Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-30 / 231. szám

2 NO®RÁD 1967. szeptember 30.,. szombat Befejezte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Gyakran kérdezik, miért van szükség érdekképviselet­re, hiszen a termelőszövetke­zet és az állam alapvető ér­dekei azonosak. A termelőszövetkezeteknek nem is az állammal van na­ponta elintézni való ügyes- bajos dolguk, hanem a velük gazdasági kapcsolatban álló vállalatokkal. A termelési, ér­tékesítési, beszerzési és egyéb kapcsolatokban előfordulnak összeütközések, érdekellentétek, a termelőszövetkezetek és az állami vállalatok között. Emi­att van szükség a szövetkezeti érdekek védelmére és egyezte­tésére. Ezen túlmenően a hatékony érdekvédelem mindenekelőtt azt jelenti, hogy a termelőszö­vetkezetek és a vállalatok va­lóban az egyenjogúság elvé­nek szem előtt tartásával kös­sék meg a szerződéseket. A viták és esetleges perek meg­előzése érdekében a szerződé­ses feltételek kimunkálásában feltétlenül vonják be a terü­leti szövetségek képviselőit. A földtulajdonról Eddig 33 gazdasági körzet­ben alakult már , meg a ter­melőszövetkezetek területi szö­vetsége. Az ősz folyamán a többiben is megalakulnak az országban, tehát összesen 48 területi szövetség lesz. Szeretném felhasználni az alkalmat, hogy erről a hely­ről tisztelettel és nagyrabecsü­léssel köszöntsem a termelő- szövetkezetek már megala­kult demokratikus képviseleti szervezeteit, mint szocializ­must építő társadalmunk új­szülötteit! A termelőszövetkezeti tör­vény mellett egy másik terve­zet is fekszik önök előtt, amely perspektivikusan is rendezni kívánja a földtulajdon és föld- használat továbbfejlesztését. Népi demokratikus fejlődé­sünk sajátosságainak megfe­lelően, hazánkban a termelő- szövetkezetek gyakorlatában a földtulajdon és a földhaszná­lat nem esik egybe: a terme­lőszövetkezetbe behozott föl­deknek csak a használata kö­zös, tulajdonjogilag azonban a tagok magántulajdonában ma­radtak. Ebből a kettősségből eredt és ma is érvényes az a jogszabályban előírt gyakorlat, hogy a behozott paraszti föl­dek használatáért a termelő- szövetkezet intézményesen meghatározott összegű földjá­radékot fizet tagjainak. A földtulajdon és földhasz­nálat kettősségében kétségte­lenül meglevő ellentmondás mindazonáltal nemigen za­varta a termelőszövetkezete­ket abban, hogy vezetői és tagjai minden figyelmüket a közös gazdaság kiépítésére, megerősítésére fordítsák. S a mozgalom egésze történel­mileg és a népgazdaság fejlő­dése szempontjából is nagy eredményeket ért el. Zavaró jogviták A problémák és zavarok ak­kor kezdtek jelentkezni, ami­kor a nagyszámú idős pa­rasztember kiöregedése és el­halálozása nyomán az örökö­sök jelentkeztek, s tulajdono­si címen különböző igények­kel álltak elő. Hasonló igé­nyekkel léptek fel a gyors üte­mű iparosodás vonzó hatására a városba költözött volt terme­lőszövetkezeti tagok tíz- és tízezrei. A tulajdonjog kifelé áramlása a jelenlegi jogsza­bályozás mellett feltartóztat­hatatlan. Jelenleg már a ter­melőszövetkezetek használatá­ban levő földeknek mintegy egyötöde van kívülálló szemé­lyek tulajdonában. Ez anya­gilag is egyre nagyobb terhe­ket ró a termelőszövetkezetek­re. Az öröklés és elvándorlás folytán egyre szaporodó jog­viták ma már zavarják a szö­vetkezeti földhasználat, s ál­talában a szövetkezeti gazdál­kodás biztonságát. Ezért kellett és kell napirendte tűzni a kérdés perspektivikus rende­zését. Az előttünk fekvő tör­vényjavaslatnak az a célja és feladata, hogy — elfogadása esetén a rendezéshez megadja az elvi és törvényes jogi ke­retet. A földtulajdon és használat egységének ily módon való rendezését lehetővé teszi szö­vetkezeteink nagy többségé­nek megszilárdulása. A szö­vetkezeti földtulajdon fokoza­tos bevezetése és majdan ál­talánossá tétele megfelel a né­pi demokratikus úton haladó szocialista forradalom tovább­vitelének is: a szocializmus teljes felépítésének végső so­ron elengedhetetlen feltétele. A szocialista földtulajdon törvénybe iktatásával elvileg is leszögezzük, hogy a szövet­kezeti tulajdon szocialista tu­lajdon, annak egyik formája. Ha szabad megjegyeznem, most természetesen pont ke­rül annak az iskolás vitának a végére is, amelyben azt állí­tották, hogy a szocialista tu­lajdon állami-össznépi formá­ja a „következetes” szocialis­ta tulajdon, a szövetkezeti pe­dig a „nem következetes”, vagy „kevésbé következetes” kategóriába tartozik. Ügy vé­lem, a kérdés ily módon való felvetése idejétmúlt, s a hoz­zá hasonló dogmatikus filoz j- fálgatást ■— ha még itt-ott fel­bukkan — a törvény elfoga­dása után sürgősen a lomtár­ba kell vetni. A szövetkezeti földtulajdon biztosítása és térhódítása min­denesetre hosszabb időt vesz igénybe; azt fokozatosan és gazdasági eszközökkel kell megvalósítani. A törvényes rendezés szem előtt tartja a termelőszövetkezetek és az érintett földtulajdonosok érde­keit is, továbbá a kívülállók esetében a méltányosságot, a termelőszövetkezeti tagok ese­tében pedig a legszigorúbb ön­kéntesség érvényesítését. Az utóbbival kapcsolatban szük­ségesnek tartom ezalkalom- mal is hangsúlyozni, hogy a megvalósítás során mindenféle erőltetés és kampány szigorú­an tilos. Meggyőződésem, hogy a szö­vetkezeti földtulajdon beveze­tése és térhódítása szilárd ala­pot teremt a szövetkezeti gaz­dálkodás számára! A munkához béke kell Kedves elvtársak! Meg vagyok győződve arról, hogy a vitára bocsátott tör­vénytervezetek elfogadása és életbe léptetése nagy visszhang­ra talál és nagy alkotókedvet szabadít fel a szövetkezeti pa­rasztság táborában. Ez magával hozza majd az egész termelőszövetkezeti moz­galom, az egész mezőgaz­dasági termelés további fel­lendítését. Mindehhez azonban béke kell! Engedjék meg ezért, hogy eltérve a napirenden levő tárgytól röviden kitér­jek a nemzetközi helyzet egy­két előtérben álló kérdésére. A világ képe ma összetet­tebb és bonyolultabb, mint korábban, annak ellenére, hogy az elmúlt 20—25 évben az erőviszonyok a szocializ­mus javára tolódtak el. Az imperializmus éppen ennek láttán igyekszik meglevő po­zícióit megőrizni, illetve az elvesztett pozíciókat vissza­szerezni. Ezért robbantotta ki a vietnami háborút is, amelynek az a célja, hogy a vietnami népnek a nemzeti felemelkedésért és a társa­dalmi haladásért folyó harcát vérbe fojtsa. Az amerikai im­perializmus napjainkban is egyre növeli erőfeszítéseit. Pusztításainak mérve már messze meghaladja a második világháború amerikai bom­bázásait. Ebben a hosszú, évek óta folyó harcban a vietnami nép mind Északon, mind Délen töretlenül küzd igaz ügyéért. