Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-08 / 212. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVF. 312. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. SZEPTEMBER 8.. PÉNTEK Az államközi szerződés szövege (3. oldal) így bét a rádióban (4. oldal) Szív és g©nd@!at (5 oldal) Barátsági nagygyűlés az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában A 'szovjet párt- és kormányküldöttség csü­törtökön délután barátsági nagygyűlésen ta­lálkozott a fővárosi dolgozók képviselőivel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A nagygyűlést a Magyar Szocialista Munkás­párt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa rendezte. A teremben feliratok hirdették: Testvéri üdvözlet a szo­cialista forradalom 50. évfordulóját ünneplő Szovjetuniónak! Éljen a szovjet és a magyar nép barátsága! A megjelentek hosszantartó, lelkes ünnep­lése köszöntötte a barátsági nagygyűlés el­nökségét, amelyben helyet foglalt L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, A. N. Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke, A. A. Gromiko, az SZKP KB tagja, külügy­miniszter, K. V. Ruszakov, az SZKP KB Köz­ponti Revíziós Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság osztályvezető-helyettese, T. P. Januskovszkaja, a Központi Revíziós Bizott­ság tagja, a Közoktatási és Tudományos Dol­gozók Szakszervezetének elnöke és F. J. Tyi- tov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete, a szovjet párt- és kormány- küldöttség tagjai. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Kádár János: Álláspontunk Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a for­radalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szir­mai István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Ilku Pál, Németh Károly, a Politikai Bizott­ság póttagjai, Pullai Árpád, a Központi Bi­zottság titkára, Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának nyugalmazott elnöke, dr. Münnich Ferenc, nyugalmazott állammi­niszter, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, Péter János külügyminiszter, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter. A szovjet és a magyar himnusz elhangzá­sa után Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a Budapesti Pártbizottság első tit­kára nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Kádár János mondott beszédet. Kádár János hosszantartó tapssal fogadott beszéde után L. I. Brezsnyev szólt az egy­begyűltekhez. L. I. Brezsnyev nagy tetszéssel, hosszantar­tó tapssal fogadott beszéde után Németh Ká­roly mondott zárszót, majd a forró hangulatú nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. a nemzetközi helyzet minden alapvető kérdésében azonos szét a társadalmi -haladásért, a népek szabadságáért, a bé­kéért folyó nemzetközi küz­delemből is. A közelmúlt években nagy harcot vívtunk a munkásosztály hatalmának, nyeire támaszkodva, a mun­kás—paraszt szövetséget erő­sítve, sikerrel megoldottuk a magyar mezőgazdaság szo­cialista átszervezését. A nagy­üzemi, szocialista alapra he­államunknak, rendszerünk­nek védelméért, majd meg­erősítéséért. Ez a harc teljes győzelemmel zárult. A kom­munisták sorai szilárdak, szövetségi politikánk össze­fog minden alkotó erőt, a munkásosztály, a nép a párt politikáját követi; a szocia­lizmus, a rendszer ellenségeit 'szétszórtuk, számuk megfo­gyatkozott és elszigetelődtek. Ennek a harcnak eredmé­lyezett mezőgazdaság kezde­ti, de számottevő eredményeit és törekvéseit mutatja a mos­tani mezőgazdasági kiállítás Budapesten. A szocialista tár­sadalom alapjainak lerakását befejezve, népünk most, a pártkongresszus határozatait követve harmadik ötéves ter­vünk ■ megvalósításán dolgo­zik eredményesen és összes erőfeszítései a szocialista társadalom teljes felépítésére irányulnak. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak, elvtárs- nök! Szívből üdvözlöm a ma­gyar-szovjet barátságnak szentelt mai nagygyűlésünk elnökségét, minden résztve­vőjét. Tisztelettel és szere­tettel köszöntőm én is kedves vendégeinket. Személyükben és általuk egyben köszöntjük a magyar nép legnagyobb és leghűbb szövetségesét, a nagy szovjet népet. (Taps). Ez a mostani alkalom, ami­kor ismét magas szovjet ven­dégeket üdvözölhetünk kö­rünkben, kiemelkedő jelentő­ségű, valóban mérföldkő kap­csolataink történetében. A mai napon, törvényes megha­talmazással, újabb húsz esz­tendőre szóló magyar—szov­jet barátsági; együttműködé­si és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződést írtunk alá. Ez­zel a szerződéssel ismét szen­tesítettük és megerősítettük népeink élő, évről évre erő­södő, megbonthatatlan, örök barátságát. A nemzetközi jogi érvény­nyel bíró szerződésünk két állam jpvendő kapcsolatait szabályozza, de olyan két ál­lamét, a Szovjetunióét és a Magyar Népköztársaságét, amelyek a szocializmust, a kommunizmust építik. Barát­ságunk és együttműködésünk az érdekek azonosságán, az eszmék és célok közösségén alapszik, két szocialista állam proletár internacionalista egy­ségét, testvériségét fejezi ki. Ennek a barátságnak nem­csak jelene, hanem hősök vé­rével megszentelt múltja és soraiba és harcoltak a szov- biztos jövője is van. jethatalomért, saját népük Lenin tanításai, a szovjet szabadságáért hazájuktól sok forradalom 50 évvel ezelőtti ezer kilométerre. A második győzelme nyomán alakult világháború menetében pe- meg 1918-ban a magyar mun- dig a szovjet hadsereg kato- kásosztály kommunista pártja nái verték le a magyar nép és vívta ki népünk 1919-ben kezéről a hitler-fasiszták, a a Magyar Tanácsköztársasá- rabság bilincseit, és felszaba- got. A polgárháború idősza- dítva hazánkat, megnyitották kában tízezrével léptek az népünk előtt az önálló nem- öntudatos magyarok az ala- zeti fejlődés és a társadalmi kuló szovjet Vörös Hadsereg haladás útját. Eleget tettünk kötelezettségeinknek Népünk élt a történelmi al- mokratikus Magyarországot halommal: a hatalom birto- elsőként elismerve, az egyen- kában a magyar munkás ke- lő, szuverén nemzetek sorá- zébe vette a gyárat, a ma- ba emelte. A Szovjetunió volt gyár paraszt birtokába vette az első nagyhatalom, amely a földet, az értelmiség a nép hazánkat, — a magyar tör- szolgálatába állította tudását, ténelemben először — egyen- A proletárdiktatúra győzel- lő félnek tekintette s kész me, a népi Magyarország volt az egyenjogúság alapján megszületése után jöttek lét- tartós szövetséget kötni vele. re azok a feltételek, amelyek Az 1948 februárjában alá- a Szovjetunió és Magyaror- írt barátsági, együttműködési szág között, a testvéri együtt- segélynyújtási szerződés nem működést megvalósító, csak maradt írott papír, a Magyar szocialista országok között le- Népköztársaság népe igyeke- hetséges, újtípusú kapcsola- zett híven eleget tenni a szer­tok megteremtését lehetővé ződésben vállalt minden kö­tették. Az azóta eltelt időszak telezettségének. A Szovjet­távlatából nézve teljes bizo- unió sokoldalúan segítette és nyossággal állapíthatjuk meg, segíti ma is hazánk fejlődé- hogy 1948. február 18-a, sét, népünk munkáját, első barátsági szerződésünk aláírásának napja, nemzeti Kedves elvtársak! Barátaim! történelmünk jelentős dátu- a Magyar Népköztársaság mai közé tartozik. A Szov- belső és nemzetközi helyzete jetunió akkor, ezzel a szerző- ma szilárd, népünk eredmé- déssel az elvesztett háború nyesen és bizakodva építi a után, a romok helyén szüle- szocialista társadalmat, saját tett új, független, szabad, de- szebb jövőjét, és kiveszi ré­Az összes szocialista ország egységének megteremtésén dolgozunk Most ideológiai, politikai, gazdasági és kulturális mun­kánk hatékonyságának növelé­se került előtérbe. A szocia­lista termelőerők, termelési és elosztási viszonyok fejleszté­sét szorgalmazzuk. A munka termelékenységét kell növel­nünk, a szocialista építés na­gyobb lendülete és az életvi­szonyok további javítása ér­dekében. Az elmúlt öt év át­lagában a nemzeti jövedelem emelkedése nálunk évenként 5 százalék, és a tervteljesítés többi fő mutatója, ide értve a dolgozók reáljövedelmének növekedését is, ennek megfe­lelő volt. Vagyis, több év át­lagában előrehaladásunk üte­me a legfejlettebb kapitalista országokét is meghaladta, de ezzel nem elégedhetünk meg. Szocialista rendszerünk, a felszabadult nép alkotó ereje lehetővé és szükségessé is te­szi az építő munka javítását, a gazdasági irányítási rend­szer átfogó reformjával az eredmények gyarapítását. Kedves elvtársak! A ma aláírt, húsz esztendő­re szóló magyar—szovjet ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés meggyőződésünk sze­rint a két ország alapvető ér­dekein túlmenően, megfelel az egész szocialista közösség ér­dekeinek. Továbbra is az ösz- szes szocialista ország egysé­gének és együttműködésének megerősítésén dolgozunk, és az a szándékunk, hogy hozzájá­ruljunk Európa, valamint a világ békéjének és biztonsa­gának megszilárdításához. Szerződésünk alapelveivel kapcsolatban kijelenthetem, hogy teljesen megfelelnek a Magyar Népköztársaság eddi­gi külpolitikájának, megfelel­nek mind nemzeti érdekeink­nek, mind a proletár interna­cionalizmus eszméjének, mind a más társadalmi rendszerű országok irányában követett békés egymás mellett élés el­vének. A szerződés alapelvei érvényesítésének rendkívül jó feltételeket biztosít az, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság álláspontja a nemzetközi helyzet minden alapvető kérdésében azonos, az egység közöttünk teljes, és en­nek megfelelően eddig is együtt léptünk fel a külpoli­tika területén is. (Nagy taps). Félreértések elkerülése cél­jából szeretném ez alkalom­mal is hangsúlyozni, hogy az önálló és szuverén Magyar Népköztársaság külpolitikai irányzata állandó, nem kon­junkturális elemektől függ, nem csábító szirénhangok, nem valamiféle nyomás ha­tása következtében alakul, ha­nem szilárd elvi alapokon nyugszik. Külpolitikánk hazafias és internacionalista Másszóval, külpolitikánk a magyar nép nemzeti érdekei­nek és a szocialista országok érdekeinek megfelelően haza­fias és internacionalista. Ma a magyar nép a szocialista társadalom építésének útján a felemelkedés eddig sohasem volt magas fokát érte el, s az a magyar, aki hazáját szereti és nemcsak szívével, hanem értelmével is szereti, az tud­ja, hogy népünk biztos jövője és boldogulása csak a haladás, a szocializmus útján, a szoci­alista országok, a Szovjetunió oldalán és velük együtt érhe­tő el. (Nagy taps). Mi, a Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság örök ba­rátsága mellett vagyunk. A szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártjának mar­xista—leninista vezetésével bebizonyította a szocializmus vitathatatlan fölényét a ka­pitalizmus fölött. Bárhol har­coljanak a világon a haladás, a béke erői, harcuknak reali­tást és támaszt a Szovjetunió politikája, gazdasági és kato­nai ereje jelent elsősorban. Felé tekintenek a még elnyo­mott népek, rettegnek tőle az imperialista zsarnokok, az ő ereje rettenti vissza a kalan­dorokat a világháborútól. Kedves elvtársak! Jogosan mondják, hogy a nemzetközi helyzet bonyolult, s azt is, hogy az utóbbi idő­szakban ismét éleződött. Azon­ban a legbonyolultabb hely­zetben is látnunk kell a tör­ténelem fő sodrát és annak irányát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50 év­vel ezelőtti győzelmével az imperializmus addig egységes, az egész világon uralkodó rendszere megtört, mert ki­szakadt belőle a világ egy- hatoda. Az elmúlt két évti­zedben ismét nagyot változott a világ. Kialakult az Európá­ra, Ázsiára és Latin-Ameriká- ra kiterjedő szocialista világ- rendszer.. Széthullott, jórész­ben megsemmisült a gyarma­ti rendszer. A ma már mint­egy 50 millió tagot számláló kommunista pártok mozgalma korunk legbefolyásosabb poli­tikai ereje lett. Békés úton rendezzük a vitás kérdéseket Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy az imperializmus meglevő és le nem becsülhető gazdasági és katonai erejét mozgósítva, különösen az utóbbi 2—3 évben különböző puccsok és jobboldali lázadá­sok szervezésével, a vietnami és közel-keleti háborúk ki­robbantásával, s más helyi háborúkkal akarja hanyatlása rohamos folyamatát megállíta­ni. Az imperializmus igyekszik kiaknázni és különböző ma­nőverekkel, ha lehet fokozni a nemzetközi munkásmozga­lomban, a szocialista országok körében jelenleg mutatkozó vitát, visszaél azzal, hogy a szocialista országok, a nép '< sorsáért érzett felelősségüktől indíttatva, kötelességüknek tartják egy új világégés meg­akadályozását, és a vitás kér­dések békés megoldásának út­ját keresik. A haladás és a reakció erő* között vívott küzdelem fő (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom