Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-03 / 208. szám

10 NŐG R « O 1967. szeptember 3.. vasárnap A szocialista országok életéből A Szovjetunió tüzelőanyag-mérlege A tüzelőanyag-termelés és növekszik mindenfajta tüzelő­fogyasztás fejlődése a népgaz- anyag termelése. Az utolsó daság hatékonyságának egyik években az ásványolaj- és gáz­fontos mutatója. termelés fejlődött a leggyor­A Szovjetunióban állandóan sabban. EGYES TÜZELŐ ANYAGFAJTÁK TERMELÉSE (millió t.) (7000 kg kalóriás egyezményes tüzelőanyagra átszámítva) 1950 1958 1965 1966 tüzelőanyag­termelés összesen 31RJ EBBŐL: ásványolaj 54,2 földgáz 7,3 szén 205,7 A szovjet népgazdaság tüze­lőanyag-szükségletének két­harmadát 1950-ben még a szén fedezte. A szén részará­nya 1966-ban valamivel több mint kétötödre csökkent. Ez­zel szemben az ásványolaj és a földgáz részaránya az 1950. évi 17,4, illetve 2,3 százalékról 1966-ban 37, illetve 16,7 szá­zalékra nőtt. A teljes tüzelőanyag terme­lés 1950—1958 között 98 szá­zalékkal, a nemzeti jövedelem pedig ugyanakkor 129 száza­lékkal nőtt. A tüzelőanyag­termelés és a nemzeti jöve­delem növekedési üteme 1958 —1966 között kiegyenlítődött 616,4 969,0 1027,5 161,9 347,3 379.8 33.9 151,3 171,8 362,1 415,9 421,1 (a növekedés 67, illetve 71 százalékot tett ki.) Az egy főre jutó tüzelő­anyag termelése az 1950. évi 1,7 egyezményes tonnáról 1966- ban 4,4 tonnára emelkedett, az egy főre jutó fogyasztás pedig, tekintettel arra, hogy a tüze­lőanyag-termelés 10—11 száza­lékát exportálják, mintegy 3,9 egyezményes tonnát tett ki. Az ipari termelés színvonalához viszonyítva ez a fogyasztás aránylag nagy. A szovjet termelés jelenleg a tüzelőanyagok világtermelé­sének majdnem 18 százalékát teszi ki. Az energiafogyasztás­ban (ide számítva a vízierő­művek áramtermelését is) a Szovjetunió részaránya 15 százalék. A tüzelőanyagok vi­lágfogyasztása 1965-ben 5 865 000 000 tonnát tett ki. Ebből 345 000 000 tonna a vízi- erőművek áramtermelésének egyenértéke volt. A termelés 3/4 része kőszén és 1/4 része barnaszén. A kő­szén 1/3-a kokszolható. Szénből és égőpalából 1950- ben 0,4 milliárd köbméter, 1965-ben pedig 1,7 milliárd köbméter gázt termeltek. A tüzelőanyagok majdnem 2/5-ét villamosáram- és hő­termelésre használják fel. A Szovjetunió 1966-ban 545 milliárd kwó villamosáramot termelt. Ennek több mint 16 százaléka a vízierőmüvekre jutott. Egy főre jutó áramter­melése 1965-ben Franciaország színvonalán állt és 2 198 kwó-t tett ki. Csehszlovákiában 2 415 kwó, az Egyesült Államokban 6 270 kwó, Angliában 3 572 kwó, Franciaországban 2165 kwó, az NSZK-ban 2 971 kwó, Olaszországban 1 608 kwó, Ja­pánban 1 940 kwó volt az egy főre jutó áramtermelés. A Szovjetunió az utolsó években évi 22 millió tonna szenet, 43 millió tonna ás­ványolajat és 21 millió tonna ásványolaj-terméket exportált. Az energiaipar fejlődése az NDK-ban Az egyes országok villamosí­tási színvonalát az egy lakos­ra számított áramtermeléssel szokták kifejezni. Az NDK- ban ez a mutátószám 1965- ben 3 144 kilowattóra volt. Az európai energiatermelők kö­zött az NDK ezzel az ötödik helyre került (az NSZK előtt), a világlistán a nyolcadik helyre. Az NDK energiaiparának fejlődése rendkívül érdekes. 1945-ben a mai köztársaság területére (a régi Németország ismeretes területei arányta­lanságai következtében) az erőművek kapacitásának csu­pán egyharmad része került, de ezeknek az erőműveknek fele sem volt alkalmas a mun­ka megkezdésére. Mint a legtöbb európai or­szágban a háború után, itt is megindítottak ekkor minden erőművet, ami csak megindít­ható volt, még a nagyon öreg és ki nem fizetödő erőmüve­ket is. Nem törődhettek vele, hogy mennyibe kerül az így nyert áram, az embereknek és az iparnak élnie kellett. 1949-ben sikerült először csak a tartalékok felhasználá­sa révén, beruházások nélkül túllépni a terület áramtermelé­sének háború előtti színvona­lát. ) Az új energiabázis kiépítése 1955 után kezdődött meg. öt korszerű, nagy erőmű épült 1956 és 1965 között: az Elba, a Trattendorf, a Bemsdorf, a Lüppenau és a Wettschau, ösz- szesen 7 034 megawatt kapa­citással. Ezzel az NDK az eu­rópai szocialista országok kö­zül a beindított kapacitás mé­retét tekintve a Szovjetunió és Lengyelország után a harma­dik helyre került. Az elmúlt évben kezdte meg a munkát a reinsbergi erőmű, az első atomerőmű. 1950-től 1964-ig az áramter­melés 2,6-szeresére emelke­dett. Az évi emelkedés 7 szá­zalék körül volt. 1965-ben az áramtermelés több mint fe­lét 16 nagy, 200 megawattos­nál nagyobb kapacitású erő­mű adta. Több mint kétezer 1 megawattosnál kisebb kis erő­művet felszámoltak. A nagy haladás ellenére az NDK energiaipara még min­dig nem tudja kielégíteni a népgazdaság szükségleteit. Az energiaipar fejlődése lassúbb, mint a legfejlettebb országok­ban. Az egyik fő hiba, hogy az energetika fejlődése csak az elmúlt évben érte utol az egész ipari fejlődés ütemét. A világtendencia ezzel szemben az, hogy az energiaipar fejlő­désének üteme megelőzi az egész iparét. Az NDK energiaszükséglete a jövőben még gyorsabban növekszik. Az áramtermelés 1970-ben 70 milliárd kilowatt­óra lesz (1965-ben 53,5 milli­árd kilowattóra volt). Az idő­közben beindított kapacitás kb. 3 500 megawatt lesz. A je­lenlegi kb. 300 megawatt ka­pacitáshiányt ezalatt fedezik. A legnagyobb energiaipari beruházások: a Böhlen 2 és a Thierbach erőművek. Ezen kí­vül Greibswald környékén megkezdték az NDK második atomerőműve, a Nord erőmű építését. Az energiafelhasználás meg­oszlása jelenleg így alakul: a legnagyobb felhasználó az ipar (a termelés 72 százaléka). A háztartások 8 százalékot hasz­nálnak fel, a közlekedés nem egészen 2 százalékot, a háló­zati veszteség kb. 6,5 százalék. A következő öt évben kez­dik meg a Box berg és a Peitz erőmű építését. Ezek egyen­ként 3 000 megawattosak lesz­nek. Műszaki világszínvonalu­kat az importált 200, 300 cs 500 megawattos turbókomple­xumok biztosítják majd. Az NDK energetikai szak­emberei remélik, hogy az or­szág a jövőben még előkelőbb helyre kerül az áramtermelés európai és világtáblázatán. 4 politikai rendszer fejlesztése Csehszlovákiában A Csehszlovák Tudományos Akadémia egy 30 tagú mun­kaközössége 1968 végéig be­fejezi a fundamentális politi­kai rendszerfejlesztési modell tudományosan megalapozott hipotézisének kimunkálását. Az 1960 őszén megalakított munkaközösség tagjai jogtu­dósok, szociológusok, közgaz­dászok, történészek, filozófu­sok és kibernetikusok. A munkaközösség feladata részben a szocialista demok­rácia, részben az egész politi­kai rendszer fejlesztése. A táv­lati feladatokat tanulmányok­ban fogják kifejteni. Az el­méleti következtetéseket és koncepciókat a párt- és álla­mi szerveknek terjesztik elő megvitatásra és hogy vezérfo­nalul szolgáljanak számukra a politikai munkában. Lengyelország kezdeményezése a KGST-ben Mint a lengyel sajtó közli, Lengyelország fel akarja vet­ni a KGST-ben a tagállamok között lebonyolódó nemzetkö­zi fizetések rendszerének re­formját. Ügy látja, hogy a je­lenlegi rendszer már akadá­lyozza a kölcsönös kereskedel­mi és gazdasági kapcsolatok, főleg a szakosítás és a koope­ráció új formáinak fejlődését. A KGST bankja jelenlegi alapszabályainak keretében nem képes leküzdeni ezeket a nehézségeket. Ezt csak abban az esetben tudná megtenni, ha megfelelő valuta tartalékokkal rendelkezne, amely a tagálla­mok kölcsönös hitelnyújtásá­nak alapját alkotná. A lengyel javaslat értelmében a tagálla­moknak a banktőke egy ré­szét átváltható valutában kel­lene befizetniük, s ezáltal automatikusan konvertibilissá válna a rubel is, amely az el­számolási valuta szerepét töl­ti be a tagállamok között. Itt egyidejűleg a tagállamok va­lutáinak kölcsönös átváltható­sága előtt is megnyílna az út. A hős város hétköznapjai Az amerikai légierő barbár bombatámadásai ellenére a Vietnami Demokratikus Köz­társaság fővárosának és elővá­rosainak élete nem lép ki túlságosan megszokott medré­ből. Ezt bizonyítja a követke­ző tény is: Hanoiban a tava­lyi eredmények alapján 1 004 munkás és alkalmazott bri­gádnak és csoportnak ítélték oda a szocialista munka cso­portja és brigádja címet. E kollektívák tagjai több mint 11 000 újítást dolgoztak ki, s az ezekből származó megta­Felvételre keresünk budapesti munkahelyre szerkezetlakatos, hegesz­tő. marós, esztergályos mintakészítő szakmun­kást, férfi segédmunká­sokat, portásokat, vala­mint vidéki munkára lakatosokat, hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat. Orszá­gos Bányagépgyártó Vál­lalat, Budapest IV., Ba­ross u. 91—95. karítás meghaladta a 7 millió dongot. Ez év első felében a múlt év hasonló időszakához viszo­nyítva a termelőeszközök gyártása a hanoi üzemekben 43,3 százalékkal emelkedett. Hanoi környékén a tavaszi rizstermés hektáronként átlag 21,72 mázsa volt, ez 72 kilo­grammal haladja meg az elő­irányzott tervet. A zöldségfé­lékkel bevetett területek 21,7 százalékkal növekedtek. Hanoiban több mint 195 000 diák tanul iskolákban és több mint 82 ezren látogatják a felnőttek iskoláit. A városban 38 új kórházi helyiséget épí­tettek és szereltek fel. A bombatámadásoktól sújtott lakosság elsősegélyben része­sítése céljából 102 ezren vé­geztek egészségügyi taníolya- mot. szakmunkásokai és építő­ipari segédmunkásokat azonnalra felvesz kiemelt munkahelyekre tel­jesítmény bérezés mellett: XIII. kér. Lakáskarbantar­tó Ktsz. Budapest, XIII., Hegedűs Gyula u. 9. munkásszállás van: Havonta egy hazautazás költségét megtérítjük. _______________________1 V ASÁRNAPI FEJTÖRŐ Beltai Jenő Tíz évvel ezelőtt halt meg Heltai Jenő, abban az eszten­dőben, amikor írói, költői munkásságáért Kossuth-dijjal tüntették ki. Rejtvényünkben néhány alkotásáról emléke­zünk meg. VÍZSZINTES: 2. Ezzel a címmel jelent meg 1892-ben else? verseskönyve. 12. Szemé­lyes névmás. 14. Heltai által alkotott szó, amit gyakran használunk. 15. Nem találom szórakoztatónak. 16. Irak egyik fele. 17. Ü. L. A. 19. Ezt teszi a vas — végnélkül — ha melegítik. 21. N. L. I. 22. Nem tud beszélni. 24. Spanyol tengerparti település. 25. Ritka. 26. Duna mellékfo­lyója. 28. .. .eneich, NSZK te­lepülés. 29. Jugoszláviai kis­város (+’). 30. Becézett női név. 31. Dél-amerikai ország fővárosa. 32. Részvénytársaság. 34. Fedd. 35. Sziget a Csuzima szorosban. 37. Szibériai folyó. 38. Paraguay szélei. 39. Leje­gyez. 41. Csoport-nyelvben a modortalan embereket így hívják (—’). 43. Háromatomos oxigénmódosulat. 45. Heltai 1925-ben írt színpadi darabja. 48. Japán félsziget. 