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok vezetői korábban sokat beszéltek békevágyukról. Ez hamis illúziókat keltett a vi­lág egyes részeiben, ahol egy ideig szerették volna remél­ni, hogy Washington a politi­kai megoldásra törekszik. Az utóbbi időben azonban bebi­zonyosodott, hogy amerikaiak kizárólag a fegyverektől vár­ják az általuk előidézett vál­ság rendezését. Ennek láttán az Egyesült Államok egyre jobban elszigetelődik szövet­ségeseinek körében is. Wa­shington törekvései, hogy sza­lonképesnek tüntesse felasai- goni bábrendszert, hatástala­nok maradtak. A világ nem hisz a terror légkörében meg­rendezett választásoknak. Ez­zel szemben jól érzékeli: a dél-vietnami nép igazi állás- foglalása, hogy félmillió ame­rikai katona bevetésével sem lehetett fordulatot elérni. Hazánk álláspontja A vietnami nép töretlen harcát minden rendelke­zésünkre álló eszközzel, po­litikai, erkölcsi és anyagi esz­közökkel egyaránt támogatjuk. A vietnami amerikai ag­resszió jelentős mértékben elő­készítette a légkört a Közel- Keleten is arra, hogy a vitás kérdések katonai megoldása kerüljön előtérbe. Kezdettől fogva kétségtelen volt, hogy a június 5-én megindított izraeli támadás mindenekelőtt a fej­lődő világ antiimperialista po­litikát folytató országai ellen irányult. Az angolszász hatal­mak által politikailag és más formában is messzemenően támogatott akció azonban nem érte el igazi célját, a megtá­madott haladó országok társa­dalmi és politikai rendszere nem dőlt meg. A haladó erők jelenleg szerte a világon azon munkálkodnak, hogy felszá­molják az agresszió következ­ményeit, ez mindenekelőtt ar­ra irányul, hogy visszavonják az izraeli csapatokat a június eleje óta megszállt arab terü­letekről. Az európai szocialista or­szágok kommunista pártjainak moszkvai, majd budapesti ér­tekezlete meghatározta a több­irányú cselekvés irányvona­lát. Hasonló értelemben, konst­ruktiven járult hozzá a szük­séget szenvedő arab országok gazdasági megsegítéséhez a nemrégiben Belgrádban meg­tartott értekezlet is. A Magyar Népköztársaság is kiveszi részét ezekből az erő­feszítésekből. Mi már többször leszögeztük, hogy mint min­denütt a világon a Közel-Ke­leten is olyan megoldást tá­mogatunk, amely megfelel e tisztelő feladata. A képviselő fontos mezőgazdasági kérdé- térség valamennyi népe létér- elvtársak ezzel hazánk és az sekben a Termelőszövetkeze- dekeinek. Elítéljük Izrael ag- első német munkás—paraszt lek Országos Tanácsának vé­resszív politikáját, amelynek állam -testvéri kapcsolatait a leményét is ki kell kérni. E* az a célja, hogy ráerőszakolja közös érdekek és az intema- — mint hangsúlyozta — a akaratát másokra és katonai cionalizmus elvei alapján parasztság megbecsülését je- hódítások útján növelje terű- újabb húsz esztendőre szente- lenti, s az a gyakorlat, ami letét sítik. jellemző volt a múltra, hogy rólunk — nélkülünk” dönte­Fonfo* Az ENSZ jelenleg ülésező Ma Európában két német közgyűlésén delegációnk szó- állam van. Az egyik a mi nek törvényesen, véglegesen rosan együttműködik azokkal, szocialista szövetségesünk, megszűnt. akiknek az a célja, hogy az amelynek létezése és erősödé- Tisztelt országgyűlés! Atlanti-óceántól az Arab- Se Európa békéjének és biz- .A törvényjavaslat elökészí- öbölig terjedő hatalmas terű- tonságának kulcsfontosságú tösenel úgy a jogi bizottság­iét népei mentesek legyenek tényezője' ban, mint a termelőszövetke­az imperialista befolyástól. ", .zetekben több vitatott kérdés Magyarorszag és az NDK merült fc] _ folytatta hozzá_ barátsági es kölcsönös segít- SZ(jiását Sümegi János elvtárs. « ségnyújtási szerződésének tor- _ Voltaki akik a termelőszö­vénybeikratásával magasabb vetkezetel érintő főbb kérdé- dokiimeolnmnk szintre emeljük testven sekben a titkos választástól együttműködésünket. Ez egy- féltik a termelőszövetkezetet. Az 1967. év fontos mérföld- “*ta} ?°n!os nemzetkozl A bizottság, de az én véle­kő nemcsak a vietnami nép- flkai 11f.Pé.s.ls'. De7 ?Í menyem is: az a termelőszö- nek nvújtott hatékony segít- külpolitikánknak azt a sok- vetkezet jo, ott kevés a gond, ség szempontjából, hanem szor kinyilvánított elvet, hogy a probléma ahol a tagok azért is, mert ebben az évben az eu.rópaí b>z óságot csakis akarata minden befolyástól nagyot lépett előre az euró- a ™S°£k J?1.8* n°rliim ™ent.esen érvényesül még ak- pai szodalista országok vetkezőében kialakult rajttá- kor ls> ha az titkosan jut ,d. együttműködése is. Az utóbbi «* alapjan lehet megvalosi- feszesre Nagy hiba lenne ki­hónapokban ezek az országok tanK v „ mondani hogy parasztságunk egymás után írták alá új ba- Magyarország és az NDK nem érett meg a titkos sza- rátsági, együttműködési és szövetségének megújítása es vazasra. A most alakuló te- kölcsönös segítségnyújtási megerősítése annak a meguj- rületi szövetségekben titkosan szerződéseket hódó Európának az útján visz választanuk, öröm tudomásul Hazánk ez év májusában tovább, amelyben nem lesz v^ni milyen felelősséggel, kötött barátsági, együttműkö- többé helye az agresszorok- fegyelmezetten es bizakodva dési és kölcsönös segítségnyúj- "ak. seken küldottgyulé­tási szerződést az első német Népünk békés építőmunká- _ Az előkészületek során munkás- és paraszt állammal, Val van elfoglalva. Jól de- felvetődött az egyszerű sző­a Német Demokratikus Köz- monstrálja ezt a jelenlegi or- vetkezetek problémája Ezek- társasággal. E hónapban pe- szággyűlés is, amely az űj re nincs külön rendelkezés, e dig Brezsnyev és Koszigin törvények elfogadásával to- törvényjavaslatban sincs vilá- elvtársak magyarországi látó- vább erősíti szocialista építé- g0s megjelölés. Éppen ezért, gatása idején az 1948-ban sünk alapjait. Befejezésül ké- véleményem szerint az elkö- megkötött szerződés lejáraté- rem pártunk Központi Bizott- vetkező időben erre vissza val új, az elmúlt húszj5v ered- sága és a kormány nevében a kell térnünk, és határozottab­ményeit visszatükröző és az tisztelt országgyűlést, hogy a ban foglalkoznunk e gonddal, országaink jelenlegi kapcsöla- mezőgazdasági termelőszövet- mert jelentősége széleskörű a tainak megfelelő barátsági, kezetekről, továbbá a földtu- mezőgazdaságban, együttműködési és kölcsönös lajdon és földhasználat to- Felszólalása további részé­segítségnyújtási szerződést kö- vábbfejlesztéséről benyújtott ben a tagok kötelességéről be­törtünk. törvénytervezeteket fogadja szélt megyénk országgyűlési Mindezek — a több oldalú ei. képviselője, hangsúlyozva azt, Varsói Szerződés mellett — ha- hogy a tag köteles részt ven­tékonyan járulnak hozzá or- x ni a közgyűlésen, a testületi szágaink kétoldalú együttmű- . ülésen. Ez érdeke a szövetke­ködéséhez. Fehér Lajos nagy tapssal zeti életnek, de a tagnak is, A Német Demokratikus fogadott beszéde után még mert az érdekeiről, egész éle- Köztársasággal ez év tava- több felszólalás hangzott el. béről van szó. Elmondotta szán megkötött egyezmény Felszólalt Sümegi János me- Sümegi elvtárs, hogy a szé- törvénybeiktatása az ország- gyénk országgyűlési képvise gyűlés jelenlegi ülésének meg- lője is. Sümegi János felszólalása — Az utóbbi időben sokat foglalkoztunk a mezőgazda­sággal abból a célból, hogy fejlesszük, megszilárdítsuk. Ügy érzem, hogy a most tár­gyalt mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekről szóló tör­vényjavaslat is ezt célozza, mert nagyjelentőségű, nem­csak a termelőszövetkezetek szempontjából, hanem a ta­gok jövőjét illetően is. Ez késztet engem is arra, hogy mint termelőszövetkezeti el­nök megtegyem észrevéte­leimet a javaslathoz — kezd­te felszólalását Sümegi János, megyénk országgyűlési kép­viselője. Majd így folytatta: Az elmúlt évek alatt termelő- szövetkezeteink nagy fejlődést értek él. Megváltozott a tagok élete, szemlélete. Segített eb­ben a fejlődésben szocialista rendszerünk, egész társadal­munk, a IX. pártkongresszus határozataiból ismert Intéz­kedések egész sora, de hozzá­járult ehhez a tagok szor­galma, becsületessége, szocia­lista rendszerünk iránt ér­zett bizalma és hűsége. Tisztelt országgyűlés! A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről szóló tör­vényjavaslatot széles körű vi­ta előzte meg. Megtárgyalta a termelőszövetkezeti kongresz- szus. az Országos Termelőszö­vetkezeti Tanács, újból és új­ból szó esik róla a most ala­kuló területi szövetségek kül­döttgyűlésein, de beszélnek erről odahaza, a termelőszö­vetkezetekben is. így kije­lenthetem, hogy ebben a tör­vényjavaslatban benne van az eeész ország mezőgazdasá­gában élő, dolgozók, termelő­szövetkezeti tagok véleménye, kívánsága. — A parlament’ Jogi, Igaz- eatási és Igazságügyi Állandó Bizottsága is többször meg­tárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot, Észrevételt is tett, melyek egy' része már csényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben napi­díjat adnak a közgyűlésen részt vevő tagoknak, így az mindig határozatképes is. Ezután a nyolcórás munkaidő realizálódik is. A bizottság- számolni. Már Itt az ország- gondjával, le­nak az a véleménye: egy na- gyűlésen is több esetben szó- ... g *7 ??alk°zott' gyón jó törvényt alkottunk, vá tettük, hogy megalázó volt . _ ® „tT/f^szovetkezetek­amelynek keretében termelő- a maradék jövedelem elosztá- , , , . g.eY° ,a nfJlzoY,'ak szövetkezeteink fejlődését, sának elve. Az új bérezési ! ?"le?IJ?elyze‘er ^'fa­gazdasági életét törvényes ke- rendszerrel pedig parasztsá- ogy a , Bazdasa­reobe foglaltuk össze. Ki kell guhk életszínvonala megköze- g . . . ° t „ 1*Imazottak­emelnem a törvényjavaslat- líti, vagy eléri a munkásosz- . . ugy K ,r<Wajkozni, ból a munka erkölcsének fő tályét. Erre az országban . 7.3 u Z0Vetkeze?' jellemzőjét — hangsúlyozta számos termelőszövetkezetben ?g. .’. gy, . erezze ma?at országgyűlési képviselőnk. - példa is van. akozosgazdsag nagy csalad­A in munka aH ioeot a sző- Jaban, és előbb-utóbb az al­vetkezeti közgyűlésen, vezető- ~ Megnyugvás a termelő- kalmazott is termelőszövetke­ségi ülésen, vagy más fóru- f““ tagok ko,reb™ a zetl taggá valJ°n- mon a termelőszövetkezet ^H'Sott ^r&té^á TÍSZtelt országgyűlés! ügyeiben való részvételhez, törvénvjavaslatban Csakúgy 1968' januór 1‘én ga^dasá- több szociális juttatáshoz Járadék kitifSé- 51 életünkbe belép az új és egyéb kedvezményhez. ^énVesltSe Eto mechanizmus. Az a vélemé­- Nagyjelentőségűnek tar- k^Jbton nyuatel^- nyem- hogy termelőszövetke­tom a családtagok munkában °5ul találgatások voltak A Gertik érdekében több olyan való részvételét — folytatta g0K-. laiaigatasok voltak a i té k^é történt — a hitel­hozzászólását Sümegi János törvényjavaslat moBt mindezt yw^től a mezőgazdasági , , • ITa„ -c U a helyere tette és előremutatója r n°, , . . , fa sd'’1 elvtars. — Ugyanis ha a csa- erárDolitikánknak termelő- termeltek aranak felemelesen ládtag reszt vesz a munka- ag5árpolitikánknak termelő keresztül az törvénviavas- ban, joga van részt venni a szövetkezeteink jovojenek. Ki együtt hogy a termelő­termelőszövetkezet életében, ^ szövetkezetben^ !z új gTzdf­terveinél, tevékenységének , azt a Pozitív vonalat. s^girányítási rencjszer beveze­tanácskozási. javaslati joggal ly becTütatasSZnfgöZge- tésének az alapfeltételei biz­Ez eddig nem volt. Az a ta- “Lf!F!* ásítottak. A jogi bizottság­is, a termelőszövetkeze- lalásában megyénk ország- ^ kongresszusán de a ter- . meloszovetkezetekben is ilyen viszony létrejötte után. Megyénk országgyűlési kép­viselője ezután a törvényja­pasztalatunk, hogy a fiatalok nyugck-'as tagokat han a termelőszövetkezetben csa- vedl — hangsúlyozta felszo­SSSÍLS« l«pvi„lóje. - A tor- XÄS3T35.“Ä a, nHftl «épaég.», m®ta- SrS^éS'1 v«“.' ÄSSÄ Ä társaikat, es ennek kapcsán aDDra ls, r“:“ veinetnek a mel ami bizakodó, s kiie- lépnek be termelőszövetkeze- szövetkezet életeben. dolgoz- ientem hogy jó törvényt al­ti tagnak. A családtagi minő- ka‘”ak’ földrZ^osultek^Ez kotunk- Ezért a J°gi bizotlság ségben eltöltött idő beszámít haztap ™dre Jogosultak. Ez ^ a nevemben is a a,Ay_UgdH,.jnÍbe’.,Lta8SágÍ ^a'^'etanbenZrZlövőSen törvényjavaslatot elfogadom, •ls azt elfogadásra javaslom — fejezte be hozzászólását Sü- Sümegi János elvtárs ezu- megi János, megyénk ország- vaslat különböző pontjaival tán arról beszélt, hogy egyes gyűlési képviselője, foglalkozott, hangsúlyozva, hogy azok mind több jogot biztosítanak a termelőszövet­kezet tagságának. Ilyen a töb­bi között az alapszabály meg­állapítása, módosítása, a ve­zetőség, ellenőrző bizottság További felszólalások után vábbfejlesztéséről szóló tör- megvalasztasa, visszahívása. az elnöklő dr. Bereczky'Miklós vényjavaslat vitáját bezárta, stb. Felszólalását így folytat- bejelentette, hogy két képvi- Ebédszünet után Kállai Gyű­~ Regi óhajt törvényesít a zaszóló pedig nem’ jelentke- és megadta 'ílíó" dr. ‘oimény javaslat, amikor kimondja zett. Ezért a termelőszövetke- [mre mezőgazdasági és élel- hogy a tagok munkabérét zetekről, valamint a földtulaj- termelési költségként kell el- dón és a földhasználat to­Wzaviizns a törvéuyjavaslal íVleH (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom