Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-28 / 229. szám

2 nosr ä e J067 szeptember 28 , csütörtök Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) vándorlástól félnek, a másik oldalon pedig attól, hogy nem jön-e létre nagyobb munka­erő-felesleg. Ami a munkaerő-felesleg­től való félelmet illeti — az új gazdaságirányítás célja nem a termelés szűkítése, hanem bő­vítése, tehát az eredmény sem­mi szín alatt sem a foglalkoz­tatottság csökkenése lesz. Természetesen a gazdasági élet időnként megkíván bizo­nyos átcsoportosításokat egyik iparágból a másikba. Ami pedig a munkaerő-moz­gást illeti: nem vitás, hogy a gazdasági vezetőknek többet kell törődniök a jól dolgozók megbecsülésével és mindazzal, ami a dolgozót a vállalathoz köti. A munkához való jogról Egyik képviselőtársam az előzetes megbeszélések során szóvá tette: náluk a megyé­ben felmerült olyan aggály, hogy a szabad vállalati fel­mondás lehetősége nem ellen­tétes-e a munkához való jog állami garantálásával. Ezzel kapcsolatban elsősorban azt kell leszögezni, hogy a mun­kához való jogot alkotmá­nyunk biztosítja. Ezen a Mun­ka Törvénykönyve nem vál­toztat, sőt éppen ellenkező­leg —, mint erre a törvényja­vaslat 18. paragrafusa kifeje­zetten ki is tér — biztosítja, hogy mindenki szabadon mun­kaviszonyt létesíthessen. A munkához való jog ér­telme az, hogy az állam az égész népgazdaság fejleszté­sének keretei között köteles arról gondoskodni, hogy min­denki számára legyen munka­hely, vagyis biztosítsa a mun­kaképes lakosság megfelelő foglalkoztatását. Ez azonban nem azt jelenti, hogy min­denkinek élete kezdetétől nyugdíjazásáig egy ugyan­azon vállalatnál kell dolgoz­nia, — még akkor is, ha en­nél a vállalatnál a munkale­hetőség jelentősen csökkent, ugyanakkor más vállalatok­nál pedig nagymértékű a munkaerő-hiány. Az alkot­mány értelmezése szerint mindenki számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy ha munkaviszonya megszűnik, újból munkába tudjon állni. A Munka Törvénykönyve hathatósan intézkedik a dol­gozók egészségének és testi épségének védelméről, ami­kor 51. paragrafusában ki­mondja, hogy ezt a védelmet már a beruházások előirány­zásánál, a tervezésnél, a ki­vitelezésnél figyelembe kell venni. Erre a célra a válla­latnál megfelelő munkavédel­mi szervezetnek kell működ­nie. A munkavédelmi felügye­letet nálunk Magyarországon — teljes jogkörrel és megfe­lelő szankciókkal felruházva — a szakszervezetek látják el. Az üzemi munkavédelem terén az eredmények a gyors- ütemü fejlődéshez mérten is jelentősek. Nálunk az összes nyugdíjba menőknek csak néhány szá­zalékát teszik ki azok, akik üzemi baleset miatt kényte­lenek rokkantsági nyugdíjba menni és valamennyi, egyéb betegség miatt megrokkan- takkal együtt sem teszik ki az összes nyugdíjba menők ne­gyedét. Számos nyugati ipari országban a férfiak 60, a nők 70 százaléka válik rokkanttá nyugdíj-korhatár elérése előtt. Széles körű vita után... Tisztelt országgyűlés! A Munka Törvénykönyvé­nek tervezete a közvélemény széles körű meghallgatása után került a parlament, a nép legfőbb képviseleti szerve elé. A beterjesztett javaslatról el­mondhatjuk, hogy az társa­dalmi ellenőrzés mellett ké­szült. A törvényjavaslat a SZOT-tal és az Igazságügy- Kiinisztériummal együttmű­ködve, teljes összhangban ké­szült el. A nyilvános vitában mint­egy 400 000 dolgozó vett részt és széles körben élt a véle­ménynyilvánítás lehetőségé­vel. A vita bebizonyította, hogy a közvélemény a terve­zet alapvető koncepcióit he­lyesli, elfogadja és azt szük­ségesnek tartja. Ugyanakkor sok olyan javaslat js volt. amelyet hasznosíthatunk, ezért az előzetes tervezetet módo­sítani kellett. A vita alapján került a tervezetbe a megrokkant dol­gozók felgyógyulása utáni új­bóli alkalmazásának kötele­zővé tétele korábbi munkál­tatójuknál; a több gyermekes anyák szabadsága és a juta­lomszabadság bevezetése, ami a jól dolgozók messzemenő megbecsülését jelenti. A jutalomszabadsággal kap­csolatban szeretném a figyel­met felhívni arra, hogy ez a rendes szabadságon felül — tehát alap- és pótszabadságon kívül — jár. Megemlítem, hogy ugyanígy a rendes sza­badságon felül illeti meg a dolgozókat a tanulmányi sza­badság is. Az országos vitában szám­talan hozzászóló szóvá tette, hogy a 40 és az 50 éves jubi­leumi jutalmakat a dolgozók jelentős hányada nem kap­hatja meg, mert előbb megy nyugdíjba. A 40 éves jubile­umi jutalomnál elsősorban a nőkről van szó, továbbá azok­ról, akik főiskolát, egyetemet végeztek és tanulmányaikat 24—25 éves korban fejezték be, mert nyugdíjazásukig rendszerint nem töltenek 40 évet munkában. Az 50 éves jubileumi jutalmat rendsze­rint az sem érheti el, aki már 14—15 éves korában elkez­dett dolgozni. A Munka Tör­vénykönyve végrehajtási uta­sításának 66. paragrafusa — az országos vitában kialakult vélemény alapján — nyugdí­jazás esetén, már 35, illetve 45 munkában töltött év után biztosítja a jubileumi jutal­mat. Kölcsönös bizalommal Tisztelt országgyűlés! Ügy vélem, hogy az új Mun­ka Törvénykönyvének terveze­te híven tükrözi a hazánkban elért fejlődést és biztosítja a felkészülést a további ered­mények eléréséhez. A javaslat a korábbi tör­vénykönyvvel szemben igen nagy jelentőségű változtatá­sokat tartalmaz, mert nagyok a társadalmi, politikai, gazda­sági és szociális eredmé­nyeink. Ezek az eredmények a pártunk és kormányunk, valamint egész dolgozó né­pünk közötti együttműködés, kölcsönös bizalom és megbe­csülés révén jöttek létre. Csak e kölcsönös bizalom tet­te lehetővé hazánk gyors szo­cialista fejlődését, a nyugodt légkört, a szorgalmas építő­munkát. Az új Munka Törvényköny­ve, az életet adó munkának alaptörvénye, és előkészítői az alkotó ember, a dolgozók iránti tisztelettel tervezték meg. Kérem, hogy a javaslatot az országgyűlés vitassa meg és fogadja el, si utasításban vagy egyéb mi­niszteri rendeletekben jelenje­nek meg. Azt tapasztaltuk, hogy a Munka Törvénykönyve-terve- zet nagy gonddal és körülte­kintéssel készült. A tervezet előkészítéséért felelős és ille­tékes állami és társadalmi szervek jó munkát végeztek. , Megítélésem szerint az új Munka Törvénykönyve-javas- lat nagy jelentőségű. Kifejezi az új igényeket, az új szük­ségleteket, s fontos alapját ké­pezi az új gazdasági mecha­nizmus sikereinek. Bátran ál­líthatjuk, hogy az új Munka Törvénykönyvnek nagy moz­gósító ereje lesz. E törvény helyes alkalmazása elősegíti a kezdeményezőkedvet, hozzájá­rul az eredmények növelésé­hez, a szocialista életfelfogás és életforma fejlődéséhez. A tervezet az eddiginél tágabb lehetőséget nyújt a népgazda­ság és a vállalatok, illetve az egyéni érdekeltség összhang­jának egyeztetésére, s min­denképpen szélesíti és fejleszti dolgozó népünk életének de­mokratizmusát. A Munka Törvénykönyve­tervezettel egyidőben elké­szült annak végrehajtási uta­sítás-tervezete is, így a két dokumentumot lényegében egyszerre lehet