Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-10 / 214. szám
4 WÖ6R ÄP f9W. szeptember rt., vasämap „Hízógyár" Szécsényben Legfontosabb: er a takarmány A szövetkezetben sok, olcsó takarmányt termelnek. Őszi és tavaszi árpából egyaránt gazdag volt a termés. Az őszi árpa 200 hold átlagában 20 mázsán felül hozott A 300 hold kukoricában sem csalatkoznak. Földjét nem érinti A tapasztalatcserét jónak, hasznosnak értékelték a szakemberek. A vendéglátók az eredmények mellett nyíltan szóba hozták a gondokat, a nehézségeket is, amelyek munka közben támadnak, amellyel valamennyi gazdának számolni kell. De ezek csak megerősítették: a sertéshizlalás jövedelmezőségéről elhangzott szó nem valamiféle porhintés, hanem maga az egyre többet ígérő valóság. vek törése marad. Azért a termés tíz százalékát kínálja nekik a vezetőség. így aztán a munkáért rendszerint nagy a „tülekedés”. Ha megannyi kukoricát kellene tömi, mint most, akkor is volna munkás elég. Az idén 300 holdon vetőburgonyát is termel a szövetkezet. A termés egy részét takarmányként hasznosítják. Es nem is kis mennyiséget. Mert ha történetesen számolni kezdenek — s ezt bizony egyre gyakrabban teszik a gazdaságban —, hamarjában kiderül, az így hasznosított burgonya felér 10 vagon abrakkal. S ha mindezekhez hozzászámítjuk még a lucernát, amelyet zölden és szárítva, lisztté őrölve egyaránt etetnek a jószágokkal, a különböző ipari melléktermékeket, akkor igazán változatos és olcsó is a hizlalda „me- nü”-je. Bizonyos, hogy kevés olyan termelőszövetkezet van Nóg- rádban, ahol egy mázsa abrak nem egészen 126 forintba kerül. Maguk termelik eny- nyiért. Ha vásárolni kellene, akkor a legszerényebb számítások sem adnák alább 260 forintnál. A különbség egyetlen hízónál is számottevő. Hiszen a takarmányozás költségei szabják meg: jövedelmező vagy sem a hizlalás. Szécsényben hasznot hoz. Nem is keveset. Bene József a következőképpen számolt: ■ hízónak szánt malac ára: 435 Ft a ráhizlalt súly takarmányköltsége 8S3 Ft a gondozási díj és az egyéb költségek; SS# Ft Egyetlen összeadás, s máris kiderül 1854 forintba kerül a szövetkezetnek egy 105 kilós jószág meghizlalása. Viszont a sertéshús átvételi árát kilónként 3 forinttal emelik október 1-től. Ezek szerint 2310 forintot kap minden hízóért a szövetkezet. A gazdaság tiszta haszna: 456 forint Látszólag nem nagy összeg ez. De ezer sertés esetén már 456 ezer forint Ha pedig kétszázzal megnövelik a hízók számát, erősen közelíti a jövedelem az 550 ezer forintot Persze a haszon gyarapításának Szécsényben, de másutt is, sokfajta módja van még. Szabó Berény, az Állatforgalmi Vállalat igazgatója arról a kísérletről beszélt, amelyet egy újfajta külföldi takarmánytáppal végeznek több gazdaságban. Ezek közül az egyik a szécsényi termelő- szövetkezet. A kísérlet célja, meggyorsítani a hizlalást A Rákóczi Termelőszövetkezetben ettől a módszertől azt remélik, a kocáktól korábban leválaszthatják malacaikat, illetve sűrűbbé teszik az ellé- sek számát S ha a mostani 15 kiló helyett 23 kilós malacokat választanak, hat—hat és fél hónapra csökken a hizlalás ideje. Ebből következik: a takarmányozás, a hizlalás is kevesebbe kerül a szövetkezetnek. Így egy-egy hízó 500 forintot, vagy annál többet is hoz a gazdaságnak. A szécsényi vezetőket nem vakították el a sikerek. A tapasztalatcserén nyíltan szóltak arról, hogy a külföldi táp alkalmazása mellett nem ártana például alacsonyabbra szorítani az egy kiló hús előállításához szükséges abrakmennyiséget. Két esztendeje még 4,3 kiló abrakból „csináltak” egy kiló húst. Tavaly már 4 kilóra szorították a szükséges abrakmennyiséget. Az idén hogy alakul a helyzet? A főagronómus bízik, talán sikerül előbbre jut- niok. A félév eredménye: 3,8 kiló ábráik minden kiló húsért. Régi, jó épületek A fehérre meszelt állatszállások között tett séta sok egyéb hasznos ötletet, tapasztalatot adott a látogatóknak. Mindenekelőtt azt, hogy a jövedelmező sertéshizlaláshoz nem feltétlenül szükségesek a nagy beruházást igénylő, a korszerűség követelményeit minden tekintetben kielégítő istállók. Szécsényben a legkorszerűbb épület a tavaly készült, 30 férőhelyes sertésfiaztató. A malacokat infralámpák vörös fénye hívja az önetetőhöz. Hűvösebb időben a lámpák az apró jószágok „kályhái”. Az idén hasonló fiaztató építését tervezik' a telepen. A régebbi épületeket ki- sebb-nagyobb javításokkal tették jól hasznosíthatóvá. A süldőnevelőben — a választott malacokat azonnal hízóba fogják —, önetetőket állítottak, s most 240 jószágot hizlalnak benne. A tulajdonképpeni hizlaldában 500 állatnak lenne helye. Ezt azonban nem sikerült benépesíteni a nyolcvan anyakoca malacaival. Sümegi János nem takargatott semmit: talán ha a malacok száma elérné a tízet kocánként Nyolcszáz hízó egyszerre! Megtelne az ötszázas hizlalda is. Most azonban 8,5-nél tartanák. A vendégek, a gondok ellenére is nagy elismeréssel nyilatkoznak a látottakról. A A fiaztatókban az egyformán szép malacokról, a hizlaldában gömbölyödő állatokról. Többen a hagyományos etetés és az önetetők között próbáltak párhuzamot vonni. A vélemények meglehetősen eltérőek voltak. Tóth István, az érsekvadkerti termelőszövetkezet elnöke a hagyományos etetésre esküdött. Különösen kritikus szemmel nézett körül. Érthető, hiszen korábban is hétszáz sertést hizlaltak, az idén meg ezret. Abban valamennyien megegyeztek, Marsik Pál a pártközpont gazdaság- politikai osztályának munkatársa is hangsúlyozta: a szécsényi termelőszövetkezet tagjai hallatlan szorgalommal, igyekezettel pótolják mindazt, amire esetleg a meglevő állatszállások építése idején nem futotta. Az állat- gondozók lelkiismeretes munkájának, dr. Papp Lajos állatorvos mindenre kiterjedő figyelmének, fáradozásának eredménye: a telepen megszűntek a korábbi években gyakori, fertőző állatbetegségek. A tandíjat persze Szécsényben is megfizették. Sokáig nem bírtak például a sertések veszedelmes betegségével, a fertőző gyomor- és bélgyulladással. Két esztendeje elhullott emiatt a malacok 12 százaléka. Mint az állatorvos mondotta, ma már a megelőző védekezés biztos útját járják. Eredménnyel, mert a telepen szinte elenyészően kevés az elhullás. Biztos, jó kereset A termelőszövetkezet vezetői igazságos, ösztönző bérezéssel serkentik szorgalmasabb munkára a tagokat. Még a télen kidolgozták a munkarendet, s meghatározták ki miért dolgozik a közösben. Egy-egy nap 50—100 forintot kereshetnek a tagok. Természetesen a végzett munkától, a teljesítménytől, a szakképzettségtől függően. Szécsényben már lehetőség nyílik arra is, az a tag, aki egy hónapból 24 napot ledolgozik, egy nap fizetett szabadságot kapjon. Varga Lajost, az állattenyésztők brigád vezetőjét érdeklődve hallgatta mindenki, amikor a gondozók munkájáról, bérezéséről szólt. Ha valahol, akkor itt igazán nagy szerep jut a szorgalomnak, az igyekezetnek, a teljesítménynek. Az állattenyésztők fizetése a gondjaikra bízott állatoktól függ. Ha többet produkálnak emelkedik, ha kevesebbet, csökken a bér. Egy-egy anyakoca gondozásáért 30 forint jár. Minden leválasztott malac tíz forintot jelent a gondozóknak. Aztán a súlygyarapodás újabb egy forintot kilónként. A hizlaldában naponta 35 fillérért gondoznak egy jószágot. Nagyon ügyelnek arra, hogy a takarmányt a lehető legjobban hasznosítsák a hízók. Gondosan, pontosan előkészítenek mindent. Figyelik, hogy van-e elegendő víz, nyugodtan pihenhetnek-e az állatok. Űgyis, ha a daraérté- kesülés — ez méri valójában, Sümegi János, a szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke már korábban invitálta a szövetkezeti elnököket, mezőgazdákat, állattenyésztőket: látogassanak el hozzájuk. A hét közepén aztán, élve a szíves meghívással, mintegy 80 szövetkezeti szakember érkezett Szécsény- be. Járták a tiszta, rendezett állattenyésztő telepet, közben Sümegi János és Bene József a főagronómus fáradhatatlanul magyarázott. Mert a vendégek látni, tapasztalni jöttek Szécsénybe. S mint a végén kiderült, mindenki tudott tenni valamit tarsolyába. Ezerlíéfszáz sertés Szécsényben a gazdálkodás eredményességét jelző grafikon évről évre felfelé emelkedik. A szövetkezet híre-ne- ve — a mezőgazdasági kiállításon is nagyszerűen szerepelnek a szécsényiek — már régen túljutott a megye határain. Azonban a szövetkezet vezetői, tagjai hallatlanul szerény emberek, s mindezt a jó adottságokkal magyarázzák. A lehetőségek valóban kedvezőek. Szécsénynél az Ipoly völgye valamelyest kiszélesedik. A 4200 hold szántó, rét, legelő, erdő milliós értékeket terem, s tart el az állattenyésztő telepeken. A fehérre meszelt, tiszta istállók 600 szarvasmarhának, 500 birkának és csaknem 900 sertésnek adnak szállást. De mindezt a gazdagságot az erős kezű, demokratikus alapokon nyugvó vezetés, a tagok szorgalma, igyekezete teremtette Szécsényben. Az, hogy szinte kezdettől fogva okosan éltek az adottságokkal, a lehetőségekkel. Az utóbbi években a sok egyéb mellett is szembetűnő a sertéstenyésztés, elsősorban a hizlalás fejlődése. Íme a bizonyíték: két éve a tervezett 700 helyett 800, tavaly a 800 helyett 900 hízott sertést adott el a közös gazdaság. Az idén már ezer hízó értékesítésére kötöttek szerződést. Azonban a hét elején, aNóg- rád Szerkesztőségében megtartott ankéton a szövetkezet elnöke bejelentette: további 200 jószágot küldenek a hizlaldába. A buzdítás, hogy érdemes meghizlalni a jószágokat, igazán jól jön. Hiszen a termelőszövetkezetek többségében főképpen azért, mert kevés is, drága is az abrak, a takarmánytáp szinte egyik évről a másikra megszűnt a hizlalás. Sümegi János elnöknek, Bene József főagronómusnak sokan szegezték a kérdést: mire alapoznak? Mi bátorítja a szécsényieket, hogy ezen—. ezerkétszáz hízóért vállaljanak kezességet? Mint a szécsényi vezetők mondották, szeretnék, ha a húsboltokban a vásárlók gyakrabban hozzájuthatnának a sertéshúshoz. A bátorságot a gondos, körültekintő számításokkal kiderített haszon adja a hizlaláshoz, A vendégek érdeklődéssel szemlélik a gyarapodó hízok egy csoportját menyire eredményes a hizlalás —, 20—21 százalék, akkor a gondozásért járó alapbéren felül, minden nap öt fillért kap sertésenként a tag. De 15 fillérre emelkedik jószágonként a járandóság, ha a napi daraértékesülés a 22 százalékot meghaladja. Az állatgondozók dolga nem kevés. Azonban Szécsényben a legjobban fizetett munkások közé tartoznak. A szorgalmasak 2500—3000 forintot keresnek. Ennek nyolcvannyolc százalékát havonta kifizetik, a többit pedig a zárszámadás idején számolják el. A brigádvezető két gondozót említett, Medve Józsefet és Har- sányi Mihályt. Medve József két és félezer forint körül keres egy-egy hónapban. Harsá- nyi Mihály viszont már rosz- szabbul jár. Nem tagja, alkalmazottja a szövetkezetnek. Minden hónapban 26 napot dolgozik, s ezért 1600 forintos fizetésben állapodtak meg. Á takarmány és hizlalás összhangja Hogyan lehet olcsón, sok sertést hizlalni? Erre a kérdésre kerestek választ a látogatók a szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezetben. A látottak, a hallottak mindennél beszédesebb választ adtak mindazoknak, akik a közeljövőben a sertéstenyésztés és hizlalás erőteljes fejlesztésével számolnak. Mert a termelőszövetkezeti vezetők közül sokan foglalkoznak a gondolattal. A varsányi Üj Kalász, az őrhalmi Hazafias Népfront, a tart Május 1. a romhányi Rákóczi Termelő- szövetkezetekben korábban jelentős számú sertést hizlaltak. Most azonban a szűkös abraktakarmány-készletek minduntalan megkötik az elnökök, a mezőgazdák, az állattenyésztők kezét. Kiváltképpen a rétsági, a salgótarjáni és a szécsényi járásban nehéz a helyzet. Ezekben a szövetkezetekben azt mondják: egymást érik a buzdítások, amelyek a hizlalásra, a hústermelés növelésére ösztökélik a gazdaságokat. Az ártámogatásos rendszer meg bünteti azokat a szövetkezeteket, amelyek az állattenyésztéshez, hizlaláshoz takarmányt vásárolnak. Marsik Pál, valamint Tóth Béla, a megyei tanács elnök- helyettese, a takarmányozási bizottság vezetője egyaránt olyan változásokról szólott, amelyek oldják majd ezt az ellentmondást, s már a következő évben .kedvezően éreztetik hatásukat a tenyésztő és hizlaló szövetkezetekben. Hiszen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Pénzügyimisztérium, együttesen fáradoznak a takarmánytermelés, vásárlás és hizlalás eddig hiányzó összhangjának megteremtésén. Sümegi János zárszavában annak a reménynek adott kifejezést, hogy kezdeményezésük termékeny talajra talál a nógrádi szövetkezetekben Keresni, kutatni kell hát a lehetőségeket másutt is, hogy jövőre már több jószág göm- bölyödjön hízóvá a közös gazdaságokban, mint az idén. S a szécsényi példa jó bizonyság arra is, a baromfinál többet hoz a sertés. A sertéshús kilójáért 3 forinttal többet kapnak a szövetkezetek. A baromfit meg olcsóbban is, mind nehezebb értékesíteni. Ami a takarmányt illeti, ahogy a sertés nem gömbölyödik abrak nélkül, a baromfiból sem lesz pecsenye, ha nincs elegendő kukorica és táp. kapa, vegyszerrel gyomtala- nítják. Az asszonyokra a csöA sertéstelep legkorszerűbb épülete, a 30 férőhelyes fiaztató. A szövetkezetben hasonló szállás építését tervezik Foto; Koppány György A lehetőségekkel mindenképpen élni kell.
