Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-24 / 226. szám

1067. September 24., vasárnap NdOR AD 11 Teríték-történelem A tányér pályafutása A közös tálból étkezés szokása napjainkban már fő­ként táborozásoknál divato­zik. de ahol asztal mellett esznek, ott tányér is kerül, ar­ra porciózva fogyasztják a falatokat, s abból kanalazzák a folyékonyabb ételeket. Már- már úgy tűnik, hogy tá­nyérnak mindig kellett len­nie, csakúgy mint pohárnak, késnek, kanálnak. Pedig a tá­nyér „születése" az edényké­szítés történetének elég késői szakaszára esik. Az ősember­nek legeisőbb is merítő és tárló edényekre volt szüksé­ge. hogy a forrásokból, fo- lyókból vizet vehessen és vi­hessen. És amikor gyűjtöget­ni kezdte a szemes terméke­ket, virágnedveket, akkor eh­hez alakított magának fából, agyagból edényeket. A tányér a X. század táján kezdte pályafutását, mint né­hány európai udvar ritkán használatos étkezési eszköze. Ekkor sem törékeny anyagból készült, hanem nemesfémből: aranyból, ezüstből. Joggal vetődik fel a kér­dés: — a levest miből ették? Semmiből! Ugyanis elsősorban á kenyérfélék, a sültek vol­tak a fontosabb étkezési fo­gások. A szegények vadszár­nyast, négylábút sütötték nyárson, parázson, a gazdagok egész disznókat, szarvasokat, ökröket sütöttek egyben, s ka- nyarftottak belőle övükön hordott késükkel. A tányérok­ra rá sem fért volna akkora húsadag. Urginus úr, Kun László ki­rály tárnok-mestere nagy alapossággal bonyolította le adás-vételeit Kopasz Péterrel, az első magyar fogadóssal: megmaradtak a feljegyzések, amelyekből némi képet alkot­hatunk, — ha nem is a X., de — a XIII. századbeli ha­zai étkezési szokásokról. Eb­ből megtudhatjuk, hogy nem­csak a magánházaknál, hanem a fogadókban is az udvaron nyílt tűzön, nyárson sütötték a déli és esti étkezési idők­ben az adagokra feldarabolt lábasjőszágot és ezt tálakon vitték a vendéghez. Galeotto Márzio, Mátyás király udvari életéhek króni­kása már említi, hogy olasz­honban divatba jött a tányér, nem úgy, mint a magyar ki­rály udvarában. De beszél­jen ő maga, aki így ír le egy udvari ebédet: „Magyarorszá­gon az a szokás, hogy négy- szögletes asztaloknál étkez­nek, amely még a régi ró­maiaktól származik. Érdekes, hogy a magyarok mindent lé- ben adnak fel és a mártá­sok nagyon sokfélék. Szoká­suk továbbá, hogy nem ügy, mint nálunk, mindenki kü- lön-külön, hanem valameny- nyien egy tálból esznek és a falaitokat az ujjúkkal veszik ki a tálból. Mindenki kezében darab kenyér van, arra eme­li ki a kedvére való falatot. A magyarok nem osztják elő­re szét az ételt. Ezért van aztán, hogy alig akad, aki a rendkívül gazdagon terített asztal mellett a kezét, vagy a ruháját a bepiszkolástól meg tudná őrizni, mert a sáfrá- nyos mártás lecsepeg és be- piszkolja az embert.” Ez a feljegyzés a XV. szá­zadból származik. De lám. egy XVII. századi lakodalom­ról szóló terítési útmutató még mindig a következő instrukciót adja: „Az _csinált asztal körül szép fehér ke­nyerek legyenek hámozva, hogy a mártást felfogja.. .* A kulturált étkezés, ma már elemi eszköze a tányér. Így alig háromszáz éve honoso­dott meg Magyarországon. Ny. A. A vevők tájékoztatására Az árjelzés Olvasónktól értesültünk ar­ról, hogy az egyik salgótarjá­ni ruházati boltban vásárolt kötött árunál az ár helyessé­gére vonatkozóan bizonyta­lanságot tapasztalt. Az történt ugyanis, hogy az eladó is, a boltvezető is más-más fogyasz­tói árat mondott, az árun pe­dig nem volt árjelzés. Mi a helyzet az árjelzések terén, a vevő hogyan győződhet meg az ár helyességéről? — kérdi olvasónk. A Kereskedelem Általános Üzleti Szabályzat 11. §. (1). bekezdése a következőket tar­talmazza: az árut a kiszolgáló asztalon, az áruállványom és az üvegszekrényben árjelző cé­dulával kell ellátni, azon az áru megnevezését, mértékegy­ségenként fogyasztói árát és minőségi osztályát is fel kell tüntetni. Annál az árunál, amelyen az ár nincs feltüntet­ve, a vevők kívánságára ár­jegyzéket kell felmutatni. Az ipar általában legtöbb cikken feltünteti különböző módszerekkel a fogyasztói árat, például dobozon, tubu­son. burkoló anyagon stb. A ruházati cikkeknél a függőcím­ként használják, de alkalmaz­zák az áru belső oldalához varrott termék és árjelzést, több esetben a kettőt együft. Külön megemlítjük, hogy az Üzleti Szabályzat 12. 8- (3.) bekezdése a következők sze­rint rendelkezik: élelmiszer, húsok, húskészítmények, saj­tok, stb. mérésénél a bolti dolgozó élőszóval köteles a vevővel közölni a mért áru súlyát, és az azért fizetendő összeget. Ezt az összeget egyéb­ként a csomagoló anyagon is fel kell tüntetni. Három vállalat—a divat a cél Két ruha „LEKTOR” lélegző anyagból. A manekenek a gyárudvaron mutatják be a modern vonalú könnyű nyári modelleket Három vállalat dolgozik együtt: a Magyar Posztó, a Debreceni Ruhagyár és a Luxus Aruház. Az áruház esztendők óta rendszeres piac­kutatást folytat és felméri, hogy milyen árucikkeket ke­resnek leginkább a vevők. Ezután adja le a megrende­lést az iparnak. Az egyik ke­reskedőnek megtetszett a Ma­gyar Posztóban egy kísérlet alatt álló szövet, amilyenhez hasonló Magyarországon ed­dig még nem került forgalom­ba. Azonnal lekötötte" a Luxus Áruház részére. — Az új szövet neve: „LEKTOR" — mondja Lég- r£di László, a Magyar Posztó főtechnológusa. — Kopásálló, (Bohanck Miklós felvétele) gyűrtelenítésre alkalmas, él, illetve plisszétartó. Mosás, vasalás után is megtartja eredeti tulajdonságait. Az új szövet 35 százalék­ban polyester, 65 százalék­ban viscos-müszál. Emiatt könnyű, rugalmas. Emellett: nem veszi fel az elektromos­ságot. Nem tapad a fehérne­műhöz, a harisnyához, és nem vet szikrákat öltözködés-vet- kőzés közben, mint a többi műszálas ruhaanyag. Erre mondják: különlegesen test­barát szövet. A „LEKTOR'-ra monopó­liumot szerzett a Luxus Áru­ház. Ez azt jelenti, hogy a be­lőle készült mindennemű ru­ha hat hónapig csak ebben az áruházban vásárolható. Egy- egy szériából mindössze 2o— 25 modellt adnak el. A szö­vetet saját terveik szerint * Debreceni Ruhagyár konfek­cionálja és szállítja a kés* ruhákat Budapestre. A külön­leges anyag, a különleges fa­zon, a kis széria természete­sen meglátszik majd az ára­kon is. Az együttműködés az eddi­gieknél nagyobb felkészültsé­get igényel a gyártó válla­latoktól. Hogy a Magyar Posz­tó eleget tudjon tenni ennek a magasabb szintű követel- ménynelT —, régi, több szem­pontból elavult gépparkját felfrissítette többek között NSZK hőrögzítő gépekkel, Schlafhorst keresztcsévéjű gé­pekkel. Üzembe helyezték már a modem lengyel, olasz és svájci szövőgépeket Is. A Luxus Áruház, hogy kedvében járjon a divatosan öltözködőknek rövidesen több fiók Luxus Áruházát hoz lét­re a megyeszékhelyeken is. Ez a három cég már az új szellemben dolgozik. Ered­ményeik közvetlenül lemérhe- tőek lesznek a piacon, ha gazdagabb választékkal talál­kozunk majd az üzletekben R. J. A múltkoriban, ahogy az íróasztalnál ülök, egyszer csak hallom ám, hogy a papírkosár elkezd sétálgatni a sarokban, s zörgeti magában a sok pa­pirost. — Nini — mondom —, ez bizonyosan a Panka udvari postása lesz! Az volt csakugyan, a Muszl nyuszi. Mert minálunk az a tör­vény, hogy mikor én leülök írni, akkor énhozzám csak a Muszi nyuszinak szabad be­fonni. Annak is csak akkor, ha levél van belehúzva a kék pántlikájába. Az is csak ha olyan levél, amit Panka szán­tott tele szarkalábbal. No, ez olyan volt, messzi­ről megismertem a sok szép fekete malackáról, amik szer­teszét legelészgettek benne. De annyian ám, hogy alig talál­tam köztük az írást. Az pedig nevezetes írás volt. Azt jelen­tette be, hogy ma este lesz a híres bababál. Az pedig ar­ról hires, hogy Panka járja benne a pilletáncot. — Ott leszünk, megnézzük — írtam meg a választ. — Min­dig hallottam, hogy a pillék a tél derekán hálóznak. Hát alig csoszog ki a Mu­sst nyuszi, már megint zörge­ti a papírkosarat. De olyan ijedten pislogott a rubintsze- mével, hogy magam is félve vettem el tőle az új levelet. — Jaj, Muszi nyuszi, mi le­het ebben, hogy ilyen szépen össze van hajtogatva! Nagy fát mozgathatott biz’ abban Panka. Azt írta, ma­gamtól is fölérhetném ésszel, hogy a pille nem táncolhat Szárny nélkül. Jó lenne, ha szólnék a tündéreknek, hogy hozzanak szárnyat Pankának. Móra Ferene PILLETÁNC Égsztn selyemből legyen, aranycsillaggal behintve, ezüstrojttal beszegve. — Majd szót értek a tün­dérkirálynővel — írtam visz- sza. — Ami igaz, igaz: nincs pille szárny nélkül. Az ám, csakhogy mire én a királynőnek kiszóltam az ab­lakon, akkorra megint ott mo­tozott a Muszi nyuszi. De most már mind a két fülét rásúnyta a szemére szégyen- letében. — Egy füst alatt azt ii mondd meg a tündérkirály­nőnek, apu, hogy azt a cstp- keruhát is hozza el, amit a múltkor ígértél a bababálra. — Nem ígértem, tagadom, hanem azért megadom, — küldtem ki az üzenetet a nagyfülű postástól. — Csak attól félek, hogy már elsuho­gott a tündérkirálynö. — Nem baj, lehet annak te­lefonálni is — somfordáit be a Muszi nyuszi a jó tanács­csal. — Legalább nyakba va­ló piros kalárist is lehet vele hozatni. De már erre semmit se üzentem, csak a légycsapóval fizettem ki a postást. Hordta is kifelé a fehér bundát esze nélkül. Hát ahogy visszateszem a légycsapót a helyére, már me­gint ott szöszmötél a kanál- fülű. Nem is kérést hozott már most, hanem parancsot — Cipellőt parancsolj a tündéreknél, apu, patyolatfe­héret, bojtosat, gombosat, mert más formában nem eresztenek be a bababálra. Az ám, magam is mindig úgy láttam, hogy a pillangók gombos cipőben járják a csár­dást a galagonyabokron. Mindegy no, kérdezzük meg a tündért, terem-e bojtos, gom­bos fehér cipő Tündérország­ban. Nyilván terem ott minden, mert utoljára azt az üzenetet hozta a Muszi nyuszi: GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: 1. A Salgótarjáni Acéláru­gyár természetszeretetét dicsé­ri. (Névelővel. Folytatása a Állat- és Növénykert igazga­tója, a vízsz. 1-be látogatott e hét elején. (Folytatása függ. 19.) 18. Vissza: imperialista , . .... .. f ...... . . hatalom. 19. A függ. 17 foly­vizsz. 36). 11. ízeltlábúak pan- tatása. 21. Kárpáti folyó. 22. — Gyere ki, apu, ha szé­pet akarsz látni! De akartam ám, de láttam is ám! Ott volt már az aszta­lon a két pilleszárny, égszi- nü selyemből, arany csillaggal behintve, ezüstrojttal beszeg­ve. Szinte repülhetnékje tá­madt az embernek a ránézés­től is. Hát még az a szép cstp- keruha! Könnyű, mint a hab, lenge, mint a felhő. Ott piros- lott rajta a nyakba való kalá­ris is, mint havon a rózsa. Pankának pedig szebben ra­gyogott a szeme, mint a tün­dérkirálynő koronájában a legszebb gyémánt. — De ezt a cipellőcskét néz­zed apu, milyen édes. Nézd, hogy. illik még a nagy babám lábára is! A nagy baba csakugyan ott meresztgette a szemét a sa­rokban a sok drágaságra — hanem mezítláb volt szegény­ke. — Hova tetted a cipőmet? — rázta meg Panka rémül­ten. A babácska nem szólt egy szót sem, csak a földre bu­kott ijedtében, és betörte az orrocskáját. Panka pedig jaj­gatva csapta össze a kezét: — Hátha, visszavitte a tün­dér királynő! — Hm — mondom —, én nem láttam, hogy itt járt vol­na, Anyu se látta. Hát a Mu­szi nyuszi látta-e? Nem, inkább a Muszi nyu­szit se lehetett látni sehol. Csak a csdrtögése hallatszott az ágy alul. — Gyere csak, Muszi nyu­szi — húztam elő a tapsifülé­nél fogva — nem tudod, mer­re lakik az új cipellőnk? Az olyan komoly postás, mint a Muszi nyuszi, mindent tud. Elégedetten simogatta vé­gig a bajuszát, és újra be­osont az ágy alá. Olyan büsz­kén billegette a fülét, mintha csak azt akarta volna mon­dani: — Ne féljetek, tudom én, mi a becsület! Hát tudta is, mert a cipócs- kéket tisztára megette ugyan, de a gombokat mind meg­hagyta belőlük. Pedig már akkor nagyon cincogott a bababálon a ci­rokhegedű. Csúfolódó szellő be-behordta hozzánk a hang­ját, szívünk fájditani, köny- nyünk hullajtani. Mit ér a bababál, ha Panka nem jár­hatja a pilletáncot? Márpedig addig nem jár­hatja, míg a gombokhoz új cipellőt nem varrnak a tündé­rek. céljának anyaga. 12. Fő el lentéte. 14. Mázol. 15. Nedű mássalhangzói. 16. ...trix: Mátyás felesége. 18. Levegő régiesen, népiesen. 19. C.T.U. 20. Nusit. 22. Névelős vízi­növény. 23. Afrikai állat. 24. A Jóreménység fok felfedező­je. (S=Z.) 25. Dohog más­salhangzói. 26. Emelkedés. 28. Kalandos regények írója. 29. Kettőzve: afrikai dob. 30. Bá­csika. 32. Ellenérték. 33. Mint a 14. vízsz. 35. Állatszállás. 36. A vízsz. 1 folytatása. 40. Ezt hivatott népszerűsíteni a vízsz. 1. (Névelővel.) FÜGGŐLEGES: 1. Közel-keleti öböl. 2. Visz- sza: állat. 3. Kel ikerszava. 4. Határozott névelő. 5. Test­vérével egykorú ember. 6. Szeszesital. 7. Fordított név­más. 8. Ilyen üveget tett zseb­re Megyeri. 9. Ázsiai folyó. 13. Ipari növény. 14, Ket­tő más szóval. 17. A Fővárosi Vissza: mezőgazdasági motor. 24. Meghatározott stílű temp­lom. 25. Kereskedelmi egy­ség. 26. Nótaköltő (István). 27. Meleg tengeri áramlat. 28. Vissza: az állami bevétel. 29. A-val a végén olasz fizikus. 31. Olasz folyó. 33. ...lin: a porce­lán alapanyaga. 34. Aranka. 37. ötszázegy római számmal. 38. E.G. 39. „T” a Morse- abc-ben. Megfejtésül beküldendő « vízszintes 1. és a függőleges 17. A vasárnapi gyermekrejt­vény helyes megfejtése: „Ki­állítás a szovjet tudomány és technika ötven évéről”. Könyvjutalmat nyertek: He­gyi Ágnes Zagyvaróna, Óvári Péter Nagybátony és Maczkai Anna Patvarc. A könyveket postán küld­jük el!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom