanizmus természetesen, a közgazdasági oktatásra is hatással van. Közgazdasági jellegű középiskola lévén, a tanulókban szemléletté kívánjuk formálni az új mechanizmus tételeit.

Lisztes István, a balassagyarmati Ifjúság úti általános iskola igazgatója:

— Körülbelül 300 tanulónk van, szűk a hely. Az iskola- bővítést három tanteremmel 1970-ig tervezik, de szerintünk csak egy új iskola építése oldaná meg teljesen gondunkat, ezt a kis iskolát akkor átalakíthatnák óvodának, vagy bölcsődének, arra is szükség lenne.

Polyak Ferenc, a berceti általános iskola és gimnázium igazgatója:

— 365 tanulóval rendelkezünk (82 gimnazista), mint amennyi nappal az év. Tegnap fogadtuk az óvodásokat, felhívás hangzott el az októberi forradalom évfordulójának méltó megünnepléséről, pályázatot hirdettünk ennek jegyében, valamint megbeszéltük az érettségi vizsgákra való felkészülést.

Mátrai Szilárd, a pásztói gimnázium igazgatója:

— Négy szakközépiskolai osztály (zöldség- és növény- termesztő), valamint nyolc gimnáziumi (négy általános tantervű és négy orosz tagozatú) osztályt indítunk idén. Többek között szeretnénk megvalósítani a gyakorlókért öntözési rendszerét, s körülbelül egy hónap múlva elkészül új üvegházunk, amely Nógrádban a legkorszerűbbek közé tartozik.

Az 1967/68-as, tanévben több, mint 4 500 közép-, s mintegy 32 ezer általános is kolás diák kezdi meg, illeti folytatja tanulmányait az oktatási reform szellemében.