kiadni. Jelen­tős ez például a kollektív szerződések előkészítése szem­pontjából is. — Nagy gondot kell fordítani arra, — folytatta —, hogy min­denütt megértsék az új Munka Törvénykönyv szabályait és azokat megfelelőképpen alkal­mazzák. — A törvényjavaslat össz­hangban van céljainkkal, ki­fejezi pártunk politikáját, dol­gozó népünk érdekeit. Ezért az ipari bizottság nevében a tisztelt országgyűlésnek meg­vitatásra és elfogadásra aján­lom — fejezte be beszédét Molnár Ernő. Ezután megkezdődött a Munka Törvénykönyvéről szó­ló törvényjavaslat feletti vita. Kállai Gyula bejelentette, hogy 20 képviselő jelentkezett felszólalásra. A felszólalók között volt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára is. Gáspár Sándor felszólalása Veres József munkaügyi mi­niszter nagy tapssal fogadott beszéde után Molnár Ernő, az ipari bizottság elnöke, a tör­vényjavaslat előadója emel­kedett szólásra. — Az országgyűlés, jogi­igazgatási és igazságügyi bi­zottsága, valamint ipari bi­zottsága két ízben is tárgyal­ta az új Munka Törvényköny- ve-tervezetet — mondotta. A tervezethez számos megjegy­zés, javaslat hangzott el. A javaslatok egy részét a mos­tani előterjesztés is tartalmaz­za. A végleges előterjesztést ismételten tanulmányoztuk, helyeseltük a kiegészítéseket és javasoltuk, hogy egyéb meghatározások a végrehajtá­Tisztelt országgyűlés! Hazánkban a szocialista for­radalom alapvető követelmé­nyeinek eleget tettünk. Most, a szocialista viszonyok tökéletesítése van napirenden. Az új Munka Törvénykönyv­tervezetet, amelyet a tisztelt országgyűlés elé terjesztettek, a társadalmi igény szülte. Minden törvény kifejezi an­nak a társadalomnak a jelle­gét, lényegét, amelyikben létrehozták és alkalmazzák. Különösen így van ez az alapvető jelentőségű törvé­nyekkel. Ma is ilyen alap­vető törvényjavaslatot tár­gyalunk, amely a szocialis­ta fejlődés követelményeinek tesz eleget a társadalmi lét legfontosabb területén, a mun­ka területén. Az új Munka Törvénykönyv összhangban van mindazon intézkedéseinkkel, amelyeket társadalmi rendszerünk továb­bi erősítése érdekében foga­natosítottunk politikai, gazda­sági és társadalmi téren egy­aránt. Az új Munka Törvénykönyv nem szabályozza részletesen a munkajogi kérdéseket, csak azok alkalmazásához biztosít kereteket. A keret-törvény kettős célt szolgál. Egyrészt, hogy legmagasabb szintű jog­szabályban, törvényben bizto­sítsák a dolgozónak a munka- viszonnyal kapcsolatos jogait, kötelezettségeit. Másrészt le­hetőséget nyújt arra, hogy a törvény keretei között és an­nak szellemében a munkavi­szonyt érintő kérdéseket a helyi körülményekhez és fel­tételekhez igazodva szabályoz­zák. Tartalmasabb életet A gazdaságirányítás refornf- ja, a Munka Törvénykönyv és az ennek alapján kidolgozásra kerülő kollektív szerződések, a párt és a kormány minden in­tézkedése lényegében egy célt szolgál. Azt, hogy minden al­kotó erőt felszabadítva, a szo­cialista rendszerünkben rejlő lehetőségeket még jobban ki­használva növeljük társadalmi rendszerünk gazdasági és po­litikai erejét. Arról van szó, hogy a mun­kás, a dolgozó ember számá­ra tartalmas, gazdag, kultu­rált életet teremtsünk. Az a célunk, hogy teljes társadal­mi és szociális biztonságot nyújtsunk minden dolgozó számára, hogy a munkánk nyomán elérhető legmagasabb életszínvonalat biztosítsuk egész népünknek, hogy min­den ember számára elérhető­vé tegyük a kultúra, a művé­szet minden kincsét és mind­azt, ami az emberek boldog­ságához, igazi emberi életük­höz szüksége«. Tisztelt országgyűlés! Az új Munka Törvénykönyv nemcsak lehetővé teszi, ha­nem feltételezi a dolgozók ak­tivitásának teljes kibontakoz­tatását, a szocialista demok­rácia továbbfejlesztését. A gazdaságirányítás új rendszerének megvalósulásá­val a dolgozók bevonása a vezetésbe, még szélesebb ala­pon nyugszik, és az üzemek­ben, közvetlenül a munkahe­lyeken az eddiginél jobban érvényesül. Ennek feltétele, hogy az üzemi, munkahelyi pártszer­vezetek, szakszervezetek és a gazdasági vezetés az üzem előtt álló célok meghatározá­sába vonja be a dolgozók leg­szélesebb rétegeit. A felada­tok végrehajtásában csak ak­kor tudnak a dolgozók aktí­van részt venni, ha szerepük van a célok meghatározásá­ban. Ez különösen időszerű, mert most térünk át az új gazdaságirányítási rendszerre, most készülnek az 1968. évi vállalati tervek, a közeljövő­ben megkötik a kollektív szerződéseket, és egyre több vállalatnál készítik elő a munkaidő csökkentését. Munka szerint Azt hiszem, ma már min­denki számára felismert tény, hogy a dolgozók alkotják a vezetés legfontosabb elemét. Az uralkodó osztályban, a munkásosztályban évtizedek alatt felhalmozott tapasztala­tok igénylése, feltárása és hasznosítása elsőrendű köte­lessége minden üzemi, mun­kahelyi vezetőnek. A dolgo­zóknak ismemiök kell mun­kahelyük összes gondját és baját, a gazdasági vezetés el­képzeléseit, döntéseit. Így közvetlen érvényesül a szocia­lista demokrácia, tovább erő­södik a magyar munkásosz­tály vezető szerepe, növek­szik aktivitása és történelmi felelőssége. A dolgozók igazságérzetével találkozik az a törekvésünk, hogy többet kapjon a társa­dalomtól. és nagyobb megbe­csülésben részesüljön az, aki munkája révén többet ad a közösségnek. Többször kifejtettük: nem vagyunk hívei az egyenlősdi- nek, ez a szocialista rendszer természetével nem fér össze. Nem szabad, hogy a dolgozók keresetének alakulása szubjek­tív tényezőktől függjön. Ez ma még előfordul. A megha­tározó tényező a dolgozónak a termelésben elfoglalt helye és felelőssége, illetve a végzett munka mennyisége és minő­sége legyen, a Munka Törvény- könyv tartalmazza a differen­ciáltabb anyagi ösztönzés le­hetőségeit. Ezt kell majd a kollektív szerződésekben pon­tosan, a helyi viszonyokat fi­gyelembe véve meghatározni. Az üzemi demokrácia fej­lesztése nem csupán az üze­mi vezetésre ró feladatokat Fontos szerep és felelősség hárul ebben a területi párt­szervekre, a szakszervezetek központi vezetőségeire, a mi­nisztériumokra, főhatóságokra, tanácsokra. Segíteniök kell az üzemi szerveket, hogy jobban éljenek az adott lehetőségek­kel. Elvtársak! Most együttesen keressük, kutassuk az újat, a jobbat, a célravezetőt, mert az élet nem tűri a megcsontosodott, az elavult módszereket, dog­mákat. Legyen bátorságunk, hogy megfelelő érzékkel idő­ben reagáljunk az élet által támasztott követelményekre. Tisztelt országgyűlés! Hogy az új Munka Tör­vénykönyv mennyire társa­dalmi igényeket elégít ki, ezt bi­zonyítja a tervezet országos vitája. A vita tapasztalatai sze­rint a dolgozók egyetértenek a beterjesztett törvénytervezet­tel. Minthogy új dologról van szó, természetesen felmerülnek jogos aggályok is, amelyeket nem tudtunk a szövegezésnél figyelembe venni, de politikai természetűek és ezért ezekkel itt kívánunk foglalkozni. Mivel a törvény mindent nem részletez, sokan úgy vé­lik, hogy helyi alkalmazása önkényeskedéshez vezethet, csorbíthatja a dolgozók szer­zett jogait. Értjük ezeket az ag­gályokat, a félelem nem alap­talan. Hangsúlyozzuk azonban, min­den lehetőségünk megvan arra, hogy valamennyi üzem­ben és munkahelyen teljes határozottsággal érvényt sze­rezzünk a Munka Törvény- könyve szellemének. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormánynak és a Szakszerve­zetek Országos Tanácsáhak ez elhatározott szándéka. A szakszervezetek és gazdasági vezetők Azt mindenkinek tudnia kell, hogy az új Munka Tör­vénykönyvben nem a jogok csorbításáról, hanem azok bő­vítéséről van szó, az összes alapvető munkaügyi, munka­jogi kérdésekben. Ez kiderül a Munka Törvénykönyv ter­vezetéből, de méginkább nyil­vánvaló lesz az alkalmazása során, a kollektív szerződések megkötésénél. A szakszervezetek együtt dolgoznak a gazdasági veze­téssel, együtt oldják meg a feladatokat, de a közös teen­dők mellett a szakszerveze­teknek megvannak a sajátos feladataik is. A törvény pon­tosan meghatározza, hogy a gazdasági vezetők a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben csak a szakszervezetekkel egyetértés­ben, illetve azok meghallga­tásával dönthetnek. Ez nagy lehetőséget, tág teret bizto­sít a dolgozók egyéni érdek­és jogvédelmére. A szakszervezetek élni fog­nak azzal a jogukkal, hogy a hibás döntések ellen kifogást emeljenek. Nálunk senki sem hozhat olyan döntéseket, ame­lyek sértik a törvényeket, a dolgozók igazságérzetét, ame­lyek szemben állnak azzal a* elvvel, hogy minden döntés­nek osztálycélja legyen: a szo­cializmus erősítése. A szak- szervezetek fel fognak lépni a hibás módszerek ellen, és ha kell, a rosszul dolgozó, a bo­gaikkal visszaélő gazdasági vezetőkkel szemben is. A szakszervezetek élni fognak vélemény-nyilvánítási jogkö­rükkel a vezetők megítélését, előléptetését, leváltását ille­tően is. Jog és kötelesség Az új Munka Törvényköny­ve jelentős intézkedése a« úgynevezett vétójog (kifogá­solási jog) .biztosítása a szak- szervezetek számára. Ennek az a célja, hogy meg tudják akadályozni a pártunk és kor­mányunk politikájával nem egyező, azt nem segítő helyi döntések végrehajtását, hogy megelőzzük a konfliktusokat olyan esetben, amikor a helyi szakszervezeti és gazdasági vezetők nem tudnak meg­egyezni. Ez elmondottakból termé­szetszerűleg következik, hogy az üzemi önállósággal, a szakszervezetek hatáskörének bővülésével megnő az üzemi pártszervezetek szerepe, fele­lőssége is. Az üzemekben ha­tékonyan és jelentősen meg­nő a párt vezető szerepe as irányításban, az ellenőrzésben és az esetleges konfliktusok feloldásában. A Munka Törvénykönyve a teljes jogegyenlőségen alap­szik, nem diszkriminál. Es így természetes és így helyes. De azt is tudni kell, hogy jo­ga csak annak van, aki a kö­telezettségét teljesíti. A tör­vény szigorával és a munkás­közvélemény erejével kell fellépni azokkal szemben, akik a közösség rovására akarnak élősködni, indokolat­lan anyagi előnyökre szert tenni, akik munkájukat fe­lelőtlenül, hanyagul végzik. A törvény 1968. január 1- én az új gazdasági mechaniz­mus bevezetésével egyidejű­leg lép életbe. Tisztelt országgyűlés! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében kérem a tisztelt országgyűlést a tör­vényjavaslat elfogadására — fejezte be felszólalását Gás­pár Sándor. A vita után az országgyű­lés megszavazta, illetve elfo­gadta az új Munka Törvény- könyvet. Az országgyűlés ma folytat­ja tanácskozását

Next

/
Oldalképek
Tartalom