49. Női be­cenév. 50. Sziget a Krétai tengeren. 51. Hibásan — e he­lyen. 52. Hangszer. 54. Csád ‘elepüles. 56. Romhányi Pál. 57. Végtagom. 59. íz, zamat. ;l. A. S. U. 63. Az első világ­háború előtti Pest ifjúságáról ad képet az író ebben a lés Peruban. 73. Latin — én. 74. Erősen határozz el valamit. 75. Féktelen mulatozások. 77. Névelős női név. 78. Heltai ezzel a művével aratta legna­gyobb színpadi sikerét. FÜGGŐLEGES: 1. Az ál­szent polgári erkölcs keserű könyvében, amelyből nemrégi- komédiája ez a műve. 3. Félig ben film készült (névelővel), álom. 4. Végnélküli kikötő 65. A beszéd része. 67. Ebbe a Tolna megyei községbe való. 69. „A” vonalazott füzet ré­szét. 70. Lekvárod. 71. Telepü­rakodótér. 5. Ez ugyancsak. 6. Bulgáriai hegységre való. 7. Rejtem. 8. Szülő becézve. 9. Heltai egyik novelláskötetének címe. 10. Lásd függőleges 3. 1 A Z 3 k F 6 7 $ 9 (0 □ H 1* 12 13 A TT r 15~ 3 4é *4' 17 18 A W 10 3 21 22 23 A w t __ 26 27 A 18 3 29 A JcT M H 3< a > 32 r ík­k 35 36 r 37 Sv 3 8 59 70 í '.4 m . ki r ki_ kk kS k6 77 88 3 r kiT 3 3 sö~ 51 3 52 53 r 3 Sk 55 A ír 3 57 59 ! 60 A 61 A ÜT * 6M 5 IF" 66 Á ~ 3 70 W~ V ü w ___j 3 7S TS­74, ü---i 3 n-j L5 w~ L ___! 4 sort, 11. Ezt a művét eszpe­rantóra is lefordították. 13. Kezével megfoghat. 16. „A” jégen vágott lyuk. 18. Névelős tésztaízesítő. 20. Ebben a mű­vében az első világháború utá­ni Budapest nyomorát festi. 21. Lengyel település. 23. Munkát végző (névelővel). 25. Sokan szeretik ezt az ételt. 27. „Az” állóvíz. 29. Hires cirkusz. 33. Ebédhez előkészíti az asz­talt. 35. Romániai város. 36. Település Kansasban. 38. Kár­tyajáték. 40. Pici ikerszava. 41. Kimondott mássalhangzó. 12. Kicsinyitöképző. 44. Ilyen szó is van. 46. A függ. 29. sorban közölt cirkuszba. 47. Villamos- gépek forgó része. 52. Arosz igen. 53. Bánata, búja. 54. Menyasszonyt. 55. Mutatószó. 57. Folyó Kongóban. 58. Má­ma se. 59. A latin hajnal ré­sze. 60. Napon szárított. 62. Folyó az NSZK-ban. 64. Kivá­ló orosz író. 66. Fürge állat. 68. Ezen a szovjet folyón. 70. Görögkeleti szentkép. 72. I. A. É. 74. Rámutatva kérdez. 76. Rövidített hosszmérték. 77. Félig avas. BEKÜLDENDŐ: a vízszin­tes 2., 14., 45., 63. és 78., vala­mint a függőleges 1., 9., 11., 20. számú sorok megfejtése. Az augusztus 27. Vasárnapi fejtörő helyes megfejtése: „Csókod varázsital és amfora az ajkad; melytől gyáva a hős és bátor a gyerek.” Alle­gória. Az álarcos. Könyvjutalmat nyertek: Eczet Jánosné Salgótarján. Bazsó László Nagybátony, Gerley Andor Salgótarján. Idejében «zerezzr be az őszi takarmány vetőmagot S Megrendelésre jó minőségű szöszös és pannonbük- köny vetőmagot szállít azonnal az Országos Vetőmagtermeítető és Ellátó Vállalat Pest­vidéki Alközpontja, Monor Ahol gázzal sütnek, főznek, fütenek ott — a szakszerűtlen ke­zelés vagy helytelen hasz­nálat következtében — mindig fenyeget a robba­nás veszélye. Ha gondtalanul használja:,, az olajjal, petróleummal, esetleg fával, fűrészporral, szénnel, vagy koksszal fű lőtt kályhák, tűzhelyek is felrobbanhatnak. Az új, kibővített biztosítá­sok a robbanásra is kiter­jednek, sőt a biztosítás szavatossági védelmet is nyújt, mert ennek alapján megtérítik azokat a káro­kat is, amelyeket a robba­nás mások (pl. a szom­széd) lakásában, épületé­ben, vagyontárgyaiban okoz. A biztosítás baleseti kár­térítésre is jogosít. Felvilágosítást adnak az Állami Biztosító fiókjai, körzetfelügyelői, helyi meg­bízottai cs a takarékszövet­kezetek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom