Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-06 / 210. szám

TTLÄG FT?OT FT ÍTJ.TAf. FGYESÜT.TFTfW XXIII. EVF. 210. SZAM ARA: 50 FILLER 1967. SZEPTEMBER 6., SZERDA Okoskodás a vonal alatt (3 oldal) Gyorslísta sorsolásokról <4. oldal) Ez történt a megyei bajnokságban (S. oldal) Felbecsülhetetlen értékű szerződés „Kelt Moszkvában, 1948. évi február 18-án két—két magyar, és orosz nyelvű pél­dányban azzal, hogy mindkét szöveg egyformán hiteles.” A Szovjetunió és Magyarország húsz éve megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésének — amely most megújításra kerül — ez a zárómondata. Ez a szerződés új nemzet­közi státust jelentett Magyar- országnak: forma szerint is beléptünk vele az egyenjogú, szabad nemzetek nagy család­jába. A legyőzött úri Magyar- ország helyett megjelent a vi­lág porondján a Szovjetunió­val szövetséges népi Magyar- ország, amelynek szabadságát, függetlenségét, határainak sérthetetlenségét az első szo­cialista nagyhatalom garan­tálta. ) Az a Magyarország kötött barátsági szerződést a szocia­lista Szovjetunióval, amely éppen a döntő ütközetet vívta levitézlett uraival, hogy a ka­pitalista út helyett a néptö­megek felemelkedését szolgáló szocialista utat válassza. A nép és urai, a kizsákmányol­tak és a haszonélvezők évszá­zados perében a nép győzött. A magyar—szovjet szerződés­nek felbecsülhetetlen szerepe volt abban, hogy ezt a győ­zelmet — a tőkés világ ha­talmas nemzetközi nyomása ellenére — a magyar nép meg- tárthatta és gyümölcsöztetni tudta felemelkedése érdeké­ben. Egy magára hagyott, el­szigetelt, tízmilliós ország nem lett volna képes lerakni a szocializmus alapjait. Eh­hez nélkülözhetetlen volt a Szovjetunió segítsége, amely egyaránt megnyilvánult a népgazdaság építésében, mind a kultúra, a tudomány új magaslatainak meghódításá­ban. Joggal elmondhatjuk tehát, hogy a magyar—szovjet barát­sági szerződés megkötése ha­zánk felszabadulásának bete­tőzése volt. Ez a szerződés és a barát­ság, amit kifejezésre juttat, egyike fejlődésünk legfonto­sabb ösztönzőinek. Tapasztal­hattuk, hogy a Szovjetunióra mindenkor számíthatunk, nemcsak eredményeink és si­kereink periódusában, hanem akkor is, amikor villámok csapkodtak a horizonton. Ha­zánk nemzetközi tekintélye megnövekedett és szilárd. Eb­ben döntő része van, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt elvi alapokon álló po­litikájának megfelelően, ma is, éppúgy mint tegnap, egész népünk ügyének tekinti barát­ságunk szilárdítását a Szov­jetunióval. összefogásunk a Szovjet­unióval, a szocialista közös­ség országaival kihat a nem­zetközi helyzet alakulására is, és ez szuverenitásunknak, ál­lamrendünk sérthetetlenségé­nek egyik legfontosabb garan­ciája. A két ország kapcsolatainak lendületes fejlődése az elmúlt esztendőkben életünk minden területét áthatotta. A magyar —szovjet hosszúlejáratú és éves megállapodások nép­gazdaságunk egészséges, terv­szerű fejlődésének, az élet- színvonal emelésének fontos alapját képezik. Növekvő nyersanyag-behozatalunk több mint 50 százaléka érkezik a Szovjetunióból, s e szállítmá­nyok elengedhetetlenek fejlődő iparunk ellátásához, a lakos­ság foglalkoztatásához. A ma­gyar export legfontosabb ter­mékei gépipari cikkek, ame­lyek a szovjet népgazdaság fontos szükségleteit elégítik ki. A harmadik ötéves terv­ben 200 különféle gyűmőlcs- és zöldségfeldolgozó konzerv­gyári vonalat, 100 univerzális baromfifeldolgozó-sort, 90 sajtgyárat, automata célgép­sorokat, híradástechnikai be­rendezéseket, autóbuszokat, szerszámgépeket, laboratóri­umi felszereléseket szállítunk a Szovjetuniónak. Különösen meggyorsította a gazdasági kapcsolatok fejlő­dését több kétoldalú megálla­podás. Ilyen például a ma­gyar—szovjet timföld—alumí- njum-egyezmény, amely lehe­tőséget nyújt bauxitkincsünk fokozott és gyorsabb haszno­sítására, a Szovjetuniónak pe­dig arra, hogy a visszaszállí­tott alumínium értékében vi­lágpiaci áron, számottevő mennyiségű, a volgai nagy vízilépcsőkből származó elekt­romos energiát exportáljon Magyarországnak. Igen előnyösen alakul a magyar—szovjet műszaki és tudományos együttműködés. A Szovjetunió — amely vala­mennyi tudományos és tech­nikai ágazat fejlesztésében lé­pést tart a nemzetközi fejlő­déssel vagy éppenséggel an­nak élvonalában halad — ér­tékes tapasztalataival hozzá­segít bennünket ahhoz, hogy viszonylag gyorsan és felesle­ges áldozatok nélkül fejlesz- szük a hazai adottságainknak legmegfelelőbb ágazatokat. Közismert dolog például, hogy gazdasági erőforrásaink nem teszik lehetővé az atomerő­művek építésével járó költsé­ges kísérleti kutatómunkát. Pedig ilyen erőművekre szük­ség van: hazánkban évente át­lagosan 7—9 százalékkal nő a villamosenergia-igény. A kormányközi megállapodás ér­telmében országunkban is megkezdődhet az atomenergia békés célú felhasználása a népgazdaság szükségleteinek kielégítésére. Az 1975-re szov­jet segítséggel üzembe helye­zendő korszerű 800 megawatt összkapacitású atomerőmű je­lentős mértékben hozzájárul helyzetünk javításához és elő­segíti az ipar további fejlődé­sét. Rubelben vagy forintban egyaránt nehéz kifejezni a kulturális kapcsolatok hasz­nosságát. Évről évre nagyobb számú kedves szovjet vendé­get köszönthetünk országunk­ban, s mind több hazánkfia látogat Moszkvába, Lenin- grádba, s a többi szovjet nagyvárosba. Százezrek tanul­nak oroszul, hogy a szovjet tudományos és műszaki mű­veket, az orosz irodalmat ere­detiben tanulmányozzák, vagy egyszerűen azért, hogy köny- nyebben szót értsenek ottani barátainkkal. A Szovjetunió­ban orosz nyelven évente óri­ási példányszámban látnak napvilágot magyar szerzők művei. E művek a szovjet kulturális élet nagy vérára­mába kapcsolódva sok új ba­rátot szereznek hazánknak. Nem felejthetjük: a Szov­jetunió volt az első ország, amely a párizsi békeszerződé­sek megkötése után a szabad és független Magyarországgal barátsági és együttműködési megállapodást írt alá. Az ak­kori körülmények mások vol­tak, mint a mostaniak. A két- évtizedes fejlődés, a világban történt változások tovább nö­velték a szovjet ország sú­lyát és hatását az egész vilá­gon. Hazánk akkor még csu­pán az első lépéseket tette a szocialista fejlődés útján. Ma két testvéri szocialista ország újítja meg a barátsági, együtt­működési szerződést, amelyet a teljes egyenjogúság, a szo­cialista internacionalizmus hat át. Vajda Péter Kétszázharminc százalékkal több bútor Növekszik a Ma érkezik hazánkba a szovjet párt- és kormányküldöttség közszükségleti cikkek importja Az üzletekben a vásárlók egyre gyakrabban találkoznak külföldi gyártmányokkal. A közhasználati, fogyasztási cik­kek behozatala évről évre nö­vekszik. Erre az évre 10 mil­liárd forint körüli behozatalt terveztek, ezt azonban tete­mes mennyiséggel túlszárnyal­ják. Sokféle ruházati cikkel, lakberendezési tárggyal, bú­torral, háztartási gépekkel és felszereléssel gyarapítják az áruválasztékot. A bútorbeho­zatal fokozására jellemző, hogy a tavalyinál mintegy 230 százalékkal több külföldi gyártmányút találhatnak a vásárlók az üzletekben. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormánynak a meghívására szerdán hiva­talos baráti látogatásra Ma­gyarországra érkezik a Szov­jetunió párt- és kormánykül­döttsége. A küldöttséget L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára vezeti. Tagjai: A. N. Koszigin, az Ötven év SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke, A. A. Gromiko, az SZKP KB tagja, külügy­miniszter, K. V. Ruszakov, az SZKP KB Revíziós Bizottsá­gának tagja, a KB osztályve­zető-helyettese, T. P. Janus- kovszkaja, az SZKP KB Re­víziós Bizottságának tagja, a Közoktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnöke és F. J. Tyitov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. A lá­togatás alkalmával aláírják a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését. A két párt és a két kormány képviselői megvitatják a ma­gyar—szovjet kapcsolatok to­vábbfejlesztésének kérdéseit és a jelenlegi nemzetközi hely­zet legfontosabb problémáit. Pásztó és Balassagyarmat készülődik A kül- és belkereskedelem nagy gondot fordít az építő­anyag-ellátás javítására. Az importlistán szerepel többek között cement, tégla, cserép, tetőfedő pala, csempe, ajtó, ablak, fenyőfűrészáru. Terven felül szerzett be a külkeres­kedelem 157 000 tonna cemen­tet, 70 millió téglát, 15 000 köbméter fenyőfűrészárut és 20 000 köbméter fenyőgömbfát. Ezeknek az építőanyagoknak a nagy többségét a Szovjet­unió szállítja. Az előző évekét jóval meg­haladó mennyiségben impor­tál a külkereskedelem sze­mélyautót is. Az eredetileg tervezett 13 000 helyett 20 ezernél több személygépkocsi érkezett, illetve érkezik az idén. Ennek többségét a ba­ráti országok szállítják, de bővítik a választékot a Re­nault, Wolkswagen és Fiat tí­pusok is. A külkereskedelem gondos­kodik azokról az alapanya­gokról is, amelyek a könnyű­ipar terven felüli gyártmá­nyaihoz szükségesek. A jubi­leumi munkaversenyben több­letként készülő cipőkhöz pél­dául 7,8 millió devizaforint értékű alapanyagot importál­nak vállalataink. m betonjászol és a fal kő- ” zött széles közlekedő út húzódik. Itt szokták a ta­karmányt kiadni az állatok­nak. Nyugalmas hely ez, órá­kig el lehet innen nézni a ki­állítás szarvasmarha-istállójá­nak közepén áramló tömeget. A fiatal és idős arcokat. Feke­te kalapos idős parasztok, jegyzőkönyvvel járó fiatal szakemberek jönnek, s men­nek. — No, nemcsak nézelődők: van olyan nap, hogy százan is megkérdezik, milyen fajtá­júnk ezek az üszők. Mi a cél velük? Milyen a természetük? A Nógrádkövesdi Állami Gazdaságból jött fel Erdei István, a dánvörös üszőkkel. Szíjas testű, vékony férfi. — Mit tudnak ezek az üszők? — kérdezem én is. A kistestű, takaros „keresz­tezett” üszők a szürke koszt­romaiak mellett állnak szeré­nyen. Szelíd szemű, szép fejű állatok. — A mi magyar tarka faj­tánkkal keresztezik őket a te­nyésztők. Egész kis gulya van belőlük Nógrádkövesden. Ünnepség-sorozat a forradalmi évforduló tiszteletére A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfor­dulója tiszteletére, ország-me- gyeszerte ünnepségek, politi­kai, kulturális és más rendez­vények egész sorát tervezik a magyar ifjúkommunisták. A KISZ balassagyarmati vá­rosi bizottsága és a város fia­taljai, KISZ-tagok és KISZ-en kívüli diákok, fiatal munká­sok számos érdekes esemény­re készülődnek. A városi alap­szervezetek minden akciója szorosan kapcsolódik a forra­dalmi évforduló méltó megün­nepléséhez. Az üzemek fiatal­jai mindenütt külön munka- felajánlásokat tettek, az alap­szervezetek, a veteránok és a fiatalok találkozóit rendezik meg már a közeljövőben. A város kiszesei ünnepi taggyűléseikre meghívják azokat is, akik vendég­ként vagy turistaként a Szovjetunióban jártak és felkérik őket: tartsanak él­ménybeszámolót azokról a ta­pasztalatokról, amelyeket a szocialista tábor élenjáró or­szágában szereztek. A balassagyarmati fiatalok — KISZ-tagok és úttörők — már várják, a Lenin beszél a taggyűlésen című, megyei kéz­JUTALOM Százkét üszőből választottuk ki ezt a kettőt. A keresztező munkáról be­szél, melyet a türelem és hoz­záértés emberei végeznek, a magyar szarvasmarha-állo­mány feljavítása érdekében. Főnökeiről, Szakáll Gyula te­lepvezetőről és Magyar főál­lattenyésztőről elmeséli, hogy nagyon jól együtt tud velük dolgozni. — Pedig nemrégen vagyok Kövesden. Azelőtt Pásztón voltam, tehenész, szintén az állami gazdaságban. luem véletlenül került a ™ dánvörös üszők mellé. Ilyen hozzáértő, fegyelmezett, lelkes emberre volt a tenyész­tőknek szüksége. — Tizenhat éve vagyok te­henész. — Most hány éves? — Harmincnégy, Tizennyolc éves kora óta van a szakmában. Az ő pél­deményezésű, politikai akció balassagyarmati nyitányát. Mint ismeretes, a KISZ me­gyei bizottsága a szovjet kom- szomolistáktól egy olyan mag­nószalagot kapott, amelyre Le­nin, fiatalokról szóló egyik beszédét rögzítették. A város tíz legkiválóbb KlSZ-alapszer- vezeténél, az ünnepi taggyű­léseken ezt a magnószalagot — a megfelelő magyar fordí­tás kíséretében — leforgatják a fiataloknak. November el­seje és hatodika között, min­den városi alapszervezet meg­emlékezik a szocialista forra­dalom félévszázados jubileu­máról. Az ünnepi taggyűlése­ken a fiatalok öntevékeny kul- túrcsoportjai adnak műsort, a legjobbak a november 7-én megrendezendő városi ünnep­ségen is fellépnek. A városi bizottság két középiskolában is megrendezi a Ki tud töb­bet a Szovjetunióról? vetélke­dőt. A balassagyarmati ifjúkom­munisták legnagyobb szabású akciójára november hatodi- kán, áz ünnep előestéjén kerül sor: ezer kiszes vesz részt az évforduló tiszteletére rende­zett fáklyás felvonuláson. Ezt megelőzően szeptember 29-e, a Fegyveres Erők Napja alkal­mából rendeznek egy hétre dája is bizonyítja, hogy a tes­ti munkát és szellemi fogé­konyságot, intelligenciát kívá­nó állattenyésztői szakmákban csak az tud igazán jó ered­ményt felmutatni, aki fogé­kony fiatal korban kezdi. — A felesége? — Ö is tehenész: elletős. Van két gyerekük. A fiú tíz-, a lány kilencéves. Szé­pen élnek. — Meddig marad? — Végig. Amíg a kiállítás nyitva lesz. Sorolja mostani életének rendjét. Az üszők mellet min­dig ott kell lenni, mert nem­csak gondozó, de egy kicsit informátor is. A maga szerény módján propagandistája a szarvasmarha-tenyésztésnek. — Nemcsak én, mindnyá­jan azok vagyunk — int szét az istállóban. — Jutalom ez nekem, sok mindent látok: itt van szinte az egész ország. igen, ez így van. És ha * Erdei István jutalom­nak tekinti a kiállításon töl­tött napjait, akkor ezt a ju­talmat kiérdemelte. Nádasdi Péter szóló esemény-sorozatot a ba= lassagyarmati fiatalok. Pásztó is készül. A KISZ pásztói járási bizottsága és a járásban működő alapszerve­zetek rendkívül színes, változa­tos programot készítettek a jelentős évforduló megünnep­lésére. Ezekben a napokban a já­rás alapszervezetei már a „Kongresszusi útlevéllel Moszkvába”, politikai ak­ció sikeréért munkálkod­nak. A mezőgazdaságban 11, a* iparban pedig három ifjúsági brigád áll versenyben. A pász­tói kiszesek a község egykori kastély kertjét november hete­dikéig ifjúsági parkká építik, a 'munka egy részével máf augusztus 20-ig elkészültek. Az új parkot — „November 7. Parknak” nevezik el. A Szovjetunióban járt já­rásbelieket a pásztói kiszesek is felkérik élménybeszámolók tartására, és megrendezik a már említett vetélkedőt is. A Fegyveres Erők Napján a já­rási székhelyen rendeznek nagyszabású harci túrát, a he­lyi MHS-szervezettel és a munkásőrséggel közösen. Eb­ből az alkalomból katona-po­litikai előadásokat és lakta­nya-látogatásokat is terveznek a pásztói kiszesek. Pásztón november hetedikén, egy má­sik névadó ünnepségre is sort kerítenek: a község közepén levő park ezután „Hősök li­gete” néven lesz ismert. A rendkívül sokrétű tevé­kenységre jellemző, hogy a já­rási KISZ-bizottság felhívás­sal fordul a többi járás fiatal­jaihoz: rendezzék meg a pász­tóiakhoz hasonlóan, a „Győze­lem állomása” elnevezésű ün­nepséget, amelynek lényege, hogy a fasiszta elnyomás alól járásonként elsőnek felszaba­dult község, ünnepségen em­lékezik meg az eseményről. A járás négy honismereti szakköre jelenleg gyűjtési, végez, a szocialista forra­dalommal kapcsolatos do­kumentumok után kutat. Több községi könyvtárban megrendezik a szovjet írók műveiből válogatott könyvek kiállítását. A pásztói fiatalok 100 kemerovói címre írtak le­velet, most a válaszokai vár­ják, amelyek minden bizony­nyal rövidesen meg is érkez­nek. És végül még egy vado­natúj kezdeményezés: a járási KISZ-bizottság „Aurora-ku- pát” alapít, a kupát a női-fér- fi kosárlabda viliámtörna leg­jobbja nyeri el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom