Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-08 / 212. szám

1967. szeptember 8.. péntek líöeBÍD 3 Barátsági nagygyűlés Budapesten (Folytatás a 2. oldalról) ért és biztonságáért, a sza­badság, a demokrácia és az emberiség társadalmi haladá­sának sorsáért. Az élet teljes mértékben igazolja a világ kommunista- és munkáspárt­jai által 1960-ban levont rendkívül fontos következte­tését. Minden józan gondolkodá­sú és elfogulatlan embernek, aki figyelemmel kíséri a vi­lág fejlődésének folyamatát, látnia kell e folyamat irányát. Tevékenyebbekké válnak és rtag^ sikereket érnek el a vi­lág forradalmi, imperialista­ellenes erői. Az események minden bonyolultsága és időn­kénti ellentmondásossága mö­gött egészen világosan kiraj­zolódik az emberiség haladá­sának fő iránya: a szocializ­mus erősödik, és újabb és újabb győzelmeket arat, gya­rapítja anyagi erejét és rend­kívüli mértékben fokozza po­litikai és eszmei befolyását. Az imperializmus egészben véve, mint világrendszer, gyengül. A szocializmus ügye győ­zelmet győzelem után arat. mindenekelőtt azokban az államokban, amelyekben si­kerrel építik az új, igazságos és humánus társadalmat — a szocializmust és a kommuniz­must. A világ népei látják: a szocialista társadalom fej­lődésének nincs más célja, mint a nép érdekeinek megvédése és az a törekvés, hogy mind nagyobb mérték­ben biztosítsa a társadalom minden tagjának anyagi és szellemi igényeit, a szocia­lizmus külpolitikája pedig — a béke és a nemzetközi biz­tonság megszilárdításának po­litikája Éppen ezért a szocialista ál­lamok határain túl is az em­berek milliói szellemileg és érzelmileg mindinkább a szo­cializmus és a kommunizmus mellett döntenek. Egyre nő a nemzetközi kom­munista mozgalom aktivitása és befolyása. A gyarmati függőség igáját levetett or­szágok sok milliós néptöme­gei körében is szilárdul és növekszik a szocializmus von­zó ereje. A szocializmus példájának ereje világszerte hat A szocializmus továbbra is új sikereket arat. Példájának ereje világszerte hat, mivel a nép nagy igazát, a szocializ­mus képviseli, melyet soha senki sem lesz képes legyőz­ni. Az imperializmus tábora egyre jobban megrendül azok- natc a mély belső folyamatok­nak következtében, amelyek a kizsákmányoló erőszakot gya­korló társadalom lényegéből fakadnak. Növekszik az osz­tályban: lendülete a fejlett kapitalista országokban. Utal­hatunk például a világimperi­alizmus fő fellegvárában — az Amerikai Egyesült Államok­ban — kialakult helyzetre. Ott is észlelhető a munkás- mozgalom bizonyos aktivizá­lódása. Egyre aktívabb ellenállást vált ki az imperializmus neo- kolonialista politikája Ázsia, Afrika, Latin-Amerika né­peinél. A jelenlegi társadal­mi fejlődés problémáira, a népeknek a nemzeti függet­lenségre, haladásra és békére való természetes törekvésére az imperializmus csak egyet­len választ ismer: erőszak, véres bűntettek a népek el­len. Erősítsük országaink védelmét A szocialista országok né­pei elsőrendű kötelességüknek tartják, hogy megfeleljenek barátaik bizalmának szerte a világon és osztályellenségeik cselszövéseire válaszolva, újabb sikereket éi-jenek el a szocializmus és a kommuniz­mus építésében. A béke és szocializmus ér­dekei, minden ország dolgor zóinak érdekei a szocialista országoktól, a mai feltételek között állhatatosan azt köve­telik, hogy ez országok mind­egyike az egész közösség ér­dekében tömörítse sorait. Most minden eddiginél fon­tosabb, hogy erősítsük a szo­cializmus országainak szövet­ségét a nemzeti-felszabadító mozgalommal, mindenkivel, aki az imperializmus ellen harcol. Az imperializmus kalandor­politikája megköveteli, hogy mindannyian megőrizzük fo­kozott éberségünket és szün­telenül erősítsük a szocialis­ta országok védelmét. Annak­idején V. I. Lenin azt mon­dotta, hogy az előző forra­dalmak azért szenvedtek ve­reséget, mert nem tudtak vé­dekezni. De mi nem fogunk vereséget szenvedni — hang­súlyozta — mert tudjuk, hogy hogyan védekezzünk. Mi ál­landóan emlékezetünkben tartjuk nagy vezérünknek ezt a tanítását is. A szocialista államok kol­lektív védelmének minden oldalú megerősítését egyik legfontosabb feladatunknak tekintjük. Elvtársak, biztosí­tom önöket arról, hogy a szov­jet emberek továbbra is mél­tóan hozzájárulnak e feladat megoldásához. (Nagy taps.) Külpolitikánkban továbbra is keményen kitartunk amel­lett az elv mellett, amely izerint az államok független­ségének, e szuverenitásának és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartásával való­ban lehetséges a szocialista és kapitalista államok békés egymás mellett élése. És mi­nél erősebbek lesznek a szo­cialista országok pozíciói, an­nál több lehetőség lesz ar­ra, hogy ez az elv győzedel­meskedjék a nemzetközi kap­csolatokban. Az imperializmus és reak­ció erőinek cselszövéseire mi, kommunisták azzal válaszo­lunk, hogy még aktívabban törekszünk a kommunista vi­lágmozgalom tömörítésére, még határozottabban szem- beszállunk minden olyan kí­sérlettel, amely megbonthat­ná soraink egységét. Az élet nap nap után bizonyítja: nem lehet kommunista az, aki fél­redobja mozgalmunk legerő­sebb fegyverét — a proletár internacionalizmust; aki a forradalmi erők nemzetközi egységét és harci szolidaritá­sát korlátolt, ideológiánk szá­mára idegen nacionalizmus­sal cseréli fel; aki szakadór politikát szít és ezzel osztály- ellenségünk kezére játszik. A kínai helyzet Ezért vált ki az egész világ marxista—leninistái körében olyan felháborodást Mao Ce- tung és csoportjának kalan­dor ténykedése. Ma már az egész világ számára világossá vált e csoport nagyhatalmi, soviniszta irányvonalának iga­zi célja. A tények arról ta­núskodnak, hogy ez a csoport valójában nem az imperializ­mus ellen, hanem a szocialis­ta országok, a kommunista mozgalom ellen harcol. Mint ezt az utóbbi kínai események mutatják, Mao Ce- tung és cinkosai veszélyezte­tik a kínai nép forradalmi vívmányait Amit Mao Ce- tung csoportja „kulturális for­radalomnak” nevez, helyesebb lenne ellenforradalomnak ne­vezni. Lényegében véve Kíná­ban ma csapást mérnek a né­pi demokratikus hatalomra. Gyakorlatilag beszüntették tevékenységüket a párt alap- szabályzatában feltüntetett szervei és az államhatalom alkotmányosan előírt szervei, sajátos vonásai szétkergették a szakszerveze­teket, a kommunista ifjúsági, társadalmi szervezeteket. A párt és állam sok kiváló és nagy érdemeket szerzett dol­gozóját, a kínai forradalom sok ismert funkcionáriusát, több kimagasló katonai veze­tőt, a tudomány és kultúra jeles képviselőit becsmérlik, embertelen represszióknak ve­tik alá. Megsemmisítik a dol­gozók szociális vívmányait és jogait. Fegyveres megtorlás­nak vetik alá azokat a kínai munkásokat és parasztokat, akik az ország különböző ré­szein fellépnek Mao Ce-tung és kreatúráinak önkényural­ma ellen. Kína kommunista pártja és népe most történelmének kri­tikus szakaszát éld át. De bár­mennyire bonyolult is legyen ez a harc, biztosak vagyunk abban, hogy végeredményben találni fognak erőt ahhoz, hogy megvédjék a forradalom vívmányait és nagy országu­kat a helyes útra vezessék. Együtt ünnepeljük a nagy évfordulót Huszonnégy európai ország kommunistáinak ez év tava­szán Karlovy Varyban meg­tartott konferenciája a test­vérpártok kollektív együttmű­ködésének jó példáját mutat­ta. Ügy látszik, itt az ideje, hogy fokozzuk ilyenirányú kö­zös erőfeszítéseinket. Ilyen álláspontot foglal el sok párt, és ezzel mi is teljesen egyet­értünk. Az egység harci jelszavunk volt, ma is az és az marad a jövőben is, biztosítani szeret­nénk önöket, kedves elvtár­sak arról, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja minden tőle telhetőt megtesz, és a jö­vőben js meg fog tenni an­nak érdekében, hogy a kom­munista mozgalom egységesen lépjen fel, a legteljesebben és a leghatékonyabban telje­sítse történelmi feladatát — betöltse a békéért, nemzeti függetlenségért, demokráciá­ért és szocializmusért vívott világméretű harc ihletőjének és vezérének szerepét. (Nagy taps). Elvtársak! Az októberi forradalom 50. évfordulóját nemcsak a szov­jet nép fogja megünnepelni, hanem az egész kommunista és felszabadító mozgalom, az egész haladó emberiség. Jó! tudjuk, hogy a magyar kom­munisták és a szocialista Ma­gyarország egész népe olyan aktivitással készül a Nagy Október jubileumának kö­szöntésére, mint saját nagy ünnepére. Ezért hálával tartozunk önöknek, drága ba­rátaim. Soha nem felejtjük eb hogy a magyar dolgozó nép fiainak tízezrei aktívan vettek részt az oroszországi októberi forradalomban és harcoltak népünk, a szocializmus ügyé­nek védelmében. E derék in­ternacionalista harcosok közül sokan ma is élnek. A szovjet emberek testvérüknek tekin­tik őket, s nagy ünnepük órái­ban tisztelettel adóznak ne­kik, mint október minden hő­sének. Október 50. évforduló­ja lehetőséget ad arra, hogy valóban történelmi méretek­ben értékeljük annak a nagy tettnek a jelentőségét, amelyet 1917-ben Oroszország munká­sai. és parasztjai véghezvittek, Leninnel és a bolsevik párttal az élen. Éljen a magyar és a szovjet nép örök, megbonthatatlan barátsága! Éljen a Magyar Szociahsta Munkáspárt — a magyar dol­gozók kipróbált vezetője! Fejlődjék és arasson új győ­zelmeket a béke, a demokrá­cia, a nemzeti függetlenség és a szocializmus nagy ügye! (Hosszantartó nagy taps). Barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, híven a Magyar Köztársaság és a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsége között, 1948. február 18-án aláírt, a magyar és a szov jet nép testvéri kapcsolatait megerősítő és tör­ténelmi jelentőségű barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben foglalt célokhoz és elvekhez; Mélyen meggyőződve arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége között, a szocialista internacionalizmus szilárd elvein nyugvó örök barátság, kölcsönös testvéri segítség, és minden irányú szoros együttműködés megfe­lel mirtdkét ország népei, és az egész szo­cialista közösség alapvető érdekeinek; Attól a szándéktól vezérelve, hogy szaka­datlanul erősítsék a szocialista közösség va­lamennyi országának egységét és összefor- rottságát, következetesen végrehajtva az 1955. május 14-én Varsóban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésből eredő kötelezettségeket; Kifejezésre juttatva határozott szándéko­kat, hogy hozzájárulnak Európa, valamint a világ békéjének és biztonságának megszilár­dításához, és meggátolják a fasizmus és a milifarizmus újjáéledését; Kiindulva az Egyesült Nemzetek alapok­mányában meghirdetett célokból és elvek­ből; Figyelembe véve a két ország szocialista és kommunista építő munkájának tapaszta­latait és eredményeit, valamint politikai, gaz­dasági és kulturális együttműködésük fejlő­dését, továbbá Európában és az egész világ­ban végbement változásokat, és azt, hogy az 1948. február 18-án aláírt szerződés megújí­tásra szorul, a következőkben állapodtak meg; 1. cikk A Magas Szerződő Felek, a szocialista In­ternacionalizmus elveivel összhangban, a jö­vőben is erősítik a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége népeinek örök barátságát, fejlesztik a két ország között a minden irányú együtt­működést, és testvéri segítséget nyújtanak egymásnak az állami szuverenitás kölcsönös tiszteletbentaríása, az egyenjogúság és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján. A Felek a jövőben is a szocialista orszá­gok egységének és összeforrottságának, ba­rátságának és testvériségének megszilárdítá­sa szellemében fognak tevékenykedni. 2. cikk A Magas Szerződő Felek a kölcsönös ba­ráti segítségnyújtás alapján és a nemzetközi szocialista munkamegosztás elveinek megfe­lelően, minden eszközzel fejlesztik és mélyí­tik kölcsönösen előnyös kétoldalú és sokol­dalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésüket; emellett hozzájárulnak a gazdasági kapcsolatok és együttműködés további fejlesztéséhez, a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsa keretében. 3. cikk A Magas Szerződő Felek tovább fejlesztik és szélesítik a két ország együttműködését a tudomány, az oktatásügy, az irodalom és a művészet, a sajtó, a rádió, a televízió, az egészségügy, az idegenforgalom és a testne­velés terén, valamint más területeken, tá­mogatva a közös alkotó tevékenység min­den formáját. 4. cikk A Magas Szerződő Felek a jövőben Is in­tézkedéseket foganatosítanak a szocialista vi­lágrendszer erejének és hatalmának megszi­lárdítására, a népek nemzetközi békéjének és biztonságának az imperializmus és a re­akció agresszív erőinek támadásaitól való megvédése, az általános és teljes leszerelés megvalósítása, a gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés minden megnyilvánulási formájának végleges felszámolása, a gyar­mati uralom alól felszabadult és a nemzeti függetlenség és szuverenitás megszilárdítá­sának útján haladó országok megsegítése ér­dekében. A Felek megerősítik, hogy készek együtt­működni más államokkal a népek biztonsá­ga és békéje biztosítására irányuló nemzet­közi tevékenységben. 5. cikk A Magas Szerződő Felek — következete­sen folytatva a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésé­nek politikáját — erőfeszftéseket tesznek az európai helyzet megjavítására, az európai államok közötti kölcsönös megértés- és együttműködés megszilárdítására, Európa biztonságának és tartós békéjének biztosítá­sára, valamint az európai államok közötti jószomszédi kapcsolatok megteremtésére, összehangolva lépéseiket ezen a téren. A felek kijelentik, hogy az európai biz­tonság egyik legfőbb előfeltétele a második világháború után kialakult európai állam­határok sérthetetlensége. Kifejezik szilárd elszántságukat, hogy a Varsóban aláirt ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés más tagállamaival együtt, és a szerződéssel összhangban bizto­sítják a szerződés tagállamai határainak sérthetetlenségét, és minden szükséges intéz­kedést megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a militarizmus és a re- vansizmus bármely erőinek agresszióját és visszaszorítsák az agresszort. 6. cikk Abban az esetben, ha a Magas Szerződő Felek egyikét valamely más állam vagy ál­lamcsoport részéről fegyveres támadás éri, a másik fél az egyéni vagy kollektív önvé­delem természetes jogán — az Egyesült Nemzetek alapokmánya 51. cikkének megfe­lelően — azonnal megad számára minden segítséget, beleértve a katonai segítséget is, és minden rendelkezésre álló eszközzel tá­mogatást nyújt neki. A jelen cikk alapján foganatosított intézke­désekről a Szerződő Felek haladék­talanul tájékoztatják az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsát, és az Egyesült Nemze­tek alapokmányában foglalt rendelkezések­nek megfelelően járnak el. 7. cikk A Magas Szerződő Felek, a mindkét or­szág érdekeit érintő minden fontos nem­zetközi kérdésben tanácskoznak egymással, és a kölcsönös érdekeknek megfelelően egyeztetett közös álláspont szerint járnak el. 8. cikk A Magas Szerződő Felek kinyilatkoztatják, hogy a hatályos nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeik nincsenek ellentétben e szerződés rendelkezéseivel. 9. cikk Ezt a szerződést meg kell erősíteni, cs az a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép hatályba. A megerősítő okiratok kicse­rélésére a legrövidebb időn belül Moszkvá­ban kerül sor. Ez a szerződés húsz évig marad érvény­ben, és hatálya mindenkor további öt évre meghosszabbodik, ha azt az egyik Magas Szerződő Fél bármely lejáratot tizenkét hó­nappal megelőzően közölt értesítéssel fel nem mondja. Készült Budapesten, az 1967. évi szeptem­ber hó 7. napján, két példányban, mindegyik magyar és orosz nyelven, mindkét nyelvű szöveg azonos érvényű. A Magyar Népköztársaság nevében: Kádár János s. k. Fock Jenő s. k. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevében: L. I. Brezsnyev s. k. A. N. Koszigin s. k. ★ A magyar—szovjet államközi szerződés alá­írása után Fock Jenő. a Minisztertanács el­nöke és Alekszej Nyikolajevics Koszigin, a Szovjetunió miniszterelnöke beszédet mond­tak. Mindketten hangsúlyozták a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés nagy jelentőségét, és rámutattak, hogy újabb évtizedekre alkották meg a ter­mékeny összefogás programját. A. N. Koszi­gin, a Szovjetunió miniszterelnöke külön alá­húzta, hogy amikor aláírták az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, a magyar és a szovjet nép akara­tának tettek eleget, hogy erősítsék és fejlesz - szék a két állam közötti valóban testvéri kap­csolatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom