Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-28 / 229. szám
2 nosr ä e J067 szeptember 28 , csütörtök Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) vándorlástól félnek, a másik oldalon pedig attól, hogy nem jön-e létre nagyobb munkaerő-felesleg. Ami a munkaerő-feleslegtől való félelmet illeti — az új gazdaságirányítás célja nem a termelés szűkítése, hanem bővítése, tehát az eredmény semmi szín alatt sem a foglalkoztatottság csökkenése lesz. Természetesen a gazdasági élet időnként megkíván bizonyos átcsoportosításokat egyik iparágból a másikba. Ami pedig a munkaerő-mozgást illeti: nem vitás, hogy a gazdasági vezetőknek többet kell törődniök a jól dolgozók megbecsülésével és mindazzal, ami a dolgozót a vállalathoz köti. A munkához való jogról Egyik képviselőtársam az előzetes megbeszélések során szóvá tette: náluk a megyében felmerült olyan aggály, hogy a szabad vállalati felmondás lehetősége nem ellentétes-e a munkához való jog állami garantálásával. Ezzel kapcsolatban elsősorban azt kell leszögezni, hogy a munkához való jogot alkotmányunk biztosítja. Ezen a Munka Törvénykönyve nem változtat, sőt éppen ellenkezőleg —, mint erre a törvényjavaslat 18. paragrafusa kifejezetten ki is tér — biztosítja, hogy mindenki szabadon munkaviszonyt létesíthessen. A munkához való jog értelme az, hogy az állam az égész népgazdaság fejlesztésének keretei között köteles arról gondoskodni, hogy mindenki számára legyen munkahely, vagyis biztosítsa a munkaképes lakosság megfelelő foglalkoztatását. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenkinek élete kezdetétől nyugdíjazásáig egy ugyanazon vállalatnál kell dolgoznia, — még akkor is, ha ennél a vállalatnál a munkalehetőség jelentősen csökkent, ugyanakkor más vállalatoknál pedig nagymértékű a munkaerő-hiány. Az alkotmány értelmezése szerint mindenki számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy ha munkaviszonya megszűnik, újból munkába tudjon állni. A Munka Törvénykönyve hathatósan intézkedik a dolgozók egészségének és testi épségének védelméről, amikor 51. paragrafusában kimondja, hogy ezt a védelmet már a beruházások előirányzásánál, a tervezésnél, a kivitelezésnél figyelembe kell venni. Erre a célra a vállalatnál megfelelő munkavédelmi szervezetnek kell működnie. A munkavédelmi felügyeletet nálunk Magyarországon — teljes jogkörrel és megfelelő szankciókkal felruházva — a szakszervezetek látják el. Az üzemi munkavédelem terén az eredmények a gyors- ütemü fejlődéshez mérten is jelentősek. Nálunk az összes nyugdíjba menőknek csak néhány százalékát teszik ki azok, akik üzemi baleset miatt kénytelenek rokkantsági nyugdíjba menni és valamennyi, egyéb betegség miatt megrokkan- takkal együtt sem teszik ki az összes nyugdíjba menők negyedét. Számos nyugati ipari országban a férfiak 60, a nők 70 százaléka válik rokkanttá nyugdíj-korhatár elérése előtt. Széles körű vita után... Tisztelt országgyűlés! A Munka Törvénykönyvének tervezete a közvélemény széles körű meghallgatása után került a parlament, a nép legfőbb képviseleti szerve elé. A beterjesztett javaslatról elmondhatjuk, hogy az társadalmi ellenőrzés mellett készült. A törvényjavaslat a SZOT-tal és az Igazságügy- Kiinisztériummal együttműködve, teljes összhangban készült el. A nyilvános vitában mintegy 400 000 dolgozó vett részt és széles körben élt a véleménynyilvánítás lehetőségével. A vita bebizonyította, hogy a közvélemény a tervezet alapvető koncepcióit helyesli, elfogadja és azt szükségesnek tartja. Ugyanakkor sok olyan javaslat js volt. amelyet hasznosíthatunk, ezért az előzetes tervezetet módosítani kellett. A vita alapján került a tervezetbe a megrokkant dolgozók felgyógyulása utáni újbóli alkalmazásának kötelezővé tétele korábbi munkáltatójuknál; a több gyermekes anyák szabadsága és a jutalomszabadság bevezetése, ami a jól dolgozók messzemenő megbecsülését jelenti. A jutalomszabadsággal kapcsolatban szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy ez a rendes szabadságon felül — tehát alap- és pótszabadságon kívül — jár. Megemlítem, hogy ugyanígy a rendes szabadságon felül illeti meg a dolgozókat a tanulmányi szabadság is. Az országos vitában számtalan hozzászóló szóvá tette, hogy a 40 és az 50 éves jubileumi jutalmakat a dolgozók jelentős hányada nem kaphatja meg, mert előbb megy nyugdíjba. A 40 éves jubileumi jutalomnál elsősorban a nőkről van szó, továbbá azokról, akik főiskolát, egyetemet végeztek és tanulmányaikat 24—25 éves korban fejezték be, mert nyugdíjazásukig rendszerint nem töltenek 40 évet munkában. Az 50 éves jubileumi jutalmat rendszerint az sem érheti el, aki már 14—15 éves korában elkezdett dolgozni. A Munka Törvénykönyve végrehajtási utasításának 66. paragrafusa — az országos vitában kialakult vélemény alapján — nyugdíjazás esetén, már 35, illetve 45 munkában töltött év után biztosítja a jubileumi jutalmat. Kölcsönös bizalommal Tisztelt országgyűlés! Ügy vélem, hogy az új Munka Törvénykönyvének tervezete híven tükrözi a hazánkban elért fejlődést és biztosítja a felkészülést a további eredmények eléréséhez. A javaslat a korábbi törvénykönyvvel szemben igen nagy jelentőségű változtatásokat tartalmaz, mert nagyok a társadalmi, politikai, gazdasági és szociális eredményeink. Ezek az eredmények a pártunk és kormányunk, valamint egész dolgozó népünk közötti együttműködés, kölcsönös bizalom és megbecsülés révén jöttek létre. Csak e kölcsönös bizalom tette lehetővé hazánk gyors szocialista fejlődését, a nyugodt légkört, a szorgalmas építőmunkát. Az új Munka Törvénykönyve, az életet adó munkának alaptörvénye, és előkészítői az alkotó ember, a dolgozók iránti tisztelettel tervezték meg. Kérem, hogy a javaslatot az országgyűlés vitassa meg és fogadja el, si utasításban vagy egyéb miniszteri rendeletekben jelenjenek meg. Azt tapasztaltuk, hogy a Munka Törvénykönyve-terve- zet nagy gonddal és körültekintéssel készült. A tervezet előkészítéséért felelős és illetékes állami és társadalmi szervek jó munkát végeztek. , Megítélésem szerint az új Munka Törvénykönyve-javas- lat nagy jelentőségű. Kifejezi az új igényeket, az új szükségleteket, s fontos alapját képezi az új gazdasági mechanizmus sikereinek. Bátran állíthatjuk, hogy az új Munka Törvénykönyvnek nagy mozgósító ereje lesz. E törvény helyes alkalmazása elősegíti a kezdeményezőkedvet, hozzájárul az eredmények növeléséhez, a szocialista életfelfogás és életforma fejlődéséhez. A tervezet az eddiginél tágabb lehetőséget nyújt a népgazdaság és a vállalatok, illetve az egyéni érdekeltség összhangjának egyeztetésére, s mindenképpen szélesíti és fejleszti dolgozó népünk életének demokratizmusát. A Munka Törvénykönyvetervezettel egyidőben elkészült annak végrehajtási utasítás-tervezete is, így a két dokumentumot lényegében egyszerre lehet kiadni. Jelentős ez például a kollektív szerződések előkészítése szempontjából is. — Nagy gondot kell fordítani arra, — folytatta —, hogy mindenütt megértsék az új Munka Törvénykönyv szabályait és azokat megfelelőképpen alkalmazzák. — A törvényjavaslat összhangban van céljainkkal, kifejezi pártunk politikáját, dolgozó népünk érdekeit. Ezért az ipari bizottság nevében a tisztelt országgyűlésnek megvitatásra és elfogadásra ajánlom — fejezte be beszédét Molnár Ernő. Ezután megkezdődött a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat feletti vita. Kállai Gyula bejelentette, hogy 20 képviselő jelentkezett felszólalásra. A felszólalók között volt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára is. Gáspár Sándor felszólalása Veres József munkaügyi miniszter nagy tapssal fogadott beszéde után Molnár Ernő, az ipari bizottság elnöke, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. — Az országgyűlés, jogiigazgatási és igazságügyi bizottsága, valamint ipari bizottsága két ízben is tárgyalta az új Munka Törvényköny- ve-tervezetet — mondotta. A tervezethez számos megjegyzés, javaslat hangzott el. A javaslatok egy részét a mostani előterjesztés is tartalmazza. A végleges előterjesztést ismételten tanulmányoztuk, helyeseltük a kiegészítéseket és javasoltuk, hogy egyéb meghatározások a végrehajtáTisztelt országgyűlés! Hazánkban a szocialista forradalom alapvető követelményeinek eleget tettünk. Most, a szocialista viszonyok tökéletesítése van napirenden. Az új Munka Törvénykönyvtervezetet, amelyet a tisztelt országgyűlés elé terjesztettek, a társadalmi igény szülte. Minden törvény kifejezi annak a társadalomnak a jellegét, lényegét, amelyikben létrehozták és alkalmazzák. Különösen így van ez az alapvető jelentőségű törvényekkel. Ma is ilyen alapvető törvényjavaslatot tárgyalunk, amely a szocialista fejlődés követelményeinek tesz eleget a társadalmi lét legfontosabb területén, a munka területén. Az új Munka Törvénykönyv összhangban van mindazon intézkedéseinkkel, amelyeket társadalmi rendszerünk további erősítése érdekében foganatosítottunk politikai, gazdasági és társadalmi téren egyaránt. Az új Munka Törvénykönyv nem szabályozza részletesen a munkajogi kérdéseket, csak azok alkalmazásához biztosít kereteket. A keret-törvény kettős célt szolgál. Egyrészt, hogy legmagasabb szintű jogszabályban, törvényben biztosítsák a dolgozónak a munka- viszonnyal kapcsolatos jogait, kötelezettségeit. Másrészt lehetőséget nyújt arra, hogy a törvény keretei között és annak szellemében a munkaviszonyt érintő kérdéseket a helyi körülményekhez és feltételekhez igazodva szabályozzák. Tartalmasabb életet A gazdaságirányítás refornf- ja, a Munka Törvénykönyv és az ennek alapján kidolgozásra kerülő kollektív szerződések, a párt és a kormány minden intézkedése lényegében egy célt szolgál. Azt, hogy minden alkotó erőt felszabadítva, a szocialista rendszerünkben rejlő lehetőségeket még jobban kihasználva növeljük társadalmi rendszerünk gazdasági és politikai erejét. Arról van szó, hogy a munkás, a dolgozó ember számára tartalmas, gazdag, kulturált életet teremtsünk. Az a célunk, hogy teljes társadalmi és szociális biztonságot nyújtsunk minden dolgozó számára, hogy a munkánk nyomán elérhető legmagasabb életszínvonalat biztosítsuk egész népünknek, hogy minden ember számára elérhetővé tegyük a kultúra, a művészet minden kincsét és mindazt, ami az emberek boldogságához, igazi emberi életükhöz szüksége«. Tisztelt országgyűlés! Az új Munka Törvénykönyv nemcsak lehetővé teszi, hanem feltételezi a dolgozók aktivitásának teljes kibontakoztatását, a szocialista demokrácia továbbfejlesztését. A gazdaságirányítás új rendszerének megvalósulásával a dolgozók bevonása a vezetésbe, még szélesebb alapon nyugszik, és az üzemekben, közvetlenül a munkahelyeken az eddiginél jobban érvényesül. Ennek feltétele, hogy az üzemi, munkahelyi pártszervezetek, szakszervezetek és a gazdasági vezetés az üzem előtt álló célok meghatározásába vonja be a dolgozók legszélesebb rétegeit. A feladatok végrehajtásában csak akkor tudnak a dolgozók aktívan részt venni, ha szerepük van a célok meghatározásában. Ez különösen időszerű, mert most térünk át az új gazdaságirányítási rendszerre, most készülnek az 1968. évi vállalati tervek, a közeljövőben megkötik a kollektív szerződéseket, és egyre több vállalatnál készítik elő a munkaidő csökkentését. Munka szerint Azt hiszem, ma már mindenki számára felismert tény, hogy a dolgozók alkotják a vezetés legfontosabb elemét. Az uralkodó osztályban, a munkásosztályban évtizedek alatt felhalmozott tapasztalatok igénylése, feltárása és hasznosítása elsőrendű kötelessége minden üzemi, munkahelyi vezetőnek. A dolgozóknak ismemiök kell munkahelyük összes gondját és baját, a gazdasági vezetés elképzeléseit, döntéseit. Így közvetlen érvényesül a szocialista demokrácia, tovább erősödik a magyar munkásosztály vezető szerepe, növekszik aktivitása és történelmi felelőssége. A dolgozók igazságérzetével találkozik az a törekvésünk, hogy többet kapjon a társadalomtól. és nagyobb megbecsülésben részesüljön az, aki munkája révén többet ad a közösségnek. Többször kifejtettük: nem vagyunk hívei az egyenlősdi- nek, ez a szocialista rendszer természetével nem fér össze. Nem szabad, hogy a dolgozók keresetének alakulása szubjektív tényezőktől függjön. Ez ma még előfordul. A meghatározó tényező a dolgozónak a termelésben elfoglalt helye és felelőssége, illetve a végzett munka mennyisége és minősége legyen, a Munka Törvény- könyv tartalmazza a differenciáltabb anyagi ösztönzés lehetőségeit. Ezt kell majd a kollektív szerződésekben pontosan, a helyi viszonyokat figyelembe véve meghatározni. Az üzemi demokrácia fejlesztése nem csupán az üzemi vezetésre ró feladatokat Fontos szerep és felelősség hárul ebben a területi pártszervekre, a szakszervezetek központi vezetőségeire, a minisztériumokra, főhatóságokra, tanácsokra. Segíteniök kell az üzemi szerveket, hogy jobban éljenek az adott lehetőségekkel. Elvtársak! Most együttesen keressük, kutassuk az újat, a jobbat, a célravezetőt, mert az élet nem tűri a megcsontosodott, az elavult módszereket, dogmákat. Legyen bátorságunk, hogy megfelelő érzékkel időben reagáljunk az élet által támasztott követelményekre. Tisztelt országgyűlés! Hogy az új Munka Törvénykönyv mennyire társadalmi igényeket elégít ki, ezt bizonyítja a tervezet országos vitája. A vita tapasztalatai szerint a dolgozók egyetértenek a beterjesztett törvénytervezettel. Minthogy új dologról van szó, természetesen felmerülnek jogos aggályok is, amelyeket nem tudtunk a szövegezésnél figyelembe venni, de politikai természetűek és ezért ezekkel itt kívánunk foglalkozni. Mivel a törvény mindent nem részletez, sokan úgy vélik, hogy helyi alkalmazása önkényeskedéshez vezethet, csorbíthatja a dolgozók szerzett jogait. Értjük ezeket az aggályokat, a félelem nem alaptalan. Hangsúlyozzuk azonban, minden lehetőségünk megvan arra, hogy valamennyi üzemben és munkahelyen teljes határozottsággal érvényt szerezzünk a Munka Törvény- könyve szellemének. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormánynak és a Szakszervezetek Országos Tanácsáhak ez elhatározott szándéka. A szakszervezetek és gazdasági vezetők Azt mindenkinek tudnia kell, hogy az új Munka Törvénykönyvben nem a jogok csorbításáról, hanem azok bővítéséről van szó, az összes alapvető munkaügyi, munkajogi kérdésekben. Ez kiderül a Munka Törvénykönyv tervezetéből, de méginkább nyilvánvaló lesz az alkalmazása során, a kollektív szerződések megkötésénél. A szakszervezetek együtt dolgoznak a gazdasági vezetéssel, együtt oldják meg a feladatokat, de a közös teendők mellett a szakszervezeteknek megvannak a sajátos feladataik is. A törvény pontosan meghatározza, hogy a gazdasági vezetők a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben csak a szakszervezetekkel egyetértésben, illetve azok meghallgatásával dönthetnek. Ez nagy lehetőséget, tág teret biztosít a dolgozók egyéni érdekés jogvédelmére. A szakszervezetek élni fognak azzal a jogukkal, hogy a hibás döntések ellen kifogást emeljenek. Nálunk senki sem hozhat olyan döntéseket, amelyek sértik a törvényeket, a dolgozók igazságérzetét, amelyek szemben állnak azzal a* elvvel, hogy minden döntésnek osztálycélja legyen: a szocializmus erősítése. A szak- szervezetek fel fognak lépni a hibás módszerek ellen, és ha kell, a rosszul dolgozó, a bogaikkal visszaélő gazdasági vezetőkkel szemben is. A szakszervezetek élni fognak vélemény-nyilvánítási jogkörükkel a vezetők megítélését, előléptetését, leváltását illetően is. Jog és kötelesség Az új Munka Törvénykönyve jelentős intézkedése a« úgynevezett vétójog (kifogásolási jog) .biztosítása a szak- szervezetek számára. Ennek az a célja, hogy meg tudják akadályozni a pártunk és kormányunk politikájával nem egyező, azt nem segítő helyi döntések végrehajtását, hogy megelőzzük a konfliktusokat olyan esetben, amikor a helyi szakszervezeti és gazdasági vezetők nem tudnak megegyezni. Ez elmondottakból természetszerűleg következik, hogy az üzemi önállósággal, a szakszervezetek hatáskörének bővülésével megnő az üzemi pártszervezetek szerepe, felelőssége is. Az üzemekben hatékonyan és jelentősen megnő a párt vezető szerepe as irányításban, az ellenőrzésben és az esetleges konfliktusok feloldásában. A Munka Törvénykönyve a teljes jogegyenlőségen alapszik, nem diszkriminál. Es így természetes és így helyes. De azt is tudni kell, hogy joga csak annak van, aki a kötelezettségét teljesíti. A törvény szigorával és a munkásközvélemény erejével kell fellépni azokkal szemben, akik a közösség rovására akarnak élősködni, indokolatlan anyagi előnyökre szert tenni, akik munkájukat felelőtlenül, hanyagul végzik. A törvény 1968. január 1- én az új gazdasági mechanizmus bevezetésével egyidejűleg lép életbe. Tisztelt országgyűlés! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében kérem a tisztelt országgyűlést a törvényjavaslat elfogadására — fejezte be felszólalását Gáspár Sándor. A vita után az országgyűlés megszavazta, illetve elfogadta az új Munka Törvény- könyvet. Az országgyűlés ma folytatja tanácskozását
